Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-19 / 290. (3842.) szám

^RXCAI-AYmAaRHIRIíAP 9 1935 december T9, csütörtök* A horogkeresztesek maguk is nevetni akarnak: Hitler a világkarikatura tükrében A német nemzeti szocialista párt külügyi sajtófőnöke Hitler beleegyezésével adta ki a kancellárt gúnyoló világsajtó legérdekesebb rajzait ■ A könyv már eddig is több kiadást ért el s egyike a Führerről szóló könyvek legkeresettebb darabjának tik Hitler Adolf és mozgalmának minden nevezetesebb mozzanatát, de érdekesen fi­gyelhetjük meg, hogy például még 1930-ban is milyen „gyenge világ­sajtója" volt a nemzeti szocializmusnak, melyek súlyát akkor még nyilván nem is­merte fel a nagy világ. Amint kritikusabb- ra fordul Germania asszony sorsa, úgy so­kasodik a Hitler-rajzok és „nácikat" gú­nyoló képek száma. De érdekesen figyelhe­1924: A Simplicissimus a jövőbe lát Lapozgassunk csak a karrikaturák kö­zött. Itt van mindjárt a legelső karrikatura, melynek profetikus meglátása mellett az, a német történelem számára kétségtelen nagy szerep jutott, hogy mint a legelső Hitler-karrikatura jelent meg a müncheni Simplicissimus 1924 április 24-iki számában. A sors furcsa sze­szélye, hogy ez a legelső rajz érezte meg legelőször legvilágosabban azt a végcélt, amerre Hitl*er tartott: Hitlert lóháton ábrázolja, amint a lova mel­lett bandukoló Ebért — akkori elnök — kí­séretében vonul be a brandenbrgi kapu alatt Németország diktátoraként. Ezt a karrikaturát talán még történelemkönyvben fogják majd egykor a Rajnán-ul tanítani. Felvonul előttünk a rajzok későbbi során Hitler mint magányos vándor, mint a német történelem szinházsugója, gyilkos, katonák sora előtt frakkban kelletlenül és izzadva feszengő demagóg, országát aláásó politi­kai kalandor, hegyről lecsúszott népnagy­ság. majd ismét hegyen felfelé kapaszkodó választási stréber. Később már sakkfigura Európa kockás sakktábláján, Néró a könyv­máglya előtt, hasát kidüllesztő szépfiu, Na­póleon, Torquemsda Tamás, levágott DOROS FERENC. tő meg a néhány év előtti karikatúrákon még Hitler elrajzolt, rosszul torzított képe is, mely csak akkor kezd már kiforrottabb s találóbb lenni, amikor már crescendóba csap át az addig csak pianissimo döngicsé- lő, mindent árnyszerüen követő sajtó kon- trapunktja. Szemeink előtt válik erősebbé, maróbbá a politikai szatíra, szemeink előtt hegyeződnek élesebbre a ceruzák... hiába, gyakorlat teszi a mestert... Ahasvér-fejeket félrerugó biblikus alak, po­jáca vagy éppen katonaságot és ágyukat di­rigáló, csukaszürkébe bujtatott halál, végül pedig egyetlen eleven kérdőjel a nagyvilág túlfűtött hangulatú darázsfészke előtt. Ha e könyvben tovább lapozgatva ta­nulmányozzuk a hitleri Németországot bi- rálgató karrikaturákat, úgy meg kell álla­pitanunk, hogy úgy az Ó-, mint az Újvilág egyszerűen már nem tud kitérni azon tény előtt, mely Hitlert ma már visszavonhatatlanul is tör­ténelmi személlyé avatta. A volt berlini „Ulk" Hitler históriai hiva­tását például abban a karrikaturában látja, ahol a nagyorru német extrónörökös a háta mögött vigécesen bokázó Vilmos császárra mutatva mondja Hitlernek: „Én is magára szavaztam, de most már a papa is vissza szeretne jönni császárnak." A párisi „L'Echo de Paris" horogkeresztes örvényben látja fuldokolni Európát, a ,,The Chicago Daily News" viszont Hitler ágyu- torkaitól fél, de ugyanakkor a „Newyork Times" is erre céloz, amikor a kancellárt túlméretezett ulánus csizmában, rohamsi­sakban és méteres karddal ábrázolja, mig a „Daily Mail" lelki szemeivel látni véli. amint Genf a horogkereszt súlya alatt fog Berlin, december 18. (Berlini munkatár­sunktól.) Ha a kiváncsi idegen ma megáll néhány percre a német könyvkereskedések kirakatai előtt, hogy azok tartalmát szem­ügyre vegye, első pillanatra megállapíthat­ja, mit olvas 1935 német polgára s merre tart az az irány, mely a milliós olvasótö­meget kézenfogva vezeti a már annyiszor megbeszélt s előre meghatározott utón. Ez az irány pedig a horogkereszt jegyében áll, annak célkitűzéseit szolgálja ... A párt tör­ténete, az ismertebb s kevésbbé ismertebb nemzeti szocialista vezetők biográfiája, az uj német hadseregről kiadott képesalbu­mok. történelmi munkák, könyvek a sza­badkőművesség, a liberalizmus, demokrá­cia, Páneurópa, pacifizmus és kommuniz­mus. az egyház ellen telitik meg a szemlé­re kitett könyvek sorát, melyek egyre in­kább szorítják ki lassanként a szépirodal­mat is. hogy a líra és próza helyét a pro­paganda foglalja el. Még soha nem jelentek meg egy ország­ban sem ilyen nagy számban politikai ira­tok, mint a Harmadik Birodalomban, még sohasem csapott ilyen élesen, szinte tőr módjára, toll és toll; — a hirtelen felbuk­kant kiadóvállalatok, uj folyóiratok s eddig ismeretlen nevű szerzők száma pedig szinte felsorolhátatlan s velük egyenes arányban csak talán az indexre tett, itt most nem kívánatosnak megjelölt autorok száma áll. Csak természetes, hogy ebben az uj iro­dalmi politikai versengésben is kialakult már a „sztár-rendszer" s mint ilyen persze Hitler „Mein Kampf"-ja áll az első he­lyen, őt követi pedig Rosenberg Alfréd oly sokat támadott könyve, a „Mythos des XX. Jahrhunderts" s csak ezek után következnek zárt libasor­ban a többi munkák. A versengés eredmé­nye itten még nem dőlt el... s egy könyv kivételével holtversenyben akadtak meg a közönség tetszésének célszalagja előtt a je­löltek ... az a könyv pedig, mely egyike lett a Führerről szóló legkeresettebb munkák­nak, nem más, mint a nemzeti szocialista párt, a NSDAP külügyi sajtófőnökének, a népszerű dr. Hanfstaengel-nek munkája. Cime: Hitler im Spiegel dér Karrikatur, illetve alcímben: Feder und Wahrheit. Enyhe humortól maró cinizmusig. • • Ez a vaskos könyv nem más, mint száz jobbnál-jobb karrikatura gyűjteménye. Nincs olyan földrész, melynek országai itt nem képviseltetnék magukat egy-egy rajzzal, a horogkeresztesek pedig meg akarván mutatni a nagy világnak, hogy róluk a gúny apró nyilai is lepattogza- nak, egyetlen gesztussal maguk rakják le a németség asztalára, még hozzá már ősz- sze is gyűjtve azt a sorozatot, melyben az enyhe humortól a maró cinizmusig terje­dő hatalmas skála minden fokán mindig csak egy és ugyanazzal az emberrel ta­lálkozik az olvasó: Hitler Adolffal. Hanfstaengel maga idézi előszavában Hitler erfurti beszédének azt a passzusát, melyben a kancellár kijelenti, hogy amit róla a vi­lág gondol, az neki teljesen mindegy, ő megy egyenesen előre a célja felé s csak egy törekvése van, Németországot naggyá tenni. Hitlert tehát nem sebesiti meg az el­lenfél érzékenységén, Hitler egyszerűen nem is érzékeny s az a tudat, hogy a nagy világ közvéleménye tanai ellen van, csak még inkább arra indítja, hogy azokat a legkisebb megalkuvás nélkül hajtsa végre. Hitler ellentéte Primo de Riverának, kit már szamárfüles arcképének megsétálta- tása a madridi uccán is megbuktatott s a német kancellár mosolygó fotója díszíti ezt a karrikatura gyűjteményt, mintha csak a címlapról nevetne öt földrész redakcióinak szemébe a vicceken maga is nevető Hitler. Ezek a gynyrajzok, ha elkészítésüknek (történelmi sorrendjét betartjuk, elénk yeti­KEZD KIALAKULNI A FUTBALLTORNA MEZŐNYE Bek ö vetkezőiéiben van az, amit sok külföldi szakember már hónapokkal ezelőtt megjósolt: a berlini olimpiai futballtorna iránt hatalmas ér­deklődés nyilvánul meg az egész világon. Eddig 16 országban kezdték meg a tornára való céltu­datos készülődést és e nemzetek legtöbbje hiva­talos formában is bejelentette már részvételét. A szervezőbizottság értesülései szerint a közeljö­vőben még számos újabb jelentkezés várható. Az alábbi nemzetek máris az olimpiai futballtorna biztos résztvevőinek tekinthetők: Ausztria, Bul­gária. Egyesült Államok, Egyiptom, Észtország, Finnország1, Haiti, India, Japán, Lengyelország, Németország, Norvégia, Magyarország, Olaszor­szág, Peru és Svédország. — Amerika a magyar Plattkót szerződtette az oJimipai csapat edzőjéül. SVEN HÉDIN BESZÉL EURÓPA NEVÉBEN AZ OLIMPIÁN Középázsia híres kutatója, Svédország világ­szerte ismert fia, dr. Sven Hédin, an elökészitő- bizottság meghívására az olimpiai játékok ide­jén előadást tart a berlini egyetem aulájában. Az előadásnak különös érdekességet kölcsönöz az, hogy valaha a világhírű tudós is hallgatója volt a berlini főiskolának. Felmerült azonkívül az a terv is, hogy mondjon az olimpiai stadion­ban minden földrész nevében rövid beszédet a világrész egy-egy kiváló képviselője. Sven Hédin Európa nevében fog beszélni, a vendéglátó Né­metország képviseletében pedig dr. Wiegand tit­kos tanácsos, a porosz múzeumok legfőbb őre tart előadást. (Dr. Wiegand felügyelete alatt ké­szül az olimpia idején megnyíló „Hellének sport­ja44 cimü kiállítás is.) A berlini olimpia tehát mél­tán nevezheti magát a „Szellem 01impiájá“- nak isi 200 INDULÓ AZ OLIMPIAI ÖKÖLVÍVÓ TORNÁN A Nemzetközi Ökölvívó Szövetség (FIBA) tit­kárságának számításai szerint a jövő évi olimpiai ökölvívó torna a résztvevő nemzetek és verseny­zők számát tekintve túl fog tenni valamennyi elődjén. Harminchét nemzet 218 versenyzőjének résztvételére számítanak. A résztvevők hatalmas számára való tekintettel az első három verseny­napon (augusztus 10—12) két szoritóban kerül­nek, a DeutechLandhalléban a küzdelmek lebo­nyolításra és csak a selejtező mérkőzések befő­zése után folytatódnak (augusztus 13—15) a dön­tő jellegű küzdelmeik egy ringben. Az első há­rom napon az alsóbb súlycsoportok küzdelmeit az „A“-szoritóban, a felsőbb súlycsoportokéit a „B” szoritóban fogják megvívni. A naponkénti mérlegelések preciz keresztülvitelét úgy fogják ellenőrizni, hogy minden versenyzőnek adnak egy ellenőrző-jegyet, melynek há túlsó felére fel­írják a mérlegelés és az orvosi vizsgálat ered­ményét DÉLAFRIKA AZ EDDIGINÉL ERŐSEBB olimpiai különítményt küld Berlinbe Mr. Ira G. Emery, a Délafrdkai Olimpiai Bi­zottság főtitkára Londonból hazafelé utaztában nemrégiben Berlinbe is ellátogatott, ahol a déJ- afrikai olimpiai attasé, Dirtkse van Schalkwyk kíséretében megtekintette a Reichssportfeldet és az olimpiai falut. Fényképekről már ismertem az építkezéseket — mondotta Mr. Emery látogatása •után — a valóságban azonban ezek még sokkal nagyszerűbbek, mint amilyeneknek ón elképzel­tem! Ezenkivül kijelentette a főtitíkár. hogy Dél- afrika a szokásosnál sokkal nagyobb létszámú különítményt fog Berlinbe küldeni és a „gazel­lák országának14 ezúttal is a középtáv és gátfutók lesznek a legerősebb fegyverei. összeroppanni. Azonban Hitler politikája sem kap túl jó kritikát. A Konstantinápolyban megjelenő „Aksatn" hatalmas horogkereszt-lakat alatt lezárva tárja elénk, hogy miért nem mer Németországban egy hang sem a nácizmus ellen szólani. A karlsbadi „Neuer Vor- warts" rajzolója viszont Hitlerben cirkusz­igazgatót lát, aki a tömeggyilkos grand- guignol után a szenzációéhes közönség előtt hajlong, végül kommentármentes az a karrikatura, hol a kancellárt az „Evening Standard" üres marhahólyagnak, az ohioi „Daily Advertiser" pedig Napóleon és Mussolini képe előtt nagyképűséget és po- zőrködést tanuló politikai tanoncnak ábrá­zolja a németek népkancellárját. Hitüer, a kigyóember Külön témát nyújt a világkarrikaturában maga a horogkereszt. A „Newyork World" tűzijátékban forgatja meg a mindent felper­zselő horogkeresztet, a „The Nation" négy­ágú halálkaszának, egy budapesti lap Hitler rövidbajuszának, mig a szovjetorosz „Le- ningradskaja Pravda" villanyüzemre beren­dezett emberhus-felvágógépnek illusztrálja a svasztikát. Látjuk azonkívül még a horog­keresztet. amint egyik ágából vér folyik, az amszterdami „Notenkracher" pedig négy- karú halálkeréknek rajzolja, melynek ke­zeiben görbekés, revolver, halálfejes méreg és tojásbomba diszlik. A legeredetibb azonban talán a há­gai „Haagsche Fost" vázlata, itt a karrikaturista Hitlert egy kigyóember hajlékonyságával ruházta fel s úgy állít­ja be, hogy saját két keze a horogkereszt felső, lábai pedig az alsószárát alkotják. S ez a könyv ma minden német könyves­boltban megkapható, a „Brauné Bücherei" kiadóvállalat kiadványa nap-nap után forog ezernyi kézben, a sajtó pedig nem egyszer idéz is belőle . . . Hitier a világkarrikalura tükrében itt Hitler harcává vált a nagy vi­lág ellen ... bumerángot csinált belőle dr. Hanfstaengel, mely szépen visszarepül oda, ahonnan indult, hogy tulajdon gazdáját —* ez esetben a világsajtót — kólintsa fejbe ... A népszerű könyv, ki tudja hányadik ki­adását éri éppen meg, a tréfából nem pá­rolgóit el tehát még mindig az erő ... szó­rakozik a Harmadik Birodalom s mosolyog­va nyitja fel a könyvet, nevetve olvassa, hogy azután kacagva tegye le kezéből... Nóta bene: a könyv csakugyan kitünően van szerkesztve. Francois Vo*an(s— LTC Prága 3:2 Prága, december 18. Dacára annak, hogy a pá­risi csapatot meglehetős jó hir előzte meg, a prágai jégét-adiónban csak 6000 néző előtt folyt le a Francais Volants és a prágai LTC Európa-Serleg-mérkőzése. A fran­cia csapat három nehéz mérkőzéssel a lábában és közvetlen budapesti utazás után is 3:2 (2:0, 0:1, 1:1) arányban le tudta győzni a leg­jobb prágai együttest. A vendégek úgy technikai, mint taktikai tekin­tetben felülmúlták az LTC-ot, amelyben a leg­jobban a szlovák Buck.ia szerepelt. A francia csapatban is a kanadai játékosok tűritek ki, A gólokat Ramsay, Gaudette, Gagnon, illetve Buckna és Maclnytre szerezték. Ma a párisi csapat a HC Raplddaí játszik ba­rátságos mérkőzést. A prágai jégkorong-bajnokságban a KOVS az SK Veiké Popovicet 2:1 arányban verte még. )( Bécsben tegnap a Svájcban játszó kanadaiak jégkorongcsapata a bécsi vegyescsapatot 4 :3 arányban győzte le. )( Londonban az angol jégkorong-bajnokság­ban az Earl Court Rangers a Brigthon Tigeret 7:2 arányban verte meg. )( Brüsszelben a cambridgei egyetem csapata az Etoile du Nordtól 3:13 arányban kikapott. )( A svéd válogatott csapat Prágából és Ber­linből hazatérőén Sődertáljében az ottani csapat ellen 9:2 arányban győzött. A mérkőzésiek mind­össze 60 főnyi nézője volt. )( Henle Sonja Prágában csütörtökön este har­madszor is szerepel. Erre az alkalomra a világ- bajnoknő szláv táncokat mutat be. Prágából Henie hazautazik Norvégiába és Oslóban az Olim­piai alap javára rendezendő versenyen vesz részt. ÚSZÁS )( lij világrekordot jelentenek Amerikából a 100 méteres mellúszásban. Jack Holsey tnichigani egyetemista 1:10 percet ért el, amellyel megjaví­totta a francia Cartonnet 1:12.4 perce-s legjobb teljesítményét. Megjegyzendő, hogy a hivatalos világrekordot közben maga Cartonnet l:ll-re és Higgins l:10.8-ra javította meg.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom