Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-12 / 9. (3858.) szám
9 1936 január 12, vasárnap* lég nagyon okos ember. Olyan egyszerűen, ahogy Treitschke képzeli, mégsem lehetett volna majdnem egy emberöltőn keresztül irányítani Európa politikáját... Bismarck egyébként sokat tanult Méttermektől, akivel a frankfurti diéta idején többizben alkalma is volt találkozni. Többször felkereste Metternichet Johannisbergben. Felfogásuk nagy dolgokban megegyezett. Bismarck is a rend fenntartásában látta az ál- lammüvészet lényegét és a diplomáciai játék nagy mesterének tartotta magát, teljes joggal. Érthető, ha nem osztotta Treitschke véleményét, hiszen a nagy porosz történetíró a nemzeti erők fejlődése szempontjából mérlegelte a történelem eseményeit. Treitschke megállapítja Metternichről, hogy császárával együtt szenvedélyesen gyűlölte azokat a démonikus nemzeti erőket, amelyek akkoriban egész Németországot lázban tartották s amelyek, hozzátehetjük, éppen Bismarck alatt tették naggyá a birodalmat. Érdekes, hogy ennek a nagy nemzeti műnek megalkotója valójában közelebb állott Metternichhoz, mint a nemzeti történelem- szemlélet apostolának gondolkozásához. Százhaivannégy emigránst kiulssstoltak Prágából Prága, január 11. A Poledni List mai számában vezető helyen a következőket közli: Ismeretes, hogy ősszel elrendelték a hivatalok az ösz- szes nálunk élő emigráns regisztrálását. A Nagy-Prága körzetében lakó emigránsoknak a prágai rendőrigazgatóságon kellett jelentkezni és a rendelkezésükre álló összes okmányt be kellett mutatniok. Az emigránsok nagy összeírásának eredményét azután a rendőrigazgatóság hírszerző osztálya vizsgálta át. Értesüléseink szerint 164 emigránsnál merültek föl bizonyos hibák. Ezekben a napokban azután ezeknek az emigránsoknak tudomásukra adták, hogy nem maradhatnak tovább a csehszlovák köztársaság területén és hogy az állam területét február 1-ig el kell hegyniok. Érdekes, hogy ezek az emigránsok csaknem kivétel nélkül Nansen-utlevél- lel rendelkeznek. Újabb zavargások Albániában? Béig rád, január 11. Pénteken este a jugoszláv fővárosiban olyan hírek terjedtek el, hogy Albániában újabb zavargások törtek ki. Az albán zendülésről szóló hireket még eddig nem sikerült ellenőrizni. Hág ez évben befelezik a íornnki csúcsra vezető felvond építését Prága, január lil. A Vecemi Ceské Slcxyo jelenti: A legközelebbi napokban megkezdik a lomnici csúcsra vezető sodronykötél-í el vonóvasait építését. Az építkezés tizenöt millió koronába fog kerülni. Ezt az összeget a Zemska Banka kölcsön formájában folyósítja a szlovenszkói országos hivatalnak. A jövő év nyarán már üzembe is fogják helyezni a felvonóvasutat, amelynek Legmagasabb pontja 2600 méter. GANDHI MEGBETEGEDETT. A hindu függetlenségi mozgalom vezére komolyan megbetegedett. Magas vérnyomásban szenved. A hadimittiók titkaiból Amerika háborús üzleteinek 84 százalékát Morganékközvetítették Hogyan dolgozik a Vickers-cég? ■ Zaharov szerepe Vickersék üzleteiben ■ Mit lehet keresni a háborún ? ________________________________| ....................................................................................9 Washin gton, január 11. A hadiipar üzleti titkait firtató bizottság tovább folytatja működését és Morgan üzleteiről úgyszólván naponként jelennek meg szenzációsnál szenzációsabb jelentések az amerikai lapokban. Pénteki számunkban ismertettük, hogy milyen óriási befolyása volt a világháború idején nemcsak az Egyesült Állam ók, hanem Anglia kormányára is Pier- mont Morgannak, Ez a befolyás azonban nem szűnt meg a világháborúval, hanem a béke úgynevezett pénzügyi megszervezésében is megtartotta pozícióját a Morgan-bankház. A Daves-bizottság elnöke a Morgan-bankház egyik beltagja lett s ugyancsak a Morgan-bankház vezérkarából került ki a Young-bizottság elnöke is. Az Egyesült Államok képviselője a londoni konferencián megint csak egy Morgan- bankár volt. A Wall Street mindenható urának befolyása tehát úgyszólván a legutóbbi időkig olyan nagy volt, hogy alig van eseménye az utóbbi mozgalmas három évtizednek, amelyben Morganék érdekei ne jutottak volna szóhoz. Annak ellenére, hogy Morgan, aki néhány héttel ezelőtt tért vissza Skóciából az Egyesült Államokba és itt az a meglepetés érte, nogy azonnal beidézték őt a szenátus vizsgálóbizottsága elé, — kijelentette, hogy bankházának régi elve, mindig csak szerény haszonra dolgozni, a bizottság jelentése szerint az Egyesült Államoknak Franciaországba és Angliába irányuló hadiszerszállitása majdnem kizárólag a Morgan-bankházon keresztül bonyolódott le. Pontos statisztikai adatok szerint a szövetséges hatalmak részére szállított hadianyag nyolcvannégy százalékát közvetítette a Morgan-bankház. A három háború előtti évben az Egyesült Álamok 125.5 milliárd dollár értékű fegyvert és hadianyagot szállított Európába, 1915-ben, 1916- ban és 1917-ben viszont 2178 millió dollár értékű hadianyag került Amerikából Franciaországba és Angliába, Tehát akármilyen szerény polgári haszonra is dolgozott .a Morgan-bankház, el lehet képzelni, micsoda horribilis összegeket vágott zsebre. Az első háborús lépés Morganék kommandójára A szenátus vizsgálóbizottságának érdeklődése arra a tagadhatatlanul nagyjelentőségű kérdésre összpontosul, hogy vájjon milyen befolyások játszottak közre közvetlen a világháború előtt, hogy a Wilson-kormány fölfüggesztette az amerikai pénzpiacon a kölcsöntílalmat. Amint ismeretes, a háború továbbterjedésének megakadályozására már a világháború előtt is kísérletet tettek azoknak a módszereknek egy részével, amelyekkel most kísérleteznek a hatalmak, Influenza, spanyoljárvány, torokgyulladás, az orr és garat elnyálká- sodása, a mandolák megbetegedése, valamint izületi bajok, vagy tüdő- csúcshurut esetén gondoskodjék arról, hogy gyomra és belei a természetes „Ferenc József" keserüviz használata által gyakran és alaposan kitisztittas- sanak. Közkórházak főorvosai megállapították, hogy a Ferenc József viz lázzal járó fertőző betegségeknél is nagy szolgálatot tesz a szenvedő emberiségnek. hogy az olasz—abesszin konfliktus továbbterjedésének gátat vessenek. Számos vallomás hangzott el ugyanis olyan értelemben, hogy Morganék mampulációi következtében kénytelen volt az amerikai kormány 1915-ben fölfüggeszteni a hadviselő államokkal szemben a kölcsönembar- gót. A vizsgálat folyamán napfényre került egy történelmi értékű dokumentum is, Lansing államtitkár memoranduma, amelyet Wilson elnökhöz intézett. A memorandumban, amely 1915 szeptember 16-án kelt, Lansing fölhívja Wilson figyelmét azokra a rendkívüli gazdasági lehetőségeikre, amelyeket az amerikai kereskedelem és ipar számára nyújthat a világháború, Clark demokrata szenátor Lansing memorandumával kapcsolatban rámutatott arra, hogy McAdoo akkori pénzügyi államtitkár előbtbrevalónak tartotta az Egyesült Államok ipari ér-1 dekeit a semlegességnél. Ezzel az üggyel kapcsolatban a bizottság kihallgatta Pierpont Morgant, aki kijelentette, hogy bankháza soha nem indított olyan pénzügyi manővert az amerikai pénzpiacon, amely az állam és az amerikai nép egyetemének érdekeivel ellentétben állott volna. Morgan erélyesen cáfolta azt a hirt, hogy 1915 őszén börzepánikot akartak előidézni, hogy ezzel Wjlsont a semlegesség föladására kényszerítsék. A bizottság tagjai azzal vádolták meg Morgant, hogy annakidején a Morgan-bankház nyomást gyakorolt az amerikai termelőkre, hogy másfél- milliárd dollár értékű angol bont fogadjanak el. Clark fölmutatott egy kábeltáviratot, amely 1915 szeptember 30-án kelt, s amelyet Morgan londoni fiókintézetéhez küldött. Fölszólította az angol kereskedőket, hogy táviratokkal keressék föl az .amerikai gyárosokat és igyekezzenek meggyőzni őket arról, hogy egy angol kölcsönnek Amerika gazdasáqi életére milyen fölvillanyozó hatása lenne. Ez az angol lcölcsönakció volt tulajdonképpen Amerika első háborús ténykedése. Ezzel a lépéssel indult meg az Egyesült Államok a világháború utján ... A V lekér s-milliók útja Egyidőben az amerikai vizsgálóbizottság működésével érdekes kutatásokat végez hadiszer- üzletekre vonatkozóan az angol magánhadi- anyagvizsgálóhizottság, amely most hallgatta ki a világ egyik legnagyobb hadiipar-vállalatának, a Vidkers-csoportnaíc igazgatósági tagjait. A bizottság nem teszi közé a csoport által benyújtott bizalmas írásbeli felvilágosításokat, de igy is rendkívül érdekes adatok kerültek napfényre Sir Herbert Lawrence tábornoknak, a vállalat elnökének vallomásából. Ez a vallomás ismerteti a csoportnak az egész angol gazdasági és ipari életet átfogó bonyolult hálózatát. Ezek szerint az eredeti Vickers-vállalatot 150.000 font alaptőkével alapították, amelyet idővél 20 millió 600 ezer font tőkére emeltek, majd pedig leszállították 12 millió 400 ezer fontra. A vállalat 1900-ban húszszázalékos osztalékot fizetett. Huszonötszázalékos érdekeltsége van egy japán, 21 százalékos egy spanyol, 13 és fél- százalékos érdekeltsége pedig egy román fegyverkezési és nehézipari vállalatnak. Az 1930— 34 évek forgalma 32 millió 123 ezer font, jövedelme pedig 3 millió 569 ezer 575 font volt. A gyár évenként átlag 200.000 fontot fordított műszaki vizsgálatokra és kísérletekre és 100.000 fontot költött egy repülőgépelháritó fegyver gyártására, amely a világ leghatalmasabb ilyen fegyverének bizonyult. Erre a repülőgépelháritó fegyverre külföldi kormányoktól már nagy megrendeléseket kaptak, de az angol kormány még nem érdeklődött az állítólag szenzációs találmány iránt. Zaharov és a „Times“ levelezői Arra a kérdésre, hogy Sir Basil Zaharov, a rejtélyes görög milyen kapcsolatot tartott fenn a Vickers-müvekkel, az egyik tanú azt a kijelentést tette, hogy Zaharov, akiről köztudomású, hogy évekig exponense, sőt tanácsadója volt a Vickers-müveknek, 1924 óta nem vesz részt a vállalat ügyeiben. A bizottság elnöke erre felolvasta Zaharov 1925 május 19-én kelt levelét, amelyben a görög hadseregszállitó kijelentette, hogy „kötelessége a Vickers-cég érdekeit védeni". A tanú erre azt válaszolta, hogy Zaharov a cég spanyolországi ügynöke volt. További vizsgálatok folyamán kiderült, hogy Vickersék ügynökei között a „Times" két külföldi levelezője is szerepelt, a vállalat igazgatósága azonban állítólag semmit sem tudott arról, hogy ezek az ügynökök egyben a Times levelezői is. Vickersék és Ausztria A vizsgálóbíró, elnöke előadta, hogy a Vickers-cég egyik külföldi fiókvállalata szerelte föl a világháború idején tulajdonképpen az osztrák hadiflottát torpedókkal, torpedónaszádokkal és torpedórombolókkal. A vállalat igazgatója, .Sir George Craven kijelentette, hogy a cég a szóbanforgó vállalat részvényese volt és éppen az angol kormány kívánságára vállalta az érdekeltséget az ausztriai torpedővállalatb an. 1907,-bciií á -'•V'á-Ms&ftn* • sáá,b$Iy'gáeí&eai' bejegyezték és aríóg & hadüzenet' idején is & Vkikére-oég é;rdekéltségének körébe' tartozott. Young igazgató kijefenitette, hogy a Viekére and Anmsürong cég 1913-ban megállapodást köpött a török kor- imánnyal és még 1914-ben is ellenőrizte és irányította a török fegyvergyártást. A világháború kitörésié után hazaiküidték az angol személyzetet, de az üzleti összeköttetés továbbira is fennmaradt az 1922-ben történt likvidálásig. Diplomáciai bonyodalmat okozlak a Londonban kiállított magyar kézimunkák London, január 11. A londoni Viktor and Albert múzeumban két hatalmas üvegszekrényben magyar himzésremekek vannak kiálilitva. Szebbnél szebb mezőkövesdi kézimunkák, fca- ilotaszegi varr ott, ások, torockói kézimunkáik és a Székelyföldről származó párnaszegélyeik diszknek az üvegszekrényeikben, amelyek előtt nem egyszer valóságos csoportosulás támadt a kiállítás látogatói közül. Ez ártatlan magyar kézimunkák miatt legutóbb csaknem diplomáciai bonyodalom támadt. A londoni csehszlovák követség ugyanis tiltakozott az ellen, hogy a kiállított kézimunkák mint tipikusan a magyar nép művészetének re- jj mekei szerepeljenek. A követség fölfogása sze-j rint a kiállított munkák között igen sok szláv,! illetve szlovák mintájú kézimunka szerepel. Emiatt azután levelezés indult meg a londoni J muzeum és a magyar Iparművészeti Muzeum között és több újságíró is tanulmányt folytatott e kérdésben a helyszínen. Valamennyien végül is megállapították, hogy a kiállított kézimunkák, amelyek a XVI. és XVÍI. században készültek, valóban magyar eredetűek és azok magyar jellegéhez semmi kétség sem férhet. Ennek következtében a londoni muzeum most további kiállítási anyagot kért és kapott is: az Iparművészeti Muzeum anyagából és magánosok értékes adományaiból nyolcvan darab rendkívül szép kézimunkát. A Londoni kiiáíiütás sikere miatt fölmerült, az *a terv, hogy hasonló kiállítási anyagot kiil.deI nek Páréba.. Berlinbe, Newyorkba és más nagyobb európai városok múzeumaiba, hogy ott reprezentatív kiállítás keretében bemutassák a magyar h'mzési remekeket Letartózialásíói való léteimében vonat elé vetette magát Egy 12 év előtti bűntény élői menekült a. hallóiba Devecska Márton Zsolna, január 11. (Saját tudósítónktól.) Lipíószentmiklós közeiéiben a vonat elé vetette magát Devecska Márton sztósházai lakos. A szerencsétlen embert a vonat kerekei halálra zúzták. Devecska állítólag azért követett el ön- gyilkosságot, mert egy tizenkét év előtti bűntény miatt le akarták tartóztatni. A csend őrség már hosszabb idő óta folytat nyomozást egy 1923-ban elkövetett bűntény ügyében. A tettest azonban mindmáig nem sikerült kézrekeriteni. Devecska néhány évvel ezelőtt szerelmi viszonyt folytatott egy falujabeli leánnyal. A viszonynak következményei lettek és Devecska szabadulni szeretett volna kedvesétől. Egyik este a leány szolgálati helyén a konyhában foglalatoskodott, amikor ismeretlen tettes az ablakon keresztül belőtt a konyhába. A lövés következtében a leány elveszítette egyik szemét és teste is megbénult. A csendőrség annakidején Devecskát gyanúsította, meg is indult ellene a vizsgálat, de sikerült alibit igazolnia. Az utóbbi időben az emberek újból sugdosni kezdtek, a csendőrség ismét megindította a nyomozást, amely már annyira előrehaladott stádiumban volt, hogy Devecska félt a letartóztatástól. Félelmében követte el az öngyilkosságot,
