Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-04 / 3. (3852.) szám
törvény foglalkozni fog természetesen a petróleumnak a háborút viselő országokba való kivitele és bevitele problémájával is. A jelenlegi amerikai semlegességi törvény február végén lejár és akkor uj határozattal kell pótolni. A Perit Párisién nézete szerint az Unió kitart a szigorú semlegesség mellett, ámbár Amerika közvéleményében növekszik az ellenszenv Olaszország iránt. A lap szerint nem lehetetlen, hogy az amerikai kongresszus a február végéig meghozott uj semlegességi törvényben megszigorítja a kivitelt, de nem fog megkülönböztetést tenni támadó és megtámadott fél között Az abesszin gárda a harctéren Addis Abeba, január 3. Az olasz előőrsök feladták Makaletól délkeletre és délnyugatra levő állásaikat, mert Ras Mulu- géta csapatai előnyomulóban vannak. Ras Mulugéta az abesszin hadsereg elitjének élén áll. A császári gárda egyik részét is ő vezeti. A császár egyik unokaöccse 12.000 katonával a közeli napokban csatlakozik Ras Mulugétához és vele együtt kezdi meg a nagy támadást. Addis Abeba véleménye szerint az olasz hadvezetőség megváltoz-J tatta tervét és nem vonul Harrar ellen a| dzsibuti—addisabebai vasútvonal felé, ha-1 nem Graziam tábornok megkísérli, hogy ai Djuba folyó mentén egyenesen Addis Abe- ij báig előnyomuljon. Az abesszin jelentések úgy tudják, hogyj az eritreai olasz csapatok tömegesen átszök-j nek az abesszinokhoz. Kedden hat eritreai | tiszt, tizenkét altiszt és 125 katona pártolt! át a négus tábornokaihoz. Graziam uj hadicéljai! London, január 3. A News Chronicle Dessieből származó jelentése szerint Graziam tábornok a Djuba folyó mentén elölő- rést tervez a Sidamo tartomány belsejébe. A Sidamo tartomány egyike Abesszínia legtermékenyebb részeinek. Az olaszok kiindulópontja az ogadeni Lúg község, ahol máris 18.000 olasz fehér katonát összpontosítottak. A közelben 30.000 olasz bennszülött katona állomásozik és fölvonulóban van a Djuba völgyében. Gorahai és llalual védelmét az olaszok kisebb osztagokra bízták. Zendülés egy olajszállító halén P á r i s, január 3. A Corona Ferrea olaS2 olajszállító gőzös legénysége állítólag fellé-1 zadt, mert nem akarja, hogy a hajón Romé- j niából a háborút meghosszabbító petróleum! induljon Olaszországba. A legénység több-1 nyíre görög és román állampolgárokból áll, ] A legnagyobb angol csatahajé a patrasi kikötőben Athén, január 3. Nagy feltűnést keltett a gö- ' rög hadügyminiszternek az a bejelentése, hogy két nagy angol csatahajó a közeli napokban a patrasi kikötőbe érkezik. Az egyik az angol hadiflotta legnagyobb egysége, a Hood, amely eddig az alexandriai kikötőben horgonyzott, a másik pedig a Renown nevű cirkáló, amely Gibraltárból érkezik. i Az olaszok megkezdték az albán olaj kiaknázását Tirana, január 3. A krioneroi albán hegyekben levő olajforrásoktól, — amelyek olasz érdekeltség tulajdonában vannak, — az abesszin konfliktus kitörése óta lázas sietséggel hatalmas csővezetékeket fektettek le a valonai kikötőig. A csővezeték most teljesen elkészült s megkezdődött az albániai petróleumkutak kiaknázása. Az olasz petróleum társaság és az olasz kormány erősen reméli, hogy a hatalmas szivattyúk segítségével napi 3000 tonna nyersolajat fognak nyerhetni. A valonai kikötőben máris több olasz tankhajó várakozik, hogy az olajkutakból közvetlenül kapott nyersolaj elszállítását megkezdhesse. 1936 január 4, szombat. Százmillió embert pusztított el ötven év ala a rák Manninger Vilmos budapesti egyetemi tanár a Rák Ábeljében elmondja a legpusztítóbb népbetegség rombolását, felismeréséi és gyógyítását Uj magyar főispánok Budapest, január 3. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjeilentéee.) Horthy Miklós kormányzó Baranya Tibor szegedi, bácsbodrogmegyei és bajai városi főispánt szegedi főispáni állásában való meghagyása mellett bácsbodrogmegyei és bajai városi főispáni állásától felmentette s helyébe dr. Fernbaoh Bálint tiszteletbeli főügyészt nevelte ki. Ugyanekkor Szabolcsmegye főispánjává Thurámszky Pál földbirtokost nevezte ki a magyar kormányzó. Végleg megszűnt az amerikai NiRA Washington, január 3. Egy elnöki rendelet végleg föloszlatta a gazdasági krízis legyőzésére alakult szövetségi hivatalt, az úgynevezett NIRA-t. A hivatal likvidálása január 1-én megkezdődik. A NIRA ügyeit a jövőben a kereskedelmi és a munkaügyi minisztérium intézi el. Budapest, január 4. A „Népegészségügy “ 24. számának mellékleteként „A rák ABC-je“ címmel most jelent meg Manninger Vilmos orvosprofesz- szox könyve, amelyben a rák keletkezésének, felismerésének és gyógyításának legelemibb kérdésével foglalkozik, A könyvet kizárólag orvosoknak irta, de a nagyközönséget is érdeklik ezek a tudományos fejtegetések, hiszen a rák ma oly romboló és pusztító tömegbeteg.ség. hogy ez a kérdés minden magyar családot érdekel. Manninger Vilmos elöljáró beszédében elismeri, sőt. leszögezi, hogy a rák abc-jének tárgyalása még senkinek sem sikerült úgy, hogy az illető tudományos kritikát is tudjon gyakorolni a sok elméleten, véleményen és statisztikán, mert hiszen a rák kórokozóját még a tudomány nem tudta teljes határozottsággal megállapítani. A tudomány e téren még csak a kísérleteknél tart, bár el kell ismerni, hogy a gyógyítás terén nagy az előrehaladás. Rátér könyvében arra is, hogy Magyarországon az OTI volt az, amely megfelelő rádiummennyiség beszerzésével megadta a lökést arra, hogy a rákkezelés Magyarországon is olyan mederbe jusson, ahová a nyugati államok már régebben elértek. A rák gyógyítása mai tudásunk szerint rásósborszesz toroköblögetésre. Megelőzzük a náthát és átfázást dium nélkül alig végezhető, — írja Manninger professzor — de nemcsak a rádium gyógyítja a rákot, sőt erősen hangsúlyozza, hogy nemcsak a rádium m^yiség^szabja.jq§g, a,gyógyulást,. hanem leginkább az orvos személyétől és tudásától függ az. Csak az az orvos tud sikert elérni, aki nem a rákot, hanem a beteget gyógyítja. Az az orvos, aki mindig a beteg szervezetét, annak ellenálló- és küzdők épess égét nézi és nem azt, hogy bizonyos kezelésre milyen gyorsan kisebbedig a daganat. Látott már beteget meghalni azért, mert az alkalmazott kezelés után oly tömeggel árasztotta el a széteső daganat méreggel a testet, hogy a daganat eltűnt, de a beteg is elpusztult. Néha nagyobb szolgálatot teljesít az orvos, ha beteg lelki és testi nyugalmát tudja biztosítani, mintha mindenáron a daganat elpusztítását akarja kierőszakolni. Tnd Budapesten három olyan öngyilkosról, akiket a teljesen indokolatlan iák félelem kergetett a halálba. Mit tudunk a rákról? Semmit: mondják a feketénlátók és a rosszmájuak; keveset: mondjuk mi, akiket a rákkérdés irodalmának követése óvatosságra tanított - írja könyvében a kitűnő professzor. Ha azonban a mai ismereteket összehasonlítjuk azokkal, amelyeket az előző kor adott át a inai kornak, megállapíthatjuk, hogy ez a nemzedék hatalmas méretekben vitte előbbre a tudást. A kutatások legújabb iránya azt bizonyltja, hogy a ráknak nincs egységes kórokozója, ahogy azt a bakteriológusok nemzedékének néhány késői követője még ma is hiszi, de igaz az. hogy a rosszindulatú daganatok sok összejátszó feltételnek egységes exedői. A kórtani egér- és patkánydaganatok nem vihetők át az emberre, tehát ez az elmélet is megdőlt. Az emlősök — köztük az ember — rosszindulatú daganata sok tényező együttes hatására keletkező kórtani egység, amely a legkülönbözőbb szövettani képűin jelentkezbetik. Ma még édeskevés az, amit e nehéz kérdésről tudunk, de az is bizonyod, hogy ráillik a rákkérdésre mindaz, amit a sphinx-ről hitt az egyiptomiak bölcseleté: aki egyszer a sphinx szemébe nézett, azt többé az szabadon nem engedi. Így vannak vele mindazok az orvosok, akik feliekben teni próbálták e nehéz kérdést burkoló fáty lat. Ennek az erős vonzóerőnek az érzése adja a bitet, hogy előhb-utóbb mégis csak megoldjuk a rák alapkérdéseit. Ezt a feltevést bizonyítja az, hogy a gyógyítás terén már mutatkoznak a biztató jelek. Orökölhető-e a rák? Ez a kérdés már régóta foglalkoztatja a szakköröket. Manninger professzor szerint az öröklést csak a kísérleti egerek és patkányok világában lehet bizonyos fokig megállapítani, az embernél az öröklés nem állapítható meg. Líek német tudós a Hohenzollerii-család példájára hivatkozik. III. Frigyes és felesége rákban haltak el. Azóta már a második nemzedék érte el a rák06 kort, de egyetlenegy rákeset sem jelentkezett az igen nagyszámú családban. A legújabb kísérleti vizsgálatok szerint csak altkor sikerül a rák átültetése is egyik fajról a másik idegen fajra ha a védekező szervek ellenállását megtörjük. Ezek a megfigyelések azt bizonyítják, hogy az öröklés a rák kóroktanának legfeljebb c ak egyik, talán nem is a legfontosabb tényezője. Manninger tanár azt is kifejti könyvében, hogy a rák nem fertőző betegség. Semmiesetre sem oly értelemben, mint a kanyaró, a kolera, vagy a tüdővész. Azon nem csodálkozhatunk, hogy a bakteriológia első diiadalutjának mámorában több nagy orvosi agyvelő — minthogy külsőleg sok a hasonlóság a lassúbb lefolyású fertőző hajolt és a rák okozta elváltozások között — minden eszközzel a rák fertőző kórokozóját kereste. Különösen megnehezitette a józanabb ellenvélemény munkáját, az, hogy a legtöbb kifekélyesedett daganatban gyakran találunk baktériumokat. Ezek az ártatlan élősdiek rövid időre bevonultak az orvosi irodalom lapjaira, hogy azután csakhamar végleg eltűnjenek a feledés homályában. Mindaz, amit ma a rák keletkezéséről tudunk, azt igazolja, hogy a sejtnek ráksejtté való átalakulását nem valami egységes, kívülről bevitt élő szervezet indítja meg, tehát a rák nem fertőző betegség. A rák elterjedése és terjedésének megfigyelése a statisztika alapján is a fertőzéséé átvitel ellen szól. Ha az utolsó ötven év legmegbízhatóbb statisztikája alapján számítjuk ki a rákban elhaltak számát, azt találjuk, hogy évenként a földön 2 millió ember ha! meg rákban. Az ötven év alatt tehát 100 millió ember pusztult el ebben a betegségben, de egyetlen esetet sem ismerünk, amelyben az átvitel emberről-emberre teljes biztonsággal lett volna megállapítható. Szaporod fe-e a rákeseíek száma ? A rákesetek száma csak abban az arányban szaporodik, ahogy az emberiség. Hogy ma aránylag még’s több ember hal meg rákban, mint rigy emberöltővel ezelőtt, az annak tulajdonítható, hogy több ember éri meg azt a kort, amikor a rák gyakoribbá válik. Ezelőtt egy félévszázaddal nem is ismerték úgy fel az orvosok a rákot, mint ma. A kórházakban, ahol a kiválóbb orvosok működnek, a halált okozó belső rákok egyötödét még ma sem ismerjük fel. Németország egyik legjobb statisztikusa a rákról ezt irja: „A rákot valóban az ötvenévesek fölötti állomány szabályozójának kell tekintenünk. A ráknak az a feladata, hogy az eddig egészségesein maradottak között nagytakarítást végezzen.11 Egy másik, még ennél is epésebb, azt számította ki, hogy ha sikerülne valakinek a rák biztos gyógyítása, minden állam háztartása felborulna, mert nem tudná az elaggottak eltartásának költségeit előteremteni. És még ennél is keserűbb egy eugenikus nyilatkozata: „A XX. század orvostudománya, a racionalizmus ez édesgyermeke, erről az oldaláról nézve elaggási jelenség. Minden életet meghosz- szabbit, tekintet nélkül arra, érdemes-e azt élni, vagy sem. Megakadályozza a természetes kiválasztódást és ezzel a fajta leromlását fokozza.'1 Az ilyen okoskodások nem akaszthatják meg az orvost munkájában, mert az orvos hivatása a beteg ember gyógyítása, vagy legalább is kínjainak enyhítése. Hogyan fejlődik a rák? Homályos elméletek százai kísérelték meg a rák kórfejAdésének kiderítését. Kísérleti állatok tömegei pusztultak el anélkül, hogy teljesen tisztázódott volna ez a kérdés. Lényegében ma sem tudunk többet a rák keletkezéséről, mint apáink. A mi emberöltőnk csak arra tanított meg bennünket, hogy mi nem oka a rák keletkezésének. Az utolsó évtized a vizsgálatok igen nagy tömegét termelte ki. Ez ma még rendezetlen építőanyag formájában össze-vissza fekszik az archívumok polcain. De azért már kezd e téren is derengeni. Kiderült az, hogy a különböző rosszindulatú daganatok lényege egy, ha szövettani szempontból más szerkezetűek is. Azután azt fejtegeti Manninger tanár, hogy a rák keletkezését külső és belső sejtsérülések okozzák. A rák gyógyítása Az orvosnak — irja Mannánger professzor — az a teendője, hogy a felismert rákos daganatot minél előbb felismerje és elpusztítsa.. Az elsődleges góc kiirtása abban az időben, amikor még egyéb áttétel nincs, véglegesen megszüntetheti a betegséget. Ezt azért kell nyomatékosan-hangsúlyozni, mert még ma i.s akadnak orvosok, akik nem hisznek a rák gyógyíthatóságában. A németek által hirdetett krázis — nedvhomlás — nem a rák kórokozója, hanem annak következménye. A rák gyógyítása tehát kétféleképpen történik. Sugaras kezelés és műtét utján. Ott, ahol erre a berendezés megvan és ahol e rákhoz hozzá is férhetünk, elsősorban a sugaras kezelést kell ajánlanunk. Tisztában kell lennünk azonban azzal, hogy ez ma a rák eseteknek csak egyötödében lehetséges. Ha egy pillantást vetünk Hofman amerikai statisztikájára, amely a leggyakoribb rákfészkek elosztását mutatja férfiak és nők között, akkor láthatjuk, hogy a rákos férfiaknak csak 19.9 százalékát lehet besugárzással gyógyítani, mig a nőknél gyakori méh- és petefészekrákot, ha idejekorán veszik kezelés alá, majdnem biztosan lehet gyógyítani, vagy visszafejleszteni. Ma még áll a harc a sebészek és a besugárzók között. Van orvos, aki olyan művésze a műtétnek. hogy néhány százalékkal jobb végső eredményt tud kimutatni, mint az átlagos sugárkezelő, de vannak mintaszerűen vezetett besugárzó intézetek, amelyek éppen olyan csúcsteljesítményt tudnak elérni, mint a legkitűnőbb sebészek. Manninger tanár tudományos könyve, amelyből csak általános részeket vettünk ki, nagy értéke az orvosi irodalomnak, mert a rákkérdés legalaposabb ismerője ad benne útbaigazítást a falusi orvosoknak, hogy ezt a pusztító népbetegséget kellő gondossággal a lehető legjobban visszaszoríthassák. V. P. An#a felemel e jugoszláviai árubehozatalát Belgrád, január 3. A jugoszláv kormány csütörtökön minisztertanácsot tartott, amelyen az Angolországgal kötött kereskedelmi pótegyezmény értelmében Anglia felemelte Jugoszláviából való szalonna-, tojás- és baromfi-behozatalát. Az Angolország felé való kivitel emelése egyik része azoknak a követeléseknek, amelyeket Jugoszlávia az Olaszország elleni megtorlások alkalmazása folytán szenvedett veszteségei pótlására kap. A jugoszláv ipari és kereskedelmi miniszter ugyanebben a kérdésben megbeszéléseket folytatott francia illetékes körökkel is. Miért akasztót a fel magát Koprává volt szenátor Prága, január 3. Tegnap röviden közöltük, hogy Köp ríva Ferenc gazdálkodó, volt cseh néppárti szenátor lipnieei lakóházának padlásán felakasztotta magát. Amidőn másnap megtalálták, már nem volt benne élet. A morvaorszáigá lapok Kopfiva tragédiájáról a következőket közlik. Újév előtt vasárnap Kopfiva rendes szokás szerint templomiba készült. Fogta az iimakönyvet, de a templom helyett a padlásra ment föl. Az egyik gerendára kötelet kötött, majd hurkot vetett s azt nyakára erősítette. Az ima könyvet egy rakás szénára helyezte. A házbeliek késő délután találták meg, amikor teste már kihűlt. A. hriimni Svoboda a,z öngyilk j&ság okáról a következőket irja: Kopfiva Ferenc nagyon nehezem viselte el, hogy a cseh néppárt a legutóbbi választásoknál elejtette. Sokszor panaszkodott. hogy nehezen tud megélni és Umgarisch Brodbam valami alkalmazást keresett, de eredmény nélkül. Ismerősei köréh.>n ismételten hangoztatta, hogy élete elviselhetőbb volna, ha. a cseih néppárt legalább havi 600 korona támogatást biztosítana neki Ebben az ügyben karácsony előtt Prágában járt, tárgyalt a cseh néppárt vezéreivel, úgy Iá tezik azonban, hogy eredménytelenül e ezért végzett önmagával. Kopfiva volt szenátor a régi nemzetgyűlés népszerű tagja volt, aki mindig morva népviseletben, csizmáiban, testhezálló nadrágban s kivarrott színes mellényben jelent meg a szenátus ülésein. ALPA 2
