Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-25 / 294. (3846.) szám

31 H935 decetnber25, szerda. Telefoninterjú Bethlen Margit grófnővel Regényen dolgozik most, de legjobban színdarabot szeret Írni — A pszihológiai problémák érdekelnek • erről szeretek legjobban Imi. A dolgok kül­sőségei nem érdekelnek. Én vagyok az ax ember, aki szereti az órát fölbontani éa meg­nézni, milyen belül... — Mit ir legszívesebben? — Színdarabot, mert ez a legnehezebb. Igazán színpadra való témát találni már ma­gú bari véve sem könnyű, megírni pedig a leg­súlyosabb irói föladat,,, de nagyon szép munka. — A ruha és a divat érdekli? — Szeretek jól öltözködni. Minden tavasz- szál és ősszel elmegyek a szalonokba és ki­választom a nekem való dolgokat,., Bennem is van hiúság. — Honoráriumért ir? — Természetesen! Élni fa kell... én az Írásaimmal kenyeret fa keresek. — össze tudja egyeztetni sz Írói és társa­dalmi elfoglaltságát? — Amikor még miniszterelnökné voltam, bizony a társadalmi elfoglaltságom rettenetes volt. Most inkább ráérek és mondanom sem kell, hogy ez a helyzet mennyivel kelleme­sebb s nekem, őszintén szólva, jobban is tet­szik. Annyit járhatok hangversenyre, színház­ba, amennyit akarok. tttsmsssasmmamasmammmMa üw2 — Ml inspirálja Írásra? — Inspiráció? Délután Budán sétálok, alt­kor alakulnak ki, aéta közben a témáim. Éa a fürdőkádban. A meleg viz határozottan jő hatással van a fantáziára, — Akkor köszönöm szépen. Több kérdé­sem nincs. — Nagyon szívesen. Arra kérető, hogy a lappéldányból, amelyben a cikke megjelenik, nekem föltétlenül küldjön. Isten vele, SZENTGYÖRGYI ELVIRA. Szenes Erzsi: Szerelmet és halált énekelek (Versek, Franklin-Társulat kiadása, 1935. Budapest) ságát robbantja ki belőle és formálja verssé, azzá, ami több, mint a* ő léte és nemléte. Már sejti, hogy nincs is halál és hogy van egy pont, ahol halál és szerelem egyetlen egy, s már bom- 1 ottan látja az utat, amely az Öröklétbe visz: „Hiába nyitok ajtót, ablakot, áldozati borral hiába kínálom, el nem hágy többé, mellettem marad, engesztelhetetlen e hívatlan vendég. Egy éjszaka szegődött hozzám a kórházi ágyon szivszaggató félelmek között. Budapest, 1935 Karácsony. Bethlen Margit egyike a legelegánsabb, legszebb társaságbeli úrasszonyoknak, felesége gróf Bethlen István­nak és művész is, egyike a legismertebb ma­gyar Írónőknek, egyik színdarabja bejárta Euró­pát, minden könyve irodalmi esemény. Egyideje keveset hallani róla. Ritkán lép amugyis közönség elé, de most már hosszú ide­je hallgat. Az újságíró aktuálisnak érzi beszél­getni vele. Bethlen Margit hires a közvetlensé­géről, föl lehet hivni telefonon, nem hive a for­maságoknak. Száma nincs a telefonkőnyvben, mi sem árul­juk el. — Halló! Bethlen Margit grófnővel szeret­nénk beszélni! — Én vagyok. Tessék, — Egy kis interjúról lenne szó... — Kérem, nagyon szívesen. — De lehet, hogy nagyon kellemetlen kérdé­seket fogunk Így telefonba mondani. — Minden kérdésre felelek. És nevet. A hangjából lehet következtetni az egész lényére. Közvetlen, meleg, bársonyosan puha női hang. Biztonság és határozottság van benne. Egy nő hangja, akinek minden sikerült ebben az életben. Az első kérdés máris nagyon kényes. Nem Is kell magyarázni, miért. — Társadalmi pozíciója elősegítette az érvé­nyesülésben? Az, hogy grófnő... a férje tiz évig volt miniszterelnök ... Máris felel. Nem ütődik meg a kérdésen, a feleletén látszik, hogy elintézte magában ezt a problémát. — Azt hiszem, különösen hangzik, ha azt mondom, hogy ez inkább hátrány volt, mint előny. Hiszen annyi bizalmatlanság fogadja a magamfajta asszonyt, ha ir. Mindenki pro­tekciót, pressziót, összeköttetést keres min­den megjelent sor mögött. Az olvasó pedig csak bizalmatlanságot előlegez, ha az írónő nevét meglátja. Tehát nekem ezt a sok ellen­szenvet mind le kellett küzdenem. Le is küzd te. Ma már közönsége van, akik elolvassák minden sor Írását, gyűjtik a köny­veit. — Igaz «— folytatja —, hogy ha elküldtem valahová Írásomat, elolvasták és közölték. Eleinte talán társadalmi pozíciómért fa. Én biztos vagyok abban, hogyha nem lettek vol­na megfelelők azok az Írások, nem közölték j volna. Ha rosszul és tehetségtelenül Írok, j valószínűleg csak egyszeregyszer Jelent volna meg egy-egy munkám. Rosszat nem lehet ál­landóan közölni. Van egy amerikai mondás: egy embert be lehet csapni sokszor, sok em­bert fa be lehet csapni egyszer.,, de sok embert nem lehet állandóan becsapni. Most kérdezzünk valami kellemesebbet. — Érzett-e elkeseredést, amikor kritikusai rosszmájulag jegyezték meg, hogy az Írónő egy­ben grófnő is? — Az Írónak számolnia kell azzal, hogy kritizálják, — feleli, — A bírálat lehet, hogy néha kegyetlen, de tanulni lehet belőle. Akár­milyen szigorú kritikát kaptam, soha nem ke­seredtem el. De nem hiszem, hogy társadalmi állásom befolyásolta a kritikusaimat. Ha igen, akkor is hátrányomra... s ebből is látszik, hogy nehéz grófnőnek lenni, — teszi hozzá nevetve. — Dolgozik mostanában színdarabon? — Egyelőre nem. S ebben a szezonban már nem is lesz premierem. — Kiket ismer és kiket szeret legjobban olvasni a magyar Írónők közül? — Tormay Cecilt és Gulácsy Irént. Mind a ketten személyes jó ismerőseim. — Mikor kezdett Írni? — Harmincéves koromban. De azt ne kér­dezze, hogy az mikor voltl — Miért oly későn? — Mert a családom mindig ellenezte az Írást. Azt mondták, hogy: „mit akar ez a Mar­git, amikor egy levelet sem tud megfogal­mazni?" Minden kérdésre azonnal, gondolkozás nél­kül felel, kész mondatokkal, csak le kell je­gyezni és nyomdába adni. — Mikor szokott dolgozni? — Rendszerint reggeli után ülök az Íróasz­talomhoz és ha valamilyen fontos ügy miatt nem zavara alt, délig írok, ■— Min dolgozik jelenleg? — Regényt írok. De a témáját ne kérdezze! — teszi hozzá gyorsan, — Ne vegye rossz­néven, de nem szeretem, hogy mielőtt egy irásmü megjelenik, már mindenki tudja a té­máját. Aztán meg volt példa arra fa, hogy egv téma, vagy témakör másnak is megtet­szett és az a más szintén megírta. S bár két ember ugyanazt a témát nem Írhatja meg egy­formán ... de mégsem kellemes érzés, ha az embert megelőzik, — Milyen problémához szeret legjobban hozzászólni? „óelyemgombolyag és „rener xenűö emu köteteiben is a szerelmet énekelte, de még nem a halált: a halál színeivel gazdagodott Szenes Erzsi kitűnő, lebilincselő lírája. Mert nála a ha­lál nem mindent elfödő sötétség, hanem sejte­lem, amely az élet Jelenségeit misztikus színek­kel övezi, újnak érzékelteti őket, rendkívüliek­nek az ismerteket, izgatóaknak a megunt-egy- formákat. A halál Szenes Erzsivel fölfedeztette, amit eddig is ismert: az életet és az élet egysze- riségét, szentségét. Minden hiúság lefoszlott er­ről a Uráról, amelyben egy valódi Írónő nagy lelke bontakozik ki, A szerelmet énekli, de a halál hangnemében és talán ezért elmélyítve, Izgatóbban az eddigi énekeknél. Egyszerű lett Szenes Erzsi versírása, mond­hatnám, egyszerű Is természete*, mint a halál, amely • dolgok zavaróan ellentmondásos sok­féleségét a megbékült nagy egységbe foglalja. Az uj versek ritmusa olyan, mint a nagy zené­szek érett melódiái, szinte (Halszerűén naiv, szivhezszóló és problémanélkülL Mert problé­mái csak az életnek vannak, de teljesülésekké változnak a halál jegyében, az ő fennhatósága alatt: a memento-mori adja meg az élet izét, a költészet és külőnősképen a líra kiteljesedését. Idáig kevés költő jut el, az erre születettek azonban kezdettől fogva minden sorukat a Já- nusarcu Létnek szentelik és ezért nagyok. A kevésbé nagyoknak fejlődésre van szükségük, ezerszer ezer örvény fölött kell állniok, hogy egyetlen élményben rátaláljanak a költészet ku­polás hozsannájára. Szenes Erzsi még fél tőle, még „vasálarcos- nak“ nevezi, még alkudozik vele és azt hiszi, hogy őrangyala elhagyta: „Azt hittem, hogy a sírig elkísér, hiszen a világra együtt jött velem. S most már régen hiába keresem őrangyalom. j Csak a képzelet játéka volt?" A képzelet játéka, mint minden, and múló élet. Erre most rádöbbent, de nem a megszokott filo­zófia rezignádós unalmával, amely azonmód el­felejti, amit az imént nagyhangon tanított, ha­nem az egyéni élet személyes mély gyászával, örvénylő csodálkozásával, amely a fájdalmon túl a megismerés nagyszerűségét és örökkévaló­mat mögém került s most vár még egy kicsit, de nem tokáig, talán csak addig, mig leszakítok még egy-két virágot, aztán elragad s a csillagokig felröpit, nrtnt Elijábut a Lingaxckérea.’' Sirversek, misztikus kórusok csendülnek fel eb­ben az uj verseskönyvben: — erkélye alatt egy kis madár hajnaltól estig egyetlen trillát dudo­rász és ő is Így szeretne tenni és a trilla Így hangzana: Szeretlek... De aki egyszer felült az Elijáhu lángszekerére, az nem trillázhat többet, ahogyan akkor tette, amikor aelyemgombolyag volt az élet és az asszonyi kéz Tristánt váró Isolda módjára fehér kendőt lobogtatott Kínló­dik, mert úgy érzi, hogy pazarolta az éveket, elkótyavetyélte az ifjúságát, pedig csak az tör­tént, hogy az évek önmagukat emésztették fel. Sötét lett, szive fölött kést érez, a fájdalom tengerében fürdik és megénekU a kórház balla­dáját, beteg test intelmeit. Nem fáj, — próbálja mosolyogni, de tudjuk, hogy fáj. De nem fáj hiába és a múlandó nyomában kiszökell az, ami el nem múlik: a vers. A vers egy uj, egyéni fajtája, Szenes Erzsi versei. Egyszerű versek, szinte patriarchálisán egyszerűek, mint ódon templomablakok, régi metszetek. Nem .modern líra" ez, már nem ideges, nem siet, mert nem keres és nem keres, mert megtalálta, amit keresett. Ami valódi lira ezekben a versekben, az az ember örök tragé­diája: a boldogságot kereste és megtalálta a lé­lek üdvösségét. És ahhoz, amit ilymódon meg­talált, hozzásimult a vers kifejező formája: a belső stílusnak megfelelő külső stílus, szavak összjátéka, ritmus zenéje. Mindez arra az orgo- natónikára építve, amelynek kettős neve: halha­tatlan szerelem, halhatatlan halál. Szenes Erzsi lírája elérkezett a végső dolgok birodalmába. n. p. (•) Peer Gynt élő személy volt. Stokholml je­lentés szerint egy svéd tudóénak sikerült megálla­pítania, hogy Peer Gynt, Ibsen drámájának höee élő személy volt A svéd tudós iratokat talált, ame­lyek szerint Dalaimé svéd tartományban 1846-ban egy iparlovag telepedett le ée hosszadalmas pö- rökbe bonyolódott. A bíróság előtt múltjáról mese- szerű történeteket adott elő. Ez a „Peer Gynt“ ké­sőbb ércbányákat vásárolt és egész Svédországban ismertté tette a nevét. Egy idő múlva nyomtala­nul eltűnt, menyasszonyát elhagyta, majd Norvé­giában bukkant löl, ahol telepítéssel foglalkozott. Vállalkozásai nem sikerűitek, elzüllött és útonálló lett. Később elfogták é« egy kőbányában fölakasz­tották. Ennek az iparlovagnak változatos életét használta föl Ibsen drámája megírásánál. (*) Shakespeare frakkban. Londonban azzal kí­sérleteznek, hogy Shakespearet „közelebb hozzák1* a mai köznöséghez. Az egyik színházban a Velen­cei kalmárt mai ruhákban játszák. sőt a ruhák kö­zött pilóta egyen ruha ie szerepel. Sihylockot komoly üzletszerű kereskedőnek játszák, teknősbékakere- tes szemüveggel, fekete kemény kalapban, kamáa- liban ée öreg paletóban. A bíróság elnöke az an­gol bíróságokon használatos parókában, jelenik meg a színpadon. A védő sziirkecsikoe modern nadrágot és talárt visel. A fiatal velenceiek tár­saságbeli ruhákban jelennek meg és éjszakai mu­latóhelyek reklám Léggömbjeit hozzák vékony zsi­nóron. Egy hölgynek állandóan rágógumi van a szájában. Az első előadásokon telt Sázak előtt ját­szották a darabot, mert az angol közönség számára szenzáció volt Shakespeare — frakkban, (•) „Néma* szinielőadások Páriában. Piriéből je­lentik: Egy fiatal lró a nyáron maga köré gyűjtve oéhái^ tehet*éget fiatal asiuóMt u egyik párisi Minhásban újszerű előadást rendeset*: a ssinéaaek főképpen mozdulatokkal, mimikával játszották no- repeiket, aránylag kevés volt a beszéd, azonkívül kórust fa alkalmazott a rendező. A fiatal tró no* rint a szülésieknek nemcsak hangját éa néhány gesztusát kell fölhasználni as előadáshoz, hanem hm egész emberi test mozgékonyságát és kifejezőké* peeeégét. Al első kísérlet sikerült, s közönség ér­deklődéssel és tetszéssel fogadta az ujazorQ elő­adást. A sikeren fölbusdulva a fiatal írók és oki* vészek tervbevették, hogy a tél folyamán több ilyen darabot fognak bemutatni. Ez az uj utakat kereső társaság nem tagadja az antik és modem! dréml elméleteket, mert szerintük a művészet lé­nyege nem az elméletben van és a színházi előadás annál jobb, minél élőbb. Dj formákat akar talál­ni a kor lelkének kifejezésére és ezt meeterkélet- len mozdulatoknak kihangsulyozásával akarják •!-' érni. A társaság karácsonykor mutatja be egyik tagjának görög tragédiáját, amelyhez DAriue Mii- haud, a világhírű francia zeneszerző irt Üfiéröza* nét. xz Ztlahy Lajos: Fehér hajó. A ma ««er égotŐ kérdése merül fel Zllahy Lajos: Fehér hajó oimfl uj könyvében, amely harminc novellát tartalmaz, Mindegyik novett* a maga nemében tökéletes kis ötvösmunka. Érdekss és izgalmas, bánatos és derűs tortok jeloauok meg bennük, emberi sor­sok a nagyvilág, a nagyváros és a magyar falu virtuóz kézzel megrajzolt keretesben. Bizonyos, hogy ezek a novellák épp olyan nagy sikerre számíthatnak, mint ax orezágoshirü Író minden müve. Zilahy Lajos: Fehér hajó cimü kötete most jedent meg a budapesti Athenaeum novellasoro­zatában. A MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA NAGYSZÖLLÖSÖN: Szerda délután: Katz bácsi. Éneke* vígjáték. Szerda este: Három ember a hóban. Operett­bemutató. (Bérietszünetben.) Csütörtök délután: Egy görbe éjszaka. Ope­rettsláger. Csütörtök este: Három ember a hóban. Ope- rettsláger. (Bérletszünet.) Péntek este: Aki mer, ax nyer. Operettsláger. Mérsékelt helyárak. Szombat este: Ma éjjel szabod vagyok. Ope­rettsláger. Csak felnőtteknek. Vasárnap délután: Katz bácsi. Vasárnap este: Ma éjjel szabad vagyok. Hétfő este: Három ember a hóban. Az ope­rettegyüttes bucsufelléptével. Kedd este, éa HU órai kezdettel: Nagy szerelem. Molnár Ferenc yigjátéka, BucsuelŐ- adás. A NYUGATSZLOVENSZKŐI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA ÉRSEKUJVAROTT: Szerda délután: Aki mer, az nyes* Szerda este: Viki. Csütörtök délután: Csak egyszer élűnk. Csütörtök ette: Viki. Péntek: A tatárjárás. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA* VA R O S Ii Szerda—csütörtök—péntek, dec. 25—27-énj Matn Hari, Karácsonykor, népelöadásban: Bucsukeringö, Szombat—vasárnap, dec. 28—29-én: Jennie Gerhardt. BIO RÁDIÓ: Szerda—csütörtök—péntek, dec. 25—27-én: A kozák kapitány. Karácsonykor, népelőadásban: Csak egy kislány van a világon. Szombat*—vasárnap, dec. 28—^-érn JLV* Kwh és CrOJLiü) í egfinomabb likörkülönlegességek gyára * I KoSice, Leaionárus tér 20 I AJÁNLJA KIVÁLÓ KÜLÖNLEGESSÉGEIT: „HA—VAM j legfinomabb tea-rum, „SALVATOR-BRANDY MEDICINALM, i ,BRAHMA-ELIXIR‘ gyomorkeserű, .CURACAO TRIPLE SEC1 J fj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom