Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-10 / 7. (3856.) szám

•joJhjiiA 29983 zb *Ji«n -JJods íUfiH ‘qsuis b Bjjo;ip9qáaiu upjnzB A[auiB ‘„injzsajaq uopueiuojQ uodjBjis ‘ :3A -Auoq sajjq uasueyr 3aui ju3(ar npjn bjhj g •jsqaA’Jfaq qqBse3eui j^iuaiaiu jaza^q 3aiu BAZspui uaqziqqo; waqzoq ‘jaa^uionq ogg zb 33ui ajjsj j;b|b dBu usaASsu uasuBjj jjof -qjug 9)B^nqqjBS S^ajou v -Jl0A as9I«zs;p puBjuojr) aAa^uiíisariaJís qqBSBnqB»Bq3ai PEZBZSA9 zy *iaAiq is b oaAuasjaA Jozsiqa qBjzoqgrpn uBqSBiqasnziqpj nBq-fföt Í!p*< UBqpdpjiiad^zg^ ‘jAubsjsa gsja zb 8ain Jjpj -Jojjbj uaq-ü8l qesa UBqJífczsjopjAS *ö9q9» -mojx 3?ajou b q^jzapuaj uBq-£ft}| jXuasjr*A -js ujapoiu os[a zy ‘BqpiSgAJOjq jjojnf uéu -ui sf UBqBiA^uipuBqs dlBJBj b 39tu jjopos -ouoq qqos^q qBsg ’qpMpuzsBq qaszjgi hujj S9 ddBj piJopupA b jgzsgia jzb loqB ‘Bjszy nrauuq ‘biS^ajom niau efpzBqs© js y ueqfeqpjp eieu^jo* js v qzsaj 938ajaq LeqjjySaui qBUJfpBUi spxu uapniux iaXuaq y *3fimfJ9zs 9ia q?J3A qesa jpszjouu^Au -aq X3oq ‘búb qunzzpXSiA ray •jpajJOq -nq H9J *;szjj jjoj ‘joq^pBJBUiBuuoiBZS ‘-nAj -jgdoj ‘-snq ‘jo8euiu3j s$ -aapua'H •juapuim 5{<>S iqBuqBJBpBiu b juoa qunfpB jjw •qns«Bqio;9d uaAuugq IBjszpuraia zb Á8oq ‘ia qnzzaApq lazoq zoq •qanspqBi Sipuiui ap ‘ueqJBApn ‘uaigzsopja jojaja zy uppBiu spj b jBquiBfjBiBj jjsjiq IJ9WJWI* nauap^A igja jbh? spm ‘uaXjaq zBjpzs |oqB *qnq;;zs9q jojajajppBin jjspaj IpqyqippiBj Bq ‘qqasaA’iaqSaq •uoqBiBpBm siq b uasjjSas ‘HP OBqpfppw qc«3 ^aniqV • • • qauzaqg 'qgjuua ifin uba 3{j* A8oq *zb 399paAuazs qqoXJÍBUjíai qpqjpp -Bin o3japip y ’qn^Bi uiajiSas qajazzaq -sASi sg qaqaaaAS ‘qnfpj jpq qojBÍJopqoo •uaqqa^Sji ‘ugpja ‘upaon zb qpqjppBUl siq b qBUZBj Xuoziq ‘uba Sepjq ‘uba jpj, i |0^O;8|0JOpGUI ^UníJQUISQ 'oqp'IQJ * qos'pijg qana-sonra bjozu sg •U'EqsyjU'eqega zb iqöa qauöSítSas AJoO-q ‘patai sí qnÁpsaq ‘qipu >arq ‘qo[pqBS b qa^Qt ep uaqqiaAuiuoq-Sai iq 9a;aqpzaq joq ‘Bqo'potu ízb s? ?aqo Bqzsy’i^'Bzsinjoq oaq ?fnqoia joqqy qpA qn^pA sa qaqopBJjpq qB»o J&zsASo ;Jaoi ‘^iBqoa tuau ‘azaiaj ‘uoqnqjo; b iq Sijb ozs íjam ‘[eqq.uzaq B qB90 apai ^spuiA^a qpjjB^ziq — ‘auapj &u XQ} iba^P'IA A^a Sata ajAiaraB ‘j^qazs i^oqBa b zb sourjq • • • io-jbjbj ASa ^aia ‘o^r — •inna; qmj uoqiSBOi b naq«aAa ;;azaqaASt qiinapniro 69 ispiiiÁSa q?;z9U |p);a;ajazs ;j?zb mán -Bq ‘qB;pA pizssoi noA^Bn joqqa jpni oq • • * sí maqaj^; — (JUiBuioq paqatr ;bh — qaqaAoq b BqBÍ>Bin BpuoAn — jqi[ -zx aj-iAnnaui Sara aQ ianajzi auASo-ojj — •qq'0'Soiaaaza;ajj <a;z^pu9q — iqipi raan Anoziq upiBX — •;;oSuo3a sí ©qp;faa0A b XSoq ‘qqiB^o^ ajSoqoq — ‘qnn; -z-oqqBf-B} ASoq-oq ‘qoAS-BA Sopjog — •Bqpq.10; oq[B)oj\’ ;;oraoAn loqoraoq ;AndB[Bq XSa 99 — jsr a; l'[09auBiBj — inoqoj saApaq ‘fiosonBJBd qBSO ?J9zb ag -sauin noqis'yra b ‘BXS'nBq ntA naijtiSa zb ASoq ‘Spsso]Bzo; -T9A b lAntiB qqaf{qjSa[ s ;pj qpBA ajrraBfBA na,pnjra xpra ra^aSara •naAnjqzs niBSBra 9t raoug ’^bso ‘qusg — ^z9|9Sap[9 pipaASa ASi qtaa 8íJ — ,qqo99WJa'28;9H ;zqq pAnaj ;9q ;oX3 -BÚ ;;azqa{9[ — ‘Bqi?uiiuoqqg api quag — •9q{B;opí nfítt gSaAai í^odBq — é ASba rspjBA paojj — •g;;aq b pnira qoqoppn; eg •qq-aspiaiaís^ajj };apaq; -saApa^f — jraopB nasaAizs sí U9 uazs-j — •9q.|B;o^ ASr — inatAgq ;;t raaxa; ‘raaSaxo ‘piynfBS asos qBSQ — •qB;zp;BJÍ-{Buiiq qB9a piazB raanBg *bj b qBnnB ‘qoin -oq b ;;oz9nso raan qaung -uasaAizs raan ap ‘;pf;zsoq spraASa zb qa;;a ‘qaq;a ;p{| j raBin-oq ‘st a; ffosouBJBg qnsBzuozsiA B;;o;rnAa s B.iqo.iBra B;d'Bq ;zb ^Jo;oq úiau ;oj -oraoq 89 ;bibj ‘;aAoq Saxas A “a Siuib ‘;;ap -zaq iuzpO[BpStu S9 lupBíBuiBJipq ;jBqB aa qqaaoxajazsjag b aQ • • • naSaraa*) siq ASa f;o9auBJBj :qanS9puaA b B;;o;fnAn s ;gAu; -aj praoso ASa jjadajtq pq;Bjoj\[ ‘nBq^SSBtj -BApn zb qassa an Bqiq iraraas ASqq sg •q-BjSqj jazaq 69 sj 9qiB;oj\r Bjpnora — jonqjazg joqq-B ;bq — •jaxaAua; v b;;o; -tnAu 9 — íuiBraoq ‘onqxazg — qqasgjaJaz-a -J9H b Bjpuora — ^uo.o'y[LA b xaqraa st raaj -RAiq S^in uba ;pq ‘pz9u ‘[a pzau ‘a^’ — *zoq 99 raASa qajpaj -azgq uBgoS'BS}B.rBq ea joSjop b qyjiopuo^ -Sara nyjzB ap ‘zaq^íaj spraASa UBqffxBni — 618 — qnjBjnmaq js^niöaJ paqraa qqBfnSai b BfjBqB b3bui 9i9iBjiaj y •Btiqnpuj uail !9Jjaind9 sbSbui A3ba (9jAuoj •oj qBup;9nd b A3j 8 juiipzsigj leAuupuiipi •fej b jazza jaqaj tuau ajo;aA3a siunASn joj *PI9I V B BUi9iqojd UB[jBpio3am uajiaASa zb juuazs aAu^uiai^A 9ipiBqaj y *b!íJJBJ uaqo3aAa| v ujSoxpiq b J9J9Ud b ‘qanpoqqui uiau qp3nJ B Bq jxaui ‘[a Bfju *?M S9I?qBqru jjgnqj3ara |bzz?3 u^Sojpiq )9A{9zs3a spuBqnzaj y nuzoq aqs^poqqui Ijaq |a;jazaqjazsi9pad A3a sp isqqBAujpzs * azssQ qjjqq íreqsnqnj A3a-A3a jeq93nj y quaj]S9Já3ain qaq [nxqq ^xap b 89 nojpíT -IPA b jpqnjpjndaj y •jajazaqjazspáiu X3a 89 qauajisnaa jBqBAujpzs3opBq ajAjauiB ‘ipzs9q i9qumiuiuiniB Bqnjgmdáj y ’jaS -aAuaj más aA^zsaA SBUBqnzat b 99 pf«m qauindaj inqifu jojoui 3aiAu9j qatóquia ZB IBApXUBUqpiBJ A3oq ‘BÍJJHP JZB 9IPl^H3| y ’ufxaj 99paqaizoq B p[bui juajaf jbuijep -BJJOJ JUJJ3ZS 3AU9UI3I9A A|3UIB ‘3Z8S8 -HIP jpqnjojnd3a *9iyiBji3| |BqjJaniB sjp -u3;zsa cg A33 jEfpin^qoad 89indaj •jojoiu b juBpioSaui bTje^b uoppui pspajg 9l9|Bipj ie?i|J3UJB ASa juindai jb>|B uBqsi|nj sbAujbzs *qaz993 *9i B jfBJipiBj ^jojqpj" u3Aij 33ja3naj aoqes •yjuoqpj qojjs-Bqui tjejiozsiso bj93oA3bj •JiAuqqoj jjiub ‘dcguid oiaiajSaui ASs-ASa lujra ‘q9A3a jjoa maii Joqu; b ‘azgqzsa sa3 •aAupj epzopip 9IBA qBu3ysniq y 'qBjjnp •joj sj zoipjo3bAub uajajq9JJ9 uasafjaj 89 ejipuBq uaz893a jjaipm qasaujq UBHBUBq uaAji 'jujBjnq Jjajaqsj iq J9qprA3Bu jpsjos P3bjbuis jqqoj B ap ‘juqjja „u3jsi-pSBJBms“ y *jupuBA3 jBzopjp 9Joq jjozomjeq jBq -opSBJBois U9JUIZS SyssoqBi b s qsjjajzsij jufqaajsj ‘qajzjjg uBqqnuioidmajoj jaÁj -auiB ‘jjoa pSbjbuis nS^sASuu spfojaanjjs A3a SBipjinB asaupj qqoASnnSai qpquj zb A3oq ‘sí 19JJB uba S9zA3afi3j ♦Bqpdpjng qo| -oAuBds b ;b qajjadio jqA3uoA3zb3i pjiq gj£ uaqopuajzsa qi-i8Si zb juijazs qas9zA39fiaj njoqASg qjaza^j uBq9(BA asaujq sppuaS -aj qBqui zy qoqqoA3uoA3zB3i 89 ipqqop -SBJBms nSasd9zs jjojpj uiau Bqos BAzom -IBqjaj qajjaqai q339s;Auuam cjzs3d9qig •upjos qospjBSB zb A3i qBjdBq joSbAob spd -mód qazs93aJ y *bib pjoj b jjo3np jBqou -oASba uaija|aqJ9m uaq^axaq jBsppiBjjazs !89zaq;amaj ‘dgu equi ;so nfpjnqnq SBmjBj -Bq B ‘ípqEjso BiAiiog S9 njag ‘JopBnbg 9j>iru zv •Miiii.iiiiiii.iiiMii.iiiiiiiiii!itii,iiiiiiiiiiniii.iiiiiiiiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiii.itiii!iiiiiiiii iniiii.iiiiith.iiiiiiMiiiin, ........................................................ (• saA9 ST) 'PinnBj -qfir -S[od -Ql ‘Bpi jASpjras ‘-búj ’aqqaAnuam b uba juag jpm jj»m ‘uba BSjop 9f ‘ajda'aq sí 9q y ‘jpiqBia 89 juaqig •juuaqjdSam assj-g aq9AOj bj ASa jyq Hjag •iujaSaJ9q Jara rnajq ‘uajjaASn sa UBjEjjompAo *bí;9I sí mau J9u;zg qanaqj9Auaq s ‘uoASbu saqg ‘Bfpqiu 3ajara sdujm 5j3U95jAu9S3ze s ‘faj 19Z8 Sápig •qojopnoS paJ bq ‘maAizs jnjozsazssQ ‘SojBpuB njjsi>j U9dazoq Boán zy •piTHin; 'qra -Sjod 7J ‘(BqoB[i3j\[) sofeq zspqnp iejjj •mozsjB UBqBABf ug qauuamBZBq 3Jim § ‘mojieq ueqqBqiBq pujj\í qau^zsaq ipJimy •qpuoqBq \3$i y 3ipuim qauof Bqpzs ‘qBqpXuB Sajó zy qauupfazsso Joqqg •sbjzsojhoj b qunjB^ Sipuim uba JoquaAji ‘spzoqcJpzs jjo UByv qunASamBZBq ajsg •qnnpB joAusdaas A3g iqau inBfdBiBM *3jun}Binm J9f bjTbj s qunjpujso ji3qma9H •juzpiBSO iBSspmASg IBaoAjoS jjhAS Ibaojj ‘luzBquEzs jaqaj JJ3j\; ‘jjaujpj b quninjQ •vaíív sím v 13WQHQ 13X V IVStfai XOHVADVH SIX — 588 — — 878 — ÓRIÁSOK VESZTE IRTA.- MAJTHÉNY1 GYÖRGY MotaTkó, a lelbiThatatlan óriás, éppen ebéd után volt. Kitépett egy hatalmas, két- százévee fenyőt, két ujja közt végig-huzta, hogy csak úgy spricceltek széjjel az ágai, aztán kényelmesen nekiveselkedett a fog­váj ásnak. Azon bosszankodott, hogy a mammut roppant kárt csinál az erdőkben. Amerre jár, pusztítja, tördeli a fákat, már pedig Motalkó faevő volt, ebédre most is tiz hold tölgyest evett meg, ha már most a mam-mut mindenütt derékbe töri a legjobb izü fákat, mi marad neki végül? El is határozta, hogy szépszerivel agyoncsapja, de mindet, hogy irmagja se maradjon. Amíg ezen tűnődött, arra jött egy orosz­lán. Szép, dühös állat volt. rettegett tőle az egész őserdő, csak éppen Motalkó nem, mert hiszen hozzá képest ez az oroszlán csak kismacska volt. Oda is szokott mindig dörgö'őz-ni Motalkó lábaihoz, de most még csak feléje se nézett, inkább elfordította a fejét tőle. — Mi van veled, Leó? — kérdezte Mo­talkó. — Még csak nem is köszönsz ne­kem ? De az oroszlán oda se bojszintott erre a beszédre, hanem sirült befelé az erdőbe. — Hej. Leó! Ide gyere, ha mondom! — kiáltotta haragosan az óriás. — Mert ha el­kapom a farkadat, úgy a földhöz csaplak, hogy azt se mondod többé: kvák! — Eddig se mondtam, — dörmögte Leó. — De jobb lesz, ha nem mórikálsz ve­lem. mert jön a Hétezererősebb s a nya­kadra ül, akikoT aztán örülhetsz, ha magad ki tudod mondani, hogy: kvák! — Mit beszélsz? Ki az a Hétszererősebb? Na iszen, csak ide jöjjön, lát olyan csudát, amilyet nem látott, amióta két ágra sza­kadt ! Hanem az oroszlán csak a hátsó lábával rúgott ki olyanformán, hogy: beszélhetsz, jó vitéz, senki sem hallgat rád! — ami még jobban fölingerelte a derék Motalkót. Föl­kapott hát egy mázsás szikladarabot és Leó után vágta Figyelmeztetésképpen. Sze­rencsére Leó akkor már a fák védelme alatt volt, nem történt nagyobb baja, ha­nem nyolc fa rendre kidőlt Motalkó gyön­géd dobása következtében ... És hogy még erre se alázkodott meg Leó, az óriás utána eredt, két lépéssel elérte, elkapta a nyaká­nál, mint a macskát s a bajusza alá emelte, onnan dörgött rá. — Beszélsz már végre, te pemahajder! — Jó, jó, csak ne szidd mindjárt az öreg­apámat! — nyögte Leó meghunyászkodva, aztán, hogy Motalkó mester lehlt, az ölébe kuporodott, úgy beszélte: Kérlek, az ügy volt, hogy tegnap leballagtam a puszta felé és estére kiálltam a szélére, hogy elvé­gezzem rendes esti bőgésemet minden nya­valyás állatok megfélemlitésére. De még ki se nyitottam a számat, mert rettentő por- felleget láttam, holott semmi szél nem volt, a falevelek is a bőgésemet várták, hogy kissé megrezdiilhessenek. Mondok: mi a csuda az a porfelhő, amikor a levegő meg se libben? És eomfordálok közelebb. Jó, Szahara-szinü köpenyemet fülig húztam, mert fröcskölt a homok, mint a záporeső, de a kíváncsiság csak hajtott előre. S egy­szerre aztán látom, hogy egy ménkünagy pasas dolgozik ott, s lapátolja a homokot a két rettentő tenyerével. Néha kikap va­lami követ s hamm! bekapja, csak úgy harsog a fogai közt. No, fene a gusztu­sát! — gondolom. Még közelebb megyek, már magam is csupa homok voltam s lá­tom, hogy egy város romjait ássa ki az ipse s azokat a kis köveket csak úgy ízelítőnek kapta be. Mert ahogy egy jókora kupolát kiásott, hát alapkövestől úgy behomilin- totta, hogy ijedtemben majd lenyeltem a tulajdon fejemet... — Mondd csak. komám, nem lódítasz egy kicsit? Mert megpreokelem ám az orro­dat ! — MáT mind én? Váljék kővé az egész őserdő, ha csak egy hajszálat is lódítot­tam, — verte a mellét Leó. — Mert sze­mem láttára vagy két-három kerületet is kiásott és felfalt a Hétszererősebb, utána meg homokot mert a kalapjába, azt itta s amikor kinyujtózkodott, akkora volt, — jaj, én azt ki se tudom mondani! — Nagyobb, mint én? — kérdezte Mo­talkó. — Nagyobb! — Erősebb is? — Legalább hétszer, — felelte Leó, de gyorsan behunyta a szemét, mert tudta, hogy Motalkó azon nyomban ledobja az öléből. ügy is történt. Leó talpraesett s Iszkolt elfelé, Motalkó meg elébe ment a másik­nak. Mert tudni akarta, ki légyen az, hi­szen eddig abban a hitben élt, hogy kiviile nincs már óriás a föld kerekén. No, nem kellett messzire mennie, meglát­szott ez a felhőkarcoló jó távoléiról. De az is meglátta ám Motalkót. Az első pillanat­ban azt nézték, mit is vághatnának ka­MÓKA A FOGHÚZÁS. Jancsi szomorú arccal fogadja Bélát: — Jaj» «£y óp fogamat éppen most Ing­ták ki. — No és — kérdi Béla — még mindig fáj? r- Azt nem tudom, mert ott mar-^t a fogorvosnál. MOSÁS. — Hej, hogy összeugrott a Gyuluska nadrágja a mosásnál . . . — Bizony, nagyon . . . — Hát most mit csináljunk? — Talán ki kellene mosni Gyuluskát is . . . FELELÉS — Állj fel Kovács Feri és mondd meg, hogy a nap forog-e a föld körül, vagy for­dítva? — A föld forog a nap körül. — Jól van, leülhetsz. — No, Nagy János, azt, mondd meg. honnan tudjuk ezt? — Ezt... ezt... kérem, a Kovács Feri­től tudjuk. ÉTVÁGY — Anyukám, még nem vacsorázunk? — Mi jut eszedbe, hiszen csak öt óra ran... — Ejnye, akkor vagy az óra késik, vagy a gyomrom siet. A KARÁCSONYI EBÉD. A karácsonyi ebédnél simi kezdett egy kisgyerek. ■— Rrühübil... — Miiért sirsz? — kérdik tőle. — Mert nem ehetek a tortából... — Hiszen kaphatsz még? — De én nem azért sírok, hanem amiért nem ehetek. — És miért nem ehetsz, ugyan? Panaszosan néz a kisfiú: — Mert már — nem bírok! MI AKARSZ LENNI? A gyerektől kérdezi egy bácsi: — Mi szeretnél lenni, Pista, nagykorod.- ban ? — Sofőr, — felel Pista. — Hát te, Lajcsi? *— Mérnök. — És te, Margitka? — Tanárnő. — Na és te, Laci? *- Vendég, —7 mondja Laci hangosan, 888 ­JANUÁR ELSEJÉN. — Csak vége lenne már ennek az évnek! — Miért? — Mert megígértem a mamámnak, hogy ebben az évben mindennap megmosom a nyakamat. KIS LEVELEK Biedermann István. A könyvedet szive­sen kicseréljük, küldd be. Mit szeretnél helyébe? Rajzod jó. Nagyobb papírra na­gyobb alakokat rajzolhatsz. MEGFEJTÉSEK: A 48. szám rejtvényeinek helyes megfejtése: Keresztrejtvény: Ak, hi, virít, akad, varr, birodalom, sőt, balalajka. Elek, lead, toron, és, ős. — Kiss Géza pótrejtvénye: Pünkösd. — Rozlosnik Bözsi hullámrejtvénye: Több szem többet lát. — Kovács Laci rejtvénye: Itt az újév, eljött végre. — Kerekes Géza rejtvénye: Aratók. — Morvay Etelka rejt­vénye: Tégy jót mindennap. — Szikiay Sanyi rejtvénye: Japán. — Ponty. — Nagy Olivér rejtvénye: Nagykriván. — Janics Alajos fésiirejtvénye: Finn, alma, cápa, Anna, rozs, Zora, Géza, Franciaország. A rejtvényeket helyesen fejtették meg: Altstadter Magda; __ Burkovszky Irénke; Fazekas Sándor; — Gátlhy Éva, Qönczy Sanyii, Gönczy Évi; Hromada Erzsébet, Hurin Géza; Juhász Lajos, Jankovidh Mária; Kern Mici, Kern Lili, Krenko Ancsi, Kö­mény Zoltán, Köszörű Karcsi, Koltay Mag­da., Koltay Editke, Kádek Vilma; Minarovits Sasa, Morvay- Etelka, Morvay László. Morvay Imre, Mágory Juci, Molnár Ilona, Munka Magda; Nagy Róbert, Nieszler Erzsébet, Nagy Olivér; Ocsovay Zoltán, Öllé Lajos;* Pozsonyi Nándor, Pozsonyi Ancsi; Riszner Jenő, Riszner Karcsi, Rozlosnik Bözsi; Scholik Évike, Sc-holik Ildikó; Szecsey Klára, Szabó Annika, Szilágyi Ida; Ványai István. .# i ! Sorshúzás utján az első dijat Koltay Magda, Baloghné: ..A tornyos villa lakóii£, a második dijat Pozsonyi Nándor, Komá­romi: „Pataki diákok** cdmü könyvéi nyerte. %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom