Prágai Magyar Hirlap, 1936. február (15. évfolyam, 26-50 / 3875-3899. szám)

1936-02-22 / 44. (3893.) szám

^rxom-Mag^ar-hirlar

i ii i n'

1936 február 22, szombat*

héját, ez azonnal azt jelenti, hogy az egyesületet a ,.politikai pártok rudjához kapcsolták".

Ezen — úgy .látszik — nem lehet segíteni... És ezzel az „adottsággal" — dicséretükre legyen mondva — az ellenzéki pártok exponált politikusai számoltak is, mert meghozták azt az eléggé fel nem becsülhető, szinte emberfölötti áldozatot, hogy az ellenzéki pártok által annakidején megszervezett kulturref érát us által elindított, minden politikamentességre kötelezett kulturális szervezetből önként, éppen a kisebbségi kulturális élet tisztasága s a várható — úti figura docet — támadások kikerülése érdekében visszavonultak.

Maga a kulturreferátus, — ha erről is keld beszélnünk, — soha nem volt, ma sincs ,,a politikai pártok rudjához kapcsolva". Igaz, hogy a politikai, pártok állították fel, de akkor még amikor az átalakulás túlzásai csak politikai szervezkedést tűrtek meg és kimondottan azzal a feladattal, hogy a politikai pártok súlyával és segítségével segítse elő a politikamentes kulturális szervek kiépítését, de mihelyt egy-egy ilyen szervezet saját lábára állhat, — ami az alapszabályok kormányhatósági jóváhagyásában nyert kifejeződést, — maga is vonuljon vissza az önállóvá ért s politikamentességre kötelezett egyesületekben való aktív részvételitől.

Ez volt az ellenzéki pártok szerepe a kulturális szervek megszervezésében, más ut, más munkamenet egyszerűen lehetetlennek látszott. Nyugodt lelkiismerettel állíthatjuk, hogy ma nincs olyan — a kulturreferátus iniciativajából megalakított s az egyesületi jog alapján megszervezett — magyar, kisebbségi kulturális közű- let, mely kezdettől fogva ne azzal a tiszta szándékkal indult volna az életnek, hogy becsületesen vállalja a politikamentesség kötelezettségét s ne hajtotta volna végre a politikamentesitését lényegben is, személyi tekintetekben is.

Különösen áll ez a cikkben is aposztrofált SzMKE-re, mely a csehszlovákiai magyar kisebbség egyetlen átfogó kulturális szervezete s politikai érdektelenségét nyíltan is megbizanyi- totta azzal, hogy közgyűlési határozattal mondta ki együttműködését a közigazgatási közművelődési testületekkel. A mi malmunkra hajtja a vizet a cikk Írója, amikor Schubert Tódort idézi, aki a SzMKE lévai helyi szervezetének elnöke, ugyancsak elnöke a járási közművelődési testületnek s — mit tesz Isten? — a keresztényszocialista pártnak is elfogulatlan kerületi vezetője. Mégis, kinek lehet az ő igazán nagyvonalú, példát adó kulturmunkája ellen kifogása? — Vagy ott van az érsek újvári SzMKE példája, melynek előadói asztalánál a legkülönbözőbb politikai és világnézeti meggyőződés hívei váltják fel egymást, mert a kisebbségi magyar kultúra szeleteiében testvérek.

Sok ilyen példát hozhatnánk fel, ha lenne rá helyünk, azt hisszük azonban, hogy ez a kettő elég annak az igazolására, hogy a kulturmunka kerékkötői nem azok tehát, akik kényszerből, kötelességérzetből és meggyőződésből az ellenzéki pártok eszmei légkörében élnék, de emellett, hivatás-érzetből, a tudás jogán, kedvvel, odaadással, áldozatkészen, — de mindig levetve magukról politikai munka-, vagy harci köntösüket, ha a kultúra szentélyébe lépnek, — tiszta lelkiismerettel, szívvel, lélekkel, semmi elismerést nem várva elősegítik a magyar kisebbség kulturális munkáját hanem azok, akik ezeket álérvek, hamis beállítás, tényferdités segítségével teljesen ki akarják rekeszteni a kulturális munkaterületről, azzal a hátsó gondolattal, hogy helyüket olyanok foglalják el, akik szintén el vannak könyvelve politikai szempontból s akik helyzeti előnyüknél fogva — kulturális téren is szabadon propagálhatják pártpolitikai elveiket.

A cikk megállapításainak felületességét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a pártáiét jelenségeiből, külső megnyilatkozásaiból, taktikázásából — komolyan gondolkodó kisebbségi ember nem veheti másnak a cikkben érintett felületi zajlást — következtetést akar levonni az ellenzéki pártok belső, felszín alatt, nyugodtan érlelődő eszmei alapelveinek nem létező háborgására is s farizeus szemforgatással aggodalmaskodik miatta.

Ha igazán úgy szivén viseli a lap a magyar kisebbségi kulturélet tisztaságát, egyet tegyen meg: Hagyjon békét a kiseboségi kultur életnek! És különösen ne „féltse" a SzMKS-t, mert éppen azzal árthat neki a legjobban, ha örökösen azt követeli tőle, — a depolitizálást, — amit az már régen végrehajtott, akkor, amikor annak szükségét látta és arra lehetősége nyilt. Aki ezt nem akarja bevenni, aki politikai, külsőleges szempontokat akar érvényesíteni a SzMKE munkájában, azt az erőssé, egészségessé fejlődött szervezet kiveti magából, mint a betegeség csiráit. És ebben teljesen egyforma sors éri, akármelyik politikai pártnak, a pártban öncélt látó fanatikusait. A SzMKE mai vezetősége tudja, mit kell és mit lehet tennie, megtalálja a módját, hogy a tisztult, korszerű, nemzeti-kulturális élet önzetlen munkásai egymásra találjanak a haladás utján, még ha különböző pártokba vannak is elskatulyázva. Természetes azonban, hogy erkölcsi alapelveit nem hajlandó feladni, nem mintha nem tisztelné mások meggyőződését, de mert tudja, hogy mit követel tőle kulturális téren a csehszlovákiai magyar kisebbség zöme, túlnyomó többsége s nem akarja, hogy egy lelkivilágától idegen, kultur-politikai diktatúra törést robbantson a kisebbségi magyar társadalom nyugodt szellemi fejlődésébe, mint .-ihogy az más kulturális munkafázisban megtörtént.

Az olasz hadsereg uthan (KI leK

Pánik Addis-Abebában - Élelmiszerhiány - Anglia kölcsönt folyósít Abesszíniának ?

Róma, február 21. A 132. harctéri jelentés szerint az előnyomuló 1. olasz hadtest megszállotta Bujától délre a fontos aderati állásokat. A repülőtevékenység az egész fronton rendkívül élénk volt. A szórnál! fronton a helyzet változatlan.

A vereség hatása

Dzsibuti, február 21. Az abesszin fővárosból érkező utazók szerint az endertai vereség híre gyorsan elterjedt Addis Abebá- bán, ámbár a cenzúra szigorúan megtiltotta a hírek kolporíálását. A bennszülöttek kezdetleges eszközeikkel, a dombokon gyújtott tüzekkel terjesztették a hirt. A hivatalos lap igyekszik a vereséget szépíteni és jelentéktelen csatának fölíüntetni az olaszok előnyomulását. A külföldi követségek szolgái,

akik uraiktól! hallották a hirt, a piacon el mondották azt a bennszülötteknek, akik to vább terjesztették. Amikor már mindenki tudott a vereségről, pánik keletkezett a fő városban, amit növelt az is, hogy a kor mány sietve az északi harctérre küldötte a városban levő utolsó katonai tartalékokat.

Angol mentőakció

London, február 21. A brit kormány elméletileg foglalkozik az Abesszíniának adandó pénzügyi támogatás kérdésével. A Síar szerint az angolok a népszövetségen át élelmiszervásárlásokra pénzt akarnak juttatni Addis Abebába. Az abesszin kormánynak nem áll többé módjában, hogy külföldön élelmiszert vásároljon, a hazai készletek pedig elfogytak és a férfilakos- ]

Hodza Miién Belgrádba utazott

Búcsú a prágai Masaryk-pályaudvaron

Prága, február 21. Hodza Milán miniszterelnök és külügyminiszter pénteken délben a Balkán-vonattal Prágából hivatalos látogatásra utazott Belgrádba. Kíséretében utazott Protic jugoszláv követ, Srdinko, a miniszferelhök személyi titkára, Schmoranz főoszíálytanácsos és Cerny külügyminiszté- riumi főbiztos. A Masaryk-pályaudvar szalonjában a Balkán-vonat elindulása előtt számos magasrangu személyiség búcsúzott el a miniszterelnöktől1, igy dr. Krofta Kamill miniszter, Bartos osztályfőnök, Welner követ, a jugoszláv követség számos tagja, Ja- rosch, az államvasutak elnöke, Murkó tanár, a szláv intézet elnöke és a csehszlovák —jugoszláv liga számos más tagja. A miniszterelnök szalonkocsiját a 13.43 órakor induló Balkán-vonathoz csatolták,

Hodza visszaérkezése után sürgős változások lesznek a kormányban!

Prága, február 21. Hodza miniszterelnök

belgrádi útjáról a jövő hét csütörtökjén tér vissza. A politikai miniszterek a koalíciós pártok elnökeivel ekkor közös értekezletet tartanak a legsürgősebben rendezendő politikai kérdések dolgában, hogy a koalíció és a kormány ismét visszanyerje munkaképességét. így a koalíciós többség kiterjesztéséről s a kormányban esedékes személycserékről is szó lesz.

Ilyen módon akarják biztosítani Beran agrárpárti, Iiampl szociáldemokrata és Klofác nemzeti szocialista pártelnököknek befolyását a politikai eseményekre.

E három koalíciós pártelnök ugyanis nem tagja a kormánynak.

A Őeské Slovo estilapja a külügyminiszterjelöltek között emlegetett Krofta, Fierlin- ger és Mastny nevével kapcsolatos kombinációkat ugyanolyan merő találgatásoknak nevezi, amilyenek a Machnik nemzetvédelmi miniszter távozásáról szóló híresztelések is.

H lissfósiii kircüis

a nÉp$ii¥@iségf ligák genfi ylesenek előtereken

A Rémei zsidótörvények

A „kisebbségi parlamentek'

Genf, február 21. A népszövetségi ligák központi uniója pénteken Genfben megkezdte tanácskozásait. A napirenden a kor legfontosabb politikai problémái szerepelnek. A megbeszélések zárt ülésen folynak le, de annyi kiszivárgott, hogy a következő öt kérdés áll a tanácskozások előterében: 1. A kisebbségi probléma, 2. Középeurópa kérdése, 3. A német zsidó törvények, 4. A népszövetség reformja, 5. Az abessziniai háború. —- A kisebbségi kérdés vitája pénteken kezdődött meg lord Dickinson elnöklete alatt. A ligák uniója azt ajánlja, hogy

minden országban alakítsanak kisebbségi parlamentet, amely foglalkozna a kisebbség kérdéseivel. Ezenkívül állandó nemzetközi tanulmányi bizottság létesítendő. Csehszlovákiát három kisebbség képviseli: a német, a mag3rar és a zsidó. Félő, hogy a német zsidótörvények vitája kellemetlen incidensre vezethet, mert a német delegációk valószínűleg kivonulnak az ülésről. — Az unió tanácskozásain a csehszlovákiai magyarság képviseletében dr. Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselő, a Csehszlovák Köztársasági Magyar Népszövetségi Liga diszelnöke vesz részt.

Fé! évvel az ünnepség után.

Az országos hivatal most értesítette Érsekújvárt arról, hogy nem ád támogatást a multévi jubileumi ünnepségre

Érsekújvár, február 21. (Saját tudósítónktól.) Emlékezetes, hogy Érsekújvár városa múlt év augusztus 18-án ünnepelte a város felszabadításának 250-ik évfordulóját. A török uralom alóli szabadulás emlékünnepe — épp az érsekujvári csehszlovák társadalom kezdeményezésére — azonban az utolsó hetekben hivatalos helyekről jött leintések- re az országosnak tervezett ünnepség kisebb méretű, túlnyomórészt egyházi jellegű énnepséggé zsugorodott. Akkoriban sok fejtörést okozott a hivatalos helyek váratlanul tartózkodó magatartása és most egy érdekes hivatalos leirat emlékeztet a már majdnem elfelejtett esetre. Az országos hivataltól ugyanis most érkezett meg váratlanul a leirat, amely a város tanácsának ama kérelmére válaszol, hogy anyagilag támogassa az országos hivatal az augusztus 18-ra tervezett ünnepséget. A kérvény elintézéseképpen az országos hivatal most közli Érsekújvár városával, hogy nincs módja támogatást adni a régen lezajlott ünnepségre. Indokolás ezúttal sincsen . . >

ság bevonulása miatt pótlásról nem történhetett gondoskodás.

Miért bocsátja el magyar és német munkásait a Dunagőzhajózási Társaság?

Prága, február 21. Füssy Kálmán szenátor a köz munkaügyi miniszterhez interpellációt intézett a Dunagőzhajózási Részvénytársaság muai- káselbocsáíásai ügyében. Az interpelláló azt állítja, hogy a Dunagőzhajózási Társaság nyüván a szocialista és szociáldemokrata sajtó uszítására sorira elbocsátja magyar és német anyanyelvű munkásait. így különösen kirívó Tóth Ferenc komáromi lakatos esete. Tóth 1932 tavasza óta állt a társaság szolgálatában, azóta becsületesen végezte munkáját. Tavaly augusztusban Hudeceíc felügyelő tudomására hozta, hogy mint hatvanéves embert elbocsátják a szolgálatból egyévi végkielégítéssel. Amikor Tóth azzal érvelt, hogy mások még idősebbek, mégsem bocsátják el őket, azt a választ kapta, hogy elbocsátása azért történt, mert nem tanulta meg az államnyelvet. — Zambó János hajóslegény 1919 októberétől szolgált feljebbvalói teljes megelégedése mellett. Hudecek hajóskapitány 1923-ban szolgálataiért egy megbeszélés alkalmával külön is megdicsérte és hangsúlyozta, hogy előtte a nemzetiség nem játszik szerepet, csupán a jól végzett munkát nézi. Ugyanez a hajóskapitány 1935 márciusában Zamibót azonnali hatállyal elbocsátotta azzal az indokolással, hogy nem tanulta meg az államnyelvet s hozzátette még, „mert cseh és szlovák legényeknek kell helyet csinálni". Hudecek e kijelentését többször s mások előtt is megismételte. A ha jóstár saság alkalmazottainak ilyen rövid utón való kiebrudalása a munkából — folytatja szó szerint az interpelláló szenátor — ellentétben áll nemcsak a demokratikus eszmékkel, hanem a szociális érzéssel és az emberbaráti kö- teleségekkel is. Különösen lesújtó, hogy a hajós- társaság alkalmazottait nemzetiségük szerint különböztetik meg és csak a magyar- és németajkú személyzettel szemben járnak el ilyen sérelmes módon. Az interpelláló szenátor gyors orvoslást kér a közmunkaügyi minisztertől.

Hagy gyermeknyaraltatási akciót szervez a közegészségügyi minisztérium

Prága, február 21. A közegészségügyi ini- nisztéirimm az ínséges járásokban élő munka- nélküli családok gyermekei számára a népjóléti minisztériummal karöltve 5 millió korona költséggel nyaraltatási akciót szervez. Az egészségileg rászoruló gyermekek a szanatóriumokban és üdülőtelepeken hat hetes ellátást kapnak. Mintegy nyolcezer gyermek fog részesülni a kedvezményben nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül.

A szegedi egyetem tanácsa jóváhagyta a kereszt k függesztését a tantermekben

Szeged, február 21. A szegedi egyetem tanácsa csütörtökön döntött az egyetemi ifjúság kereszt-mozgalma ügyében. Az egyetemi tanács elrendelte a keresztnek mint az egyetemes keresztény kultúra szimbólumának az egyetem tantermeiben való kifüggesztését. A tanács kifejezetten hangsúlyozta, hogy a kifüggesztett kereszt nem egy felekezetnek, vagy felekezeteknek jelvénye, ennél fogva annak kifüggesztéséből nem vonható következtetés az egyetem állami jellege vagy a törvényesen bevett vallásfelekezeteknek törvényben biztosított egyenjogúsága ellen.

2

___