Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-17 / 288. (3840.) szám
Elnökválasztás élőit (sp) Prága, december 16. A köztársaság népei szokatlanul élénk érdeklődéssel várják a váratlanul mozgalmas elnök- választási harc eredményét, amely szerdán délben dől el a prágai Vár Ulászló-termében. Uj a színjáték, amit most megfigyelhetnek. Tizenöt év óta megszokták, hogy a nagyjelentőségű döntések a koalíciós pártok meghitt intimitásában történnek, s amikor a probléma a parlament premier-planjába kerül, már elintézett dolog, aminek sorsa a pártok fegyelmezett szavar zógépezetének munkája mellett nem lehet kétséges. Az elmúlt hetekben kísérlet történt, hogy a bevált módszert most is alkalmazzák, de ez egyszer a koalíció kompromisszum-kedve nem volt elég erős az ellentétek áthidalására. Ami az elmúlt hetekben, sőt hónapokban történt, mindmegannyi távoli villámlás volt, ami jelezte a Vihar eljövetelét. A Masaryk elnök lemondását megelőző soknapos hallgatást sem magyarázhatjuk mással, mint azzal, hogy a vezérek utolsó, nagy erőfeszítést tettek a koalíció egységes eljárási módjának kiépítésére. Ma már tudjuk: nem sikerült. A kormánytöbbség balpártjai nem engedtek Benesből, jobbpártjai nem engedtek a saját jelöltjükből, s a polgári szárny és a szocialista szárny között évek óta lappangó, de eddig mindig áthidalható ellentét az elnökválasztás nagv aktusának pillanatában föltartóztathatatlanul kirobbant, s egyetlen éles kérdés- fölvetésben kierőszakolta a nagy erőpróbát, a ,,Kampfabstimmung“-ot, a parlamenti nyilt küzdelmet, amit a csehszlovák parlamentarizmus eddig következetesen került, — ellentétben például örök mintaképével, a francia parlamentarizmus nyilt és bátor szemtől-szembe küzdelmeivel. Mindez többé-kevésbé ismert dolog. Ha most mégis fölemlítjük, azért tesszük, hogy fölhívjuk a figyelmet arra a körülményre, amely a nyilt és küzdelmes parlamenti harcokban, a mostani elnökválasztáshoz hasonló döntő pillanatokban, a jövőben valószínűleg egyre sűrűbben szerepet fog játszani a csehszlovák belpolitikában. Amint a koalíció nem tud egységes maradni, — s hogy nem mindig maradhat az, bizonyítja a mai kényes helyzet, — egész más szerephez és rendeltetéshez juhiak a koalíción kívül eső parlamenti pártok. Megszűnnek „elhanyagolható tényezők" lenni. Aktivan beleszólhatnak az eseményekbe. Tekintetbe kell őket venni. Az önmagát erősn.k vélő koalíció évekig, immár csaknem évtizedekig lemosolyogta az ellenzék erőlködéseit, hiszen nem volt szüksége rá, s kényelmesen játszhatta a saját játszmáját nélküle is. Az ellenzék elkeseredetten merev álláspontját nem utolsósorban a semmibevevés következtében támadt tehetetlenség okozta, az oppozició a koalíciós klikk egyeduralma és parancsoló fölénye ellen, amelynek ügykezelésébe nem szólhatott bele. A mai pillanat megmutatta, hogy ez a fölény nem volt örökéletü, s a koalíciót is kikezdte az ellentét, amely manapság általában a jobb- és a baloldal, a polgári és a szocialista fölfogás között lenni szokott. A kormánypártod kénytelenek belátni, hogy abban a pillanatban, amint két jelöltet állítanak, a döntés az eddig elhanyagolhatónak vett ellenzék kezében van, amely hirtelen élni kezd, fontossá válik, hirtelen észreveszik, udvarolnak neki s aggódva kérdezik véleményét. Ilyen körülmények között most kezdődik az igazi parlamentarizmus. Lám, a szerdai elnökválasztásnál is a mellőzhetőnek vélt ellenzék dönt, ha a két jelölt megmarad s az utolsó pillanatban, a keddi fontos tárgyalásoknál nem változik meg a helyzet. Az egyik ellenzéki párt, a kommunista párt, már körülbelül lekötötte magát az egyik fronthoz, természetesen á szocialistához, s ezzel lényegesen megnövesztette Benes esélyeit, amely a kommunisták nélkül vajmi gyönge lett volna. A kormánykörök most feszülten figyelik Henleint és Hlin- kát. Ahová ők szavaznak, ott van a győzelem, ha pedig fehér lappal szavaznak, annyi, mintha Ki lesz az uj elnök: Benes vagy Némec? BeneJ a szocialista-kommunista baloldal és a cseh katolikusok jelöltje Némecet az agrárok, az ioarospártíak és a cseh polgári ellenzék támogatja Ka a koalíció nem egyezik meg egy közös hasin .dik jelöltben, akkor a kisebbségi pártok szavazatai dönthetnek A szudétanémetpárt az első menetben jelöli Henleint? Prága, december 16. Masaryk elnök lemondásának kihirdetésével az egész politikai közvéleményt egy kérdés foglalkoztatja: ki lesz az uj elnök? A távozó elnök legkedvesebb tanítványát és fegyvertársát: dr. Beneá külügyminisztert ajánlotta utódául. Bene§ jelöltségét ajánlotta már hetekkel ezelőtt a kormányban levő három szocialista párt is, azonban — mint szintén ismeretes — éppen azért húzódtak három hétig a koalíciós tárgyalások, mivel a közös koalíciós jelöltre nézve nem jött létre a megegyezés. Hogy a megegyezés a mai napig sincs meg, azt élénken igazolja a koalíció vezető pártjának, a csehszlovák agrárpártnak a Vasárnapi állásfoglalása. A párt vezető orgánuma, a Venkov ugyanis nyíltan leszegezi, hogy az agrárok nem fogadhatták d Beneá jelöltségét és ezért a cseh iparospárttal egyetemben dr. Némec Bohumil egyetemi tanárnak, a csehszlovák nemzeti tanács elnökének jelöltségét hozták javasMASARYK ELNÖK LEMONDÁSÁNAK PILLANATA: Sárnál kancellár a lemondó levelet olvassa. Jobbra: Dr. Hodza miniszterlenök, balra: MaJypetr és dr. Soukup házelnekök. Benesre szavaztak volna. Az ellentét a két jelölt kérdésében oly nagy, hogy a pártokon belül sem egységes a nézet, s egészen bizonyos, hogy a Hlinka-pártban, sőt az agrárpártban is mindkét jelöltnek vannak hívei, illetve ellenfelei. Adott körülmények között a magyarság pártjainak tizenöt szavazata sem lehet okvetlenül közömbös, s a magyar törvényhozók felelősségük teljes tudatában mérlegelik a helyzetet. — Sajnos, a két jelölt múltja nem garantálhatja azt, hogy a magyar kisebbség „megértő barátra" talál bennük, s egyikük sem olyan, akire ránézve máris fölkiálthatnánk: ez a mi emberünk, ez a segítségünkre lesz. Nemec a cseh nacionalizmus exponense, — mit várhat tőle a kisebbség? Benes egyik vezető egyénisége volt annak a tizenhétéves politikának, amely nem tudta megtalálni a magyarok felé vezető utat, — kire szavazzon a magyarság? Az elnökválasztás előtt ugyan már jóelőre elhangzott mindkét jelölt részéről néhány mézes szó: A külügyminiszter a németekhez intézett brüxi beszédben kezdte a közeledést, amikor a közvélemény még alig sejthette, mit céloznak a baráti szavak. Nemec október 28-án nyil-áíkozott „a nacionalizmus tultengései" ellen, pedig az islatba mint olyan jelöltét, aki kívüle áll a politikai pártok körein. Ezt az ajánatot sem a szocialista pártok, sem a cseh néppárt nem fogadta el. Az agrárok egyéb közvetítő ajánlatokat is tettek, de a szocialista pártok kategorikusan ragaszkodtak Benes jelöltségéhez. Emiatt megegyezés nem jöhetett létre s igy a lap szerint nem marad más hátra, mint minden előzetes koalíciós megegyezés nélkül a nemzetgyűlés szabad döntésére bízni a leendő elnök személyének megválasztását. Az elnökválasztás személyi problémája eszerint a jelen pillanatban még nyilt kérdés, de nem tartjuk kizártnak, hogy az elnökválasztó nemzetgyűlés összeüléséig a kormánytöbbség pártjai még megegyeznek egy közös jelölt személyére vonatkozólag. Ezirányban a legintenzivebb tárgyalások folynak. Tudvalevő mindenekelőtt, hogy Hcdza miniszterelnök az egységes koalíciós állásfoglalás hive s a maga részéről nincs kifogása az ellen, hogy ez a jelölt éppen Benes legyen. Másrészről ismeretes az is, hogy az agrárpárti Venkov igen sokszor eltér a párt hivatalosan vallott és követett politikai irányától s nincs kizárva, hogy most is az agrársajtó extraturájárói van szó. Amennyiben a koalíció nem tudna megegyezni, akkor két jelölt lesz: Benes mint a szocialista, kommunista és katolikus pártok jelöltje és Némec tanár mint a cseh polgári pártok, az agrárpárt, a cseh iparospárt, a cseh nemzeti egyesülés és a fasiszták jelöltje. Kik vannak a „mérleg nyelvén ?“ A ,,Bohemia“ számításai szerint, ha a nemzetgyűlésnek mind a 450, választásra jogosult tagja együtt lenne, akkor Benes 205 biztos szavazatra számíthat, a másik jelölt, Némec tanár pedig 125 szavazatot mondhat biztosan a .magáénak. meretlen professzor szavait akkoriban a közvélemény még nem vehette az elnökjelölt nyilatkozatának. De e szép szólamok hátha csak a voksok biztosítására irányultak, mert ugyebár az ellenzék szavazataira a jelölteknek szüksége, nagyon is szüksége van? Á kisebbségek csak akkor szavazhatnának nyugodt lélekkel valamelyik elnökjelöltre,, ha pozitív formában tudnák az egyikről, vagy a másikról, hogy a kisebbségek barátja és hajlandó eleget tenni kívánságaiknak. Ezt a meggyőződést azonban eddig még az egyik jelölt magatartásából sem szűrhették le. —IHI'lMlil IHlIPi mii —I^^MBIIMU———fim—iiiiiiiilUMBHIIIfMilirg^MB^Mte^M Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76. havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, ^4 SzloVQTISzlíÖi ÓS HlSZinSzkÓi JTlClQllCirsáQ ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • _ ® Prága II„ Panská ulice 12, IH. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303*11. • • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. ~ SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. O XIV. 288- (3Ö40) szám • Kedd • 1935 december 17