Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-21 / 16. (3865.) szám

4

^MGAlAW^JíHiRJiAP

1936 január 21, kedd.

mxmMumKiiuvumua

mr

Kedvező fogadtatásra talált

az egységes párt eszméje a vidéki magyar sajtóban

Az országos kereszlényszociaSista pírt nyílra helyi szervezete elutasítja a pártfúzió tervét

Prága, január 20. A vasárnapi lapok egész Szlovenszkón és Kárpátalján bőségesen, vezércikkekben foglalkoznak az egységes magyar párt eszméjével. A legtöbb cikk lelkesen síkra száll a terv mellett, de tagadhatatlan, hogy a

kereszíényszocialista oldalon ellenzői is vannak. Erről tanúskodik az országos keresztényszocialista párt tekintélyes nyitrai szervezetének vasárnapi állásfoglalása is, amelyről alább beszámolunk.

A nyitrai állásfogla'is

Nyitra, január 20. Az országos keresztényszocialista párt'nyitrai szervezete vasárnap délután rendkívüli közgyűlést tartott Jedlicská Gyula ügyvezető elnök vezetésével. Jedlicská elnöki megnyitójában foglalkozott az egységes párt fölvetett eszméjével. Az egységesítés gondolata, mondotta, nem újkeletű, de mint eddig, ezután sem valósítható meg anélkül, hogy a keresztény- szocialista pártot érzékeny veszteségek ne érjék. Petrásek Ágoston nemzetgyűlési képviselő hangsúlyozta, hogy az országos keresztényszocialista párt eddig ragaszkodott elveihez s azokból a jövőben sem engedhet egy jottányit sem. Azt a tételt állítja föl, hogy kezdetben egységes tábor volt, a keresztényszocialista párt, szerinte ebből váltak ki azok a magyarok, akik a kisgazdapártot alapították, ő az egységet úgy képzeli el, ha ezek a magyarok visszatérnek az országos keresztényszocialista párt kebelébe, a párt tárt karokkal várja őket. Hasonló szellemben szólaltak föl dr. Gyürky Ákos, Mihalik János, Kuzsely János,-Szabó József vezetőségi tagok, majd az elnök fölolvasta a beteg Szmida Kálmán prépostplébános levelét, aki szintén ellenzi, hogy az országos keresztényszocialista párt föláldozza eddigi kereteit és a megalakítandó magyar egységes pártba olvadjon. A közgyűlés ezután a következő határozatot fogadta el egyhangúlag:

„A magyar nemzeti párt felszólította a keresztényszocialista pártot, hogy mindkét párt áldozza fel eddigi kereteit és önállóságát és egy egységes magyar pártot alkosson. A nyitrai szervezet egyhangúlag és határozottan ellene van e gondolat megvalósításának és annak, hogy a keresztényszocialista párt feláldozza függetlenségét és önállóságát és beleolvadjon a magyar egység pártjába. A kereszíényszocialista párt programja olyan fenkölt, hogy minden tekintetben megfelel Szlovenszkó őslakossága érdekeinek. A párt nem adhatja fel a keresztény világnézetét sem és éppúgy a szociális alapelvét sem, különös tekintettel a mai viszonyokra. Az ősi Nyitra városban ringatták a keresztényszocialista párt bölcsőjét és Nyitra lakossága semmilyen körülmények között nem hagyja el az általa megalakított keresztényszocialista pártot. Mivel a magyar kisgazdapárt, mely később cégért változtatva lett magyar nemzeti párt — kooperált a keresztényszocialista párttal, mely mindenkor becsülettel harcolt a kisebbségek jogaiért is — nincs ok arra, hogy a mi pártunk a maga széles alapokra fektetett, sziklaszilárd programjával beleolvadjon egy nemzeti alapon álló, szűkkeblű, ingadozó programmal biró pártba, mely ezenfelül erősen alá van festve szabadkőműves nézettel. Aki egységet akar — hiszen Korláth nemzeti párti képviselő is ellene van — térjen vissza az anyapártba, a keresztényszocialista pártba, mely megállapodott világnézettel bir.“

Délszlovenszkó

két tekintélyes lapja: a Komáromi Lapok és az Érsekújvár és Vidéke ismét hosszabb cikkben foglal állást az egységes párt mellett. A Komáromi Lapokban egyebek közt ezt olvashatjuk:

— A magyarság két pártja elérkezett ahhoz a történelmi pillanathoz, amelyben az itt élő magyarság százezreinek jövendő sorsára döntően kiható nagyhorderejű lépést kell tennie, hogy egy uj, reményteljesebb élet fakadjon abból.

A magyar egység kiépítésére hamarosan megkezdődik a gyakorlati munka és remélhető, hogy az általános óhajból fakadt nagy gondolat nemsokára testet is ölt.

Az Érsekújvár és Vidéke Így érvel:

— Az a benyomásunk, hogy a két párt legkomolyabb körei világosan látják, hogy a két párt egységesítésének úgyszólván csak olyan személyi akadályai vannak, amilyennek ilyen nagyhorderejű kérdésnél nem szabad szerepet játszania.

Lehet, hogy a pártokon kivül álló körök — amelyek a magyarság egységének megbontásából nem csinálnának lelkiismereti kérdést — kísérletet fognak tenni egy uj párt alakítására. Ennek az uj pártnak azonban semmi esélye nem lehet az érvényesülésre az egységes párttal szemben.

Azonban ennek az egyséanek van egy komoly előföltétele. Ez az előföltétel azt parancsolja, hogy a lehetőségeket a két párt egybevonásával ne szűkítsék, hanem tetemesen bővítsék, hogy az uj nagy egységes pártban egyformán megtalálja a helyét minden nemzeti alapon álló magyar felekezeti és világnézeti különbségre való tekintet nélkül. Ha az egységesítést bölcs tapintattal, minden pártelfogultság nélkül fogják keresztülvezetni, úgy az egységes magyar pórt sokkal

nagyobb súlyt és tekintélyt fog szerezni, mint amilyennel az eddigi két párt rendelkezett.

Nósrsd és GifflSr

A Losonci Hírlap „Egységes magyar pártke- ret“ címen vezércikkben igy ir:

— A két magyar pártot közös nevezőre kell hozni, mert mai kisebbségi helyzetünkben, gazdasági, kulturális érdekeink biztosításáért indított küzdelmünkben nem engedhetjük meg magunknak a két párt fönntartásának luxusát. A nemzet érdeke parancsolólag követeli a pártkeretek egyesítését, a kettős adminisztráció megszüntetését s minden szellemi, anyagi, erkölcsi értéknek és erőnek a közös cél érdekében való fölhasználását. A magyar pártok vezérei jó példát mutattak mindannyiunk előtt, a mi föladatunk nem lehet más, mint ennek a példának hűséges, önfeláldozó követése.

A rimaszombati Gömörben Márkus László egyebek közt ezeket mondja:

— Az egység létrehozása immár nemzeti ügy. A kezdeményezés megtörtént.

Ezt elodázni, az itt élő magyarság politikai

napirendjéről levenni nem lehet.

Aki ezt megkisérelné, a magyarság érdeke, jobb sorsa ellen vétene és elsöpörné őt az egységes akarat ereje. Ebben a kérdésben személyes érdekek vagy egyéb melléktekintetek figyelembe nem jöhetnek.

A Rozsnyói Hírlap ,,A magyar egység" cimü cikkében az egységes párt eszméjét korainak, elsietettnek véli.

— Szlovenszkón most nincsenek politikailag iskolázott rétegeink — Írja —, amelyek magukévá tudnák tenni ezt az eszmét, megvalósulását, előnyeit diadalra juttatnák. A kérdés lényegét legföljebb a vezetők élik át. A tömeg jó része ellenben elsősorban azt látja, hogy saját pártját föl kellett áldozni. És itt olyan tömegébe ütközik az érdekellentéteknek a tervezett fúzió, hogy évek kellenek, mig azokat elhárítják. Hogyan birkóznak meg a vezetők a beálló feszültséggel, a jövő mutatja meg.

Igen, kellene a magyar egység, de azt a lelkekben elő kell készíteni. Úgy érezzük, hogy még ma nem értik meg tömegeink ennek az eszmének igazi lényegét.

És tudjuk, hogy a magyar egység mindig azon kérdések közé tartozott, amelyek a magyarokat szétválasztották.

A Rozsnyói Hírlap a magyar egységes párt mellett tör lándzsát. Az egység megteremtése — írja — minden itt élő magyar polgár legbensőbb óhajtása s a két párt vezérférfiai nyilatkozata után reményünk is lehet arra, hogy a tervezett elgondoláson alapuló egyesülés az itt élő össz- magyarság minden téren való javát fogja előmozdítani.

Kárpátaljai hangolt

A kárpátaljai magyar pártszövetség hivatalos lapjában, a Kárpáti Magyar Hírlapban Rácz Pál főszerkesztő Korláth képviselő nyilatkozata nyomán „Az egység felé" cimen vezető cikkben egyebek közt ezeket mondja:

Korláth képviselőnk csupán Kárpátaljára vonatkozólag mondott véleményt, mely terület már kezdettől fogva különleges elbírálást igényel. A kárpátaljai magyarság — ha a magyar nemzeti gondolat mellől eltávolítja a testvér őslakos gondolatot — elszigeteltségében sohase éri el azt a kezdettől fogva kitűzött célját, hogy Kárpátalja, mint autonóm terület, ismét a kárpátaljaiaké legyen. Ennek kiharcolására úgy a ruszin, mint a magyar nép egymagában képtelen. Az autonómiát — a szó lényegének érteimében — Prágából sohasem fogják tálcán hozni. Az autonómiát

ki kell harcolni. Az őslakos uj generációnak el kell helyezkednie minden megélhetési forrás körül.

Mindez csak kölcsönös támogatással, őslakos pártokba való tömörüléssel és pártszövetségekkel érhető el.

K. Vozáry Aladár tartománygyülési képviselő Az öslakó vezércikkében üdvözli a magyarság két pártja vezéreinek állásfoglalását s igy ir:

— Az egység ideálisabb elgondolás és összefogás, mint a pártok. A nemzet egységet, a pártok megosztódást jelentenek. De voltak a magyarság érdekében álló okai és előnyei a csehszlovákiai magyar kisebbség politikájában való kétpártrendszernek is. Ezek között most csak azt említjük, hogy az országos keresztényszocialista párt révén a magyar törekvések és munka- szolgálat olyanoktól is támogatást nyerhetett, akiket tisztán a magyar nemzeti gondolat közössége nem fűzhetett a kisebbségi magyarsághoz, s hogy a keresztényszocialista párt eddigi elsődleges programja másokat is közelebb hozott a magyarsághoz és a kisebbségi magyar politika erejét az őslakó gondolat és őslakó összetartozás tudatával fokozta. Tekintve az adott körülményeket és ha meg lehetett volna annak széleskörű előföltételeit teremteni,

mi az egységes őslakó politika megteremtését és megszervezését tartottuk s kívántuk volna előtérbe állítani.

Lehet, hogy ha a körülmények az eddigiek maradnak, ha a kényszer továbbra is azt parancsolja, amit parancsolt volt eddig, akkor még fölvetődhetik az egységes őslakó politika megalapozásának tervezete is, amelynek lehetősége felé egy lépést jelent a most megteremtés előtt álló magyar egység.

A magyar egység politikai mázát úgy kell fölépíteni, hogy abban korra, vallásfelekezetre, világszemléleíi fölfogásra való tekintet nélkül mindenki otthont találhasson, aki magyar nemzeti alapon áll, aki nem adta oda magát idegen érdekek szolgálatába.

A Kárpáti Híradó cimü munkácsi napilap újból vezércikkben tér vissza a magyar egységes párt gondolatára.

— Az őslakos-egységnek sohasem volt lankadatlanabb hirdetője, harcosa nálunk. De mi úgy képzeltük el mindig ezt az őslakos egységet, hogy azt a testvér kárpátorosz nemzet politikusai alkotják meg a magyarsággal s nem a magyar pártkeretekből igyekszünk ezt a magasabb célt elérni. Ujütemü munkát, testvéribb kézfogást parancsol az idő és sürgetnek az események. Az egyesülés kérdését a két magyar ellenzéki pártnak itt is alaposan meg kell vitatnia a magyar közéleti tényezők bevonásával: ez kötelesség! Várjuk a kezdeményezést, hogy a szlo- venszkói tárgyalásokon már a mi magyarságunk képviselői is résztvegyenek.

„A magyar társadalom számit

a Prágában tanuló ifjúságra"

Ünnepélyes hereiek közöli felavatták a prágai akadémikusok körének uj venceltéri hetyiségeil

Prága, január 20. A magyar közönség áildoza.tikéezségéböl uj ohtihont emelt magának a prágai Magyar Akadémikusok Kö;re. Az eddigi klubhelyiségek, tekiinbetítd arra, hogy aiz utóbbi években a magyar egyetemi ifjúság sűrűbben látogatta a klubot, kiesnek bizonyultak, úgyhogy uj s a célnak jobban miegfeóelő helyiség után kellett nézmii. Az uj klub Prága középpontjában, egy Venne,1-téri bérpalota negyedik emeletén van és három tágas, világos szobából áll. A klubban tanulásra alkalmas, világos, fü- tött helyiség álll rendelkezésre az ifjúságnak, újságok, könyvek vannak kéznél, a harmadik teremben pedig játékasztalok, sakk és dominó szolgáknak eizórakoztaitásul a-z ifjúságnak.

Az uj helyiséget szombaton este ünnepélyes külsőségek között avatták föl. Az avató ünnepélyt

Ónody Zoltán klubelnök beszéde nyitotta meg. Az elnök üdvözlő szavaiban felköszöntötte az ifjúságot és Isten áldását kérte munkájukra és törekvésekre. Az elnöknek voltak figyelmeztető szavai is az egybe gyűlt ifjúsághoz; a rend folté den megóvá á- ra, a klubélet zavartalan összhangjának és a kartársi együttdolgozásnak ápolására, a nemzeti kötelességek öntudatos vállalására buzdította klubtársait. Ezután hálás szavakkal mondott köszönetét azoknak a magyar közéleti férfiaknak, akik lehetővé tették az egyetemi ifjúság számára, hegy méltó környezetet teremtsen magának. Elsősorban Jaross Andor nemzetgyűlési képviselőnek, a magyar nemzeti párt ügyvezető elnökének mondott köszönetét, rámutatva arra, hogy

Jaross Andor milyen gondoskodással, tántorithaA TEMBIEN-KÖRNYÉKI HADSZIN TÉR — Libyiai szpahik tábora — Háttérben a jellegzetes észak ab essziniai hegyláncok*

íatlan odaadással szolgálja az ifjúság ügyét. Ugyancsak köszönetét mondott a Társadalmi Nagybizottságnak, majdpedig Forgách Gézának, a Prágai Magyar Hírlap felelős szerkesztőjének érdemeit méltatta,

aki az ifjúság problémáival foglalkozó cikkekkel szolgálta a magyar egyetemi ifjúság érdekeit. Az elnök azzal a kívánsággal fejezte be beköszöntő szavait, hogy az uj otthonban uj élet küszöbét taY ja meg a magyar ifjúság, amely a kisebbségi élet ala posan felkészült és a magyar ügyet mindenkor áldozatos lélekkel szolgálni tudó elitgárdájává akarja magát fölküzdeni.

Ezután érdekes dokumentum felolvasására került a sor. A MÁK öt volt elnökének olvasták föl ebből az alkalomból irt üdvözlő sorait. Valamennyi levélből kicsendül egy szomorú, de a ma számunkra rendkívül figyelemreméltó reflex: amikor az ifjúság tagjai elhagyva az egyetemet, eltelve ideálokkal Szlovenszkón vagy Kárpátalján munkához akartak látni és megpróbálni bekapcso’ódni az életbe, bizonytalanság, tanácstalanság fogadta őket Akárhová fordultak, mindenütt szives fogadtatásban, de burkolt visszautasításban volt részük. Hónapok, évek múltak el igy meddőségben, a gyengébbeknek végképp kedvét szegte, az erősebb lelkületüek is pesszimistákká váltak. Sokan elzüllenek, mások szerény előnyökért elveiket, meggyőződésüket adják feL A teendő ezzel szemben, a levelek szerint:

főiskolás egyesületeket Ismét érdekvédelmi szervekké kovácsolni és az uj keretbe bevonni mindenkit, aki főiskolás és magyar.

Szükség van arra, hogy az egyetemi évek során kialakult összetartás az egyetemi évek után se múljon ki, hanem tartsa erős kapocsként össze továbbra is a magyar akadémikusokat.

Ezután Önody Zoltán klubelnök felolvassa Jaross Andor nemzetgyűlési képviselő üdvözlő levelét. „Elfoglaltságom miatt — írja Jaross képviselő — csak igy üdvözölhetem a MÁK-ot abból az alkalomból, hogy uj helyiségeit megnyitja és

méltóbb keretet biztosit a prágai magyar főiskolai ifjúság társas szellemének cs annak a művelődési munkának, amely hivatva van pótolni mindazt, amit az idegenajku nagyváros megadni nem tud: elmélyedést a magyar szellemben, a magyar történelemben, a magyar irodalombam és a magyar lelkiségben. Kívánom, hogy a MÁK az uj helyiségben, amelyet a magyar társadalom áldozatkészsége nyújt az ifjúságnak, külső jelét lássa annak, hogy minden nemzedéknek vannak kötelességei nemcsak a saját, hanem a múlt és a jövő nemzedékeivel szemben is. A magyar társadalom számit a Prágában tanuló ifjú nemzedékre is. És bízom bénáé* hogy nem hiába számit rá,"

%