Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-29 / 273. (3825.) szám

^M<M-7V\AGtARFflKLM> 7 I 1935 november 29, péntek. Gazdag szén~ és kőolajrétegeket fedezett föl a Garam mentén egy fiatal csatai jogász Szakértők és állami érdekeltségek igazolják a felfedezést ■ Bányarészvénytársaság alakul tizenkét millió alaptőkével? ■ Ha a munkanélküli jogászdoktorból geológus válik ... Oroszka, november 28. (Sajóit t/udósitóniktól.) Egy fiatal csatai jogász, dr. Klucska Jenő, aki a prágai egyetemen szerezte meg a doktorátust, hosszabb időn át nem tudott elhelyezkedni, ezért a fiatalember régi kedvenc tanulmányá­val, a geológiával kezdett foglalkozni. Az alig harminc éves „munkanélküli41 intellektuell gya­korlati utón is értékesíteni próbálta ismereteit és ezért a nyár folyamán kutatásokat végzett Bény és Csata között. A fiatalember kutatásai oly eredménnyel jár­tak, hogy ma már az egész Garam mentén egyébről sem beszélnek, mint arról a felbe­csülhetetlen szén- és petróleumkincsről, amely a kenyértermő rónaság alatt rejlik. A garemmeinti falvak határaiban ismeretlen urak jelennek meg, hol itt, hol ott kutatnak, vizsgálatokat végeznek és megállapodásokat kötnek a főtulajdonosokkal. Fontosnak tartot­tuk, hogy felkeressük dr. Klucska Jenőt, aki első felfedezésével izgalomba hozta nemcsak a környék lakosságát, de az idegen érdeklődőket, tudós szakértőket és pénzembereket is. Harminc méter mélységben a Garam mentén fekszik. Ez a lignit az analízis folytán bő per- mezser-olajokat tartalmaz 8X15 százalékban,. A mélyebben fekvő rétegek tetemesen nagyobb mennyiségű olajat tartalmaznak. Az összes szénrétegek felett és alatt 10—15 centiméteres vastagságú kőolajüledék van. Ezt nemcsak Duda mérnök állapította meg, de konstatálta később a gbeli-i állami telepeken Stracanek mérnök és Langr igazgató Néhány nappal ezelőtt itt járt a helyszínen dr. Telekdy Róth Károly neves geológus, a debreceni egyetemi tanár is, aki szintén kijelen­tette, hogy itt gazdag kőolajtelepek léteznek. A Garam keleti oldalán, amely legalacsonyabban fekszik, kétség nem férhet az olaj és 6zénrétegek létezéséhez.- >> nak, — vetettem közbe, — mert hiszen az ipari és gazdasági életre nézve is elsőrendű fontossága van ennek a kérdésnek, tájékoztasson bennünket arról Í6, mi lenne a legsürgősebb teendő? — A magam részéről az adott koncesszió alapján mintegy 60 négy­zetkilométernyi területet kutatási körben zá­roltam. A Garam nyugati oldalán pedig a gbeli-i állami telepek 100 kilométernyi területet vettek zárlat alá a napokban. Az én területemre ala­kulóban van egy társaság Prágában, amely a közeljövőben 12 millió alaptőkével kezdi meg működését. S ha a pénz megvan, semmi akadálya annak, hogy hozzálássunk ahhoz a munkához, amely Délszlovenszkó gazdasági életének kétségkívül hatalmas fellendülést hozna. — Ha tényleg ily kecsegtető kilátások van­A népszámlálás 250 ezer idegent talált, de csak 180 ezren jelentkeztek regisztrációra Cerny belügym'irrter uerint már állambiztonsági okok­ból is szükség van az uj állampolgársági törvényre A fiatal jogász készséggel mondja el, hogy valóiban nagyjelentőségű fölfedezésre bukkant. Az a,párti partok Legalsó rétegeiben lignitre talált a julius hóban végzett kutatásai során. Kezdetben maga ásott és miinél mélyebbre ju­tott az iszapos földben, annál vastagabb szénréteg került elő. Felfedezéséről nem szólt senkinek, hanem megszerezte a kutatási engedélyt és munkásokat fogadott fel. Kezdetben kut- sze-rü ásást végeztek, de munkájukat megakasz­totta a beömlő víztömeg. Ekkor negyvenméte­res kézifurót szerzett be dir. Klucska s evvel ha­ladtak lefelé. Alig fúrtak 10 méter mélységbe, amikor meglepetésükre teljesen zöld, majd piros szinü olajos agyag került felszínre. Néhány nappal később dr. Klucska a kivá.jt agyagból m'mtát küldött egyik Dorogon lakó rokonához, hogy analizálhassák azt a dorogi szénbányáik laboratóriumában. Ez meg is tör­tént. Mielőtt azonban dr. Klucska információkat kapott volna Dorogról, a budapesti rádió már jelentette — nyilván a dorogi laboratórium indiszkréciója folytán, — hogy a Garam mentén kutatásokat végez­nek s a szakértői vélemények egybehangzóan igazolják a gazdag diszlokációs szénvonalak és kőolajmedencék fekvését és kétségkivüli létezését — Harminc méter mélységet értem el a Ga­ram feneke alatt, — mondotta dr. Klucska — de tovább már nem bírtam fúrni, mert anyagi viszonyaim gátoltak ebben. Szakértői igazolás — Elhatároztam, hogy szakértőt hozatok Prá­gából. Tetemes költséggel kihozattam Duda M. mérnököt, az ismert geológust, asi alapos szak­értői vizsgálat alá vette az anyagot és megálla­pította, hogy Csata és Bény között kezdődik a diszlokációs vonal, amely az első niocen-korbeli szénréteg­nek a feltörése. Véleménye szerint egymás fe­lett három szénréteg húzódik, mind a három príma minőségű. A felső ligniteréteg körülbelül 12 méter mélyen — Egyezséggel végződött a nyitrai város- h’ró rágalmazási pere. Munkatársunk jelenti: Az egyik nyitrai helyi lapban Pósfai János nyugalmazott tanító három támadó cikket jelentetett még Mojtó nyitrai városbiró ellen. A cikkek állítólagos szabálytalanságokra mu­tattak rá, amelyek a cikkek szerint az épitő- saövetkezetben történtek, ahol Mojtó város­biró vezető szerepet játszik. A szövetkezet vezetősége sajtópereket indított a cikkíró ellen. Az első perben Pósfait pénzbírsággal sújtották, tegnap került tárgyalásra sor a két másik perben és a tárgyalás egyezséggel vég­ződött. Pósfai hajlandó helyreigazító nyilat­kozatot közzétenni és kijelenteni, hogy nem volt szándéka a szövetkezet vezetőségét, kü­lönösen Mojtó városbirót megsérteni. A fel­jelentőket dr. Arnold Sándor nyitrai ügyvéd képviselte. — Kifosztották az ilosvai kereskedőt, mi­alatt a templomban imádkozott. Beregszászi tudósítónk jelenti: Rerg Sámuel jómódú ilosvai kereskedő tegnap este a templomiból hazatérve 'megdöbbenve látta, hogy mialatt a templomban imádkozott, betörő járt a laká­sában és onnan 3000 korona készpénzét el­vitte. A kereskedő följelentésére a csendőr­ség megindította a nyomozást. Prága, november 28 Dr. Cerny belügyminiszter tárcája költségvetésének bizottságbeli tárgyalása végéin röviden reflektált a vitában elhangzottakra A törvényhozási teendők között legelső helyen említette az állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről szóló törvényt s az állami zászlóról és lobogóról szóló törvényt. A határvidéki övét — mondotta többek között — minden állam különösen fontosnak tartja. Különö­sen ügyelnünk kell oly emberekre, akik csehszlo­vák állampolgárok s a határon túl különféle funk­ciókat vállallak s e funkciókat úgy gyakorolják, hogy a határvidéki lakossággal állandó összeköt­tetésben maradinak. Az államnak védekeznie kell e személyekkel szemben és különösen azokkal szemben* akik al állammal szemben ellenséges ér­zületüknek bűncselekmények elkövetésével is ki­fejezést adtak. Az ilyen esetekben hatékony eszköz lesz az ál­lampolgárság szerzésének s elvesztésének módját Komárom, november 28. (Saját tudósítónktól.) A komárommegyei Martos községnek, Szlovenszkó néprajzilag egyik legérdekesebb szinmagyar köz­ségének nagy ünnepe vo!t®A SzMKE kuiturházat avatott a községben, öt éve áll itt már fönn a SzMKE, számtalan kulturelőadáist és szinielő- adást rendezett ez alatt az idő alatt, de nagy szükségét érezte a község a kulturháznak, mi\el az iskola termei szűknek bizonyultak már. Martos község Szlovenszkó-szerte nevezetes: né­pe Ősmagyar, soha mással nem keveredett, apró, fekete, mokány-fajta, amely az évszázadokon át megmentette sok ősi hagyományát, jó és rossz szokását, de különösen színes, gazdag népvisele­tét egész a mai napig. Martoson a férfiak is még az ősi viseletben jár­nak ® a munkaruhájuk is „eredeti martosi“, épp­úgy, mint az asszonyoknak-lányoknak is. Különö­sen kiválik Komárommegyének ez a szöglete ké­zimunkáival. A martosi metéléses, rávarrásos munka ország­szerte híres. Propagálásában az utóbbi évek folyamán a SzMKE- nek is nagy része volt s ezután is szerepe lesz. A martos! nép szerepel Feszty Árpád hires körképén is, módéiként. Ebben a nevezetes községben volt vasárnap a kulturházavatás. Messze vidékről is eljöttek a mar- tosiak házavatójára, nem tekintve azt sem, hogy a falu úgyszólván megközelíthetetlen ilyenkor, utai a hatalmas sár miatt járhatatlanck. Különösen kedves volt a garamszentgyörgyi dalárda eljövete­le: a garamszentgyörgyiek a maguk költségén za­rándokoltak el Martosra, lelkészükkel együtt. Hogy a kulturház létesülhetett, abban a SzMKE ottani titkárának, Vecsey Lajosnak van nagy érdeme s oroszlánrészp. Fáradhatatlan buzgalommal gyűjtött pénzt és munkát, hogy a kulturház őszre álljon. szabályozó uj törvény és mindent el kell kö­vetni annak érdekében, hogy e törvény javaslata az unifikációs minsztériummal egvértelemben mielőbb elkészüljön. A miniszter ezenkívül az önkormányzatok pénz­ügyi nehézségeiről beszélt s bejelentette, hogy a jövő évben a járási hivatal uj épületet kap Lé­ván, Nagymihálvon, Érsekujvárott, Pöstyéuben, Rózsahegyen, Szencen, Huszton és Munkácson. Az ungvári országos hivatali palota is elkészül. A külföldiek jelentkezéséről szóló törvény alapján 115.361 jelentkezés futott be az országos hivatalhoz, ami a családtagokkal együtt 180 ezer személyt jelent. Legtöbb a lengyel, majd né­met, osztrák és magyar állampolgár. A népszám­lálás 250 ezernyi idegen állampolgárt talált a köztársaság területén, vagyis 70 ezernyi idegen nem jelentkezett. Megtörtént minden intézkedés ezek megállapítása érdekében. A miniszter, vég.üi az államrendőrség és csendcr- ség technikai felszerelésének kérdéséről beszélt. A martosiak nagyrésze ingyen fuvart s munkát szolgáltatott a kulturházhoz, valóban közös fá­radsággal építették. A színpadi függöny egyedülálló a maga nemében: gyönyörű martosi munka ez is, Vecsey Lajosné ter­vei szerint készült. A Rózsás János által használt festészeti motívumok is nagyrészt martosiak. A megnyitóünnepségen a nagytermet zsúfolásig töltötte meg a közönség. Soraiban ott láttuk Ba­logh Elemér református püspököt, dr. Dudás járási főnököt, Pelikán János főjegyzőt, Feszty István földbirtokost, a SzMKE központja nevében Szom- bathy Viktor főtitkár jelent meg, valamint dr. Ke- nessey Kálmán és még sokan mások. A garamszentgyörgyi dalárda Vecsey Viktor lel­kész-karnagyuk vezetésével többször fellépett e ha­A Kis Magyarok Lapja rejtvényszelvénye ----------------­A 44 számú rejtvényeket megfejtette: (olvashatónévés pontosam:) NzinHÁz-Kőrő>v-K.ai>TnRA Fölavaitáh a SzMKE martosi kuíturházát i. A nevezetes szinmagyar község nagy hulturünnepe 1113 Ilii VALÓDI EGÉSZSÉGES SZAVATOLTAM KOFPSfNMEMTBS BABKÁVÉ tásossá, ünnepélyesebbé tette a megnyitót. A fe­gyelmezett összkar nagy tetszést aratott. Puskás Lajos helybeli lelkész bevezető beszéde után Ve­csey Viktor mondott hatásos, lélekbemarkoló meg­nyitóbeszédet, majd Balogh Elemér református püspök mondott imát, P. György Mihály Boross Béla egy versét szavalta szépen, Vecsey Lajos a kultunházépités fejleményeit ismertette. A SzMKE vezetősége nevében Szombathy Viktor beszélt. Megható volt a martosiak szeretettnek megnyil­vánulása az épitési akció kezdeményezőjével szemben. Este a „Falu rossza” című színdarabot adták elő a kitűnő martosi műkedvelők, Osztényi Benő igazga­tó-tanító szakavatott rendezésében s irányításában, eredeti martosi népviseletben. A kulturház megnyi­tónak nagy sikere volt: a Mátyufifölde egy kulrtur- házzal gazdagodott. A Kazinczy-hSnyvhiadó értékes könyvajándéha a SzMKE-neh Komárom, november 28. A Kazinczy Könyvkiadó Szövetkezet (Magyar írás) igazgatósága abból az alka­lomból, hogy Tamási Áronnak, a kitűnő erdélyi írónak „Énekes Madár” cimü szé­kely mesejátékát előadták, a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet szervezeteinek aján­dékozta a színdarab könyvalakban megje­lent példányait. Több száz kötet jutott igy a SzMKE komáromi központjának birtoká­ba s a központ minden szervezetének eljut­tat egy-egy példányt a népies mesejátékból. Könyvalakban is, roppant élvezetes, ked­ves olvasmány: az ,,Ábel-könyvek‘‘ kitűnő írójának minden írói erénye megcsillog e könyvben: pompás mesejáték, humorral át­szőtt szerelmi história, a népies képzelet csodáival fűszerezve. Mint olvasmány és mint színdarab egyképpen nyeresége a szlo­venszkói szellemi életnek s a Kazinczy Szö­vetkezetét hála és köszönet illeti, hogy nagyszerű ajándékával szintén hozzájárult a SzMKE-szervezetek nemes munkásságá­hoz, jeléül annak, hogy a szlovenszkói ma­gyar kultúrintézmények célkitűzéseikben megegyeznek s szívesen segítik egymást. Az „Énekes Madár“-nak nagy sikere volt éppen a múlt héten budapesti színpadon; a kritikusok kiemelik a darab naiv báját, fi­nom szentimentalizmusát s azt a tősgyöke­res népiességet, amely a darab lelke. Most tehát szlovenszkói színpadokon is bemutat­kozhat az „Énekes Madár’*, a Kazinczy Könyvszövetkezet bőkezűsége ezt lehetővé tette. Az SzMKE-fiókok szives szeretettel fogadják a könyvet akár olvasmányul, akár előadási darabul. A könyv néhány példánya kapható a Szlovenszkói Magyar Kultur Egylet köz^

Next

/
Oldalképek
Tartalom