Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)
1936-02-06 / 30. (3879.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonla 26 Ké„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké^val több. Egyes ssám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 1I„ Panská üli ce 12, 11. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet ® ® TELEFON: 303-11. # 9 SÜRGÖNYCIM: HIRLRP, P R fi H fi. Sürgős tárgyalások Parisban | (sp) Prága, február 5. Nem tudhatjuk, szerepe volt-e Anglia uj ] királyának a nyugati fővárosokban várat- í lanul megindult és szokatlan élénkségü tárgyalások előkészítésében, vagy a londoni temetés véletlenje okozta az általános eszmecserét, de tény, hogy a királyok és a miniszterek mintha néhány sürgős nap alatt jóvá óhajtanák tenni, amit az abesszin epizód óta a kontinensen elmulasztottak és hirtelen napirendre tűzték az összes tavalyi problémát. Ilyen tömegben, mint most Londonban és Párisban, még Genfben sem szoktak tanácskozni: ott rendszerint hiányoznak a királyok és a — katonák, akik ma nagy eréllyel vesznek részt az „eszmecserékben.“ Körülbelül sejthetjük, miről van szó. Az első tétel a kollektív biztonság megszervezésére, a másik a dunai kérdésekre, illetve az osztrák függetlenség garantálására vonatkozik. Amióta Anglia kezdeményezésére néhány földközi tengeri hatalom véd- . és dacszövetséget kötött az esetleges olasz támadás ellen, Róma és Berlin egyre csökönyösebben hangoztatja, hogy a déli megállapodást a locarnói szerződés -megszegésének tekinti s Franciaország és • Anglia szerződésszegése miatt a maga részéről sem fog alkalmazkodni a locarnói rendelkezésekhez. Páris jól tudja, mit jelent ez: a fegyvertelenitett rajnai sáv német felfegyverzését és megerősítését. Ez pedig olyan veszedelem, amely sürgősen szükségessé tette a harci kürtök megfujását, a szövetségesek mozgósítását és a kollektív védekező biztonság életbeléptetését. A mai nemzetközi törvények szerint csak Franciaországnak van joga önvédelemre, Németországnak nem. Az első pillanatban humorosnak hangzik, ha megállapítjuk, hogy a nagyhatalmak beleegyeztek a német offenzív hadsereg kiépítésébe, nem lázongnak a német repülő és tankezredek ellen, de hallani sem akarnak a német defenzív hadászat kiépítéséről: a rajnai zóna megerősítéséről. Pedig katonai szempontból érthető az álláspontjuk. A német offenzív hadsereg korántsem jelent akkora veszedelmet Franciaországnak — sem katonailag, sem erkölcsileg —, mint a német védekezés kiépítése, a franciához hasonló, vagy talán még erősebb erődöv létesítése a gazdag német iparvidék előtt a francia határon. Mert amig Németország csak offenzív hadsereggel rendelkezik, csak támadni tud és támadnia kell, sietve, meglepetésszerűen, nehogy ellenfelei megelőzzék. A nemzetközi lovagiasság genfi kódexe szerint pedig a támadó fél erkölcsileg megbélyeg- zendő, azaz morálisan nyomban hátrányba jut s a többi hatalom kötelessége, hogy egyesülten ellene forduljon. Kellemetlen helyzet. Ha Németország csak offenzív fegyverekkel rendelkezik, automatikusan „támadó féllé*' válik, mert mást nem tehet. Azonkívül katonailag is hátrányos a helyzete, mert ha első rohama a pompás francia erődöv ellen nem sikerül, a franciák játszva megszállhatják a védtelen német rajnai iparvidéket és gyárak nélkül a birodalom hamarosan térdre kényszerül. Más a helyzet, ha a német technika a franciáknál is alaposabb és modernebb védelmi övét létesit a ma védtelen Rajnavidé- ken, amelynek katonai kiépítését a locarnói szerződés nem engedélyezi. Ebben a? esetAz országos teresziinf szocialista párt alias! foglalt m egyseget part ugyeben Tizenegy isse: b!zj>!ls&&3t belelt bl a magyar nemzeti párttal való tárgyalásokra Zsclna, február 5. Az országos keresztény- szocialista párt legfőbb szervei, az országos végrehajtó bizottság és a pártvezetőség február 4-én és 5-éa foglalkoztak a testvér magyar nemzeti pártnak az egységes magyar pártra vonatkozó javaslatával. Az üléseket Esterházy János országos elnök vezette. Résztvett azokon dr. Szüllő Géza klubelnök, a párt valamennyi törvényhozója, országos képviselője cs személyesen és képviselet utján a tagok csaknem teljes számban, úgyhogy Szloveaszkó és Ruszia- szkó valamennyi pártkörzete képviselve volt A vésreh3jíő5!zatis£g trése Az országos végrehajtó bizottság 4-én este tartott ülést, amelybe bevonták Bujanövics Gyulát, a párt egyik legrégibb tagját és a kelet- j szlovenszkói magyarság egyik legtekintélyesebb] képviselőjét is. A bizottságnak valamennyi tag-1 ja kifejtette nézetét a magyar nemzeti párt ja-8 vaslafcáról és egyhangúlag hozta meg az orszá- 5 gos párí.vezeíőség elé terjesztendő javaslatát. I Az ülés befejezése elölt Galambos Béla ja-a vaslatára, a végrehajtó bizottság köszönetét 8 mondott dr, Szüllő Géza klubelnöknek és I Esterházy János pártelnöknek nagy értékű mun- ] kásságáért. CsszsQI a párföszetSság Az országos pártvezetőrég általános, nagy érdeklődéssel várt ülése február 5-én délelőtt folyt le. Esterházy János elnök az ülés megnyitása után napirend előtt a párt jókívánságait fejezte lei dr. Szüllő Géza klubelnöknek, aki ezen a napon ünnepelte születése évfordulóját. Szüllő Gézát a pártvezeíőség őszinte ünneplésben részesítette. Az országos elnök egyben üdvözölte dr. Gürílcr Dénesi, a párt uj tartomány gyűlési képviselőjét, valamint Oberhofer Ignác pártvezető- segi tagot, aki most érte el nyolcvanadik életévét. János, Jedlicska Gyula és Petrássek Ágoston* valamennyi a végrehajíóbizottsáq javaslatának elfogadása mellett nyilatkozott. Könnyekig hatotta meg az ülés résztvevőit Dobrénszky János költői lendületű felszólalása, amelynek végén hüségesküt tett a keresztényszocialista párt | mellett. A pártmetösfs határozata Az egyhangúlag elfogadott határozat igy szól? A pártvezetőség ezután igaz kegyelettel adózott dr. Alapy Gyula emlékének, akinek hervadhatatlan érdemeit jegyzőkönyvben örökítette meg, Esterházy János elnök ezután elmondta mély hatást kel ő beszédét, amelyet lapunk más helyén közlünk. A pártvezeíőség az elnöki beszámolót spontán tetszéssel egyhangúlag tudomásul vette. fffcOIdlk a' ti .ttjvbifOlisSpoi Ezután dr; Aixinger László országos páríigaz- ga'.ó ismertette a magyar nemzeti párt átiratát, a kérész tény szó cialisfcapár ti szervezetek, körzetek és párthivek állásfoglalásait és a végrehajtó- bizottság javaslatát. A megindult vitában fölszólaltak: Letocka József, Gregorovits Lipót, Király József, Virágh Béla, Turóczy Vilmos, Brogyányi Gyula, dr, Neumann Tibor, ínczin- ger György, Porubszky Géza, dr. Kerekes István, dr. Szeiff Géza, Lásziófy Ferenc, Jónás Imre, Csaposa Géze, Wirth Gyula, a keresztény munkásság nevében Ványai István, a kisgazdák részéről Kovács János, a németek nevében 8 Buhrovezky Kálmán, Seppelfeld János és Slo- y boda Károly, a szlovákok nevében Dobránszkyl Az országos keresztényszocialista párt országos párívezeíősége foglalkozott a magyar nemzeti pártnak az egyesítésre vonatkozó javaslatával. A pártvezeíőség elhatározta, hogy a magyar nemzeti párttal való tárgyalásra bizottságot küld ki azzal, hogy képviselje az eddig eredményesnek bizonyult egységes vezetés gondolatát és tekintettél a párthivek demokratikus együttélésben lévő nemzeti, vallási és osztály tagozódására, ragaszkodjék tántorithatatlanul a párt katolikus és keresztyén világnézetéhez, szocialista programjához és az egész lakosságot átfogó eddigi elnevezéséhez* A bizottság tagjai egyhangú jelölés alapján a következők: Dr. Szüllő Géza, Esterházy János, dr. Haiczl Kálmán, Gregorovits Lipót, Bujano- vics Gyula, dr. Kozma Ferenc, Virágh Béla, Petrássek Ágoston, dr. Pajor Miklós, Hokky Károly és dr. Turehányi Imre. A pártvezeíőség végül sajtókérdésekkel foglalkozott és elfogadta dr. Turehányi Imre szenátornak az egész párt állásfoglalását kidomborító javaslatát. ben a birodalom egyrészt várhat s esetleg úgy menezselheti a diplomáciai végkifejlődést, hogy Franciaország kénytelen támadni (például a versaillesi szerződés egyik cikkelyének megsértése miatt). Nem kell félnie a francia támadástól, az erődök feltartóztathatják az előtörést és a morális hátrány nem jön automatikusan a német oldalra. Katonailag pedig kétszázezer német katona hónapokig feltartóztathatja a német alapossággal kiépített rajnai várnegyedben az egyesült angol—francia hadsereg támadását, — legalább igy Írják a francia katonai szakértők. Ugyanaz történhetne, ami a világháború első éveiben: nyugaton a birodalom csak védekezne, keleten azonban teljes ereje latbavetésével támadna és a lengyelekkel egyesülve, tízmillió katonájával, kitűnő technikájával hamarosan a helyzet urává válna, különösen, ha Oroszországot a kétszázmillió lakosú Jrpán is megtámadja, Franciaországot pedig délen az öt- venmilliós Itália. Növeli a veszedelmet, hogy a készülő uj amerikai semlegesség! törvény lehetetlenné teszi, hogy Amerika bármiféle Amerikán kívül eső háborúban résztvegyen, azaz Washington segítségére sem Moszkva, sem Paris nem igen számíthat. így látja a helyzetet az egyre határozottabban hadászati szempontok szerint gondolkozó Franciaország és ezért fújt riadót, amint Németország <— nem hivatalosan, csak úgy „magánforrásból" — célzást tett a locarnói szerződés hatálytalanítására. Abban a pillanatban, amint Anglia a Földközi tengeri hatalmakkal olaszellenes katonai szerződést köt, amit Locarno nem engedélyez, a birodalom jogcimet kap a rajnai zónán megindítandó katonai munkálatok megkezdésére és két év óta folytatott fegyverkezését a teljes defenzív öv kiépítésével befejezheti, tökéletesítheti, sőt a legfélelmetesebb hadigéppé változtathatja. Nem szólva arról, hogy Olaszországot a földközi-tengeri angol katonai szerződés feltartóztathatatlanul a németek mellé sodorja. — Ezt a pillanatot Franciaország nem óhajtja kivárni. Minden másról megfeledkezve egyetlen célja az orosz—'francia—angol katonai antant gyors összekovácsolása, hogy a három hatalom egyesülten és katonailag léphessen fel, ha a birodalom a locarnói szerződés megszegésére hivatkozva megkezdi a Raj- navidék megerősítését. Páris nem kockáztathatja, hogy az újabb és legdöntőbb német katonai előtörés ugyanolyan váratlanul és elhagyatva érje, mint 1935 márciusában a német általános védkötelezettség bevezetése, amit tétlenül volt kénytelen nézni. Ha a rajnai védőöv kiépítését is tétlenül nézné — vége van. Litvinov a francia és az angol államférfiakkal arról tanácskozott, hogy a három szövetséges miféle rendszabályokat foganatosít, ha a rettegve várt uj német „meglepetés", amelyről egyre többet hallani, tényleg bekövetkeznék. Védekezésül feltétlenül tisztázni kell a kölcsönös megsegítés és a kollektív biztonság tételeit, mert az idő sürget s Németország újból megelőzheti a nyugati megállapodások lassú apparátusát. A három hatalom a locarnói szerződés német hatálytalanítását a meglevő szerződések megszegésének tekintené, amelynél érvénybe lépnek a kölcsönös megsegítés és a kollektív biztonság közös megtorlási paragrafusai. Páris reméli, hogy a három nagyhatalom közös fellépése és eltökélt erélye meg- félemliti a birodalmat s nem meri majd véghezvinni a Rajna-vidéken tervezett akciót. A párisi értekezlet első részének körűibe- lül ez az értelme. A második rész Kozép- európára, illetve az osztrák függetlenség biztosítására vonatkozik. Amióta Róma nem őrködik a Brenneren. Ausztria a szó szoros értelmében a levegőben lóg, senki sem védi, senki sem gyámolitja, él, mint a kitett gyerek a járda szélén. Hamarosan gondoskodni kell biztonságáról, még pedig uj, középeurópai alapon, úgy hogy Bécset újból beamal- gamizálják a dunai egységbe, amelyből 1918-ban kiszakították. A dunai egység ma kisantantszinü. Hajlandó Ausztria szorult helyzetében elfogadni e színeket? Starhem- berg utolsó kísérleteket tett a Habsburgokkal. ha nem sikerült, akkor vadonatúj alapokra kell helyezni a bécsi politikát. Kíváncsian várjuk, mi lesz az uj alap, de türelmetlenkedni nem kell, mert az idő sürget s az eljövendő hónapokban föltétlenül megtörténik az osztrák kibontakozás. Sia^Képe^meiléKlet ^Vf‘ 30 ^3879^ SZám * • 1936 február 6
