Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-15 / 287. (3839.) szám

1935 december 15, vasárnap. ^RKGAItMAG^ARHlRIiAP BBSnBHBBOBHn „Fokozottabb erővel készülünk harcolni a magyar nyelv törvénybiztositotta jogaiért" A magyar nemzeti párt országos mozgalmat kezdett a magyar nyelvhasználati jogok Érvényesülése érdekében Komárom, december 14. A magyar nemzeti párt országos elnöksége, illetőleg komáromi központja hivatalos lapjának, a Barázdának holnap megjelenő külön számával nagyjelentőségű mozgalmat inilit cl a ma­gyarság kisebbségi nyelvhasználati jogainak érvényesítése érdekében. A Barázda holnapi, vasárnapi száma 70.000 példányban jelenik meg g ingyen kerül szét­osztásra Szlovéné zlcó minden magyarlakta vidékén. Az akció célját a lap komoly teltekre ser­kentő vezércikke ismerteti. Tizenhét év óta — mondja többek között a vezércikk — állan­dó és orvosol a ti an panasza a szlovenszkói ma­gyar népnek, hogy a hatóságok idézéseiket, érte sütéseiket, végzéseiket a kisebbségi járá­sokban is legtöbbször csak államnyelven ad­ják ki. A magyar nemzeti párt az elmúlt más­fél évtized alatt minden alkalmat felhasznált arra, hogy a magyar lakosság e sérelmeinek orvoslására az illetékes kormánytényezők figyelmét felhívja. A kívánt eredmény el­maradása nem a párton múlott! Sok esetben a törvényes jogaival nem élő magyar lakosság is hibás volt ebben! Mert a kisebbségi járásokban lakó magyar lakos­ságnak történycs joga volt és joga van a hi­vatalok és bíróságok írásbeli elintézéseit anyanyelvén is megkapni! De küzdelmün­két nem adtuk fel. Sót fokozottabb erővel készülünk harcolni a magyar nyelv törvény­biztositotta jogaiért. Nem tagokat toboroz most a magyar nemzeti párt. Csak a nyelvi jogainkért megindított njabb mozgalmiunk támogatására és abban való részvételre hívunk fel minden magyart. Ha magyar nyelvű idézéseket, válaszokat, végzéseket, Ítéleteket akarunk, aikkor ragasz­kodnunk kell a nyelvtörvényben biztosított jogainkhoz. Minden esetben kérelmezni kell a magyar nyelvű elintézést, mindaddig, amiig a ható­jogával élni akaró magyar lakosság számára. „Magyar nyelvű hivatalos írásokat aka­runk! Százezrek kívánsága ez! Százezrek követeljék tchát!“ — ezzel a jelszóval fejezi be a Barázda szer­kesztősége felhívását. A Barázdának ezt az ingyen számát meleg figyelmébe ajánljuk ol­BBSSEsWBatsa ságok egyidejűleg nem küldik meg magya-I rul is írásbeli elintézéseiket. A Barázda ezután részletesen ismerteti aj nyelv törvényben lefektetett jogokat, közli aj nyeivrendeletnek a magyarságot érintő ren-j delkezéseit s egyben bejelenti, hogy' a magyar! nemzeti párt ingyen kérvényeket bocsát ag vasóinkuak, s elsősorban mindazoknak, akik az egyes községek magyarságának életében vezetésre hivatottak. 'A Barázda e számának egy-egy példányához mindenki hozzá juthat a magyar nemzeti párt titkárságainál, helyi elnökeinél és magánál a Barázda kiadó- hivatalánál (Komárom, Deák Ferenc-ucca 3.). mwnr 1‘HfMT Lf Iií'WíT'i'" raíTíTr T Emlékeikről beszélnek..« A nyolcvanéves Mágócsy-Dietz Sándor visszaemlékezései az eperjesi diákévekre és a nagyhírű kollégiumra Még életben van egyik tanára, aki 1874-ben érettségiztette ■ Mágócsy professzor még újabb tudományos munkára készül Budapest, december 14. (Budapesti szerkesz­tőségünktől.) A magyar tudományos világ szép ünnepet ült december 8-án. A Természettudo­mányi Társulat növénytani szakosztályának meghívására gyűltek össze a magyar tudomá­nyos élet kiváló képviselői, a volt tanítványok és tisztelők serege, hogy hódolattal adózzon egy kiváló magyar tudósnak, aki hatvanéves tudományos munkásság után életének nevezetes határához ért el: most töltötte be nyolcvanadik életévét. A magyar botanika büszkeségének, dr. Má­gócsy-Dietz Sándor nyugalmazott egyetemi tanárnak szólt ez az ünneplés. Dr. Szily Kálmán államtitkár tartotta a ma­gyar kultuszminiszter megbízásából az üdvözlő beszédet és a következő jellemző szavakat mon­dotta: „Ha Carlyle élne és a közélet vezető egyéniségeiről újabb jellemképeket irna, Mágó- csy-Dietz Sándorról mintázná meg a boldog tudós portréját." Valóban. Mágócsy-Dietz Sándor a boldog tudós példa­képe, mert elérte azt, hogy ilyen magas életkorban is teljes testi és szellemi frisseségnek örvend, munkakedve ma is lebirhatatlan, családja és ta­nítványai rajongó szeretettel veszik körül Az Írás szavai ^zerint bonum certamen volt az az életpálya, amelyet a kiváló professzor végig­harcolta a tudomány és a nevelés szolgálatában állott életének minden perce és most is a leg­büszkébb arra, hogy közpályájának minden percét a tanítás, a nemzetnevelés ügyének szentelhette. Mágócsy-Dietz Sándort a szlovenszkói és ruszinszkól magyarsághoz elszakíthatatlan szá­lak fűzik. Elsősorban a gyermekkornak a késői öregségben fölragyogó emlékei. Azután azok a sirhantok, amelyek a szülők és nagyszülők csontjait takarják. A selmecbánvai tanárkodás és tanulmányok endékei. Az a jelentős tttdomá- nvos munka, amelyben Szlovenszkó és Ruszin- szkó flóráiét tanulmánvozía és most is tanulmá­nyozza. Végül a családi kapcsolatok, hiszen két leánya ment férjhez Szlovenszkón az egykori vihnvei sörovár és bá^vagépovár tulajdonosai­hoz, a Ka^helmann-fiukhoz, fia. dr. Mágócsv- Dietz Sándor pedig a szlovenszkói és kárpátal­jai magyarság körében is általános tiszteletnek és megbecsülésnek örvend. A szép ünnep alkalmából fölkerestük ottho­nában a kiváló tudóst, hogy részben a Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségének jókívánságait tolmácsoljuk, részben pedig cikksorozatunkban megszólaltassuk őt szlovenszkói emlékeiről, A szü ői ház A gyermekkorra való visszaemlékezéskor föl­ragyognak a jóságos szemek, amelyeknek simo- gatását milyen gyakran éreztük, amidőn két és fél évtizeddel ezelőtt a katedráról pillantottak végig... — A szlovenszkóiaknak akar írni rólam? — kérdi és valami nagy melegség érződik a hang­ján. — Nyolcvanas születésnapomkor ez a szlovenszkói emlék okozott nekem igen nagy örömöt... Az asztalról egy kis névjegytálcát emel föl. A fekete üveglapalapon havasi gyopárok for­málnak ki egy római LXXX-ast... — Tanítványom, Győrffy István egyetemi ta­nár lepett meg ezzel. A késmárki Itató mel­letti Lersch-villából küldte. A bélai mészhava- sokon szedte ezt a gyopárt. A Szepességnek szépségét sugározzák... — Szlovenszkó és Ruszinszkó felejthetetlen nekem, hiszen nagyon sok szál fűz oda. És most is, minden esztendő nvarán elmegyünk fe­leségemmel oda. Fölkeressük a sírokat. Az apám Ungvárott pihen, az anyám és á nő­vérem Kassán, a nagyszüleim pedig Eperje­sen. Aztán a Tátrába látogatunk föl. Ami kis időm van, azt botanizálgatással töltöm az ismerős havasokban — Most a gyermekkor emlékeire terelődik a be­széd. — 1855 december 7-én születtem Ungvárott. Édesatyám, Dietz Ágoston tekintélyes ungvári vaskereskedő volt. Szüleim igen kulturált em­berek voltak. A családi házban minden héten volt koncert. Atyám fuvolán játszott, anyám pedig zongorázott és a meghívott vendégekből mindig kis zenekar alakult. Édesapámnak szép nagy könyvtára volt, tele értékes szépirodalmi müvekkel, még most is őrzöm ezt a gyűjte­ményt. Megvan benne például Goethe „Leiden des jungen Werthers“-ének első kiadása, Schil­ler minden munkája és a 19. század magyar iro­dalmának sok jeles alkotása. — Atyám rajongásig szerette a természe­tet és a természet iránti rajongást ő és nagybátyám, Hazslinszky Frigyes, az eperjesi kollégium híres professzora ébresztették föl bennem. Apám gyakran vitt ki a szabadba és emlékszem, hogy 14 éves koromban apám és Hazslinszky elvittek egy nagy útra, amelyben bebarangol­tuk az ungi, beregi és máramarosi hegyeket. — Elemi iskoláimat Ungvárott végeztem, az első három osztályt a református népiskolában, a negyediket a katolikusban, ahol latin nyelv­tudásom alapjait megvetették. 1866-ban kerül­tem Eperjesre, nagybátyámhoz adtak szüleim kvártélyra, kosztra és mind a nyolc osztályt a nagyhírű kollégiumban végeztem. borra, ahol teleszkópon mutatta meg nekünk a csillagos eget* és gyönyörű magyarázatokat tartott. — A másik nagyhírű tanár a nagybátyám, HAZSUNSZKY FRIGYES volt, a 19. század legnagyobb magyar botani­kusa. a kryptogramok legjobb ismerője, akit az Akadémia szintén tagjai sorába választott. Harslinszkynck érdekes pedagógiai módszere volt. Könyvet nem használtunk; az óra alatt, magyarázatából kellett megtanulni a leckét, leg­följebb rövid jegyzeteket készíthettünk. Termé­szetrajzot. matematikát és mértant adott elő. Sűrűn vitt ki bennünket Eperjes környékére bo- tanizálni és annyira megszerettette velünk a bo­tanikát, hogy egyszer másodikos koromban né­hány társammal kora hajnalban kiszöktem a sóvári hegyekbe, hogy hóvirágot szedjünk. Nem tudtuk, hogy milyen messze vannak ezek a he­gyek és csak késő este tértünk haza, amikor már tűvé tették a várost. Ehhez a kiránduláshoz fűződik első büntetésem emléke. HERFURTH JÓZSEF a történelem professzora volt. Erdélyi szász ember, de lelkes magyar érzésű. 1867-ig az is­kolában nem volt szabad tanítani a negyven- nyolcas időkről, ő a diákokat lakására vitte és ott adta elő nekik 1848 és 49 történetét LUDMANN OTTÓ a német és görög nyelv tanára Isten kegyel­méből ma is életben van. Kilencvenhat éves* a magyar tanárok nesztora. Itt lakik Budapesten. Kitűnő tanárunk volt FLÓRIAN KAROLY, a nyugalmazott jogakadémiai tanárnak és a volt eperjesi polgármesternek az édcsatyja, aki klasszika filológus volt és klasszikus szigoru- ságu ember. Négyen vagyunk éleiben abból a 24 nagyreményű ifjúból, akik 1874 ben az eperjesi kollégiumban érettségit tettünk. A négy közül hárman Budapesten töltjük az öreg­ség napjait. Én, aztán Elischer Viktor, aki Göl- nicről származik, a Pénzintézeti Központ nyu­galmazott igazgatója, aztán a nagyszalóki Phi- lippi Ödön, aki nyugalmazott táblabiró. A ne­gyedik Késmárkon él, Kalat Károly, a Szepes- ség északi részének volt az esperesse. Most á is megérdemelt nyugalomban van. A múlt esz-- ten dobén tartottuk meg a hatvanéves találko­zót... Mágócsy-Dietz a tanári és a tudományos pályán Érettségi után nyomban a pedagógiai pá­lya jutott osztályrészemül. Gróf Andrássy Ma­nó családjához kerültem, ahol két társammal együtt tanítottuk a grófi gyermekeket. Én a ter­mészettudományokban és matematikában készí­tettem elő őket. A nyári időt a Homonna mel- latti Oláhpatakán és Parnón töltöttük, télen feljöttünk Budapestre, ahol én az 1874—75. tanév második szemeszterében beiratkoztam a bölcsészeti fakultásra. Természetrajzból, kémiá­ból és földrajzból szereztem tanári oklevelet. — 1883-ban tettem le a doktorátust botani­kából, földrajzból és zoológiából. — Tanári oklevelem megszerzése után 1879-ben meghívtak a Selmecbányái akadé­miára tanársegédnek a növénytani szakban. Fekete Lajos professzor mellett dolgoztam egy esztendőn keresztül és ebben az időben öt erdészeti tárgyból tettem le vizsgát. 1880 végén Jurányi Lajos professzo­rom hívására a budapesti egyetemre kerültem tanársegédnek... És elekor kezdődött az az eredményekben annyira gazdag pályafutás, amely egyetemi ta­nárságig és akadémiai tagságig vezetett. Sze­mem az íróasztal mögötti könyvállványra téved. A felső polcon sorakoznak Mágócsy-Dietz Sándor tudományos munkái. Egy méteres mé­rővel alig lehet átfogni őket. A szövettan és élettan köréből számtalan kérdést világított meg Mágócsy professzor, akinek lennevezetesebb és világszerte ismert munkái „A növények táplálkozása" és az „Er­dészeti növénvtan", amelynek második kiadásából most jelent meg a harmadik kötet... Természetes, hogy ebben az intenzív és ex- tenziv munkában Szlovenszkó és Ruszinszkó flórája is jelentős hdvet foglal el. Márrócsv professzor ismertette behatóan a Vi- horlát flóráiét és naav tarmlmánvt irt Selmec- bánva flórjáról is. különös tekintette! a sel­mád botanikus kertre. Nagyon szén anvanrot övükön Linóm e/,T ré- ben. ez az anmvr a hndr-v»sti Nemzett Mú­zeumon l^éve és —f'-fesszor —kezd hozzá tudományos földolgozásá­hoz ... Az áltálán a hatalmas album, amel'^el szü- ,,>tésrm*,';án vök fa^kvá^vai örvendc>“f'’';fék meg. Fénvk-éoek sorakoznak ernrmSg mellett, a -nm-rxrar tudományos világ legkitűnőbbjeinek fényképei. — J<Jn~rrrrrr»~<}ix+*~~r hallgatóm volt egyete­mi alatt, — mond’a Máoócsv nrof?'<zor és érződ’ k Á haodán, hogy nem is tudományos hanem erre * 46.000 hallgatóra a legbüszkébb. 1OT1 '1« 'nwisiinrunt Egészséget adni - a legszebb I karácsonyi ajándék! I Ajándékozzon kedveseinek szép nyári tartózkodás keretében három boldog hetet Trenőianske Tepíice fürdőn, a Kárpátok eme tündöklő gyöngyében. Ajándékozzon gyógyulást és életörömöt. Trenőianske Teplice fürdő karácsonyi akció ja" már csekély Kő 200. — foglaló ellenében lehetővé teszi önnek ezt a legnemesebb aiándé- ■ kot. A további részleteket tetszésszerinti összegben fizetheti. Egészséget adjon kedveseinek, — első sorban egészséget, hiszen egyéb ajándékra még mindig marad elég ideje. írjon még ma közelebbi információkért. HEPBT €? Bit €? Ji SSL Bffi. S5 Büf €5 ’IT g® 9.5. €2 «© wpagcawMin ii‘Br"TiiiTTW" Tmiiimii"—rn—rnim i.i m h i ■! u\u iiTfiiTi íirrnrTrr v.miriwriiiii'íTwi , w imiiiwiwi Az eperjesi tanárok tek csaknem hat évtizedes pedagógiai működé­semben. — Most is előttem állanak tanáraim. WANDRÁK ANDRAS az irodalmat és a bölcseletet adta elő. Nem­csak kitűnő pedagógus, hanem nagyhírű tudós, akit tudományos érdemei jutalmazásául az Aka­démia is tagjai sorába választott. Nagy szere­tettel nevelt. Amikor kitavaszodott, esténként maga köré gyűjtött bennünket és fölyítt A T4­Az eperjesi kollégium már akkor is az egyik legnevezetesebb és legkitűnőbb inté­zet volt. Olyan kiváló tanári kart állítottak az intézet élére, amely messze földön párját ritkította. Az eperjesi kollégiumban nagy súlyt vetettek az ifjúság lelki gondozá­sára, tehát nemcsak tanítottak, hanem nevel­tek is. A kedély, a szív volt a tanítás lelke. Pedagógiai életelveimet az eperjesi tanárok működése oltotta bejem és ezek az elvek kisér-

Next

/
Oldalképek
Tartalom