Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-12 / 9. (3858.) szám

9 1936 január 12, vasárnap* lég nagyon okos ember. Olyan egyszerűen, ahogy Treitschke képzeli, mégsem lehetett volna majdnem egy emberöltőn keresztül irányítani Európa politikáját... Bismarck egyébként sokat tanult Métter­mektől, akivel a frankfurti diéta idején többizben alkalma is volt találkozni. Többször felke­reste Metternichet Johannisbergben. Felfo­gásuk nagy dolgokban megegyezett. Bis­marck is a rend fenntartásában látta az ál- lammüvészet lényegét és a diplomáciai já­ték nagy mesterének tartotta magát, teljes joggal. Érthető, ha nem osztotta Treitschke véleményét, hiszen a nagy porosz történet­író a nemzeti erők fejlődése szempontjából mérlegelte a történelem eseményeit. Treitschke megállapítja Metternichről, hogy császárával együtt szenvedélyesen gyűlölte azokat a démonikus nemzeti erőket, ame­lyek akkoriban egész Németországot lázban tartották s amelyek, hozzátehetjük, éppen Bismarck alatt tették naggyá a birodalmat. Érdekes, hogy ennek a nagy nemzeti mű­nek megalkotója valójában közelebb állott Metternichhoz, mint a nemzeti történelem- szemlélet apostolának gondolkozásához. Százhaivannégy emigránst kiulssstoltak Prágából Prága, január 11. A Poledni List mai számá­ban vezető helyen a következőket közli: Ismere­tes, hogy ősszel elrendelték a hivatalok az ösz- szes nálunk élő emigráns regisztrálását. A Nagy-Prága körzetében lakó emigránsoknak a prágai rendőrigazgatóságon kellett jelentkezni és a rendelkezésükre álló összes okmányt be kellett mutatniok. Az emigránsok nagy összeírá­sának eredményét azután a rendőrigazgatóság hírszerző osztálya vizsgálta át. Értesüléseink szerint 164 emigránsnál merültek föl bizonyos hibák. Ezekben a napokban azután ezeknek az emigránsoknak tudomásukra adták, hogy nem maradhatnak tovább a csehszlovák köztársaság területén és hogy az állam területét február 1-ig el kell hegyniok. Érdekes, hogy ezek az emig­ránsok csaknem kivétel nélkül Nansen-utlevél- lel rendelkeznek. Újabb zavargások Albániában? Béig rád, január 11. Pénteken este a jugoszláv fővárosiban olyan hírek terjedtek el, hogy Albániában újabb zavargások tör­tek ki. Az albán zendülésről szóló hireket még eddig nem sikerült ellenőrizni. Hág ez évben befelezik a íornnki csúcsra vezető felvond építését Prága, január lil. A Vecemi Ceské Slcxyo jelenti: A legközelebbi napokban megkezdik a lomnici csúcsra vezető sodronykötél-í el vonóvasait építését. Az építkezés tizenöt millió koronába fog kerülni. Ezt az összeget a Zemska Banka kölcsön formájá­ban folyósítja a szlovenszkói országos hivatalnak. A jövő év nyarán már üzembe is fogják helyezni a felvonóvasutat, amelynek Legmagasabb pontja 2600 méter. GANDHI MEGBETEGEDETT. A hindu függetlenségi mozgalom vezére komo­lyan megbetegedett. Magas vérnyomásban szenved. A hadimittiók titkaiból Amerika háborús üzleteinek 84 százalékát Morganékközvetítették Hogyan dolgozik a Vickers-cég? ■ Zaharov szerepe Vickersék üzleteiben ■ Mit lehet keresni a háborún ? ________________________________| ....................................................................................9 Washin gton, január 11. A hadiipar üzleti tit­kait firtató bizottság tovább folytatja működését és Morgan üzleteiről úgyszólván naponként je­lennek meg szenzációsnál szenzációsabb jelen­tések az amerikai lapokban. Pénteki számunk­ban ismertettük, hogy milyen óriási befolyása volt a világháború idején nemcsak az Egyesült Állam ók, hanem Anglia kormányára is Pier- mont Morgannak, Ez a befolyás azonban nem szűnt meg a vi­lágháborúval, hanem a béke úgynevezett pénzügyi megszervezésében is megtartotta po­zícióját a Morgan-bankház. A Daves-bizottság elnöke a Morgan-bankház egyik beltagja lett s ugyancsak a Morgan-bank­ház vezérkarából került ki a Young-bizottság el­nöke is. Az Egyesült Államok képviselője a lon­doni konferencián megint csak egy Morgan- bankár volt. A Wall Street mindenható urának befolyása tehát úgyszólván a legutóbbi időkig olyan nagy volt, hogy alig van eseménye az utóbbi mozgalmas három évtizednek, amelyben Morganék érdekei ne jutottak volna szóhoz. Annak ellenére, hogy Morgan, aki néhány héttel ezelőtt tért vissza Skóciából az Egyesült Álla­mokba és itt az a meglepetés érte, nogy azonnal beidézték őt a szenátus vizsgálóbizottsága elé, — kijelentette, hogy bankházának régi elve, mindig csak szerény haszonra dolgozni, a bizott­ság jelentése szerint az Egyesült Államoknak Franciaországba és Angliába irányuló hadiszerszállitása majdnem kizárólag a Morgan-bankházon keresztül bo­nyolódott le. Pontos statisztikai adatok sze­rint a szövetséges hatalmak részére szállított hadianyag nyolcvannégy százalékát közvetí­tette a Morgan-bankház. A három háború előtti évben az Egyesült Ála­mok 125.5 milliárd dollár értékű fegyvert és ha­dianyagot szállított Európába, 1915-ben, 1916- ban és 1917-ben viszont 2178 millió dollár érté­kű hadianyag került Amerikából Franciaország­ba és Angliába, Tehát akármilyen szerény pol­gári haszonra is dolgozott .a Morgan-bankház, el lehet képzelni, micsoda horribilis összegeket vá­gott zsebre. Az első háborús lépés Morganék kommandójára A szenátus vizsgálóbizottságának érdeklődése arra a tagadhatatlanul nagyjelentőségű kérdésre összpontosul, hogy vájjon milyen befolyások játszottak közre közvetlen a világháború előtt, hogy a Wilson-kormány fölfüggesztette az amerikai pénzpiacon a kölcsöntílalmat. Amint ismeretes, a háború továbbterjedésének megakadályozá­sára már a világháború előtt is kísérletet tet­tek azoknak a módszereknek egy részével, amelyekkel most kísérleteznek a hatalmak, Influenza, spanyoljárvány, torok­gyulladás, az orr és garat elnyálká- sodása, a mandolák megbetegedése, valamint izületi bajok, vagy tüdő- csúcshurut esetén gondoskodjék arról, hogy gyomra és belei a természetes „Ferenc József" keserüviz használata által gyakran és alaposan kitisztittas- sanak. Közkórházak főorvosai megál­lapították, hogy a Ferenc József viz lázzal járó fertőző betegségeknél is nagy szolgálatot tesz a szenvedő em­beriségnek. hogy az olasz—abesszin konfliktus továbbterje­désének gátat vessenek. Számos vallomás hang­zott el ugyanis olyan értelemben, hogy Morga­nék mampulációi következtében kénytelen volt az amerikai kormány 1915-ben fölfüggeszteni a hadviselő államokkal szemben a kölcsönembar- gót. A vizsgálat folyamán napfényre került egy történelmi értékű dokumentum is, Lansing ál­lamtitkár memoranduma, amelyet Wilson elnök­höz intézett. A memorandumban, amely 1915 szeptember 16-án kelt, Lansing fölhívja Wilson figyelmét azokra a rendkívüli gazdasági lehetőségeikre, amelyeket az amerikai kereskedelem és ipar számára nyújthat a világháború, Clark demokrata szenátor Lansing memorandu­mával kapcsolatban rámutatott arra, hogy McAdoo akkori pénzügyi államtitkár előbtbre­valónak tartotta az Egyesült Államok ipari ér-1 dekeit a semlegességnél. Ezzel az üggyel kapcsolatban a bizottság ki­hallgatta Pierpont Morgant, aki kijelentette, hogy bankháza soha nem indított olyan pénz­ügyi manővert az amerikai pénzpiacon, amely az állam és az amerikai nép egyetemének érde­keivel ellentétben állott volna. Morgan erélyesen cáfolta azt a hirt, hogy 1915 őszén börzepánikot akartak előidézni, hogy ezzel Wjlsont a semlegesség föladására kényszerítsék. A bizottság tagjai azzal vádolták meg Morgant, hogy annakidején a Morgan-bankház nyomást gyakorolt az amerikai termelőkre, hogy másfél- milliárd dollár értékű angol bont fogadjanak el. Clark fölmutatott egy kábeltáviratot, amely 1915 szeptember 30-án kelt, s amelyet Morgan londoni fiókintézetéhez küldött. Fölszólította az angol kereskedőket, hogy táviratokkal keressék föl az .amerikai gyárosokat és igyekezzenek meggyőzni őket arról, hogy egy angol kölcsön­nek Amerika gazdasáqi életére milyen fölvilla­nyozó hatása lenne. Ez az angol lcölcsönakció volt tulajdonképpen Amerika első háborús tény­kedése. Ezzel a lépéssel indult meg az Egyesült Államok a világháború utján ... A V lekér s-milliók útja Egyidőben az amerikai vizsgálóbizottság mű­ködésével érdekes kutatásokat végez hadiszer- üzletekre vonatkozóan az angol magánhadi- anyagvizsgálóhizottság, amely most hallgatta ki a világ egyik legnagyobb hadiipar-vállalatának, a Vidkers-csoportnaíc igazgatósági tagjait. A bi­zottság nem teszi közé a csoport által benyúj­tott bizalmas írásbeli felvilágosításokat, de igy is rendkívül érdekes adatok kerültek napfényre Sir Herbert Lawrence tábornoknak, a vállalat elnökének vallomásából. Ez a vallomás ismerteti a csoportnak az egész angol gazdasági és ipari életet átfogó bonyolult hálózatát. Ezek szerint az eredeti Vickers-vállalatot 150.000 font alaptőkével alapították, amelyet idővél 20 mil­lió 600 ezer font tőkére emeltek, majd pedig leszállították 12 millió 400 ezer fontra. A vállalat 1900-ban húszszázalékos osztalékot fizetett. Huszonötszázalékos érdekeltsége van egy japán, 21 százalékos egy spanyol, 13 és fél- százalékos érdekeltsége pedig egy román fegy­verkezési és nehézipari vállalatnak. Az 1930— 34 évek forgalma 32 millió 123 ezer font, jöve­delme pedig 3 millió 569 ezer 575 font volt. A gyár évenként átlag 200.000 fontot fordított mű­szaki vizsgálatokra és kísérletekre és 100.000 fontot költött egy repülőgépelháritó fegyver gyártására, amely a világ leghatalmasabb ilyen fegyverének bizonyult. Erre a repülőgépelháritó fegyverre külföldi kormányoktól már nagy meg­rendeléseket kaptak, de az angol kormány még nem érdeklődött az állítólag szenzációs talál­mány iránt. Zaharov és a „Times“ levelezői Arra a kérdésre, hogy Sir Basil Zaharov, a rejtélyes görög milyen kapcsolatot tartott fenn a Vickers-müvekkel, az egyik tanú azt a kijelen­tést tette, hogy Zaharov, akiről köztudomású, hogy évekig exponense, sőt tanácsadója volt a Vickers-müveknek, 1924 óta nem vesz részt a vállalat ügyeiben. A bizottság elnöke erre felolvasta Zaharov 1925 május 19-én kelt levelét, amelyben a görög hadseregszállitó kijelentette, hogy „kö­telessége a Vickers-cég érdekeit védeni". A tanú erre azt válaszolta, hogy Zaharov a cég spanyolországi ügynöke volt. További vizsgála­tok folyamán kiderült, hogy Vickersék ügynökei között a „Times" két kül­földi levelezője is szerepelt, a vállalat igazgatósága azonban állítólag sem­mit sem tudott arról, hogy ezek az ügynökök egyben a Times levelezői is. Vickersék és Ausztria A vizsgálóbíró, elnöke előadta, hogy a Vickers-cég egyik külföldi fiókvállalata szerelte föl a világháború idején tulajdonkép­pen az osztrák hadiflottát torpedókkal, tor­pedónaszádokkal és torpedórombolókkal. A vállalat igazgatója, .Sir George Craven kije­lentette, hogy a cég a szóbanforgó vállalat részvényese volt és éppen az angol kormány kívánságára vállalta az érdekeltséget az ausztriai torpedővállalatb an. 1907,-bciií á -'•V'á-Ms&ftn* • sáá,b$Iy'gáeí&eai' bejegyez­ték és aríóg & hadüzenet' idején is & Vkikére-oég é;rdekéltségének körébe' tartozott. Young igaz­gató kijefenitette, hogy a Viekére and Anmsürong cég 1913-ban megállapodást köpött a török kor- imánnyal és még 1914-ben is ellenőrizte és irá­nyította a török fegyvergyártást. A világhábo­rú kitörésié után hazaiküidték az angol személy­zetet, de az üzleti összeköttetés továbbira is fennmaradt az 1922-ben történt likvidálásig. Diplomáciai bonyodalmat okozlak a Londonban kiállított magyar kézimunkák London, január 11. A londoni Viktor and Al­bert múzeumban két hatalmas üvegszekrény­ben magyar himzésremekek vannak kiálilitva. Szebbnél szebb mezőkövesdi kézimunkák, fca- ilotaszegi varr ott, ások, torockói kézimunkáik és a Székelyföldről származó párnaszegélyeik disz­knek az üvegszekrényeikben, amelyek előtt nem egyszer valóságos csoportosulás támadt a ki­állítás látogatói közül. Ez ártatlan magyar kézimunkák miatt leg­utóbb csaknem diplomáciai bonyodalom támadt. A londoni csehszlovák követség ugyanis tilta­kozott az ellen, hogy a kiállított kézimunkák mint tipikusan a magyar nép művészetének re- jj mekei szerepeljenek. A követség fölfogása sze-j rint a kiállított munkák között igen sok szláv,! illetve szlovák mintájú kézimunka szerepel. Emiatt azután levelezés indult meg a londoni J muzeum és a magyar Iparművészeti Muzeum között és több újságíró is tanulmányt folytatott e kérdésben a helyszínen. Valamennyien végül is megállapították, hogy a kiállított kézimun­kák, amelyek a XVI. és XVÍI. században ké­szültek, valóban magyar eredetűek és azok ma­gyar jellegéhez semmi kétség sem férhet. Ennek következtében a londoni muzeum most további kiállítási anyagot kért és kapott is: az Ipar­művészeti Muzeum anyagából és magánosok ér­tékes adományaiból nyolcvan darab rendkívül szép kézimunkát. A Londoni kiiáíiütás sikere miatt fölmerült, az *a terv, hogy hasonló kiállítási anyagot kiil.de­I nek Páréba.. Berlinbe, Newyorkba és más na­gyobb európai városok múzeumaiba, hogy ott reprezentatív kiállítás keretében bemutassák a magyar h'mzési remekeket Letartózialásíói való léteimében vonat elé vetette magát Egy 12 év előtti bűntény élői menekült a. hallóiba Devecska Márton Zsolna, január 11. (Saját tudósítónktól.) Lipíószentmiklós közeiéiben a vonat elé vetette magát Devecska Márton sztósházai lakos. A szerencsétlen embert a vonat kerekei halálra zúzták. Devecska állítólag azért követett el ön- gyilkosságot, mert egy tizenkét év előtti bűn­tény miatt le akarták tartóztatni. A csend őrség már hosszabb idő óta folytat nyomozást egy 1923-ban elkövetett bűntény ügyében. A tettest azonban mindmáig nem sikerült kézrekeriteni. Devecska néhány évvel ezelőtt szerelmi vi­szonyt folytatott egy falujabeli leánnyal. A vi­szonynak következményei lettek és Devecska szabadulni szeretett volna kedvesétől. Egyik es­te a leány szolgálati helyén a konyhában fogla­latoskodott, amikor ismeretlen tettes az ablakon keresztül belőtt a konyhába. A lövés következtében a leány elveszítette egyik szemét és teste is megbénult. A csendőrség annakidején Devecskát gyanúsí­totta, meg is indult ellene a vizsgálat, de sike­rült alibit igazolnia. Az utóbbi időben az embe­rek újból sugdosni kezdtek, a csendőrség ismét megindította a nyomozást, amely már annyira előrehaladott stádiumban volt, hogy Devecska félt a letartóztatástól. Félelmében követte el az öngyilkosságot,

Next

/
Oldalképek
Tartalom