Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-15 / 287. (3839.) szám

v íAlillARH 1RIíA£> 1935 december 15, vasárnap. te. Masaryk elnök megjegyezte, hogy az ő utolsó betegsége után egészségi állapota egyideig meg­engedte, hogy dolgozhassák. „Egy darabig ment ez“, — mondotta — „de most megint rosszabbul vagyok.* A jelenlévők annak a né­zetüknek adtaik kifejezést, hogy az elnök egész­ségi állapota éppen a legutolsó napokban a leg­jobbakat Ígéri a jövőre nézve. Az elnök ezután szívélyes szavakkal búcsúzott el vendégeitől. — Amennyiben tanácsra lesz szükségem, El­nök Úrhoz logok jönni, — mondotta távozás­kor a kormányelnök. — Nekem azonban most már nem lesz tanács­adásra szükségem, — válaszolt az elnök a ma­gánéletbe való visszavonulására célozva. — Annál inkább szükségem lesz nekem — szólt utoljára a miniszterelnök. Ezután a köztársasági elnök családtagjainak kíséretében lakásába vonult. levöíi?á?$ as eímkl zászfót Mikor a vendégek elhagyták a várkastélyt, a kastély íőtornyáról bevonták az elnöki zászlót. í A lánai várban a mai napon végbement álla­mi aktusról, amelyben Masaryk Garrigue Tamás elnök lemondott hivataláról, dr. Sárnál kancel­lár és dr. Schieszl osztályfőnök jegyzőkönyvet készített, ehhez hozzácsatolták Masaryk nyilat­kozatát, amelyben az elnöki tisztségről lemond. A várkastély őrsége a miniszterelnök Lánába való érkeztekor és eltávozásakor tisztelgett. A Csehszlovák Sajtóiroda tudósítója távozta- kor kérdést intézett dr. Maixnerhez, a köztár­sasági elnök háziorvosához: Mit mondhatna Masaryk egészségi állapotáról? — Semmit, — felelt dr. Msixner, — csak azt, hogy jól érzi magát. „Tatén már rászolgáltam egy kis nyugalomra" Masaryk elnökben már régebben megérle­lődött a lemondás gondolata. Ezt a szándékát az elnök sem környezete, sem pediig államunk legmagasabb reprezentánsai előtt sem titkol­ta. Már régen el volt határozva arra, hogy le­mond, miihelyt a magas kor jelei megérződ-1 nek nála. Emil Ludwig író „Szellem és tett“| oimü müvében 1933 februárjából a következő szavait idézi Masaryknak: „Azt hiszem, hogy a kort nem érzem. Ha elemezem és meg­figyelem magamat, azt hiszem, hogy ez még nem áll fönn. Azonban tévedhetek is. Figye­lem magamat, hogy képzeletem, vagy emlé­kezetem nem gyengül-e. Hogy még elég élesen tudok-e gondolkodni. Ha észre venném.' hogy ez máir nincs meg, akkor visszalépek.*' A csehszlovák nemzeti tanács küldöttségé­nek tagjai előtt, akik ez év októberének 28-án szeren csekivánataikat fejezték ki, jelezte, hogy azzal a gondolattal foglalkozik, hogy hi­vatalát elhagyja s ezt a következő szavakkal fejezte ki: „Talán már rászolgáltam egy kis nyugalomra.* 18.-án a Hradzsin Ulászlő-termében megválasztják az uj köztársasági elnököt Prága, december 14. A kormány elnöke a nemzetgyűlés tagjaihoz a következő tartalmú le­velet intézte: Az államtörvény 38. és 59. paragrafusai ér­telmében a csehszlovák köztársaság nemzet- gyűlését 1935 december 18-ára ülésre hivom össze, amely a prágai Hradzsin Ulászló-termé- ben délelőtt 10 és fél órakor a következő tárgy- sorozattal kezdődik: 1. A köztársasági elnök megválasztása (az államtörvény 56., 57., 58. és 59. paragrafusai, valamint az 1920 március 9-én kelt, 161. számú törvény értelmében), 2. A köztársasági elnök fogadalmat tesz (az államtörvény 65. paragrafusa). A kormány elnöke: dr. M. Hodza m. p. fiz elnök lemondása a minisztertanács előtt Prága, december 14. A minisztertanács szombaton, december 14-én 15 órakor rend­kívüli ülést tartott, amelyben a kormány el­nöke jelentést tett a lánai állami aktusról, amelyen Masaryk T. G., a köztársaság elnöke hivatalától visszalépett. Tudomásul vették, hogy a nyilvánosságot erről a sajtó révén közölt hivatalos jelentéssel Informálják. A köztársasági elnöknek néhány politikai jellegű bűncselekményt illető amnesztiáról szóló elhatározását szintén nyilvánosságra hozzák. A kormány elhatározta, hogy törvény- javaslatot nyújt be, amely a csehszlovák köz­társaság alapitójának és első elnökének, T. G. Masaryknak állami tiszteletadásával foglalko­zik. A javaslat értelmében élete végéig a lá- nai kastélyban fog lakni és megtartja elnöki fizetését. Hogyan történik az elnökválasztás? A köztársasági elnök lemondása pillanatától az uj elnök megválasztásáig az alkotmánytör­vény 60. paragrafusa szerint az elnöki jogkört a kormány tölti be. Az alkotmánytörvény rendelkezése szerint az elnökválasztó nemzetgyűlést a miniszterelnök a lemondást követő tizennégy napon belül köteles összehívni. Köztársasági elnökké meg­választható minden csehszlovák állampolgár, aki harmincötödik életévét betöltötte és kép­viselőválasztásra jogosult. Hogy a nemzetgyűlés az elnökválasztási aktust érvényesen végezhesse el, a választás idején kell, hogy a képviselők és szenátorok számának nagyobb fele legyen jelen. Vagyis a 450 képviselőből és szenátorból legalább 226-nak kell megjelennie. Hogy az elnök nyomban az első menetben megválasztassék, ahhoz a jelenlévők szavazatszámának két­harmadát kell elnyernie, vagyis a minimális törvényes jelenlét esetén a győztes jelöltnek 151 szavazatot kell kapnia. Ha a jelöltek egyike sem kapta meg a szük­séges számú szavazatot, vagyis a kétharmad többséget, újabb szavazást tartanak, Ha ekkor sem érte el egyetlen jelölt sem a kétharmad többséget, harmadik szavazást ejtenek meg. Ennek során szükebb választást tartanak ama két jelölt között, aki a második szavazás során a legtöbb szavazatot kapta. A kettő közül el­nök az, aki a harmadik szavazásnál több szava­zatot kapott. Vagvis nem szükséges sem két­harmad, sem a felénél nagyobb többség. Ha a szavazatok egyenlően oszlanak meg, úgy sors­húzás dönt. Masaryk négyszeri e'nSksé^e Masaryk Garrigue Tamást négy Ízben választották meg a csehszlovák köztársa­ság elnökévé. Ez elsőizben a forradalmi nemzetgyűlés 1918 november 14-iki ülésén történt. Az akkori választás voltaképpen nem volt a szó szoros értelmében vett vá­lasztás, hanem csak manifesztációs aktus, amellyel Masarykot elnökké kiáltották ki. Ez dr. Kramáfnak, a csehszlovák nemzeti tanács elnökének szavai szerint, áki a for­radalmi nemzetgyűlés első ülését megnyi­totta, a csehszlovák önállóság kihirdetésé­nek a kiegészítése volt. Másodízben 1920 május 27-én választották meg Masarykot elnökké az első választási menetben, har- madizben 1927 május 27-én s negyedszer 1934 május 24-én. Masaryk egész elnöksége alatt csupán egyszer képviseltette magát. Ez 1930 október 28-án volt, a prágai álilüum- ünnep alkalmával Akikor nem érkezhetett Prá­gába kellő .időben Tapolcsányból s ezért .kancel­lárja utján megkérte Udrzal kormányelnököt, hogy gondoskodjék képviseletéről, amint az al­kotmány előiirjia. A kormány a képviselettel a minisztereilmököt bízta meg. Ez alkalommal fo­gadni kellett a diplomáciai testületet, a nemzet- gyűlés képviselőit, a hadsereg küldöttségét és szemlét tartani a prágai helyőrség fölött. Udir- zail kormány elnök ellátta ezt a feladatkört s ar­ról távirati jelentést küldött a köztársasági el­nöknek, aki ezért köszönetét mondott neki. Más alkalmakon, például ünnepségekéin, temetése­ken, ahol a köztársasági elnöknek a részvétele nem tartozik végrehajtóhatalmánaik gyakorlá­sához, gyakran képvis>eiltette, magát a kormány- eilnök, vagy miniszter,- vagy országos elnök, vagy járási főnök utján. Hogy dolgozott Masaryk 1 Masaryk mindig személyesen látta el hivata­lát, még akkor is, amikor nyári szabadságon tartózkodott messze a fővárostól, vagy ha kül­földön volt, sőt még ha komolyan betegeskedett is. jelentéseket hallgatott meg, törvényeket, ki­nevezési rendeleteket irt alá, egybehívta a nem­zetgyűlést és berekesztette annak üléseit stb. Kötelességének tekintette, hogy minden mo­dern közlekedési eszközt fölhasználjon, hogy ezzel távolból is lehetővé tegye hivabalosko- dását és minden erejét megfeszítette, hogy legyőzze hivatala személyes gyakorlásának akadályait, így viselkedett 1934-es legutolsó betegsége ide­jén is. Betegsége alatt titkárai szabályszerűen dolgoztak Néhány legsúlyosabb napot leszá­mítva, bemutatták postáját és megtették előtte jelentéseiket. A titkárok beható részletességgel ismertették az elnök előtt a bel- és külföldi la- poik tartalmát, mert az orvosok megtiltották volt számára az olvasást. Jelentései rendszerint egy-egy és fél óra hosszat tartottak, sokszor hosszabb ideig is. Az elnök betegségének egész ideje alatt kontaktusban maradt a napi esemé­nyekkel és nem szakította meg ténykedését. Csak látogatókat nem fogadott, kivéve a mi­niszterelnököt. A nemzetgyűlés határozataival szemben Masaryk elnökségének egész ideje alatt mindössze tizenegyszer élt vétójogával, amikor visszautasította a parlament által el­fogadott törvényjavaslatokat. Utoljára 1928-ban történt ilyen eset. 1922-ig tiz tör­vényt utasított vissza. A kormány tagjaival Masaryk elnök élénk személyi összekötte­tést tartott fönn. A kormányelnökkel, a külügyminiszterrel és a nemzetvédelmi mi­niszterrel hetenként legalább egyszer talál­kozott. A minisztertanács ülésein nem jelent meg rendszeresen. Masaryk széklte’ye toyébbra is Léna marad A mai Vecerni Öeské Slovo jelenti, hogy a minisztertanács tegnapi ülésén jóváhagyta ama törvény javaslatát, amellyel a köztársaság -első elnökének jogviszonyait szabályozzák lemondá­sa esetére. Ugyancsak elkészült egy másik tör­vényjavaslat is, amellyel a köztársaság első el­nökének az „osvoboditel“, ,,fölszabaditó“ tör­vényes címet adományozzák. A fölszabadító elnök székhelye tovább is Lána marad, ahol el­nöksége utolsó évét töltötte. Media rádióbeszéde Hodza miniszterelnök ma délután rádió­beszédet mondott, melyben részletesen beszá­molt Masaryk elnök lemondásának lánai aktusáról s hosszasan méltatta Masaryk állam­férfiul tevékenységét, mellyel a csehszlovák történelem lefényesebb korszakát vezette. Beszédében arra is utalt, hogy az államban nem lesznek hatalmi versengések. „1918. október 28.-a óta a legfontosabb nap. ai Prága, december 14. A ma! cseh lapok termé­szetesen kivétel nélkül az elnöklemondás nagy- jelentőségű tényével foglalkoznak. A nemzeti szo­cialista párti „Ceeké Slovo" megállapítja, hogy mindenki tudatában van az állam és a nemzet, szá­mára annyira jelentős esemény fontosé ágának. „Nyugodtan Ítéljük meg az eseményeket, — ál­lapítja meg a lap, — mert meg vagyunk győződve arról, hogy a népképviseleí a nagy elnök szellemé­ben agy fog határozni, amint azt a nemzet és az állam érdeke ilyen súlyos időkben megköveteli. Amikor ál am-érdekről van szó, minden más szem­pontnak el kell némulnia.* A miniszterelnök párt­jának lapja, a „Venk-ov” a következőket irja: „Va­lamennyien tudjuk, mit jelent Masaryk lemondása, hiszen olyan történelmi személyiségről van szó, aki nagy egyéniségének bélyegét rányomta a nem­zet újkori történelmére és fejlődését befolyásolja.” A ,Záródni Politika" szerint 1018 október 28. ót* a mai a legfontosabb nap a köztársaság történeté­ben. Teljes tizenhét éven át úgy a belföld, mint a külföld megszokta, hogy a köztársaság fogalmát összekapcsolja Masaryk elnök személyével. A ,Pravo Lidu“ a következőket irja: „Az alkotmá­nyos élet először állít bennünket olyan gond elé, amelyre eddi-g bizony nem is gondoltunk szíve­sen... Masaryk elnök már korábban is lemondott volna, ha megfelelő biztosítékot kapott volna ar­ra, hogy az utódlás kérdését kedve szerint oldják meg, tehát úgy, hogy ez megfelel önmagával, a nemzettel s az egész világgal szemben való fele­lősségérzetének." A „Národmi Listy" azt hangoz­tatja, hogy 1918 október 28. óta nem volt ilyen fontos nap a csehszlovák nemzet történetében. A csehszlovák nép tudatában van a jelen pillanatok nagy jelentőségének, amikor sor kerül az ország első polgára személyének megválasztására. Masaryk pályafutása Masaryk G. Tamás 1850 március 7-én szüle­tett Gödingben, ahol apja urasági kocsis volt. Masaryk a népiskola elvégzése után német al- reá.ba került Auspitzba. Két esztendeig járt kö­zépiskolába a kis Masaryk, majd pedig Bécsbe került lakatosinasnak. Itt azonban sehogy sem találta helyét és még egy, ugyancsak sikertelen kísérlet után végképp szakított az iparospályá­val. Iskolaigazgatóhoz került gyakornoknak és itt feltűnően gyorsan elsajátította a latin nyelvet, majd pedig szorgalmas munkával elkészült a gim­názium tananyagával és letette a felvételi vizs­gát. Szülei látva törhetetlen buzgalmát, hozzá­járultak ahhoz, hogy tovább folytassa tanulmá­nyait és igy Masaryk 15 esztendős korában be­iratkozott a brünni német gimnáziumba. Masaryk szorgalmával és tehetségével kitűnt tanulótársai közül, annyira hogy amikor Lemotiler rendőrigaz­gató fia részére házi tanítót kerestek, az intézet tanárai egyhangúkig Masarykot ajánlották. Le- monier-vel azután Masaryk a bécsi akadémia- gimnáziumba került, ahol számos előkelő osztrák család fiával jutott kapcsolatba. Többek között osztálytársa volt Ausztria későbbi miniszterel­nökének, Beck bárónak is A bécsi egyetemen fi­lozófiát hallgatott és 1876-ban letette a dokto­rátust. Lipcsében folytatta tanulmányait, itt Is­merkedett meg későbbi feleségével, Garrigue Sa­roltával is, akit 1878-ban oltárhoz vezetett. Rö­viddel ezután ,Az öngyilkosság, mint a jelenkor szociális tömegjclensége* cimü munkájával habi­litált és kinevezték a bécsi egyetem bölesészet- karára docenssé. 1882-ben pedig, mint rendkívüli tanár a prágai egyetemre került. Prágai műkö­désének megkezdése után nemsokára bekapcso­lódott az emlékezetes königinhofi kéziratvitába. Amint ismeretes, a cseh irodalmárok rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítottak ennek a közép­korinak vélt irodalmi emléknek, erről azonban Masaryk kiderítette, hogy közönséges hamisít­vány. Masaryk leleplezése természetesen nem nő vélte a fiatal tanár népszerűségét. A kézirat­vitában elfoglalt álláspontja miatt nagyon sokáig kellett várnia rendes tanárrá való kinevezésé­re is. 1891-ben kapcsolódott be aktív módon a poli­tikába. Az ifjucseh párt programjával a pi-ekí választókerület beküldte a bécsi parlamentbe, 1892-ben a cseh tartománygyülésbe is beválasz­tották. Nagy feltűnést keltett Masaryk egyik, be­széde a bécsi parlamentben. 1893 novemberében a magyar befolyás ellensúlyozására független cseh állam létesítését ajánlotta. Masaryk rövidesen konfliktusba került az if­jucseh párt vezetőivel, lemondott mandátumáról és 1899-ben kilépett a pártból. Megalakította a rea'ista pártot, amely számban kicsi volt, de ve­zetése alatt meglehetősen tekintélyes politikai súlyra tett szert. A századfordulón Masaryk neve az ismert pol* nai vérvádafférrel kapcsolatban került forgalom­ba. Röpiratot jelentetett meg, amelybe,! rendkívül éles hangon e'itélte a vérvád terjesztőit. Azzal vádolták meg, hogy a zsfdők megvesztegették, ez azonban nem vette el kedvét a harcból és to- vább fo’ytatta a küzdelmet a vérvád ellen. Fel­adatának tekintette, hogy a cseh népet megsoi- badiíja az ilyen káros babonáktól í997-ben m á'ta'ános tilkos választójog alapján Ismét be­választották az osztrák birodalmi gyűlésbe, ez­I i í Az uj elnököt megválasztó nemzetgyűlést az eddigi elnök visszalépése után 14 napon beiül egybe kell hívni, a lemondás, egyol­dalú aktusa az elnöknek, személyi aktus, nem tartozik kormányzó és végrehajtó ha­talmának aktusai közé s ezért a kormányelnök nem jegyzi ellen. Masaryk elnök azzal a nyilatkozattal, hogy elhagyja hivatalát, megszűnt köztár­sasági elnök lenni s végrehajtó hatalmának hatásköre az al­kotmány torvény értelmében a kormányra száll át, amely ennek gyakorlásával a kormányelnököt bizhatja meg. fi kormányra száll áf az e'niki jégkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom