Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)
1935-10-20 / 241. (3793.) szám
1935 október 20, vasárnap 'ÍRMM-MAGfaxR-HIRLAP Kassa képviselőtestülete a kommunisták szavazatai ellenében elfogadta a város 87 milliós költségvetését Ungár Jób a magyar nemzeti párt nevében a magyarság kulturkfiveteiéseit feltette ki az álta.ános vitában ■ Tost indítványára a város leltárt késiiüet vagyonáról Kassa, október 19. Tegnapi számunkban beszámoltunk Kassa város képviselőtestületének üléséről, amelyen a város 87 milliós költségvetését vették tárgyalás alá. Az általános vita keretében a magyarság első szónoka Tost László, helyettes-polgármester volt, aki az országos keresztényszocialista párt elvi álláspontját fejtette ki, a másik magyar fölszólaló pedig dr. Ungár Jób, magyar nemzeti párti városi képviselő volt, aki beszédének elején a kassai magyar reálgimnázium jobb elhelyezését követelte. Az épület nehézségei mellett a szülők értekezlete nem egyszer követelte, hogy legalább a padokat cseréljék ki, mert a régiek még elemi iskolás gyermekek részére készültek. A magyar reálgimnázium jobb elhelyezése megoldható lenne, ha a Komcnsky- uton tervezett uj szlovák reálgimnázium egyik szárnyához mérsékelt költséggel egy külön traktust épitenének a magyar tagozat elhelyezésére — Ha a város. — úgymond, — az északi elemi iskola legutóbb elhatározott .építkezésével minden törvényes vagy szerződéses kötelezettség nélkül ily hatalmas összegű beruházást vállalt magára, minden tiltakozásunk és helytálló jogi érveink ellenére, akkor ezt az aránylag jelentéktelen áldozatot is meg kell hoznia magyar gyermekeink korszerű nevelése érdekében. A városi kSzköRgvlár leve •— Magyar kisebbségi kultúránkat egyébként is mostohán kezelik. így a városi közkönyvtár olvasóit is, az ott vezetett statisztika szerint, 80 százalékban magyarok teszik, mégis a könyvek beszerzése és a hirlapok előfizetése nem ebben az arányban történik, hanem a lakosság hivatalos nemzetiségi kulcsa szerint, holott egy könyvtár vezetésében nem érvényesülhet más szempont, mint az, hogy olyan olvasnivaló álljon a közönség rendelkezésére, amilyet az keres. Szűkkeblűén dotálja általában a költségvetés a költutális célokat. A polgármester ur ezt azzal mentegeti a költségvetéshez csatolt kísérőlevélben, hogy-a költségvetés egyensúlya csak rendki víilL • takarékossággal tartható fenn. Ez igaz, de a takarékosság mégsem mehet egyedül a kultúrintézmények rovására, mert egyéb tételeknél is lehetne takarékoskodni. A kultúra, főként a magyar kultúra presztízse Kassán nem szenvedhet csorbát. Ifjúságunk elhelyezkedése és a nyelvi jogok — Súlyos sérelme az itteni magyarságnak az is. hogy a fiatalságunk nem talál kellő mértékben elhelyezkedést ennek a városnak az igazgatásánál, melynek köveit mégis csak az őslakosság hordta össze. Igaz, a régi városi tisztviselők nagyrésze itteni őslakó, de a fiatalság elhelyezésénél érvényesülnie kellene annak a méltányossági szempontnak, hogy a városi állások nagyobb részét meg kellene hagynia azoknak akik az államnál kevesebb kilátással bírnak az elhelyezkedésre. Nyelvi jogainkat viszont egy még hivatalosan ki sem hirdetett népszámlálási statisztika alapján, mohó gyorsasággal vonták meg s az erre vonatkozó határozatot annak jogerőre való emelkedése előtt hajtották végre az uccatáblák kicserélésével és a magyar nyelvhasználati jognak a városházán való megszüntetésével. Pedig a nyelvtürvény csak a kisebbségi nyelvben beszélők létszámának 20 százalék alá való csökkenése esetén szünteti meg a nyelvi jogokat, de nálunk ezt a nemzetiségi arányszámhoz kötötték. Ez pedig különbség, mert az alkotmánytörvény is nemzetiségei nyelvi és felekezeti kisebbségek között tesz különbséget. — A felsorolt sérelmek ellenére nem célja a magyar nemzeti pártnak, hogy a költségvetés el nem fogadásával zavarokat idézzen fel a város gazdálkodásában, azért a költségvetést pártom nevében a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. A közgyűlés általánosságban megszavazta a költségvetést Ezután több pártok szónokai szóltak hozzá a költségvetéshez. Herha János a cseh iparospárt, Margáth János és dr. Bucsek József a Hlínka- párt, Ménessy István, Szabó Gyula és Hurcsik a kommunista párt, Janoud Váelav helyettes-polgármester és Rácz Gyula a szociáldemokrata párt, dr. Weissev Ernő a zsidópárt, dr. Nógrádi AÍbert pedig a városi párt nevében fejtették ki álláspontjukat, illetve mondottak bírálatot, amely különösen a kommunisták részéről volt éles, akik többek között a hajléktalanok részére munkáslakások építését követelték. A felszólalásokra Maxon polgármester hosszabban reflektált, majd elrendelte a szavazást, melynek eredményeként a képviselőtestület 41 szavazattal a kommunisták 7 szavazata ellenében általánosságban elfogadta a váró*? jövő évi költségvetését. A költségvetés részletes tárgyalása A pénteki folytatólagos közgyűlésen a képviselőtestület részleteiben is letárgyalta a városi költségvetést. A községi vagyon költségvetésénél Tost László helyettes,polgármester javaslatára kimondotta a képviselőtestület, hogy az 1935. évi zárszámadással egyidejűleg pontos és felértékeléssel egybekapcsolt leltárt készíttet a város összes ingó és ingatlan vagyonáról, beleértve a városi könyvtár könyvállományát, a keletszlovenszkói muzeum városi tulajdonát képező gyűjteményét és a városi irattár anyagát is, mélyből például Mátyás királynak egy sajátkezü- leg irt értékes nyugtája hiányzik. A városi vagyon leltározására már csak azért is szükség van, hogy a kölcsönügyletek lebonyolításánál tudjuk, milyen vagyonnal rendelkezik a város. Ugyancsak elfogadta a képviselőtestület Tost László indítványára azt is, hogy a város abaujszántói szőlőbirtokát részben vásárlással, részben telepítéssel, megnagyobbítják, azonkívül pedig a város minőségi borait tetszetős palackozásban, .külön árusítani. üzlethelyiségben fogják fi keresztéii^szosialistáh a kisáparasoHárt A szociális gondoskodás fejezeténél Wirth Gyula (keresztényszocialista) indítványozta, hogy emeljék fel a munkanélküli kisiparosok segélyezését, mert ez a réteg érzi a legjobban a rossz gazdasági helyzet súlyát s a városnak kötelessége fokozottabb mértékben segíteni a munkanélküli, tönkrement kisiparosságon. — Ebben a fejezetben, a többi menzák segélyeivel együtt, G030 koronát szavazott meg a képviselőtestület a magyar diákmenzák részére is. Ványai István (keresztényszocialista) javasolta, hogy a kisiparosok felsegélyezésére előirányzott 14.000 koronát emeljék fel 20.000 koronára. A rendkívüli költségvetésben ugyancsak hasonló emelést javasolt Elfogadott magyar indítványok Tost László helyettes-polgármester javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy a magyar színház részére járó városi szubvenciót ezután nem közvetlenül a színigazgatónak, hanem a Magyar Szinpártoló Egyesületnek fogják kifizetni. Ezzel a rendelkezéssel azt akarják megakadályozni, hogy a szubvenciót a színigazgató különböző hitelezői le ne foglalhassák a maguk javára és igy az igazgató ne jusson semmihez. A megalakítandó magyar közművelődési választmány céljaira 5.000 koronát szavazott meg a közgyűlés ugyancsak Tost László helyettee-polgánnester javaslatára. Végül Ványai István keresztényszocialista képviselőtestületi tag indítványára a közgyűlés úgy határozott, hogy a költségvetésben 10.000 koronával emeli fel a kisiparosok leisegélyezésére előirányzott tételt. Ezzel az eddigi 30.000 korona helyett 40.000 korona fog a város rendelkezésére állni a munka- nélküli kisiparosok felsegélyezésére. A költségvetés tárgyalását e^te fél tíz órakor befejezték. Nagy tűz pusztítatSa Lmum-lenlonó gyárban Felrobbant egy iizméteres torony ■ Három tűzoltó súlyosan megsérült Budapest, október 19. (Budapesti szerkesztősé I günk telefonjelentése.) Tegnap este a Linum Taussig-féíe kender- és lenfonógyár Karolina-uti telepén kigyulladt az úgynevezett előkészítő telep. Az egyik gépből szikra pattant ki s attól keletkezett a tűz. A gyári tűzoltóság és a közeli j kerületek tűzoltósága nagy erővel fogott hozzá a tűz oltásához és már-már ugylátszik, hogy sikerült elszigetelni a tüzet, amikor, újabb szikrai felgyújtotta a közeli tizméter magas tornyot, amelyben különböző hulladék volt fölhalmozva. A hulíádékanyag tüzet fogott és a torony fölrobbant. A szertehnlló vaslemezek és téglatíarabok három tűzoltót életveszélyesen megsebesítettek. Tüzet fogott a rakíárhelység is, amelyben tizenöt vagon lenanyag égett porrá. A tűzoltóságnak csak a késő éjjeli órákban sikerült nagyne- hezen a veszedelmes tüzet lokalizálni. A pozsonyi kereskedők illeti fteos? i üiipr nyelveI ne MiitáSlÉÉ céifsiiiten A kereskedők és a kisen:ég figyelmébe Pozsony, október 19. A magyar nemzeti párt pozsonyi sajtóosztálya közli: Ismeretes, hogy Pozsony magyarajka lakossága, illetőleg a délről, délkeletről -és keletről Pozsonyba törekvő magyarság, amely úgy magánügyi, mint üzleti és szórakozási célból állandóan nagy tömegekben keresi fel az ősi városi, fájdalmas megütődéssel látja — a magyar uccanevek és hivatalos tájékoztató feliratok hivatalos eltávolítása nyomán — a pozsonyi üzleti világ részéről azt a semmiképpen sem megokolt jelenséget, hogy a cégtáblákon, cégfeliratokon, egyáltalában üzleti, kereskedelmi külső megnyilvánulásokban a magyar nyelvet teljesen indokolatlanul mellőzik. Amidőn számos csehszlovák cég saját jól felfogott üzleti érdekében magyar feliratokat, ismertető jelzéseket is használ, ugyanakkor számos nem-csehszlovák cég ezt mellőzi, olyanok, amelyek üzleti körének igen tetemes százalékaránya magyar vevőközönségből áll. Amidőn utóbbi cégek, vállalatok ezen eljárása ellen a legélesebben tiltakozunk, egyben felhívjuk magyar kereskedőinket, cégeinket, kis- és nagyiparosainkat, hogy egyrészt nemzetükhöz való ragaszkodásuk alapján, másrészt jól felfogott üzleti érdekeik érvényesülése céljából tartsanak ki a magyar cég-, feliratok, magyar ismertető felírások és szövegezés mellett, illetőleg állítsák vissza ezeket. Ez a kitartás nem jelenti azt, hogy más nyelveket mellőzzenek, hanem csupán azt, hogy más nyelvek mellett a magyar nyelvet semmi esetre ne mellőzzék. Irányadóak erre: a szövetkezett és társult főhalalmak és a csehJszlovák állam között Saint-Germain-En-Laye- ben 1919 szeptember 10-én létrejött — és a csehszlovák törvényhozás 1921. évi december | 31-én kelt. 508. számú törvénybe cikkelyezett — szerződés, amely I. fejezetének 7. ! cikkelye és 3. bekezdése szerint: a csehszlovák polgároknak semmilyen korlátozásuk nincsen bármely nyelv szabad használata tekintetében úgy a magán, mint a kereskedelmi érintkezés terén (relációban), a vallásra vonatkozó ügyekben, sajtóban, vagy bármely természetű közzétételben. valamint nyilvános gyűléseken. Továbbá az 1920. évi, február 29-én kelt 121. számú alkotmánytörvény (nyelvtörvény) 128. paragrafusának 3. bekezdése igy intézkedik: A csehszlovák állampolgárok az általános törvényeken belül szabadon használhatnak bármely nyelvet a magán- és kereskedelmi érintkezésben, a vallást érintő ügyekben, a sajtóban, bármely közzétételben, úgyszintén nyilvános népgyüléseken. Amidőn tehát ezen törvényes intézkedésekből következik, hogy a magyar nyelv kereskedelmi, üzleti, illetőleg magánhasználatát korlátozó rendszabály vagy intézkedés nem érinti, nyomatékosan felhívjuk üzletembereinket arra, hogy a magyar nyelvet nyilvános — tehát ez esetben üzleti vonatkozásokban — ne mellőzzék. A Pozsony—Komárom—Érsekújvár háromszög (közbeesőleg Csallóköz) legalább is 200.000 főnyi, Pozsony felé irányuló magyarságától senki sem várhatja el, hogy bevásár-l I Zásainál, üzletei lebonyolításainál pénzét a magyar nyelvet bojkottáló cégeknél, vállalatoknál, iparosoknál költse. Ezen igen erős, hatalmas tömegű és Pozsonyba törekvő vásárlási réteg természetesen előszeretettel keresi fel azon kereskedelmi, áru- és ipari forrásokat, amelyek legalább is annyi előzékenységet tanúsítanak, hogy a magyar nyelvet üzleti és nyilvános vonatkozásokban nem mellőzik. A Slovenská Liga a kormány segítségét kéri a kosniripi szlovák iskolák számára Prága, október 19. A Národní Politika jelentése szerint a Slovenská Liga komáromi szervezete a jövő hét elején küldöttséget küld ki Prágába az iskolaügyi miniszterhez. A küldöttségnek az a célja, hogy az iskolaügyi miniszter figyelmét ráterelje a komáromi szlovák iskolák állítólagos tarthatatlan helyzetére. A küldöttség a kormány két szlovák tagját, Hodza és Dérér minisztert is fel fogja keresni, hogy megnyerje őket kéréseinek támogatására. A lap szerint rendkívül fontos kérdésekről van szó, mert egy határbástya iskolái forognak veszedelmben. Értesülésünk szerint a Slovenská Liga küldöttsége egy uj komáromi szlovák reálgimnázium felállítását is kérni fogja a kormánytól. Leégett egy nógrádi Saiu Losonc, október 19. (Saját tudósítónktól.) Nógrád egyik legszegényebb községében, Buda- száiiáson tűz ütött ki, amely rohamosan terjedt és még most is pusztít. Eddig negyven lakóház borult lángba a melléképületekkel együtt. A házak legnagyobb része szalmával van fedve és az egész községben alig van olyan kút, amely elegendő vízmennyiséget szolgáltatna az oltáshoz. így az egész községet pusztulás fenyegeti annak ellenére, hogy az egész környék tűzoltósága kivonult a tűz oltására. Losoncról motoros szerelvénnyel érkeztek meg a tűzoltók a pusztulás színhelyére. A SKÓT SZAKÁLLA „Ejnye, komám, hogyan növesztettél ekkora szakállf?” Skót: „Tíz évvel ezelőtt megszökött a: öcsém és magával1 vitte a borotvát.” 7
