Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-10 / 7. (3856.) szám
tifhp ti v '0 'j uvrbfsj uuvuujpjtg : vqo'zfwg 3S3K SIX 6ubsjb^ e >ppopza» .................................................................................................................................................. ga Sys-najaí pazsytHJa) saqapjy njAiqpuaj e |aj qypaA raaseqos Syui UBquoze ajuqig *syp -pzdyqpSizs uaA[i zb jasa saSaiuojnq uiau nBqpSBiiA JaSuapaSizs uböeI V ’9P!p3dxa zb a;zaui|ija| )a)asa zsy3a zy '[a py joS -^sseSeui saja)yiuzsnq ajSyA Siui ‘joqjaSuaj V jq wapaqiauia uuqqof ojASb pjpjzBjpzs y qjoA zia updnso Sjppa loqa ‘ipqjaSuaj b ója qiujj) PlQj uappiq ajJa)yuio[iq Jpd Sipt ASoq ‘qasauqjj b ajzsy qypaA jzb qBSa JazS -ASa joqiuiB ‘))opoqz9)JB) uyqyAuJoq )a2 -;zs uBdBf Búiig iqBSisj BfpfBq qasaurfij [sq uaiüB zy gysyiamzs taSjzs ASa ajuzauqjjai Tjtpaqis qBupnipadxainní fBqijauiu Xíg ^s^ajnzs jaDizs ABa n?izaujj!fag — I8S — •tnpniB qotraera npjoq pujxu pyza qaqauuaAS soqo iy ifgyssaAjaq qnuuB qpjjozüBi qappys -pl jso.fto uaqopj }qq9}n zb ap ‘q^pBuiy; flpApq qos lapiyuqa zy ‘uba aqypy sajazs -jyq qeusBA[B psaBJOq B )uuazs Apum ‘qjz »oq)BA|q sí »j)iqdyu B uuBuiqoojs *bu|oa ipnjB *fJ9 ouanq UBqiuodopj syui Bqjuiui ‘[U)b)A[oj Bfpnj ASnueASn jpfpqimw -jpB -búi azzajy qBU)pn[Biq 69 uafpajqy “ossjjj uasafp) sí uB)n Bqunui zyipu ‘soSyspBJBj 9AIB zb ASoq ‘bjjb opuaSap Kjppj sy ASyu | n t )U]J9ZS 9)3[9UI(3 UUBlUqDOJg p-?fJ91 *I?Jp Zl 191 191?J9 l ®l8a 3f3pi „S3;0ZS91U •a«l“ s9ajb zy "SosopiiB) [ASijub) isoyq jsp -BA|X UUBUiqOO^S UpfdBJB )B[E)Z8BdB) S3A9 *qo« jaj BHOUIl? 113J91 B Iza ‘qqasojaSai b *sy»Bq jjajuaqid spAp; m9IaI9JÍ9 ZV uba at|?}J9 sai9zsi9H H«us?A|B iisasjon v •Aupuiopnj p)-$s »?q«) ‘apqaj ASoq ‘zb asyiuapf napaaa 9zs b }nuazs qosp^ ‘ajjajuajaí ;pAuBuiop -n* (qp^pucq) qBii[Bp9jn uiBq3 A3ba uiaq3 zezb lqBmiBiuio;d;A3a zb jnjzsajaq upimiqaiB zb piozsiA 97S Btui9q y "so-ajo zbzb ‘soqqj ípqa^ 3S9SJ3)S3[\i "uppi jaA'ipjl'aj lazspoijta^ b qipo;aq83l jnAJO ‘uoqjij jqs ‘Jaq -ma 9?bíAjoj pSpsiaísaui soqji; Sapppaja tOAJO zy *j9í3p3J3 9zs soajo zb qazspA -ja^u b iaui qpfji3BijA uasaqapjp uoA3bN aS9|U9|9l U3P343 pZS „SOAJO" ZV •Saui p3| )j«)9ino{iq 5Si ^bib opi za S9 ijoSojbAS 3[a -jad 0 BJ9 inq»9u spqqBZsSa^ qaj spo) ►JH9 iprpjoqaJSBijA fn sbi3oibA3 sppc; b qou|Bq-9i3oiBA3Ap} uiopuoj suaznoQ pag alpjoiiajfipHA in sfiGojeAfi spjjej v •padai uiau uaqSaptq ‘soAubSiij ‘sapiaiuA’SBi sa -zia „;n *|OduA3“ y •qaupppj pSa^JjodBAS 3bj -sba pzqq qaSapj b S9 qipaj i333a}9jAuya -jyq io)Bioqmq;n pjyíjzs y 'jBqBjn qau •aqdy ipqjodBAS UBquiBn? jddisissijy ai9s •f)jsaq9P9 qau933js3i3|)odBAS Bquauiy l^q^odeAS qesn •jysyzyjjso A119AOU Auyq9u 39U1 s jypnui ‘szói b íjuaqjas b|'biu9jb bui|b ZB ASoq ‘B)joiidBJiB3aui jzoq qaqqox ‘>1?! -|Ovtí3 Sipad naqzs9j ‘jBSBzyjjsa ^baSbui b t J989paqaAou Au9aou iqqoj b qijuaqiss uaqzs9i qopip 1A119AOU ozpquojnq ASoq ‘BpojjdBnySaiu jbubj iBpzajp siibpbi\[ Ma essjeq $en.&eJiA v noqo PB BiUlOlBpoSSB qilJOdBliy ASoq ‘ubsoa’i -n9 ubAio uazp qniqzpq ‘jipsaqasSaui iaquia zsnq A3ajuuv MVlVlBil aqai íreqqoSuyi b Auobssb pq S9 qauuaAS A39M -jq PQ) (3( -pui9i qBA jjQzpq qpA9iuai9{ y ))a393l Pl -nd9 zs93a zb inpq uyi9l91 8? 3J?PZ -aAuuaui sy ejibib] zpq qpd9 I9qyj b qa» -pa[J3V»y JBuiBqqBsa qoSuyj y ^pBiinASjq BjAuosayiEq b ‘jzsyi jpa poupj zsnq sy qauijaAS ogj. A'Sapnui uaApiun ‘ubjos 3ys -dauun jAuosoyiuq ASa uaqSyszoq qjABlja^ :qi)U3iat j9qysóiyAy;| punpi ‘i9qq!AEÍqAa^[ e|Auü£)?jeq ipeiinABiii e IIOZOHO |8Ul|3p9ZS3AZni SElUJBZiCQ izsySa ZB {Auug ‘Ufizöq IBfdiq AXuoq b íyjoszBui lutSaui a-.yp;} uiau ASoq ‘pb uiaiiBij ‘pSaAQzs b uiau — ipAS *!i Iass9P9iqaPJ9 *lu?l? sy juqodBi b BfjnS -joj UBSBzyi Sjpad uiofuiu y ^yjoszBui aq -AAuqq b qapaj uiau ucquozB lyuysypjniuaq sbsea(o zb íqyjppazsiq iBuiutofuui k s qaj -pj ^yioszBUi Sipuiui Bajippaja yzoq qodiq B ASoqjuiui ‘9ZS ’jojqyASa sauiu siubASj) •ifajjq uiofiuu S9P11J e ,,iyuysysBA|o ‘ AAuoq ASa quiE ‘zb SysAuaqyAaj luiajpzs Ajaq -aso uoASbu Sipad ‘qizspi qauyAuyuijlsafpi -saiiso syjiuiopi zb zg •q^uuiofaui ppn; iusba -10 zb íny'piyd pijq jyui qyjjoijBq uHqog üuseAfo iouifeiu e qe jiuei A6oh “BÍMU-opfBin* qcuysyieq saSaiuoinq }|oío>(BaS aapai paquia zb p;;iy qaSapjSyi qqosp]Sa[ b soajo zb pypqAS9A'S sopinuiyq y ’Siyjp ASa pb) SíjB syjazaq zsySa zb ioqqB ‘a| Iiyzs ))b|b oiadoi sy qipaqpiua BjSysscSBiu ja)yui o£{; )uyquaajad )yq tíyS e Bg -UBqSys -sbSbui J3)yui OOEo qq”[BSai iBssyzB)n-dySpi -ijdaj [uojASpAS )aqa| Saiu ))bib BJ919J )syi -nq sy )yq)yu qqEsauqBuiSai b ASoq ‘UBqdn| -qyzs [soajo „jauoi^pEJd1, b cPi bsoajooj zyqjyq-AnQ [uopuo[ b ‘uoqnoj ‘g *g ue;e ejo A6a BS9i!^5?A6 sa:a^oA5 Et|i?u v quzjjp qyfSojj )yqy[E)JB)AunJB lAujyjjop 9!!l!iujazazi) qouiB|jy ) nsaASg zb ‘pppsyq -Aubjb qqoASBuSai Sbjia b uaqApra sy qv:) -)0)UBqqoj Bqyiqizs b pApiuB ‘ppjaiyouyd o[oosp pAOja paquia uapuiui b qipaiazoq zaqsyzoj'ajaq (uiBny-Aqoipua^) uaqypiAASaq ipaiiaui xou>{ )joj [EquauiBqBzsy zy E3JIJ3UJV !UZ|jp H^iSoi uaqpoJ3í$)UOd ivmgPp|i(tAO»u d Vpsfn tjg£ ~ 08S —- 884 — l-í-l TALÁLD KI l'l*l Tímár József szélmalomrejtvény©: k n t a |T e y t B r ú t T] a v m Nagy Árpád rejtvény©: OM OM DI DÁ Biedermann István pétiéiejtvénye: __edv..,., —— igri—, ___éhé__ __éré__ ___aeska__ Wer ner Ödön rejtvénye:-Í- LM é Molnár Ilonka rejtvénye: ppp Tanonc Werner Ödön sarokrejtvénye: Ruhadarab. Földműves teezl Hüvelyes vetemény. Névutó. Mássalhangzó. I LJ F Nagy Róbert (Torna) earokrejtvénye: l 2 3 4 5 6 7 iá á J d e e e e j 2 é é g i i k | s k 1 1 m r J 4 r s s sj 5 s u u 1. A jóknak édességet, a rosszaknak virgácsot hozott. 2. Az.........szép ezó, ha betartják, úgy jó. 3 Nem biztos — más szóval. 4. Visszafelé: A ború ellentéte (az utolsó betűre két pont teendő). 5. A vadász teezi. 6. Mássalhangzó. Wojatsek Erzsi (Érsekújvár) szélmalom- rejtvénye: P ír X IíLüÍPIEEI o "d T Wojatsek Erzsi fésű rejtvénye: 1 2 3 4 5 6 Vízszintes: 1. Híres magyar Író. Függőleges: 1. Becézett leánynév. 2. Hegycsúcs — más szóval. 8. Gyümölcs. 4. Füzet. 5. Régimódi. 6. Éneklőmadár. 49. szám ♦ 1936 Január 10. MEGJELENIK MINDEN PÉNTEKEN Három kérdés a kis magyarokhoz! Egy éve ál! fönn már a Kis Magyarok Lapja. Szerkesztő bácsitok nem is merte volna hinni egy esztendővel ezelőtt hogy annyi sok lelkes és okos mawar gyermek fog beállani az ő táborába Már eddig is nagyon sok tehetséges fiút és leányt ismertem meg a sz’ovenszkói és kárpátaljai magyar gyermekek sorában, de most még közelebbit szeretnék tudni mindnyájatokról. Most fölkérek minden kis magyart, aki a Kis Magyarok Lapjának gárdájához tartozik, válaszoljon nekem három kérdésemre. A három kérdés a következő: 1. Mivel foglalkozol a legszívesebben az iskolában és az iskolán kívül? 2. Mi akarnál lenni, ha nagyra nősz és miért ? 3. Melyik híres magyar ember élete tetszik neked a legjobban, úgy, hogy- a példáját követni szeretnéd ? A válaszokat le fogom közölni nyomtatásban. A válasz mellé Írjátok oda a neveteket, s azt is, hányadik osztályba jártok és hány évesek vagytok. Mikor nagyok lesztek, érdekes lesz majd visszaemlékeznetek arra, beteljesült-e jóslásotok. Remélem, hogy a legtöbben valóban azzá lesztek, ami most szeretnétek lenni. A feleleteiteknél a kérdést nem kell ismételnetek. Elég, ha a feleletet í-es, 2-es és 3-as sorszámmal látjátok el. Kis magyarok, várom a válaszaitokat----—♦♦4-------Sz énbánya a levegőben Elképzelhetetlen mennyiségű szenet foglal magiban a fölöttünk terjengő légóceán. A szén természetesen gáznemü vegyület, széndioxid alakjában van a levegőhöz keveredve, mégpedig aránylag igen csekély mennyiségben. Egy liter levegőben mindössze annyi a széndioxid, hogy nagyitóval kellene megkeresni, ha belőle a szenet redukcióval előállítanánk. És mégis ha az egész légtenger széntartalmát kinyerhetnék, megoldódnék ezredévekre az energiaellátás kérdése. Ugyanis nem kevesebb, mint 30 billió mázsa széndioxid van a légkörben, amelynek széntartalma 8 billió métermázsa. Természetesen ez az óriási széntömeg nem haszontalan anyag a levegőben, mert a növények a levegő széndioxidjából építik fel a cukrokat, keményítőt és cellulózét. Óriási táplálékkészlet a levegő széndioxidtartalma, amelyet ha elvonnánk, rövidesen megszűnnék a földi élet. Nem volna liszt, nem volna cukor, hiányoznának a cellulózéból álló növényi rostok, nem lehetne szőni, fonni. És nem volna hús sem, mert növény sem volna többé, hogy táplálja az állatvilágot.