Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-12 / 9. (3858.) szám
T»KXGMMAGtARHI’RLM> Mit olvas a sztovenszkói magyar közönség? A magyar kultúra átütőerejét bizonyitja Munkács közkönyvtárának statisztikája A 22 százalékos magyarsága városban 80 százalékban magyar könyvet olvasnak «n Az olvasók útja Jókaitól Gárdonyin át Zilahyig és Makkaiig ■ Kevés tudományos müvet olvas a magyarság Jellemző adatok Munkács, január 11. (Saját munkatársunktól.) „Munkács város nyilvános közkönyvtára" most adta ki 1935. évi könyvváltási forgalmának statisztikáját, mely a következő: I. Beiratkoztak: a magyar tagozatba 458-an, könyvet váltottak 338-an; cseh tagozatba 174-en, könyvet váltottak 127-en; zsidó (német) tagozatba 71-en, könyvet váltottak 42-en; ruszin- orosz tagozatba 119-en, könyvet váltottak 83-an; összesen beiratkoztak 822-en, könyvet váltottak 590-en. IL Könyvet váltottak: a magyar tagozatban: 6366-szor 13.779; cseh tagozatban 2188-szor 4961; zsidó (német) tagozatban 826-szor 1808; ruszin-orosz tagozatban 1236-szor 2657; összesen 10.616-szor 23.205 darabot. III, A váltott könyvek minősége a következő volt: regény, magyarnyelvű 12.694, ebből magyar tudományos mű 384, cseh 4000, cseh tudományos 318, zsidó (német) 1248, zsidó (német) tudományos 470, ruszin-orosz 2178, ruszin-orosz tudományos 233, összesen 20.120 regény és 1405 tudományos mű. Ifjúsági, magyarnyelvű mii 667, cseh 638, zsidó (német) 90, ruszin-orosz 246, összesen 1641 ifjúsági mű . IV. Minden tagozatban hetenként kétszer van könyvváltás. Egy magyarnyelvű könywáltás- kor kivesznek átlag 140 könyvet, csehnyelvün 42, zsidó (német) 19, ruszin-oroszon 21 könyvet. A magyar tagozat sikere Mint a statisztika mutatja, a legtöbb olvasója, a legnagyobb forgalma a magyarnyelvű tagozatnak van. A magyar tagozatba beiratkozottak, a váltott magyar könyvek száma több mint kétszeresen felül- multa az összes többi tagozatokba beiratkozottakat, az összes többi tagozatokból váltott könyvek együttes számát. Ebben a vonatkozásban a statisztika azt mutatja, hogy Munkács kulturközönsége nagy többségében, több mint felében magyar kultúrájú. A magyarnyelvű tagozatba beiratkozottak, a magyarnyelvű könyvváltók 80 százalékban zsidó vallásuak. A magyarnyelvű tagozatból egy-egy beiratkozott 38 könyvet váltott átlagban az egész év alatt. A rekordot, egy az elmúlt évben összesen 145 darab könyvet váltott személy viszi. A magyar tagozatba beiratkozottak között van 3 cseh, 32 ruszin nemzetiségű, — a cseh tagozatba beiratkozottak között van 12 magyar, 17 zsidó nemzetiségű, — a ruszin-orosz tagozatba beiratkozottak között cseh nincs, magyar van (főként diák!) 22, zsidó nemzetiségű 11 egyén. Az olvasók Ízlésének fejlődése A könyvtár valamennyi tagozatában a szép- irodalmi müvek, a regények iránt van a legnagyobb érdeklődés. Érdekes, hogy ezzel kapcsokéban a magyar tagozatban a megfigyelés a következőket mutatja: Az uj beiratkozó először Jókai, Mikszáth müveit váltja ki, körülbelül három hónapig Jókaii, Mikszáthoí olvassa, azután áttér Gárdonyira, — majd a neves, modem s legnagyobb magyar irók müveit keresik és viszik ki, — Zilahy, Harsányi, Gsathó, Makkai, Nyirő, Gulácsyné könyvei a legolvasottabbak és legkeresettebbek. Ezek állandóan előjegyzésben vannak, llgyszólván teljesen megszűnt az érdeklődés a nem-magyar irók magyar forditás- ban megjelent müvei iránti Verses müveket csak a diákok vesznek ki, amennyiben az kötelező olvasmányt jelent számukra. Igen szép számmal szerepel a magyar könyvváltók sorában az ifjúság (mindkét nembeli), de nem ifjúsági, hanem szépirodalmi könyveket vált és olvas. Alem igen olvasnak magyar tudományos müvet Gyenge az érdeklődés, kivéve a zsidó-német: nyelvű tagozatot, a tudományos irodalom és j müvek iránt. Ebben a vonatkozásban a magyar | közönség is elmaradt, noha a magyarnyelvű ta- j gozat tudományos osztálya a tudomány, a mű- j vészét, a közgazdaság különböző ágaiban érté- j kés s a leoujabb könyvekre tartalmazó állomé- i nyu. Van Loon két nagyobb (földrajzi és embe- ■ riség történelmi) munkája elég olvasott. Az 1935. évben a könyvtárnak egyetlenegy i könyve nem veszett el. A munkácsi nyilvános közkönyvtár 1930-ban alakult és szerveződött újból s azóta összesen 8 (nyolc) darab kiváltott könyve veszett el. Egy-egy könyv két hétig lehet a kiváltójánál. A könyvváltás beiratkozási dija évi 5 korona, könyvbetét egyszersminden- korra, melyet a beiratkozott visszakap, ha megszűnik tag lenni, 10 korona. A napi- s hetilapok, folyóiratok igen sok újsággal rendelkező olvasótermét naponta átlag 100 újságolvasó látogatja (évi 7 korona olvasótermi díj mellett). Munkácsnak értéke, jogos büszkesége könyvtára s a könyvtár látogatottsága. A könyvtár berendezése modern, csinos és kellemes benyomást kel-tő. R. VOZARY ALADAR. Újabb bányászsztrájk fenyeget Angliában 200 munkás sztrájkol egy délwalesi bánya tárnáiban London, január 11. Dél walesiben tegnap ismét sztrájk ütött ki a bányászok között. Kétszáz bányász vonakodott a tárnákból följönni, mert a bérredukcióval nem értenek egyet. Ma a legöregebb bányászokat felküldték, de még mindig 163 ember tartózkodik a bánya mélyén. Az angol bányaiiparban egyre jobban elhatalmasodik a válság. Néhány nap óta ismét tárgyalások kezdődtek a bányatulajdonosok és szakszervezetek között, de a tárgyalások során megállapítást nyert, kony a kormány támogatása nőikül a vállalkozók nem tudják a béremelésre vonatkozó követeléseket teljesíteni A bányász-szakszervezetek megbízottal most a bányaügyi minisztériumhoz fordultak, Itt azonban elutasító magatartással találkoztak, minthogy a kormány nem tudja segélyezni a bányákat. A bányászok bérköveteléseinek teljesítése ugyanis 18 millió fontba kerülne. A bányatulajdonosok elvben már hozzájárultak ahhoz, hogy tonnánként egy slllinggel fölemelik a szén árát, de ezzel csak 6 millió fontot sikerülne előteremteni, a további horribilis kiadásokra pedLg nincs fedezet. Minthogy a kormány a bányatulajdonosok közbelépésére sem változtatta meg álláspontját, félő, hogy újabb sztrájkmozgalomra kerül sor, amely most már az eddiginél is fenyegetőbb formában fog jelentkezni. A délwalesi kisebbarányu sztrájkot már a sztrájkbullám előjelének tekintik. Tízezer gomori magyar aggódva várja, mi történik a nagyszlabosi és horkai papírgyárral A környék kenyéradó üzemeinek hányatott sorsa ■ A lakosság monstre gyűlésre készül a gyárak megmentése érdekében Rimaszombat, január 11. A ezlovenszkói gyáripar nagymérvű gazdasági leromlása következtében bizonytalanná vált Gömör egyedül számottevő gyáriparának, a nagyszlabosi és horkai papírgyáraknak sorsa is. Ezek a gyárak egy ideig sikeresen tudtak ellenállni a fenyegető veszélynek, biztosítani tudták közel ezer főnyi munkás kenyérkeresetét. A két gyár először 1926-ban került komoly veszélybe, amikor a gyárak tulajdonosa, egy morva bankérdekeltség be akarta szüntetni üzemeiket, sőt szó volt arról is, hogy a horkai gyárat leszerelik és átviszik Morvaországba, ahol újból felépítik és üzembe helyezik. Abban az időben a két gyár megmentése érdekében a szlovenszkói politikai pártok, köztük a magyarság ellenzéki pártjai is összefogtak & egész Gömörre kiterjedő hatalmas tiltakozó gyűlés keretében sikerült is a két gyár felől a közvetlen veszélyt elhárítani. A pártok udervenciójára a horkai gyár 20 millió koronás beruházási kölcsönhöz jutott. Hogy ez a hatalmas összeg hogyan és milyen mérI tékben lett akkoriban felhasználva, a nagy nyilvánosság nem tudta meg. 1931-ig — kisebb üzemleépitésektől eltekintve — a két papírgyár zavartalanul folytathatta üzemét, A veszély 1932 óta ismét nagyobbá vált, úgyhogy a horkai gyár beszüntette üzemét, a nagyszlabosi gyár pedig hetenkint két napon át alig kétszáz munkást tud csak foglalkoztatni. Az üzembcszüntetések következtében ezer mun- káscsalád és a gyáron kívül foglalkoztatott keresőket is számítva nem kevesebb, mint tízezer lélek került a legsúlyosabb nyomorba. Ma Gö- mörbe egyetlen kérdés foglalkoztatja a lakosságot: mi les* a két hatalmas gyár sorsa és mi fog történni érdekükben. Mint 1926-ban, ma is segélykiáltás hallatszik a kétségbeesett nagyszlabosi és horkai gyárak munkásai részéről. A két gyár munkásainak legnajgyobb része magyar nemzetiségű, úgyhogy sorsuk szorosan a magyarság ügye és megmentésük érdekében mindent cl kell követni. A kormány sem tekinthet közömbösen a két gyár sorsára, eem gazdasági, *«tn politikai •zempoutbóL A nagyszlabosi és a horkai gyárak munkásai a segély felé vezető első lépést a kormánytól várják. Ha a környék tize/.er embere kereset nélkül marad, aj állami segélyezés akkora összeget emészt föl, mely- íyel a két gyár további üzemibe tartását biztosítani tehetne. A horkai és a nagyszlabosi munkások segélyktáb tására Varecha József, a magyar nemzeti pár! munkásosztályának központi titkára azonnal a helyszínre sietett és az összehívott akdóbizottsággal megtárgyalta a szükséges legsürgősebb teendőket. Aj akelóblwttság, úgy mint 1926-ban, most If felhívással fordul valamennyi sxlovenxzkól politikai párthoz s ha a felhívás nem jár eredmény- nyel, úgy egy monstre-uagygyülós keretében lógja a további lépéseket megbeszélni. A nagygyűlésre meghívják a pártok képviselőit, hogy így meggyőződjenek arról, kik azok, akik a tízezer kieegztsztencia legválságosabb pillanatában a segítségére sietnek. Január 21.-én ül üssre a magyar képviselőhöz Budapest, január 11. (Budapesti szerkesztőségünk t-elofon jelentése.) A magyar képviselőhá* hir szerint január 21-én ül össze. A képviselőház összeülése előtt a kormánypártban értekezlet lesz, amelyen Gömbös Gyula miniszterelnök nagy beszédben fogja ismertetni a magyar kormány ezévi m u nkaprogram ját. PJanck ünnepi Hitlert Berlin, január 11. Szombaton délelőtt a Vilmos császár társaság, a német tudományos élet egyik legfontosabb szervezete a berlini Harnack- házban gyűlést tartott. A társaság elnöke, dr. Planck titkos tanácsos jelentésében állást foglalt Hitler politikája mellett és ünnepelte a nemzeti szocializmust. A tudományos társaság egyhangúan elhatározta, hogy üdvözlő táviratot Intéz Hitlerhez és a „tudomány hűségéről*’ biztosítja az államfőt A román király Parisba utazik Bukarest, január 11. A Curentul mai száma hosszabb cikkben foglalkozik Tata- rescu miniszterelnök párisi ufjávaL A lap úgy tudja, hogy Tatarescu párisi tanácskozásai során nemcsak a hadfelszerelési kérdések kerülnek szóba, hanem a román miniszterelnök a király tervezett franciaországi látogatását is elő fogja készíteni. Egy e’msbefeg fiatalember négyszer rálőtt a bukaresti főrabbira Bukarest, január 11. Nieanrover bukaresti főrabbit, a román szenátus tagját ma reggel egy fiatalember a nyílt uccán megtámadta és négyszer rálőtt a főrabbira. Szerencsére egyik golyó sem talált. A merénylőt letartóztatták. Megállapították, hogy Jonescu Aurélnak hívják; elme háborodott ember, akit már többizben hosszabb időn át zárt intézetben ápoltak. A merényletnek ilyenformán nincsen politikai háttere. A merénylet akkor történt, amikor a főrabbi ma reggel kilépett házának kapujából. A merénylőt a járókelők fogták el, akik azután átadták egy rendőrnek. A merénylőnél számos vallásos tárgyú iratot találtak. Amikor kihallgatták, rendkívül zavarosan viselkedett, g kérte a rendőröket, hogy ne bántsák őt, mert hiszen „Isten küldötte öt egy szent megbízatás teljesítésére14. Niemrover főrabbi újságíróknak kijelentette, hogy az egyik golyó áthatolt szőrmekabátján, de testén szerencsére nem okozott sérülést. A merénylet híre meglehetős feltűnést keltett a román fővárosiban. John Gilbert egy millió dollárthagyott hátra Newyork, január 11. Jelentettük, hogy különös körülmények között váratlanul elhunyt John Gilbert filmszínész. A lapok jelentése szerint a világhírű filmszínész egymillió, dollárt hagyott hátra. Az összeg az elhunyt utolsó akarata szerint két leányát illeti meg. Az egyik leány Gilbert első, a másik pedig második házasságából származik. ____5 19 36 január 12, vasárnap. Í TdiSTOL kebalII í j a malacok gilisztáit, i f| biztosan meggyógyítja mételyei PEKK D-vitamint keverjen 1 B 0’ o lerakat: jn ||E a napi takarmányhoz. jS | MEDICA, Sratislava Meggyógyulnak lesántnlf I y§| Kaphati minden patikában hízói, lURlilCíli. tö
