Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-04 / 3. (3852.) szám

1936 január 4, szombat. 3 ^^gm-MacAarhirlsr ———Sg^MBgSBaggjgMgJIflJI *■ . A katolikus, szocialista ét kommunista sajté koncentrált támadást vezet az elszigetelt agrárpárt ellen Egyre élesebb saitóháboru előzi meg a kormányátalakítást előkészítő tárgyalásokat ■ Hat katolikus párt koalíciója alakiában képzeli el Riickl a katolikus blokkot Az iskolaügyi tárcát kapja a cseh nemzeti szo­cialista párt a külügyi helyett a „kis" kormányátalak.tás keretében? Prága, január 3. A koalíciós pártok sajtó­jában napról-napra élesebbre fordul a harc a várt kormányrekonstrukció kérdése kö­rül. Az úgynevezett vörös-fekete .csoport valamennyi lapja éles támadásokat intéz az agrárpárt ellen. A cseh néppárti Lidové Listy és a kom­munista Rudé Právo egy harcvonalat al­kot a szociáldemokrata Právo Liduval. A koncentrált sajtótámadásoknak a kívül­álló Polední List szerint két céljuk van: egyrészt zavart kelteni az agrárpártban közvetlenül a pártkongresszus előtt, hagyj ilyen módon a legnagyobb koaliciós pár- 9 tót belsőleg meggyengitsék, másrészt a! vörös-fekete csoport most alkalmasnak! találja az időpontot arra, hogy Vranyij szenátort az agrár sajtókonszern éléről i eltávolítsa. A hat katolikus párt bizonyos koordinációs bi­zottságot választana, amely a közös kérdése­ket közös nevezőre igyekezne hozni. A pár­tok katolikus pártok maradnak, de nemzetiek is, mert a katolikus senkit sem akar elnyomni. Hogy ez mikor valósulhat meg, azt dr. Rückl nem akarja jósolni, de isimét megállapítja, hogy egyszer mégis csak sor kerül erre. Két részletben o dák meg a kormányválságot? A Národní Politika sajnálkozással állapítja meg a koaliciós ellentétek napról-napra való nö­vekedését, amelyek nagyon megnehezítik a kü­szöbönálló kormányválság sima megoldását. Ép­pen ezért — írja a lap — valószínű, hogy A kormányválságot két részletben oldják meg. Január végén a nemzeti szpcialista párt a postaügyi minisztériumon .kívül megkapja még az iskolaügyi tárcát. A rekonstrukció után a kormány munkához látna s a napi munka mel­lett megtárgyalná a nagy kormányrekonstruk- dót, melynek során a tárcakicserélés is meg­történnék az egyes pártok között. Emiatt a szlovák néppártnak a kormánytöbbségbe való vonása is későbbi időre maradna. Az agrár lapok viszont ismételten és egyre azt hangoztatják, hogy a miniszterelnök távol van, ezért minden ilyen híresztelés merő talál­gatás, alaptalan kombináció. Érdekes kombinációk A kormányátalakítás részleteire vonatkozólag érdekes kombinációkat közöl a Hospordársky Rozhled. A lap szerint az agrárpárt nem tartja meg a külügyi tárcát, mert a politikusai között nincs alkalmas szemé­lyiség erre a szerepre. Az egyensúlyi viszony kedvéért kénytelen lesz lemondani vagy a bel­ügyi vagy a hadügyi tárcáról. A földművelés- ügyi tárcát semmiesetre nem adja ki a kezéből, ahol most egy sor feladatot tűzött maga elé és nagy szubvenció-forrásokkal rendelkezik. A belügyi tárcára a nemzeti szocialisták támaszta­nak igényt. Ez a párt Benes távozásával nem igényli a külügyi tárcát, mert erre a reszortra nincs alkalmas jelöltje s ezért vagy a belügymi­nisztériumot vagy az iskolaügyi minisztériumot szeretné megkapni. A katolikus pár ; azonban nem igen egyeznének bele abba, hogy az iskola­ügy egy nemzeti szocialista politikus irányítása alá kerüljön s ezért valószínűleg semlegesebb személyiséget fognak iskolaügyi miniszternek ki­szemelni. Szó van arról is, hogy a kereskedelmi tárcát kivennék a cseh iparospárt befolyása alól és cseh nemzeti szocialista venné át ezt a reszor­tot. Ezt a változást a gyáripar is szívesen fogad­ná, mert a kereskedelmi minisztérium mai irá­nyításával nincs megelégedve. Azok a hírek, hogy a pénzügyminisztérium élén személyi vál­tozás készül, teljesen alaptalanok, mert ez a tárca nem annyira népszerű, hogy a pártok akármelyiké is szemet vetne rá. Egyedül a szo­ciáldemokrata párt mutatna erre hajlandóságot, azonban a többi párt annyira fél a szociáldemo­kraták pénzügyi politikájától, hogy erről szó sem lehet. A lap megemlíti, hogy újból felmerült |az államtitkári tisztségek életrehivásának terve. Csehszlovák - magyar - osztrák összefogás az ui középeurópai koncepció alapja 0 magyarországi kereszténypárt ejyik vezérének feltűnést- keltő könyve a Dunamedence prolémáínak megoldásáról ■■ A nemzeti szocialista A-Zet például azt ál­lítja, hogy Vrany szenátor újévi cikke — melyről lapunkban tegnap számoltunk be — leplezett támadás a külföldön tartózkodó Hodza miniszterelnökkel szemben, mig Srámek lapja azt állítja, hogy Hodza mi­niszterelnök az első pillanattól fogva Benes jelölése mellett volt és tudta, hogy lemon­dását nem veszik tudomásul. Ezért a lemondással való fenyegetőzése inkább a saját pártjának szólott, mint a koalíció többi pártjának. A Lidové Listy természetesen elfelejtette megírni, ha már nagyon őszinte és nyílt akar lenni, hogy Msgre Srámek a lehető legkomolyabban várta miniszterelnökké való kinevezését s egész komolyan fogadta a szocialisták gratulációit. Vesztegetés gyanúié egy községi választásnál A koalíciós pártok egyre mélyülő ellen­téteit jellemzi az a tény is, hogy most, a de­cemberi községi választások után vizsgálni és feszegetni kezdik a választások tisztasá­gát. így a morvaországi hranicei járási hi­vatal — a Lidové Noviny s más lapok je­lentése szerint — a választók megvesztege­tésének gyanúját vizsgálja. Az a gyanú me­rült fel, hogy e járásban különösen a mun­kanélküli választókat liszttel és egyéb ter­mészetbeli adományokkal vesztegették meg, hogy a december 8-án tartott községi vá­lasztások során az agrárpárti listára adják szavazatukat. Néhány munkás ellen, akik ag­rár szakszervezeti tagok s kik azt állították, hogy a lisztet tisztára emberi részvétből ad­ták nekik, bűnvádi feljelentést tettek. A bűnvádi feljelentést az államügyészségen Hlobil Alajos neutitscheini kommunista párt­vezér tette meg, kinek pártja a többi szo­cialista párttal együtt különösen nagy ve­reséget szenvedett a hranicei választások során. Hogyan képzeli el Riickl a katolikus blokkot? Lapunkban részletesen ismertettük Rückl pá­pai kamarás karácsonyi cikkét a katolikus blokk kérdéséről és Sidor képviselő elutasító válaszát. Dr. Rückl most levelet intézett Sidor képviselő­höz s ebben egyebek között azt fejtegeti, hogy a katolikus blokk az ő számára a pártok együttműködését jelenti és nem egy pártot s ebben az értelemben látja dr. Rückl azt a szin­tézist, amelyen már évek óta dolgozik s amely­ben a katolikus kongresszuson szerzett tapaszta­latok után a jövőbeli realizálás lehetőségét is látja. Dr. Rückl erősen hiszi s meg van arról győződve, hogy a katolikus táborban meg kell születnie az egységnek éppen politikai okokból. Ez az egység a hat katolikus párt blokkjának formájában jön létre. (Rückl a hat párt alatt a cseh és a szlovák néppártot, a német és az országos keresztényszocialista pártot s a len­gyel katolikus néppártot érti. Szerk.) A blokk­ban megállapodás történne az egyes résztvevő pártok hatáskörére és a maximális és minimá­lis programra vonatkozóan is. A pártok bej- ügyeiket illetően teljesen megtartják szabad kezüket s a közös kérdéseket illetően meg­egyezés dönt, mint az a koaliciós többségben szokásos, vagyis a majorizálást elvet kizárják. Budapest, január 3. Néhány nap előtt feltü- néstkeltő könyv jelent meg a magyar könyv­piacon, Túri Bélának, a keresztény párt vezető tagjának tollából. A könyv magyar szempont­ból a Duna-medence problémáinak megoldásá­val foglalkozik. Érdekes, hogy Túri Béla fejtegetéseinek gerince a magyar - osztrák-csehszlovák szorosabb együttműkö­dés gondolata. Ha Középeurópáról és a függőben lévő kérdé­sek rendezéséről van szó, állapítja meg a szerző, akkor nyilvánvaló, hogy ez a három állam jón elsősorban tekintetbe mind geográfiai, mind tör­ténelmi, mind kulturális szempontból. Ehhez bő­vebb magyarázat nem is szükséges, mert jóval a Habsburgok előtt az Árpádok, Nagy Lajos, Mátyás király magyar politikája is ezen a Kö- zépeurópán nyugodott és ezt a koncepciót tar­totta szem előtt természetesen kiegészülve az északi (lengyel) és a déli (olasz) politikával. Mind a három országnak állami léte külön- külön is ugyanazoknak a veszélyeknek van kitéve. Mi sem természetesebb tehát, minthogy a veszélyekkel szemben egymásban keressenek védelmet. Ezt a problémát az európai politikában gyakor­latilag voltakép Ausztria függetlenségének kér­dése vetette fel, ami — ha a jelenlegi túlfűtött európai hangulatban nem is nyomul előtérbe, — állandóan ott lebeg a láthatáron és az esemé­nyek bármikor aktuálissá tehetik. Már Dollfuss kancellár tragikus halála megteremtette azt az európai hangulatot és közvéleményt, hogy Ausztria függetlenségéért mint európai érde­kért tenni kell valamit. Magában Ausztriában is felébredt az a hivatás és öntudat, hogy az osztrák államnak az Anschlus-szal szemben Kö- zépeurópában missziója van. Szívesen résztven- ne ama küldetés betöltésében, hogy necsak a kereszténység védpajzsa legyen kelet felé, ha­nem útját álja a pangermán és pánszláv aspirá­cióknak a Duna völgyében. Ausztria mai kicsinységében képtelen erre a misszióra. Valami erőteljesebb organikus szer­vezetre van szükség. Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország összefogása teremtené meg ezt a szervezetet. Túri Béla további fejtegetései során rámutat azokra a lehetőségekre is. amelyek Nyugateuró- pában nyílnának meg az uj középeurópai kon­cepció iránt. A szerző nézete szerint ma már Anglia sem nézi közömbösen az európai prob­lémákat és a múltban bebizonyította, hogy igen­is hajlandó reszt venni egy olyan koncepció megvalósításában, amely biztosítaná Európa egyik fontos részénének békéjét. Túri Béla sze­rint a kezdeményezés az abesszin-konfliktus el­intézése után kimúlhatna Angliából, de kiindul­hatna Olaszországból is. Utal a római egyezményre, amelynek kiter­jesztését már többször tervezték az aláíró ha­talmak s amelyhez csatlakozási készségét elv­ben már Csehszlovákia is kifejezte. A Magyarország és Csehszlovákia között lévő problémákra vonatkozóan a következőket állapítja meg a szerző: Gömbös miniszterelnök már a londoni gazdasági konferencia alkalmával fölvetette az európai sajtóban az eszmét: üljön össze a középeurópai államok konferen­ciája. Ez megiinditihaitná a kristályosodási folyamatot. Kezdeményezés kiindulhatna a függetlenségéért ihancoló Ausztriáiból is, de Géni a béke veszé­lyeztetése címén ugyancsak magáira vállalhatja a kezdeményezést. Magyarország és Csehszlo­vákia pedig maguk is legjobban érezhetik an­nak a kereskedelmi és gazdasági viszonynak tarthatatlanságát, amely mindkét országot a múltban alaposan legyöngitette. (A legutóbb megkötött csehszlovákom agyar kereskedelmi egyezmény némileg enyhített ezen a helyze­ten.) Túri Béla müvében kifejti, hogy melyek azok a föltételeik, de egyben történelmi indokok is, amelyek egy ilyen középeurópai összefogást le­hetővé tennének a;z egyes országok különállásá­nak, függetlenségének és belső kormányzati szabadságának fenntartása mellett. A szerző véleménye szerint, minthogy a politikai és gaz­dasági kérdéseik legtöbbször parallel haladnak, a történelmi fejlődés mutatná meg, hogy a je­lenleg elsősorban gazdasági értelemben elkép­zelendő összefogás milyen mérvű politikai ki­alakulást hozna magával. Kormányváltozás készül Romániában Bukarest, január 3. A Lupta című lap jelen­tése szerint a nemzetközi helyzetre való tekin­tettel Romániában rövidesen sor kerül a Ta/tia- rescu-kormány átalakítására. A lap úgy tudja, hogy nemzeti koncentrációs kormány alakul Mironescu volt miniszterelnök vezetése mellett. Az nj kormányban minden bizonnyal helyet kap Titulesou, továbbá Vajda, Bratianu Dinu és Bratianu György is. — NEGYEDMILLIÓ RÉSZTVEVŐ LESZ A HENLEIN-PÁRT AUSSIGI KONGRESZ- SZUSÁN? A szudétanémet párt napilapja, a „Die Zeit" újévi számában bejelenti, hogy a párt Aussigban május 24-én országos kong.esz- szust rendez, amelyen mintegy negyedmillió párttag fog megjelenni. A tulajdonképeni párt- kongresszust megelőzően május 14-én szudéta­német kuiturhét kezdődik. Á pártnapon Hen- lein Konrád pártelnök politikai beszámoló be­szédet tart. — BUDAPESTRE SZÁLLÍTOTTÁK AZ EGYIK ZBORŐI RÁKÓCZI-FÁT. Kassai szerkesztőségünk jelenti telefonon: Ismeretes, hogy a zborói várnál áll a híres száz hársfa melyet Rákóczi Ferenc i’sa- ládja ültetett. A budapesti Nemzeti Muzeum meg­kérte a zborói uradalom vezetőségét, hogy enged­je meg, hogy az egyik fát kidcntsék és törzsét Bu­dapestre szállítsák a Muzeum Rákóczi-szobája ré­szére. Az uradalom vezetősége teljesítette a ké­rést, kidöntötték az egyik fát és a közel ezer ki- iogram súlyú törzset Budapestre szállították. Á .j,» u.i l,-v..'»A i> í. uuui aj,A bju*v'.,/,í A. Liüdbcrghüé és a hároméves kisfiát karján hordozó Lmdbergh ezredes Liverpool kikötőjében partraszáll CihaMqaCt ? Ttom éh/tiJcí ■mtujöz'i

Next

/
Oldalképek
Tartalom