Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-04 / 3. (3852.) szám
Ras Mulugheia Makale előtt Összeült az amerikai szenátus, hogy döntsön az olajzárlatról Februárra várható a döntés - Újabb események a szankciós politika terén - Edén január 20-án Gentbe utazik, Mussolini január 30-án tárgyal minisztereivel Uj olasz hadicélok Abesszíniában Összeült az olajzárlatrót döntő amerikai kongresszus Paris, január 3. Laval és Philipps amerikai i tak. Az amerikai kongresszus január 3-án össze- külügyi alállamtitkár tegnapi tárgyalásai a lapok I ült és az eljövendő napokban megkezdi az uj szerint elsősorban az olajproblémára vonatkoz-1 amerikai semlegességi törvény vitáját, amely láthatólag csöndes lesz, ha az abesszin harctéren nem történik jelentősebb esemény. Suvich olasz külügyi államtitkár tájékoztatta a svéd követet a svéd kórház bombázásáról. Diplomáciai bonyodalmak aligUjböl felmerült az olajzárlat kérdése London, január 3. A doloi svéd vöröskereszt bombázásának hatása alatt az angol politikai közvélemény ismét sokat foglalkozik az olaszellenes olajzárlat problémájával. Illetékes körök szerint az angol kabinett a jövő héten összeül, hogy letárgyalja az olajkérdést. Nem valószínű, hogy Anglia magáhozragadja a kezdeményezést az olajügyben és megvárja, amig a népszövetség intézkedik. A szankció kérdésében két táborra oszlik az angol közvélemény. Az egyik tábor azon az állásponton van, hogy a népszövetség várja meg, amig a már foganatosított szankciók éreztetni kezdik hatásukat. Megvan ugyanis a remény, hogy a kereskedelmi szankciók idővel halálos csapást mérnek a keletafrikai háborúra. ha származnak az esetből, miután kitűnt, hogy egyetlen svéd sem halt meg a bombázásánál. Addis Abebából két repülőgép elindult Dolo felé, hogy fedélzetére vegye a sebesült svéd főorvost és visszaszállítja Addis Abebába. A másik csoport szerint a vas-, olaj-, szén- és acélzárlatot a lehető leggyorsabban el kell határozni, hogy a hatalmak meggátolják Olaszország pénzügyi összeomlását és ne okozzanak tuÍnagy kereskedelmi kárt a szankciókhoz csatlakozott hatalmaknak. A kabinett kötelessége, hogy e két fölfogás között döntsön. Edén január 20-án a népszövetség plénumának ülésére utazik Genfbe és rendelkezni fog már az angol kormány pontos instrukcióival. Diplomáciai körökben azon a véleményen vannak, hogy a doloi svéd vöröskeresztkórház bombázása nagy szerepet játszik majd január végén az olajzárlat elhatározásánál, mert az olasz légi fegyvernem tevékenységének kizárólag az olajzárlat tudna véget vetni. „Víltozás a magyarországi kisebbségi poüfiMban" (sp) Prága, január 3. Karácsony táján elrejtve és szerényen megjelent a magyar lapokban Hóman Bálint magyar kultuszminiszter rendelete a magyarországi kisebbségek iskolaügyeinek rendezéséről s egy budapesti jobboldali lap vezércikkén kívül alig olvastunk méltatást, amely a nagy horderejű esemény politikai jelentőségével foglalkozott volna. Pedig a rendelet megérdemli a feltűnést, különösen kisebbségi körökben. Hányszor igyekeztek a kisantant-államokban a magyarok fejére olvasni, hogy rosszul bánnak kisebbségeikkel s nincs joguk jogokat követelni a magyar kisebbségek számára, amig a saját kisebbségeik ügyeit nem szabályozzák. Hányszor rendeztek tiltakozó akciókat Szloven- szkón a magyarországi szlovákok rossz sorsa miatt, hányszor hánytorgatták fel, hogy nincsenek iskoláik, -— nos, most a magyarbarátsággal valóban nem terhelt Prager Presse kénytelen elismerni a Hó- man-féle reform nyomán, hogy „változás történt Magyarország kisebbségi politikájá- ban“, (igy szól a lap mai nagy cikkének cime erről a kérdésről) s az uj rendelet kielégítheti a magyarországi kisebbségeket. Reméljük, e csaknem hivatalos belátás és elismerés után kevesebb lesz a müfelhábo- rodás Szlovenszkón s a magyar kisebbség, mesterségesen teremtett ellenérvek híján, nagyobb súllyal követelheti majd a saját jogait. Akik ezentúl a „magyarországi szlovákok törvényelőtti elnyomásával*' érvelnek, azok előtt a Prager Presse cikkét lobogtatjuk meg. Eddig háromféle kisebbségi iskola létezett Magyarországon: az A. B és C tipusu. Az elsőben az oktatás tisztára a kisebbségi nyelven történt, a másodikban a magyar nyelv is szerepet kapott (e két típusból csak kevés iskola létezett Magyarországon), a harmadikban az oktatás magyar nyelven folyt, de a kisebbségi nyelvet mindennap oktatták. Hóman rendelete eltörli az A és a C típust s az összes kisebbségi iskolát a B típusba sorolja. Mit jelent ez? A Prager Presse igy írja le a helyzetet: „az egységes tipusu kisebbségi iskolák alsó osztályaiban a kisebbségi nyelvet, a számtant, a természetrajzot, a közgazasági ismereteket, a rajzot és a kézimunkát a kisebbségi nyelven tanítják, mig a magyart, a földrajzot, a történelmet, a polgárjogi ismereteket és a tornát magyarul. A felsőbb osztályokban, negyediktől hatodikig megfordul a helyzet: az előbbi tantárgyakat magyarul, az utóbbiakat a kisebbségi nyelven tanitják, azaz a gyermekek tulajdonképpen valamennyi tantárgyat két nyelven tanulják meg a hat év alatt: magyarul és a kisebbségi nyelven." A magyarországi viszonyoknak ez az iskolatípus ha pedagógiailag némi meggondolásra is ad okot — pompásan megfelel. Arra kell gondolni, hogy Magyarországon csak szórványkisebbségek élnek: néhány száz, néhány ezer kisebbségi ember itt is, ott is a magyar tengerben. Sem a németek, még kevésbbé a szlovákok, sehol sem élnek nagyobb, zárt tömegben. Ön- gyilkosság volna számukra, ha például egy 15.000 lakosú városban, ahol 1000 szlovák él, az utóbbiak kizárólag a saját nyelvükön tanúiménak és elvesztenék a kontaktust a körülöttük levő néppel, amelyből élnek. A magyarországi németek és szlovákok kézPrága, január 3. Néhány hir az abesszinok további előnyomulásáról számol be az északi fronton, egyébként azonban nem érkezett különösebb jelentés a harcterekről. A 87. számú olasz hadijelentés szerint sem az eritreai, sem a szo- máli fronton nem történt nevezetesebb esemény, Nasibu tábornok, az abessziniai déli hadsereg parancsnoka közli, hogy az olasz repülők Dagah Búrtól 30 kilométerre bombázták a kutak vidékét és öt abesszint és 19 tevét megöltek. Az olajzárlat kérdése ismét felmerült. Egyes jelentések szerint a doloi svéd kórház bombázása siettette meg a tárgyalásokat. Az amerikai kongresszus pénteken összeült és dönteni fog az uj amerikai semlegességi törvényről. Köztudomású, hogy az olajzárlat a washingtoni kongresszus határozatától függ, mert ha Amerika nem csatlakozik a zárlathoz, akkor a népszövetség intézkedései nem érhetik el1 céljukat. Edén január 20-án Genfbe utazik a népszövetség tárgyalásaira és akkor ismerteti az angol álláspontot. Az olasz minisztertanácsot január 30-ra összehívták. Február 4-én a duce vezetése alatt a Palazzo Veneziában megkezdődik a legfelsőbb olasz védelmi tanács 13. évi összejövetele. Mindezekből a jelentésekből kitűnik, hogy a januári politikai élet előrezel-lábbal tiltakoznának az elszigetelés ellen, amely hasonlítana ahhoz a módszerhez, ahogy Hitler elszigeteli a zsidókat a német városokban, vagy ahhoz, ha Szlovenszkón a zsidó nemzetiségű polgárok kizárólag héber iskolába járatnák fiaikat. A magyarországi kisebbségi iskola kitűnő megoldás a szórványkisebbségek számára: teljes oktatást ad a saját nyelvükön, de teljeset a környékező nép nyelvén is. Ahol zárt tömegben él ősidők óta a kisebbség, mint Csehszlovákiában a magyarság vagy a németség, ez az iskola nem lehetne kielégítő, de a magyarországi össze-vissza fekvő s az anyanemzettel minden összeköttetést elvesztett apró német vagy szlovák telepeken az egyedüli helyes megoldás. A dús magyar Alföldre a közelmúltban levándorolt szlovák földműves, aki a gazdag földön nagyobb jólétre tett szert Nyíregyháza és Békéscsaba környékén, mint szegényes hegyéi között, többet kap ezekben az iskolákban, mint nemzettársa, aki például ugyanolyan körülmények között s ugyanolyan módon a magyar Alföld helyett Amerikába vándorolt. Alig félmillió német a Pr. Pr. számítása szerint 463 ilyen iskolát kaphat Magyarországon (eddig ennyi A, B és C tipusu kisebbségi iskolája volt), a százezernyi szlovákság 52 iskolát. Az arány nem kedvezőtlenebb, mint a szloven- szkói magyarságnál, holott az előfeltételek egészen mások, mint előbb, — a zártan és a szórványosan élő, a bevándorolt és az őslakos kisebbségek különbségének megemlítésénél — vázoltuk. A budapesti kormány mindenesetre mesz- szemenő előzékenységgel igyekszik a magyar- országi kisebbségek sorsát megjavítani, s évről- évre többet ad nekik. Örömmel állapitjhk meg, hogy ezt a Prager Presse is elismeri, amennyiben Hóman rendeletével kapcsolatban igy ir: „Ha a rendeletet a magyarok alkalmazni fogják, mindenesetre lényegesen hozzájárultak a Magyarország és Csehszlovákia közötti jobb hangulat kiépitéséhez." Ezek után azt krédezzük: mivel járul hozzá a kisebbségi politika terén a prágai kormány e jobb hangulat kiépitéséhez? Reméljük, hogy Csehszlovákiában ugyanolyan arányú ugrásszerű javulás történik majd, mint amilyenről magyarországi viszonylatban a Prager Presse „Változás a magyarországi kisebbségi politikában" cimü cikkében beszámol. * A cikkből egyébként még valamit idézünk: „A rendelettel kapcsolatban bizonyos előföl- tételek teljesítését várjuk. Mindenekelőtt szükséges, hogy a magyar többségnél és a hatóságoknál meg legyen a jóakarat a szép rendelet gyakorlati megvalósításához. Nem szabad mesterséges akadályokat teremteni, soviniszta módon nyomást gyakorolni a községi és az egyházi szervekre, vagy befolyásolni a szülők döntő jelentőségű akaratát, hogy a kisebbségi iskolák ellen forduljanak. Fontos az is, hogy megfelelő tanerők kerüljenek a kisebbségi iskolákba." Hóman rendelete uj és kipróbálatlan. A föntiekben a Prager Presse — bizalmatlanságot előlegez az uj rendszernek, még mielőtt megvárná az eredményt. Nos, a Prager Presse szavait szóról-szóra alkalmazni tudjuk — a csehszlovákiai kisebbségi iskoláztatásra. A különbség az, hogy mi nem bizalmatlanságot előlegezünk, hanem tizenhétéves tapasztalatból beszélünk, amikor ténylegesen azt állitjuk, amiről a Prager Presse mint lehetőségről beszél. Reméljük, hogy ezen a téren fordulat történik, s a meglévő szép törvényeket a kivitelben semmiféle zavaró momentum nem mocskolja be. Csak ha igy lesz, akkor beszélhet a Prager Presse a két állam között hangulat javulásának lehetőségéről. _ Ma: Nagy rádió sssellélílst ^ 18 oldal ára Ké 1.20 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, ^4 SzloVCTlSzkÓi ÓS TUSzinSzkÓi mCLQVClTSCiQ ulicel2, II. emelet. • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ... ° Prága II., Panská ulice 12, 111. emelet. R képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. politikai napilapja • # TELEFON: 303-11. O • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SÖRGÖNYCIM HIRLRP, PRflHR.
