Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-17 / 288. (3840.) szám

2 Bizonytalan 120 szavazat. Ezek dönthetik el a választás sorsát. E bi­zonytalan szavazatok pártmegoszlása a kö­vetkező: szudétanémet párt 67, német agrárpárt 5, szlovák néppárt 30, a magyarság pártjai 15, klubonkivüliek 3 mandátummal. A csehszlovák agrárpárt nagy erőfeszítése­ket. tesz, hogy e pártok egyikét-másikát megnyerje a maga jelöltje számára. A Pra- ger Montagsblatt értesülése szerint a szlo­vák néppárt már le is kötötte magát az ag­rárpártnak, azonban kérdésesnek tartja, hogy a megállapodást valamennyi néppárti törvényhozó be fogja-e tartani. A politikai körökben valószínűnek tartják, hogy e párt képviselőinek nagyrésze a többi katolikus párttal együtt Benesre fog sza­vazni. Agrár részről rámutatnak arra, hogy Némec tanár szintén katolikus és igy posszibilis a katolikus pártok felé annál is inkább, mert nem szabadkőműves. Stííbrny „Expres"-e ,,A katolikus körök és a szabadkőművesek jelöltje" cimü cikké­ben megjegyzi, hogy Rückl pápai kamarás, jj aki Benest a katolikusok jelöltjének jelenti ki, "megfeledkezik arról a szerepről, ame­lyet Bene§ a szabadkőművesek harcában tölt be, akik szintén komoly akciót kezde­ményeznek az ő jelöltségének támogatá­sára." BeneS tábora Kik vannak Benes mellett? A Benes-tá- bor szilárd magva a három szocialista párt, a kommunisták és a cseh néppárt. Egy kicsit meglepő, hogy a katolikus nép­párt il'yen szorosan együtthalad a moszk­vai diktandóra hallgató kommunista párt­tal, de ennek egyszerű és világos magya­rázatát adja Rückl pápai kamarás, aki egy hétfői lapban kihangsúlyozza, hogy Benes az a személyiség, aki valamennyi katolikus kérdésben megértőén viselke­dett. Ezzel kapcsolatban rámutat Bene§nek a modus vivendi létrehozása körüli szerepére. Benes és a cseh katolikusok viszonya min­dig a legjobbnak bizonyult s igy a katoli­kusok mellette fognak állást foglalni. Né- meccel szemben fölhozza, hogy annakidején nem szavazott az Orolnak a nemzeti ta­nácsba való fölvétele mellett, holott a Szo- kol-szervezetnek megvan ott a képviselete s egy teológiai fakultást el kell választani az egyetemtől. Benes Rückl szerint nemcsak a baloldal jelöltje, hanem a katolikusoké is. a német keresztényszocialista párt is Be­nes mellé fog állni. A „Vecerní Ceské Slovo" „Bene§ az egyet­len nemzeti jelölt" cimü cikkében már biztosra veszi a német keresztényszocia­listák csatlakozását, mert fölsorolja, hogy a Bene§-tábor a kö­vetkezőkből áll: cseh szociáldemokrata párt 56, zsidó cionisták 2, cseh nemzeti szocia­lista párt 42. német szociáldemokrata párt 17, cseh néppárt 33, német keresztényszo­cialista néppárt 9 és a kommunista párt 46 mandátummal, összesen tehát 205 szavazat. Az „Expres" rámutat arra, hogy e szavaza­tok közt 42 német, illetve magyar szavazat lenne, azonkívül a kommunista és szociál­demokrata pártok nemzetközieknek mond­hatók s igy nemzeti szavazat voltaképp csak a nemzeti szocialista párt és a cseh néppárt 75 szavazata lenne, ami a 205 szavazat­nak a 30 százaléka. Meg kell jegyezni ehhez, hogy egy kommu­nista képviselő Moszkvában tartózkodik, hármat pedig még nem hívtak be a nemzet­^I^gAlAVACfeAR-HlRIiflg 1935 december 17, kedd. gyűlésbe, ezért 201 szavazatot tenne ki Be- neS eddigi tábora. Kik csoportosulnak Némec körül! És kik sorakoznak föl Némec mögött? Az „Expres" jelentése szerint a cseh agrárpárt és a cseh iparospárt végrehajtó bizottsága és parlamenti klub­ja egyhangúlag állást fogalt Némec ta­nár jelöltsége mellett. A nemzeti egyesülés lapjai is Némecet tá­mogatják s Masaryk ama kívánságát, hogy utódául Benest szeretné látni az elnöki székben, a Národní Listy magánvéleménynek minősíti. A „Bohemia" összeállítása szerint Némec táborának biztos magvát a következő cso­portok alkotják: csehszlovák agrárpárt 68. cseh iparospárt 25, cseh nemzeti egyesülés pártja 26, cseh fasiszták 6 törvényhozóval, tehát összesen 125 mandátum. A csehszlovák agrárpárt ezenkívül csak­nem biztosnak veheti a német agrárpárt öt szavazatát. Ha a szudétanémet párt üres lapokkal szavaz: BeneS megválasztása biztos A szlovák néppárt álláspontja még eddig nincs lerögzítve. Mint Sidor képviselő egy prágai lapban kijelenti. a párt csak néhány órával a választás előtt foglal végleges állást. Ennek ellené­re föltételezik, hogy a szlovák néppárt és Az elnökválasztás előkészítése szempont­jából a legfontosabb események kedden fognak lezajlani. Kedden délelőtt tizenegy órakor tartja értekezletét a szudétanémet párt s ezen az értekezleten jelen lesz maga Henlein is, aki vasárnap érkezett vissza Londonból. A Prager Montagsblatt értesü­lése szerint a szudétanémet pártban két áramlat van. A nagyipari csoport, amely­nek vezetői Peters és Rosche képviselők, az üres lapokkal vafló szavazást ajánlja. Ez a csoport azzal indokolja álláspontját, hogy a kisebbségi német párt részére egyaránt nehéz dolog volna akár Benesre, akár a národná rada elnökére szavazni. A párt másik csoportja viszont azt kívánja, hogy tovább folytassák a tárgyalásokat a csehszlovák agrárpárttal. Az összekötő té­nyező az agrárpárt és a szudétanémet párt között Stoupal képviselő, agrárpárti nagy­iparos. akivel még a szudétanémet párt el­határozó jelentőségű értekezlete előtt tár­gyalások lesznek. Azonban kétségesnek látszik, hogy ezek a tárgyalások eredmény­re vezethessenek. Nevezetesen nehéz lenne a szudétanémet pártnak föltétel nélkül egy nacionalistának ismert cseh jelöltre adni szavazatait, ha Henlein nem kapna bizo­nyos garanciákat, ami viszont a cseh ncp- hangulatra való tekintettel ma egyik párt részéről sem igen érhető el. Ha a szudétanémet párt valóban érvény­telen üres szavazólapokkal szavaz, akkor a harmadik menetben Benes megválasz­tása biztosítva van. Természetesen nincs kizárva az sem, hogy a cseh agrárok a második menetben uj jelöltet próbálnak győzelemre segíteni. De tekintettel arra, — jegyzi meg a Prager Montagsblatt — hogy Hodza a maga jelö­lését visszautasította, nem találtak eddig olyan egyéniséget, aki minden irányban annyi rokonszenvet tudna magára összpon­tosítani, mint a jelenlegi miniszterelnök. Ugyancsak kedden délelőtt tizenegy óra­kor tart ülést az országos keresztényszo­cialista, magyar nemzeti és a szepesi né­met párt közös parlamenti klubja is. A legionisták és a tan tik szövetsége Beneí mellett A választás tisztára a nemzetgyűlés tagjainak dolga, ezért a társadalmi testületek állásfoglalá­sa akármelyik jelölt mellett csak demonstrativ értékkel bir. De máris történtek ilyen állásfogla­lások. így a légionárius szövetség kiáltványt adott ki, amelyben kifejezi azt a szilárd elhatározását, hogy Masaryk utóda az az államférfi lesz, aki legközelebb állott az első elnökhöz, vagyis Benes. Ugyancsak Benes elnöksége mellett foglalt állást a csehszlovák tanítók szövetsége is és felhívta tagjait, hogy a tanítványaik előtt hangsúlyozzák Masaryk elnök visszalépésének történelmi jelentőségét, méltassák Masarykot és azt a tényt, hogy a lemondó elnök éppen Benest ajánlotta utódául. Ügyes érveket sorakoztat fel Bene5 mellett a cseh nemzeti szocialista párt kiterjedt sajtókon­szernje. Rámutat arra, hogy Benest nem a pár­tok, hanem a lelépő Masaryk elnök jelölte. Továbbá kiemelik azt is, hogy a koalíció cseh­szlovák tagjainak többsége szintén Benes mellett van. A kormánytöbbség ugyanis 226 csehszlovák törvényhozóval rendelkezik. Ezek közül a Benest támogató cseh nemzeti szocialisták, a cseh néppártiak és a cseh szo­ciáldemokraták összesen 133 mandátumot kép­viselnek, mig az agrárpárt az iparospárttal csak 93 mandátumot mondhat a magáénak. Ezzel szemben az agrárpárti Veéer összeszámítja az államalkotó csehszlovák pártok erejét és úgy ta­lálja, hogy a fasisztákal egykütt 285 szavazatuk van. E 285 szavazatból a Benes mellett síkra szálló 133, sőt mivel a szociáldemokraták két cionista zsidó hoszpitánsát nem lehet ideszámí­tani, akkor a megmaradó 131 szavazat kisebb­séget jelent. A Veéer különben a kommunisták szerepéről vezető helyen Smeralra célozva ilyen, címek alatt ir: „A politikai történelem iróniája. — A csehszlovák önállóság és a csehszlovák ál­lam legnagyobb ellenfele akar dönetni ennek az államnak a fejét illetően,,. A lap azt írja, hogy a Veéer erős harcokat vívott Smerallal a világ­háború két utolsó esztendejében. ,,Dr. Smeral — folytatja szó szerint — akkor a szociáldemo­kráciát vezette a csehszlovák önállóság ellen. Elutasitotta az önálló csehszlovák állam alapí­tásának gondolatát. Óva intett ettől, mert sze­rinte „ütköző állam" lenne, amely sokáig nem állhatna fenn. A Veéer befolyása alatt akkor a prágai munkásság fellázadt Smeral ellen. Mikor a zizkovi Bezovka-gyárba gyűlést hivott egy­be, a munkások kifütyülték és a gyűlésről elker­gették. Aztán rövidesen megbukott. Dr. Smeral azonban bosszút állott. Kommunistává lett és ma vezére és szenátora a kommunista pártnak." A Veéer a cikk végén kiszámítja, hogy a kom­munisták közt 16 törvényhozó német és magyar nemzetiségű s a német szociáldemokratákkal és német keresztényszocialistákkal pedig összesen 42 német és magyar van a Benes-blokkban. „Azon felül — fejezi be a lap — még itt van 28 kommunista, aki ugyan csehszlovák nemzetisé­gű, de államellenes irányú és négy kommunista törvényhozót az államvédelmi törvény alapján üldöznek, ezért nem igaz az, amit terjesztenek, hogy BeneS kizárólag csehszlovák pártoknak lenne a jelöltje." Henlein a harmadik jelűit? A kommunista „Halló" a két jelölt esélyeit a kommunista szavazatok nélkül veszi mérlegre. Eszerint Benes 150, Némec 130 szava­zatra számíthatna. A kommunisták bizonyos föltételektől te­szik függővé Benes támogatását s ezzel a baloldali blokk kiépítésére gondolnak. Szenzáció erejével hat a lápnak másik föltevése, hogy Henlein pártja külön je­löltet állít. A szudétanémet párt jelöltjé­ről1 a Národní Politika is megemlékezik és annak a nézetének ad kifejezést, hogy az illető maga Henlein Konrád lesz, akit leg­alább is az első menetben jelölnek* Még egy újabb csehszlovák jelült! A „Slovák" beavatott forrásból arról ér­tesül, hogy az agrárok a legvégső kon­zekvenciákig kitartanak Benes-ellenes ál­láspontjuk mellett, ellenben nem lenne kifogásuk az ellen, ha egy har­madik személyben tudnának megállapod­ni, aki Benessel és Némeccel szemben egyesíteni tudná az egész parlamentet egységes manifesztációs elnökválasztásra. Az agrárok főleg arra törekednek, hogy egy olyan exponált politikus, amilyen Be­nes, ne válhasson köztársasági elnökké. Hajlandók bárkit választani államfőnek, csak Benest nem. A budapesti sajtó Masaryk lemondáséról Budapest, december 16. A budapesti sajtó élénken foglalkozik Masaryk elnök lemondásá­val. A lapok feltűnő helyen közlik az eseményt és a legtöbb lap vezércikkben méltatja Masaryk lemondásának jelentőségét. A Pesti Napló a többi között a következőket írja Masaryk sze­mélyiségéről: „Tizenhétéves korában megtanulta a kovácsmesterséget, proletár szülei csak nehe­zen tudták taníttatni s szinte az üllő mellől — nem egészen harmincéves korában — hívták meg a bécsi egyetemre magántanárnak. Kovács volt, saját szerencséje mellett az ország ková­csa, acélos lélek s még acélosabb szellem, fárad­hatatlan a munkában, szívós a nélkülözések el­viselésében és bölcs a hatalom birtokában, ame­lyet már-már aggasytán-korában, hatvannyolc esztendővel vállán ért el." Majd részletesen fog­lalkozik a dkkiró Masaryk elnök politikai és szellemi pályafutásával. A Magyar Hírlap „Masaryk útja" cimü dkkében a többi között a következőket irja: „Az általa teremtett ország államfői polcát tizenhét esztendőn át töltötte be, megmaradva olyan egyszerű embernek, mint volt azelőtt: megmaradva a jobbágy fiának és szerény professzornak. Masaryk hivatalénak ^.betöltése mellett szinte univerzális érdeklődéssel figyelte a tudomány­nak, a szellemi életnek eseményeit és fordu­latait. A háború óta kialakult irányokat és áramlatokat nagyrészt keserűen Ítélték el Írásai és nyilatko­zatai, csak éppen a — háborút tették felelőssé értük. A háború átal végzett materiális, szelle­mi, erkölcsi rombolást. A háború következmé­nyeiből lassú lesz a gyógyulás, de a gyógyulás napja mégis eljön majd — ezzel a hittel nézi Masaryk azt az uj Európát, amelyben sok ki­vetnivalót talált azokból a történetfilozófiai szempontokból, amelyekhez mindvégig hü ma­rad a nagy Dávid Hume tanítványa." — A „Budapesti Hirlap" Masaryk lemondásával kap­csolatban Csehszlovákiának Magyarországhoz való tizenhétéves kapcsolatával foglalkozik s megállapítja, hogy noha Masaryk számosizben tanujelét adta barátságos szándékainak, soha sem sikerült eredményt elérni. „Magyar részről ezt csak sajnálni lehet", állapítja meg a lap. A Prága és Budapest köz/ött uralkodó né­zeteltérések tagadhatatlanul súlyosak. Ellen­feleink ellenkező állításaival szemben azon­ban tény az is, hogy Magyarországon a mainál türhetőbh viszony kialakulását, megfelelő modus vivendi létrejöttét szívesen látnák/* A lap ezután a Masaryk távozásával kap-, csolatos fejleményekkel foglalkozik. Az ugyancsak jobboldali beállítottságú „Nem­zeti Újságában Tury Béla vezércikket ir. Masaryk távozása alkalmából s külödösen az utódlás kérdésiével foglalkozik. Benes sze­mélyével kapcsolatban különösen a szovjet­tel kötött barátság szempontjából foglalkozik. A lap véleménye szerint a szovjet orientáció nemcsak a katolikus érzelmű szlovákság, ha nem a csehek körében sem népszerű. „Cseh­szlovákia nem akar kelet felé" — állapítja meg a lap — „egyenesen a szovjet felé for­dulni, amikor végre is mindig nyugat felé nézett és a középeurópai kultúrának a része­se volt. Ráeszmélt hivatására, hogy továbbra is Középeurópa kulturnépeihez kell tartoznia és annak kultúráját, amelyet a kezépeuró- pai népekkel közösen teremtettek meg — közösen kell megvcdelmezni is.“ Az Uj Magyarság vezércikkben foglalkozik Masaryk lemondásával s ebből az alkalom­ból Masaryk és Benes között von pár­huzamot. A költségvetés bizottsági tárgyalása a szenátusban Prága, december 16. A szenátus költségvetési bizottsága ma befejzte a kulturális tárca részle­tes vitáját s áttért a kereskedelmi, vasút- és pos­taügyi, népjóléti és közmunkaügyi tárcákra. A bizottság holnap fejezi be a költségvetés tárgya­lását Spanyolország febiu lr^n választ uj loiíez-t Madrid, december 16. Valladares uj kormán át, amely szombaton alakult meg, spanyol illc ékes körök átmeneti kormánynak tekintik, amelynek csupán az a feladata, hogy a kortezt föloszlassa és keresztülvigye az uj választásokat. A kortezt ja­nuár 2-án oszlatják föl és a válaszíásokat február végén tartják meg, úgyhogy az uj parlament már­cius végéig összeülhet. A kormány uj rendeíe tel meghosszabbítja márciusig a költségvetési évet. A mai minisztertanács eltörölte a sajtócenzmát és. azzal a gondolattal foglalkozik, hogy az 1931-leu választott községi képviselőtestületeket, ame! e- ket időközben föloszlatlak, ismét visszaállítja jo­gaiba. A parlamentet elnöki kézirattal december végéig, vagy január elsejéig elnapolják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom