Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-15 / 287. (3839.) szám
3 1955 december 15, vasárnap. mi a>R^‘gAT^4G^AR'SI^p ii ...........................................3m útt al azonban realista programmal. Második par-| lamenti működésének idejére esik Masaryk pá-1 lyafutásának három nagy küzdelme. Az egyiket I a brünni cseh egyetem, a másodikat a prágai! egyetem megrendsrabályozott német egyházjog-1 professzorának érdekében a harmadikat pedig aj zágríbi hazaárulási perrel kapcsolatban vivtaj meg A világháború kitörése után Masaryk külföldre! ment, ahol megkezdte munkáját az önálló csehszlovák állam létesítése érdekében. Először Rómába ment, majd Genfbe tette át működése színhelyét, ahová 1915-ben Benes is követte. Ezután Párisban, Londonban, Oroszországban, a távol keleten és Amerikában működött. Amerikában volt, amikor 1918 október 2S-án megalakították a csehszlovák köztársaságot, csak 1918 decemberében érkezett haza. Az első forradalmi nemzet-1 gyűlés a köztársaság elnökévé választotta. 1920- ban, 1927-ben és 1934-ben újból elnökké választották. Masaryk 1923-ban veszítette el feleségét, Her- bert nevű fia pedig a világháború alatt tífuszban halt meg. Mácik fia, János, Csehszlovákiának londoni követe, leánya, dr. Masaryk Alice a csehszlovák Vöröskereszt elnöke, fiatalabbik leá- nya, Olga pedig egy svájci orvosnak a felesége.. Masaink köztársasági elnök amnesztia-rendelet® Masaryk köztársasági elnök ma a következőket határozta el: • Prága, december 14. Élve az alkotmánylevélben biztosított jogommal, a következő amnesztiát rendelem el: I. FEJEZET. 1. Elrendelem, hogy a köztársaság védelméről 6zóló törvény (1923/50 T. és R. Gy. sz. törvény) 11. §-a alapján való büntetőeljárást mindazokért a kihágásokért, amelyeket e rendeletcm kiadása előtt követtek el, ne indítsák meg, vagy ha már megindították, szüntessék be. 2. Mindazokat a büntetéseket elengedem, amelyek e rendelet megjelenése előtt az 1. bekezdésben fölsorolt kihágásokért és vétségekért jogerőre emelkedtek. 3. Az 1. és 2. bekezdésben jelzett rendelkezések vonatkoznak a köztársaság védelméről szóló törvénybe ütköző mindazon bűncselekményekre is, amelyeket utolsó elnökké választásommal kapcsolatban követtek el; amennyiben bűntettről volna szó, akkor ez csak abban az esetben érvényes, ha a) a bűncselekmény elkövetője nem bujdosott cl, vagy a büntetés elől nem menekült külföldre; b) a bűncselekmény elkövetőjét nem azért üldözték vagy ítélték el, mert közvetlenül vagy közvetve egy külföldi hatalommal, külföldi faktorokkal, nevezetesen katonai és pénzügy faktorokkal lépett összeköttetésbe. II. FEJEZET lanság esetére kiszabott szabadságvesztésbüntetéseket egyáltalában elengedem. ffl. FEJEZET Az I. és II. fejezet rendelkezései az ott fölsorolt eltérésekkel vonatkoznak a nyomtatványok kiadásánál vagy terjesztésénél szükséges köte- lességszerü gondosság elhanyagolásának kihágásaira és vétségeire is, ha azok által az 1. és 2. szakaszban fölsorolt bűncselekmények követtettek el. IV. FEJEZET, Az a körülmény, hogy a bűncselekmény elkövetője ellen olyan bűnhalmazat miatt folyik eljárás, vagy őt el is ítélték, amelyek egyes cselekményeire ez a rendeletcm vonatkozik, nem áll e rendeletcm alkalmazásának útjában. Nem alkalmazható azonban olyan személyekre, akik ellen valamilyen bűncselekmény mellett, amelyre ez a rendeletcm vonatkozik, eljárás indult, vagy ugyanazzal az Ítélettel elítéltettek. Ha azonban a büntető eljárás jogerős elítéléssel végződik, csak olyan bűncselekményekért, amelyre ez a rendeletcm vonatkozik, vagy csak a bűnhalmazat egyes részeiért, akkor c rendcletemnek a büntetés elengedésére vonatkozó rendelkezése akkor is alkalmazandó, ha az ítélet csak e rendeletim után emelkedik jogerőre* V. FEJEZET. 1. Ezek a rendelkezések vonatkoznak a fültételes büntetések elengedésére is, s az esetben, ha a teljes büntetés elengedtetik, ez az elengedés a feltételes elítélésről szóló törvény 1. §-ának kihatásaival van egybekötve. A francia-angol sorsa 2. A büntető perrendtartás 2G5. §-a alapján kivetett pótbüntetések azzal a büntetéssel, amellyel kapcsolatban pótbüntetésként vettettek ki, ugyanazzal az Ítélettel kiszabottnak tekinttetnek. T. G. MASARYK s. k. Dr. DÉRER s. k, ' I A minisztertanács határozatai Prága, december 14. A minisztertanács tegnap este tartott ülésén — a hivatalos jelentés szerint — a belga—luxemburgi Unióval kötött kereskedelmi egyezményt hagyta jóvá s tudomásul vette a gazdasági kisaniant VI. üléséről szóló jelentést. A minisztertanács jóváhagyta a közigazgatási hivatalok eljárási illetékeinek szabályozásáról szóló kormányrendelet tervezetét s az 1936. évi állami pénzügyi törvény XVI. cikkének végrehajtási rendeletét. Nemkülönben jóváhagyta a minisztertanács az állami kiadások havi ki mutatásai ró! szóló jelentések tárgyában kidolgozott irányelveket. Uj kormányrendelettel szabályozzák a postacsomagoknak motoros járómüveken való szállítását a vasútállomás és a címzett községek között. A fakitermelés szabályozásáról szóló kormányrendelet hatályát újabb rendelettel meghosszabbították s az állatszlndikátus életét március végéig hosszabbították meg. — Hogy a fogyasztás elegendő burgonyát kapjon, a kormány megengedte árpának szesszé való faldolgozását. Újból összeül az ötöshizotisás! A berni pápai nuncius is résztvett a genfi tárgyalásodon Edén a békejavaslat ellen - Megjelent az angol fehérkönyv Paris, december 14. A közös francia-angol békejavaslat genfi fogadtatásával kapcsolatban meglehetősen ellentmondó hírek terjedtek el a francia fővárosban. Ennek ellenére beavatott körök úgy tudják, hogy a népszövetség nem fog megelégedni annak megállapításával, hogy a javaslatot illetően a tanács körében nem alakult ki az egységes nézet, hanem meg fogja bízni Franciaországot és Angliát a konfliktus elháritásárá irányuló tárgyalások folytatásával. Nem kizárt dolog az sem, hogy ezt a feladatot ismét az ötös bizottságra fogják bízni, ami any- nyit jelenfene, hogy visszatér ahhoz a ponthoz az egész kérdés, ahol az ellenségeskedés megkezdése idején állott. Lehetséges az is, hogy uj, az ötös bizottsághoz hasonló bizottságot fognak ! összeállítani a francia-angol békejavaslat tanulmányozására s a békejavaslatban megjelölt alapon az egyeztetési tárgyalások megkezdésére. Egyelőre még nem döntöttek abban a kérdésben, hogy a népszövetség teljes ülését mikorra fogják összehívni és hogy egyáltalán össze- hivják-e most, vagy sem. A „Figaro" azt az érdekes jelentést közli Bemből, hogy a berni pápai nuntius rcsztvett a genfi tanácskozásokon. Ezt a körülményt a lap kedvező jelnek tekinti, mert köztudomású, hogy a pápa azon fáradozik a népszövetséggel egyetértésben, hogy a háború minél előbb befejeződjék és a konfliktus elsimítása lehetőleg zöld asztalnál történjék. Edén nem akarja képviselni a békeiavasfatot 1. Elrendelem, hogy e rendeletcm kiadása előtt elkövetett következő bűncselekmények miatt a büntető eljárást be ne vezessék, illetve ha már bevezették, megszüntessék: a) az egyesülési és gyülekezési jogra vonatkozó törvénybe ütköző kihágásokért (1867/134. és 1865/135. osztrák bir. terv.) — b) a gyülekezési szabadság védelméről szóló törvény (1921/309 T. és R. Gy. sz. t.) 4. és 5. §§-aiba ütköző kihágásokért; — c) a köztársaság védelméről szóló törvény (1923 50 T. és R. Gy. sz. t.) és a későbbi törvényekkel történt kiegészítések) 14.—16. és 18. §§-aiba ütköző kihágásokért; — d) a köztársaság védelméről szóló törvény 17. §-ába ütköző vétségért, kivéve a külföldi titkos egyesületek működésében való részvétel, ezekkel való kapcsolat, vagy ilyen egyesületnek alapítása, támogatása, ,vagy a kötelező följelentés elmulasztását; — e) a rendtörvény 20. §-ába ütköző kihágásokért és vétségekért, kivéve a köztársaság címerének, zászlajának vagy színeinek kigúnyolását, megcsonkítását, vagv eltávolítását; — f) a sajtótörvénybe ütköző kihágásokért és vétségekért, melyeket olyan sajtótermékek terjesztésével, vagy közlésével követtek el, amelyeknek terjesztését a bíróság azért tiltotta meg, mert azok tartalmával ezen rendelc- temben fölsorolt bűncselekmények valamelyikét követték el, vagy ez okból' elkoboztak (1863 /6. osztrák bir. törv. 24. §-a és 1914 XIV. t. c. 24. § 3. és 38 §); vagy a kolportázstilalom ellen való kihágással követtek el, amely tilalmat az 1933 '126. gy. sz. törvény 2., 4.a és 10 §-a alapján adtak ki, kivéve, ha ezt a tilalmat a közszemérem durva megsértéséért adták ki, továbbá, ha a közbiztonsági hivatalok engedélye nélkül függesztettek ki sajtóterméket (1863/6. sz. os-írák bir. törv.). 2. Elengedem azokat a szabadságvesztési büntetéseket, amelyek az 1. §-ban fölsorolt bűncselekmények miatt ezen elhatározásom napja előtt jogerősen kiszabattak, amennyiben nem lépik túl 9 hat hónapot, a magasabb büntetéseknél a felét engedem el, legkevesebbet azonban hat hónapot, 3. Az első paragrafus alatt fölsorolt büncse- leKr.i ínyekért kiszabott pénzbüntetéseket, mint fő- és mellékbüntetéseket, amelyek elhatározásom napja előtt szabattak ki és a behajthatatGenf, december 14. Edén és Laval tegnap este elutazott Géniből. Edén állítólag Londonba való visszatérése után Baldwin miniszterelnöknél kérni fogja a felmentését. Edén nem akarja a jövő héten liivatalosan képviselni a francia- angol békejavaslatot. Laval Clermont Ferrandban tölti a hét végét, útközben azonban kiszáll Lyonban, hogy a genfi tárgyalások menetéről tájékoztassa Herriot államminisztert. Ugyanekkor informálódni akar a miniszterelnök a radikális párt álláspontjáról ebben a Franciaországot elsőrendűen érdeklő külpolitikai kérdésben. A jövő hét elején Laval a minisztertanácsot fogja tájékoztatni az általános külpolitikai helyzetről, szerdán pedig Genfbe utazik, hogy a népszövetségi tanács ülésén résztvegyen. Londoni, párisi és római hangok London, december 14. A londoni lapok feltűnően pcsszimisztikus hangon Írnak a genfi tárgyalásokról, a Times annak az általános véleménynek ad kifejezést, hogy a párisi tervet Géniben „halva született" ideának tartják. Ezzel ellentétben a Reuter-iroda azt jelenti Géniből, ottani állandó levelezőjének értesülései és tapasztalatai alapján, hogy a béketervet a népszövetségi tanács, ha némi módosításokkal is, de állítólag egyhangúan fogja elfogadni. P á r i s, december 14. A párisi sajtó különösen a konzervatív lapok valamivel bizakodókban ítélik meg a békejavaslat sorsát. A kormányhoz közelálló lapok hangoztatják, hogy az európai béke szempontjából mindenképpen kívánatos lenne, hogyha Olaszország követeléseit sikerülne a népszövetség keretében kielégíteni anélkül, hogy ezáltal Abesszínia függetlensége súlyos sérelmet szenvedne. Túlságosan nehéz feladat és a francia lapok nem Írják meg részletesen, hogyan képzelik el a két, nagyonis ellentétes álláspont összeegyeztetését úgy, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. A „Petit Párisién" véleménye szerint hiba volt,' hogy nem hozták a tervet már korábban nyilvánosságra, mert ez az egyetlen mód arra, hogy az ellenzéket le lehessen szerelni. A lap véleménye szerint az uj béketerv logikus folytatása azoknak a javaslatoknak, amelyeket annakidején az ötös bizottság dolgozott ki. Elismeri, hogy noha Olaszország jelentős területi engedményeket kap Abesszíniában, de Tigre tartomány kivételével, amelyet pedig kétiz- ben is fegyverei hódítottak meg maguknak az olaszok. Főleg gazdasági természetű eredményeket ér el Abesszíniában Olaszország. Az „Echo de Páris" már kevésbé elnéző a javaslat hibáival szemben, amennyiben megállapítja, hogy a legújabb béketervnek is az a baja, ami a korábbiaknak, túlságosan hézagos és nem minden részletében világos előtte. Róma, december 14. Az olasz sajtó igyekszik higgadtan és tartózkodóan viselkedni. A Havas-iroda értesülése szerint azonban a tervnek nem minden része talált kedvezőbb fogadtatásra Rómában. Például az assubi kikötőnek Abesszínia részére való átengedése nem túlságosan tetszik az olaszoknak és a javaslatnak ezt a részét nagy rezervál tsággal fogadják. Ezenkívül az olasz kormány az expanziós zóna kérdésének tisztázását követeli. Angol fehérkffnyv a békekfsérlerekrfil London, december 14. Ma délelőtt Londonban nagyjelentőségű dokumentum látott napvilágot. Az angol kormány ugyanis fehérkönyvet jelentetett meg az olasz-abesszin konfliktusról, illetőleg a konfliktus elhárítását célzó kísérletekről. A könyvben megtalálható az ötös bizottság békejavaslata, ezenkívül az egész diplomáciai levelezés, valamint az csszes javaslatoknak és tudósításoknak pontos szövege, amelyet a legutóbbi eseményekig a háborús konfliktus elhárítása érdekében az egyes felek egymás között váltottak. A fehérkenyv a legújabb francia-angol békejavaslat szövegét is tartalmazza*
