Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-21 / 16. (3865.) szám
1936 január 21, kedd. T>M<M-MaG^R-H!RIíAP 3 tfcacsiú*ti A beteg király szobájának előcsarnokában tábornok szakadatlanul küldi diadaljelentéseit a délabessziniai frontról, de nem igen bírálhatjuk el, mekkora jelentősége pan a dólói ólasz győzelmeknek. A római hivatalos jelentések eddig ugy-ahogy hitelesek voltak, illetve, ha az olaszok győztek, a jelentés túlzás nélkül közölte az eseményt, ha vesztettek, — a vezérkar nem jelentett semmit. Négy nap óta a hangnem megváltozott: nagyarányú, döntő hadműveletek „sikeres befeje- zéséröl“ számol be, több száz kilométeres előnyomulásról, ezer és ezer abesszin halottról. Furcsa, hogy az óriási élőnyomulás ellenére Graziani egyetlen város elfoglalását sem jelenti, holott a térkép szerint Abesszínia ezen a vidékén gazdag városok fekszenek. Nem egészen értjük. Az olaszellenes sajtó természetesen kész a megfejtéssel: az offenziva méretei kicsinyek, csak Graziani fújja fel, •mert egyrészt az olasz népnek a kéthónapos szünet és visszaesés után feltétlenül szüksége van némi győzelem-stimulánsra, mert el- ernyed és lelkesedés nélkül nem követheti Mussolini politikáját, másrészt Graziani népszerűsíteni kívánja nevét, mert Badoglio helyére vágyik. A marsall nem vált be, az olasz nép uj főparancsnokot kíván, s Graziani uj győzelmek formájában felkínálja a nevét. Tisztán nem láthat az olvasó s az olaszellenes sajtó nem a legmegbízhatóbb. Azok a lapok például, amelyek a négus katonáinak legkisebb győzelméről vagy az olaszok balfogásairól hasábokat írtak, most eldugva, „feltála- lás“ nélkül közlik az olasz jelentéseket és a hozzájuk fűzött kommentárban egyszerűen meg állapítják, hogy nem igaz az egész. Meglátjuk. Se mellette, se ellene nem nyilatkozhatunk, de annyi bizonyos, hogy az olaszok helyzete a győzelem ellenére súlyos, döntés nem történt és az esős időszak óriáslépésekkel közeledik az ólasz csapatok felé. Maláriatankokkal, a trópikus láz légi haderejével, a legjobb betonutakat megsemmisítő esőviz- bombdkkal a legbegyakorlottabb európai hadsereg sem birkózhat meg, A BwzUidekUn Megalakult az angol államtanács Ötödik György túl van a veszélyen? ■ ■ ■ Megható részvét Sandringhamban ■ • A napsugaras Idő a beteg Javára szolgál London^ január 20. A hétfőn délelőtt 10 óra 45 perckor kiadott orvosi jelentés a következőket mondja V. György állapotáról: — A király nyugodtabb éjszakát töltött el. őfelsége egészségi állapotában nem történt változás. Az államtanács Hétfőn délben kinevezték az államtanácsot, amely a király betegsége alatt mindazokkal az ügyekkel foglalkozni fog, amelyeket különben a király intéz el. V. György 1928. évi betegsége alatt ugyanilyen államtanács működött. Az államtanácsot a koronatanács választotta meg, amely a király betegszobája mellett ülésezett. Az államtanács a királynéból, a velszi hercegből, a yorki hercegből, a canterburyi érsekből, a miniszterelnökből és a titkos tanács lordelnökéből áll. Az ülést előkészítő munkálatokat hétfőn reggel befejezték. A koronatanács tagjai rövid ülést tartottak, nehogy a királyt fárasszák. A sandringhami kastélyban A sandringhami kastélyban siri csönd uralkodik. A királyné és a család tagjai ma ismét meglátogatták a király betegágyát. V. György kedvenc szobájában fekszik a nagy sandringhami kastélyban, A kandallóban élénk tűz ég. A szoba világoszöld tónusu. Az ágy mellett állandóan betegápolónő ül, mig a király három kezelőorvosa negyedóránként bejön és érdeklődik a helyzet felől. Vasárnap egész Angliában imádkoztak a király egészségéért és életéért, A ragaszkodás legmeghatóbb jelével Sandringham és környékének lakossága halmozta el a királyt. A nagy hó és a hideg ellenére sokszáz paraszt jött a vidékről, hogy imádkozzék a királyért a sandringhami templomban. A templomot azonban már a helyi lakosság megtöltötte, úgyhogy a messziről jöttek a nagy hidegben az egész istentisztelet alatt a templom előtt álltak. Egyikük sem mozdult el helyéről. Amikor egy udvari autó érkezett a templomhoz, a tömeg valósággal megostromolta a benne ülő udvari hivatalnokokat és aggódva érdeklődött a király hogyléte felől. A templom előtt állók feszülten figyelték a pap szavait, amelyek kiszűrődtek a kapun. Ha egy udvari alkalmazott bejön a faluba, százával rohanják meg a lakosok és mind tudni akarja, hogy Hétfőn délben hírek szivárogtak ki a királyi palotából, amelyek szerint a király testi ellenállóképessége legyőzte a betegséget. Nagy szerepet játszott az időváltozás is. A tegnapi hideg és fülledt időben a király nehezen lélegzett, de ma reggel 8 óra 30 perc óta napsugaras, meleg idő van Sandringhamban. A király szobáját reggel óta elárasztották a napsugarak s a vidám idő szemmeUáthatóan jó hatást gyakorolt a betegre. A 9 óra 45 perckor kiadott jelentés szerint a király állapota megjavult és bízni lehet abban, hogy a betegséget sikerül legyőzni. A norvég királyné Angliában A beteg angol király nővére, a norvég királyné Oszlóból Sandringhamba utazott. Hír szerint az államtanácsot nem a király betegségének súlyossága miatt alakították meg, hanem azért, mert a betegség hosszabb ideig tarthat és ebben az időben szükség van a végrehaj tó hatalom gyakorlására. A Kingslyni kórházat, amely a legközelebb fekszik a sandringhami kastélyhoz, felszólították, hogy tartsa készenlétben oxigénkészülékét és szükség esetén egészítse ki a kastélyban levő oxigéntartalékokat. Az államtanács megalakításának ceremóniái London, január 20. A koronatanácskozást oly módon tartották meg, hogy a király betegszobájának ajtaját feltárták és a koronatanács tagjai a szomszédos szobában gyülekeztek. A van a király. A News Chronide Sandringhamban időző külön tudósítója reggel hétkor félhivatalos forrásból úgy értesült, hogy a király még mindig kimerült. A szív ma reggel óta rendesebben működik. A vérkeringés akadályai elmúltak. király igy pontosan követhette a tanácskozások menetét. A formalitások rövid elintézése után a király elé terjesztették az állami okiratokat, amelyek az államtanács megalakítását megerősítik. A király aláírta a dokumentumot. A kormány három tagja a koronatanács után közösen ebédelt a királynévei és délután visszatért Londonba. A koronatanácson résztvett a canterburyi érsek, de nem volt jelen a velszi herceg, mert csak délután érkezett repülőgépen Londonból Sandringhamba. Az ..áramtanácsosok** London, január 20. A sandringhami korona- tanácsról a délutáni órákban a következő jelentést adták ki: — őfelsége a király a sandringhami koronatanácson a következő személyiségeket nevezte ki államtanácsosokká: őfelségét a királynét, a welszi herceget, a yorki hercegét, a gloucesteri herceget és a kenti herceget. A gloucesteri herceg nem vett részt a korona- tanácson, mert torokbántalmai miatt az orvosok megtiltották neki, hogy elutazzon. A magyar kormányzó távirata Budapest, január 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Horthy Miklós, Magyar- ország kormányzója táviratot intézett a betegangol királyhoz. Á magyar kormányzó a táviratban melegen érdeklődik az uralkodó állapota iránt és azt a szívből jövő kívánságát fejezi ki, hogy a király minél hamarább meggyógyuljon. Javulás? Meghalt Alapy Gyula Utódja a tartománygyülésben: Dr. GOrtler Dénes - A magyarság nagy halottjának pályafutása leégett egy hatalmas sportszálló, a kár nagy, de baleset nem történt, mert a szállónak egyetlen vendége sem volt. A tűz híre szomorú, de szomorúbb a szálló ürességének híre. A téli sportidény kellős közepén, szombati, vasárnapi napon egyetlen vendég sincs a hegyekben. Nincs hó! Nemcsak a leégett szálló tulajdonosa, hanem a többi szállodás is kétségbeesetten tördeli a kezét. A tél, a hó egyszerűen kimaradt, a sítalpak érintetlenül pihennek. Szokatlan kép bontakozik elénk szombaton és vasárnap a nagyvárosok uccáin: mig az elmúlt teleken ezrével jártak a nadrágos leányok és levizsgáztatták kosztümjeiket, mielőtt a hegyek viszontagságai tönkretették s visszajöttek, mint a katonák a megtépett zászlókkal a diadalmas ütközetből, — az idén az elmaradt tél jóvoltából a város visszanyerte régi, békebeli téli képét, kevesebb a korzózó sí, a barnára égett arcú fiús leány, sőt a kávéházak és a mozik is tele vannak szombaton és vasárnap, ami az elmúlt teleken lehetetlen volt. Tavaly a téli vasárnap ugyanolyan városürességet jelentett, mint a nyári, ezidén nem. — Tegnap a kávéházban megfigyeltem egy kislányt, aki sóváran olvasta EUsworth délsarki kalandjának híreit és percekig nézte a képeket, ahol a sarkutazó sítalpakon suhan át az Antarktisz hóbirodalmán. „Milyen jó neki(i, sóhajtott föl a leány, ö, elveszni három-négy hétre a hegyek csillogó hó- és jégvilágában, ott élni valahol egy menedékházban s egész nap száguldozni! Nem rettegni attól, hogy elolvad ez a csoda, nem rettegni a hétfő reggeltől! Minden reloiiv, s az árván maradt kávéházi kisleány Ellsworth esetét is a saját hő- és jégszempontjából Ítélte meg. Komárom, január 20. Dr. Alapy Gyula, a keresztényszocialista párt szlovenszkói tartományi képviselője a hétfőre virradó reggel félötkor a komáromi kórházban meghalt, Temetése szerdán délután félnégykor lesz a komáromi temetőben. A* ont. keretztényjzociaüsta párt részvéte Pozsony, január 20. (Pozsonyi szerkesztőségünktől.) Alapy Gyula halála mély gyászba borította az országos keresztén yBzocialista pártot is, amely inak egyik legrégibb, Jiegönzetleiniebb és ilegfáradhaitatlainabb katonája volt s a párt igaz kegyelettel áldoz az elhunyt emlékének.. Esterházy János országos pártelnök és dr. Aixinger László országos pártigazgató, valamint a párt központja táviratilag fejezte ki részvétét az elhunyt kiváló férfi özvegyének. A szerda délutáni temetésen testületileg vesznek részt a párt törvényhozói és képviselteti magát a párt központja Is. Az országos keresztényszocialista párt dr. Alapy Gyula ravatalára hatalmas babérkoszorút helyezett el, amelynek szalagját a következő felírás olvasható: „A keresztény magyar gondolat önfeláldozó harcosának — hálás kegyelettel az országos keresztényszocialista párt“. Gyászlobogó a tartomány- gyűlés épületén A pozsonyi Tofldy Kör koszorúit helyeztetett el a ravatalon. A koszorú szalagján a következő felírás van: „A magyar kultúra törhetetlen munkásának — a Toldy Kör“. Dr. Alapy Gyuila évtizeden .keresztül volt választmányi tagja a pozsonyi Toldy Körnek, amelynek remde zése in igen gyakran vett részt értékes előadásokkal. A To’dy Köt vezetőségéhez és tagjaihoz meleg baráti szálaik fűzték 6 igy egyik hivatott előmozdítója voilt a pozsonyi és komáromi magyar kUilburkapcsolatok kiépítésének. Halála alkalmából a gyász jeléül kitűzték a Toldy Kör épületére a gyászlobogót. Ugyancsak gyászlobogó leng a pozsonyi országos képviselőtestület épületén is, hiszen a szlovenszkói tartománygyüiliés egyik legmunkásabb tagját vesztette el benne. Az utód A tartománygyülésben az elhunyt dr. Alapy Gyula utódja dr. Gürtler Dénes ipolynyéki esperes lesz. Egy munkában gazdag élet Dr. Alapy Gyulával a szlovenszkói magyar közélet egyik oszlopa dől ki. Dr. Alapy Gyula nyugalmazott vármegyei főlevéltáros volt, a komáromi római katolikus egyházközség világi elnöke, tartománygyülési képviselő, iró és publicista. 1872-ben született, középiskoláit Komáromban és Esztergomban, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, ahol a bölcseleti tudományokból doktori oklevelet szerzett. 1898 óta Komáromban élt és mint a Muzeum Egyesület titkára és a vármegye 21 éven át működött főlevéltárosa fejtett ki tudományos munkásságot. Számos történeti és régészeti tárgyú dolgozata jelent meg részint önállóan, részint tudományos folyóiratokban. A háború alatt Komárom vármegyében a jótékony- sági ügyeket szervezte meg. Az államfordulat után az irodalomnak szentelte életét és számos régészeti és történeti munkájával nagy sikert aratott. Ettől az időtől kezdve mint publicista szolgálta a magyar kisebbség ügyét és a magyarság egyik vezető emberévé lett. Palkovics Viktor nemzetgyűlési képviselővel megalakította a katolikus nagybizottságot, amely főtitkárává választotta. 1928-ban a keresztényszocialista párt programjával a szlovenszkói tartománygyü- lés képviselője lett Mint tartománygyülési képviselő országos vonatkozásban is sűrűn hallatta szavát az illetékes fórumok előtt a kisebbségi magyarság érdekében. Többizben pörbe fogták, egyizben háromheti fogházra ítélték, de ezt a legfelső bíróság államfogházra változtatta. Komáromiban hnmakidejéin Beöthy Zsolttal megalapította a Jókai Egyesületeit, amelynek főtitkári tisztségét húsz éven át viselte. 1920-ban a szlovensizikói magyar népszövetség, később a szlovenszkói magyarok szövetsége, végüil a Szlovenszkói Magyar Kultur- egylet megalapítása is nagy mértékben Alapy Gyula nevéhez fűződik jóidéiig főtitkára volt a SzMKÉ-nek. Mint publicista a Prágai Magyar Hírlapban, a pozsonyi Híradóban és a Komáromi Lapokban dolgozott. Városában hatalmas múzeumot gyűjtött egybe s nevéhez fűződik a kultúrpalota felépítése is. Megszervezte a Jókai Egyesületnek ma 40.000 kötetet számláló könyvtárát. önálló Irodalmi és tudományos munkái a következőik: „Gyulai Rudolf élete11 (1907), „Kulcsár István** (1911), „Komárom vármegye és az utolsó nemesi felkelés** (1910), „Komárom vármegye nemes családjai** (1911), „Komárom vármegye levéltárának középkori okleveled** (1914), „Bűbájosok és boszorkányok Komárom megyében** (1914), „Brigétio a római katonaváros** (1916), „Az illetőség jogvitája** (1924), „Jókai emlékkönyv** (1925), „A szülőföld Jókai regénye íben“ (1925), „Kulcsár István és könyvtára** (1928), „Magyar dicsőség** történeti elbeszélések (1926). Szerkesztette a következő lapokat és tudományos folyóiratókat: „Muzeumegyesüileti Értesítő** (1903—1909), „Komáromi Újság** (1900—1912), „Komárom** (1913—1916), „Levéltárosok Lapja** (1913—1916). — Legújabban a szlovenszkói magyar tudományosság egyik legkimagaslóbb folyóiratát a „Nemzeti Kultúrát** szerkesztette.
