Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-19 / 290. (3842.) szám
8 ^m<m-Ma<Aarh!MíA2 1935 december 19, csütörtök. Tál akart járni a csendőrök eszén a bereznai biró — letartóztatták Huszt, december 18. (Tudósítónk jelentése.) Thegza Vasi! bereznai községi biró, ha jól megfizették, akkor szívesen állított ki hamis marhalevelet a csempészek részére. Az utóbbi napokban a biró észrevette, hogy a csendőrség erősen figyeli, ezért elhatározta, hogy „túljár a csendőrök eszén." Egy reggel beállított a csendőrségre és kétségbeesve adta elő, hogy az elmúlt éjszaka négy bekormozott arcú fegyveres rabló tört be hozzá és kényszeritették, hogy felnyissa a község kasszáját. A túlerővel — úgymond —• nem tudott szembeszállni, kinyitotta a kasszát, amelyből a rablók elvitték a marhaleveleket, a marhalevél nyilvántartási könyvét s ezen felül a saját pénzét, 1500 koronát. A csendőrség előtt, ismerve a biró múltját, gyanúsnak tűnt föl a rablóhistória s az a vélemény alakult ki, hogy a betörést a biró maga követte el. A csendőrség feltevése a nyomozás során beigazolódott és ezért többrendbeli marhalevél hamisítással, a nyilvántartókönyv megsemmisítésével és a hatóságok félrevezetésével vádoltan letartóztatták és bekísérték a huszti fogházba. Azamalőrfénykénész\ö\ Hasznos apróságok — NAGYSZABÁSÚ BERUHÁZÁSOK KÉSZÜLNEK PÖSTYÉNBEN. Föstyéni tudósítónk jelenti: Pöstyén község az 1936. év folyamán nagyobb beruházási munkálatokat készül végrehajtani. Tervbevették a községi úttestek és járdák aszfaltozását és a csatornahálózat kibővítését. Ezenkívül körülbelül négymillió korona költséggel uj állami elemi népiskola építését kezdik meg már az év elején. Az építéshez szükséges összeget kölesön utján szerzi meg a község. A jövő évi munkaprogram keretében a munkanélküli családok számára inséglakásokat épít a község. Körülbelül tizenkét család nyer majd elhelyezést a városi inséglakásokban. E munka költségvetése 150.000 koronát tesz ki.- DINAMITTAL AKART HALASZNI. Huszti tudósítónk jelenti: A máramarosi Ökörmező községben súlyos szerencsétlenség történt. Rubej Jura legény a Nagyág folyóban dinamikai akart halat fogni. A patront elhelyezte a folyó jegére, de mert a várt időre nem következett be a robbanás, megpiszkálta a dinamitpatront. A patron abban a pillanatban explodált és a szerencsétlen embernek leszakította a balkezét és arcát borzalmasan összeégette, Életveszélyes állapotban szállították be a munkácsi kórházba. '• A legtöbb amatőr nagyításkor legfeljebb csak 18X18 vagy 18X24~es formátumra nagyítja kópéit. A nagyobb nagyítástól rendesen elijeszti a papiros drágasága és a szükséges nagyméretű e!ő- 1 hívó és rögzítő tálais beszerzése.. Sajnos a bróm- a ezüst papir árát illetően semmi mód sincs, hogy ^ azt mérsékelhessük vagy hogy azon valamit meg- a takaríthassunk, a nagy tálak beszerzése azonban- nem feltétlenül szükséges. Tálak nélkül a következő módon készíthetünk- nagy formátumú nagyításokat. A megvilágított pa- pirost tiszta vízben beáztatjuk, majd miután a i zselatinréteg egyenletesen megpuhult, üveglapra ! fektetjük és előhívóval jól átitatott vattacsomóval kezdjük kenegetni a képet. A kép a ke regéi és kö- 5 vetkezfében eleinte ugyan foltosán fejlődik ki, ha azonban a megvilgítás helyes volt, végül te jesen j kifogástalan lesz. Ennek az eljárásnak csak egy 5 hátránya van, hogy nem oly kényelmes, mintha ' tállal dolgozunk, de a nagy megtakarítás érdeké- j • ben ezt a kis kellemetlenséget igazán el lehet, szenvedni. Ha az ily módon való előhívásban már . némi gyakorlatra tettünk szert, akkor gyenge éő- hivóval való munka esetén az előzetes bcáztatást el is hagyhatjuk, de azért mindig v’gyáznunk £?ll . arra, hogy a vattacsomóban elég előhívó legyen és l I az kezünktől át ne melegedjék. A nagyméretű papirossal való munkánál még arra is kell mindig ügyelnünk, hogy a megvilágítás 1 tel lesen pontos legyen. Nem szabad mindjárt legelőször az egész papirost megvi’ágitanunk, hanem Keskeny csikókat vágunk ki és azokat világítjuk ' meg, ügyelve természetesen arra, hegy a csíkokra fehér és fekete részek essenek, mert csak így van értelme a próbamegvilágitásnak. Ha az ilyen kísérleti papirosdaraibkáKkal már pon'osan megállapítottuk a helyes megvilágítási időt, nyúlod an exponálhatjuk magát a nagyméretű papirost, mert nem kell félnünk a hibás megvilág'tás'ól. A próba papirosok használata ugyan időbe kerül de ezzel a | kié munkatöbblettel sok költséget taka ilbaü k Smeg, ha figyelembe vesszük, hegy egy lap 24X30 brómezilst nagyító papiros ára kb. 4 korona. Ha több különböző negatívról akarunk nagyméretű nagyítást készíteni, akkor a leghe'yerebh. fa a különböző negatívok számára mindig a megfelelő keménységű brómezüst papírt haszná’juk. Az amatőrök azonban a legszívesebben c-ak a normá- J lis keménységűt használják, félve attól, hogy a ke- | meny papiros nem hozza ki kellően a tónu-okat. 8 Ezen is segíthetünk, mert több eljárás van. ame’y-1 nek révén a normális keménységű papiros n :s ke- 1 mény képet kapunk. így pld. alul exponá'juk a papirost és azután soká bivjuk elő. Az aVexpcnSlést elérjük, vagy ha gyengébb körtét teszü k a nrgyi. Í tógépbe, vagy ha a rekeszt (blende) -zükitjtk, Gyengébb, higitott hivó is keményebb Képet eredményez. Ha a fejlesztőbe a rendeenél Jóval több brómkáliumot teszünk, szintén kentraeztnövekedést észlelhetünk. Túl sok brómkálium azonban lassítja a fejlődés menetét. A hosszas előhívásnak árnyoldalai is vannak, igy könnyen sárga foltok keletkeznek. Ennek egyik oka az lehet, hogy ujjunkkal megérintettük a papirost, amiért mindig csipeszt kell használnunk. De sárga folt keletkezhetik akkor is, ha a rögzítő (fixir) fürdő túl lassan működik. Ebben az esetben a legalkalmasabb a képet előhívás után jégecet oldatban megfürdetni és csak azután fixiroz- ni. A sárgulás legbiztosabb ellenszere, hegy nem használunk egészen friss hívót, vagy pedig a f irs hívót használat előtt néhány óráig a tálban sz bacl levegőn állni hagyjuk. Ilyen óvinté kedés után, akár 10 percig i$ k:nezhatjuk a papirost, anélkül, hogy a sárgulás legcsekélyebb nyoma is mutal-1 kozna. A. I. íj Társadalmi Élet 4# A Kárpátaljai Magyar Kulturegyesuleí munkácsi csoportja most tartotta első gyermekelőadását rendkívül nagy siker melleit. Az előadásnak mintegy 700 főnyi, nagyrészt gyermekekből álló közönsége volt. A szórakoztatás és nevelés kettős célját szolgáló mü&or szereplői valamennyien gyermekek voltak. Különösképpen elismerést váltott ki a harmincöt gyermekszereplő biztos, bátor föllépése és értelmes tiszta beszéde. A nagyrészt szegényebb sorsú gyermek- szereplők betanítása, a műsor összeállítása s az egész rendezés Margittal Ilma és R. Vozáry Ala- dárné tanítónők munkáját és rátermettségét dicséri. Az e’őadás előtt Gável Béla tanár, az egyesület alelnöki mondott meleghatásu megnyitó szavakat. Az önkéntes adományokból egybegyült 867 koronát — a 40 koronát kitevő rendezési költségek levonása után — a szegény magyar iskolásgyermekek karácsonyi megajándékozására fordítják. * i HireU Super X. a Kodak gyár filmuijdonsága, mely forradalmat jeleni a negatív anyagok fej ődésében, mert érzékenysége 29/10 din, azaz 40 Scheiner f k. Ara nem magasabb, mint a panfilmexé. Ilyen érzékenységű anyaggal már 4 5 lenoseerőrságü géppel is tudunk esti világításnál pillana’felvételek-et készíteni. Ennek az uj filmnek a révén most már az olcsóbb gépek is bevonulhatnak a szirhézakka, mert az ottani fényképezés nem lesz többé az 1:2 1-2.7-es lencsék kiváltsága, F 1:2 optikával pedig most már 1/500 m-ee színpadi felvételeket is készíthetünk. A magas érzékenységhez képest az uj film szemcsézettsége aránylag elég finom, úgy, hogy nagyítani is lehet. A rovatvezető üzenete: A karácsonyi szám nagy anyagtorlódására való tekintettel, a legközelebbi rovat csak 1936 január 1-én jelenik meg. Mélyen leszállított árak HANSER KÁROLY ékszerüzletében Kosice, Bata-palota mellett- HALÁL ERDŐIRTÁS KÖZBEN. Huszti tudósítónk jelenti: Az erdőkincstár Brusztura határában fekvő erdőségében halálos szerencsétlenség történt. Erdőirtás közben egy kidöntött fa rázuhant Fedur- csák Iván 21 éves famunkásra és halálra- zuzta a szerencsétlen embert. Bűnügyi regény (16) — A nővéreim egy-egy elejtett szavából vettem ki. Nos, úgy gondoltaim, hogy, ha már a dolog szakadozóban van, valami kis hasznot talán még hajthatnék az ügyből. Magamhoz vettem azokat a leveleket, amelyeket a nővérem megőrzött és áthajózlam velük a tengeren. Számításom bevált. Amikor Páréival Brookst felhívtam és közöltem vele, hogy birtokomban van néhány levél... — Tehát zsarolás? — Oh nem, egyáltalán nemv Először is hiányzik a feljelentő, másodszor pedig költségeim is voltak az ügyben. Hajóút ide és oda. Nem szándékoztam Dutyimban maradni ... — Értem a dolgot... Egyelőre be is érem ennyivel. Barlon — fordult a felügyelő alantasához — kísérje le ezt az embert az egyik cellába. Majd aztán rendelkezem a sorsáról. George Bruns megkönnyebbülten lélegzett fel, hogy egyelőre minden nagyobb baj nélkül kiszabadult a csávából. Peckes lépésekkel követte az inspektort. Amikor az ajtó bezáródott mögöttük, Patrik Fitzmaurice bosszúsan fordult Creeveyhez. — Ismerem az embereimet, Oreevey és úgy hiszem, hegy ez az ember alighanem igazat beszél Semmi köze nincs a Wethered- ftgyhöz. Creevey vállat vont. — Lehet, hogy a sejtelme most sem csalja meg. Én azonban ajánlanám, hogy, ha ez a vallomás igaznak is bizonyul és ő az éjszaka Irtat John Amos Cleever szabadlábra kerül, tartsa állandóan szem- ügyön ezt a fickót. Talán még egyszer-kéiszer szükségessé válik, hogy megnyissa a száját. Az az érzésem Patrik, hogy nagyon komplikált ügy lesz a dologból és ugyancsak próbára fogja tenni az idegeinket. — Maga nem tud semmit a Parcival Brooks és az Anny Bruns dolgáról? — Dehogy is neim Patrik. Egy újságírónak minden társaságbeli pletykát számon kell tartania. Komoly alapja lehet annak, amit ez a fickó mesél. Már legalább négy éves a dolog. Parcival Brooks nagyon sokat utazott át a csatornán és azt mondogatták, hogy nemcsak Ascot meg Epsom vonzotta, hanem a londoni színházi élet is, főleg pedig egy tánc- csillag. A nevét ugyan a dublini társaságban nem tudták, mert Parcival diszkréten csinálta a dolgot, de Murray mesélte nekem., hogy az öreg Brooksnak valahogy tudomására jutott az ügy. Murray-nek az volt a véleménye, hogy az öreg magándetektívet fogadott és igy kémlelt Parcival dolgai után. Heves jelenétekre is került a sor a táncosnő miatt és Murray egyszer elkapott egy veszekedés-foszlányt, amelyben az öreg Brooks azt kiabálta, hegy inkább az egész pénzét kórházakra és árvákra hagyja, semhogy egy kétesbirü táncosnő dúskáljon belőle ... — Ilyenformán nagyon kényes az ügy —- mondotta lemondólag Patrik Fitzmaurice. — Nem is tudom, hogy nem találkozom-e majd a legerélyesebb visszautasítással, ha ebben a dologban kérdést intézek Parcival Brooks- hoz ........ Bart on tért vissza Ő3 jelentette, hogy a botost e.helyezte az egyik cellában, — Én most felkeresem Parcival Brookst és megpróbálok valamit kivenni belőle. Jöjjön Creevey, majd magammal viszem az autón és lerakom a szerkesztősége előtt. Biztosan odakészül. Patrik Fitzmaurice most otthon találta Parcival Brookst. A portás mondotta, hogy pár pillanattal előbb bért haza az ura. John O’Neill az előcsarnokban tartózkodott, amikor a detektivfelügyelő a palotába lépett. Patrik Fitzmaurice átadta a névjegyét az öreg komornyiknak. — Kérem, jelentsen be a gazdájának. Sürgős ügyben kell beszélnem vele. A komornyik kis idő múlva visszatért és in lett a de tek ti vfe/ügy előnek. John O’Neill az egyik földszinti helyiségbe vezette a késői vendéget és magára hagyta. Patrik Fitzmaurice elcsodálkozva nézett körül. Sokat hallott már a Brooks-család ízléséről, mű vés zeísze reléiéről, de arra mégsem volt elkészülve, amit ebben a kis várakozó teremben látott. Pazar, de mégis ízléses bútorok, amelyek a modern bútoripar minden kényelmével és nagy- szerűségével készültek, állottak itt pompás összhangban a keleti szőnyegekkel, a falon függő értékes festményekkel. Semmi parve- nüség nem látszott ezen a berendezésen, minden a helyén volt és nem volt sem több, sem kevesebb, mint amennyinek lennie kellett. Kis idő múlva belépett Parcival Brooks. Nem látszott rajta semmi elfogódottság a különös látogatás miatt. Kezet nyújtott a detek- tivnek és Patrik Fitzmaurice érezte az energikus kézszori fásom, hogy határozott, öntudatos emberrel áll szemben. Leültek és a házigazda szivaros dobozt tolt a vendége elé. Patrik Filzmaurice nagy gom1 — 1400 KORONÁJÁBA KERÜLT EGY PÁSZTORÓRA. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A pozsonyi rendőrségen egy kereskedő el- jelentést tett, hogy az egyik harmadrangú kávéháziban megismerkedett egy nővel, axi elkísérte őr a iOsapek-szál’óba. A nő egy óvatlan pil’anatbm eli csente a kereskedő 1400 koronáját és eltűnt, É <!e- kes, hogy a kereskedő a nőről, akivel óráiig volt együtt, nem tud kielégítő személyiekéit adni. — EGY BETÖRŐ, AKI TÚLSÁGOSAN KÉNYES VOLT A „BECSÜLETÉRE*4. Lőcsei tudósítónk jelenti: Még 1933 tavaszán történt, hogy Kisze’ka János hírhedt morvaországi betörő és kas-zafuró Lőcsére készült, hogy nagyobbarányu betörést hajtson végre. Egyik banditatársa beárulta a lőcsei csendőrségnek, ahonnan csendőrörs ment k a határba, hogy kellő fogadtatásban részes lse a megérkező hírhedt betörőt. A csendőrök tudták, hogy Kiszelka nem vonaton fog megérkezni, hanem az éj leple alatt beoson a városba. Így is történt, Kiszelka csak Iglóig utazott vonaton, Iglóról Lőcsére pedig gyalog ment Lőcse hatá ábm a-endőrök várták s amikor a söréiben feltűnt Kiszelka alakja, megadásra szólították föl. A betörő ahelyett, h' gy engedelmeskedett volna a csendőrök fölszó]itá^á- nak, revolvert rántott és rálótt a csendőrökre akik a lövést viszonozták s az egy'k csendőr go yója halálosan megsebesítette Kiszelxát, aki a helyszínen kiszenvedett. Ennek az ügynek most a lőcsei bíróság előtt érdekes mellékhaj'ása volt. Anrak nején ugyanis a csendőrök Duzsik István többezöiö- s_en büntetett lőcsei betörőt gyanúsították, hogy Kiszelka bűntársa volt és vele akarta elkövetni a moTvaországi band ta a lőcsei betörést, DuzsAra ezt ném sikerült rábizonyítani, amire Duzsik ér- szemet kapott és rágalmazásért följelentette a nyomozást vezető csendőrőrmestert. A vizsgálat meg is indult és a csendőrök felmentésével végződött. Erre aztán Duzsik kapott a nyaka közé egy fői e- lentést. hatóság előtti rágalmazás miatt és írod a lőcsei bíróság ezért xé'hónapi fogházra és 100 korona pénzbüntetésre ítélte a becsületére ennuie kényes betörőt. dal végezte a rágyújtás műveletét és csak akkor kezdett mondókájába, amikor meggyőződött róla, hogy szivarja jól szelei. Patrik Fitzmaurice érezte a helyzetben rejlő fonákságot, de hát mégis a sablonos részvétnyilatkozattal kellett kezdeni; — Fogadja kérem őszinte, me egen érzett részvétemet a súlyos csapás miatt, ami a Brooks-családot érte. Köztiszteletben álló édesatyjuk... — Köszönöm — vágott a szavába Parcival. — Mivel lehetek szolgálatára? A hangja nem volt ugyan rideg, de a kérdés, amelyre tulajdonképpen számítani lehetett, mégis olyan hirtelen ér le, hogy a detektív egyre nagyobb zavarba jutott. — Kérem szépen, én egy meglehetősen kellemetlen ügyben jöttéim önhöz ebben az órában és bocsánatot is kérek az alkalmatlan- kod ásó mért. — Rendelkezésére állok uraim. Nagyon szívesen. — Arról van szó, hogy ma este egy razzia során kezünkbe került egy gyanús alak. A neve George Bruns... A füstkarikák közül lopva a házigazdára sandított, de annak az arcán az indulatnak semmiféle megnyilvánulása nem volt észrevehető. — Nem tudom, méltóztatik-e ezt a nevet ismerni? George Bruns... — Igen, ismerem. Iskolatársam volt Oxfordiban. Teljes közönyösséggel mondta ezt Parcival Brooks, mintha egyáltalán nem érdekelné közelebbről ez a dolog és nem érintené az ügy. — Ezt az embert rablógyilkos támadás miatt az esküdtszék hatévi fegyházra Ítélte. Alig fél évvel ezelőtt szabadult. — Igen, tudok róla. E'.züllött ember. (Foly latjuk.)
