Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-11 / 233. (3785.) szám

4 <PBX<aiMAGtoRHIRLaá 1935 okfcdber 11, péntek. Katonai jelentés az afrikai hadszíntérről szállása. A főhadiszálláson Ras Kassa föpa-> Négyezer méter magas hegyóriások között helyezkedik el az abesszinek f ővédelmi vonala A második védelmi vonat előli lógnak lejátszódni a hadjárat legvéresebb ütközetei London, október 10. Az ellentmondó hiva­talos vezérkari és magán jelentések csalhatat­lan bizonyítékai az összes abesszin frontokon dúló, ide-oda hullámzó elkeseredett harcoknak. Olaszország hadműveleteit három frontszaka­szon indította meg, a három hadsereg közül jelenleg az offenziva súlypontja az északi hadseregen van, amely az Adigrat—Adua—Akszum vonalat tartja. Annyi bizonyosra vehető, hogy az olasz had­erők óriási technikai fölényük ellenére, csak nagy véráldozatok árán tudnak előrenyomulni és ma még az sem bizonyos, hogy vájjon tar­tani tudják-e a gyore előrenyomulással elért pozíciót. A magas hegységek, a kopár sivata­gok, a sok betegséget magában rejtő egészség­telen éghajlat, az utánpótlás nehézségei ólom- súlyként nehezednek a bátTan előretörő olasz csapatokra-. Az olasz hadjáratnak máris van egy olyan tapasztalata, melyet bizonyos meg­döbbenéssel vesznek tudomásul azok, akik elő­szeretettel a harcmezőn is a gépet akarták elő­térbe helyezni az ember harci telj esi tőképes­ségével szemben. Az északi hadsereg nehézségei Az északi hadsereg egyelőre előőrseit a Tar kazze-folyó völgyéig tolta előre és előrelátha­tólag néhány napos megerősítési munkálatok után fog csak offenzivába kezdeni. Most kez­dődnek csak az olasz hadsereg számára a su- lyosabbnál-fiulyosabb technikai nehézségek, amelyeknek leküzdése sokszor emberfeletti feladatok elé állítja a katonaságot. Az ember- és anyag veszteségek pótlása, az élelmiszer- és ivóvízkészletek kiegészítése, az ösz vér utak átépítése is igen sok időt vesz igénybe. Az pedig túlságosan kockázatos vállalkozás lene, hogy ha a hadtápterület teljes biztosítása és berendezése nélkül De Bono csapatai újabb offenzivába kezdenének. A keleti, úgynevezett Danakilrarovonalnak a Muszali-hegy elfoglalása után egyelőre nem jut nagyobb szerep a hadműveletekben. Az olasz Szoimáli-földről felvonuló déli olasz had­sereg viszont széles útvonalon nyomul előre és valószínű, hogy ennek a hadseregnek kell a leg­hevesebb abesszin ellenállással szembefordulni. Katonai szakértők véleménye szerint a déli olasz hadsereg föladata elsősorban az, hogy mennél több ellenséges erőt kössön le és igy megkönnyítse De Bono seregeinek rohamos előretörését Abesszínia szivébe. A déli hadsereg a Harrartól délkeletre fekvő vizforrásokat fogja megszállni, hogy a gyors iramban előretörő hadsereg megfelelő vízkész­letek hiányában ne kényszerüljön megtorpan­ni. Amint ismeretes ugyanis, az abessziniai had­járat legfontosabb feladata a gyarmatosító hadsereg részére megfelelő vízellátás biztosí­tása. Az abesszin hadsereg főparancsnoka nem­régiben érdekes nyilatkozatot tett egy ameri­kai újságíró előtt és kijelentette, hogy legjobb szövetségesének a vizet tartja. Szerinte azokat a katonai föladatokat, amelye­ket az abesszin hadsereg nem képes megoldani, el fogja végezni a vízhiány. Az abesszin had­sereg főparancsnoka nagy -elismeréssel nyilat­kozott az angol hadseregről és az Ő véleménye szerint az angolok, de csakis az angoiok képe­sek volnának rövid néhány hónap leforgása alatt meghóditani Abesszíniát, — ehhez a vál­lalkozáshoz azonban az angolok gyarmatosító tapasztalatai, elsőrangúan felszerelt technikai hadsereg és rengeteg pénz szükséges. E kellé­kek felett pedig szerinte az olaszok nem ren­delkeznek. Az olasz hadsereg az elmúlt néhány nap alaitt bebizonyította, hogy az abesszin fővezér meglehetősen rosszul van informálva az ola­szok felkészültségéről. Elsőrangú vízmüveket építenek az olaszok, amerre vonulnak és az sem felel meg a, való­ságnak, hogy még mindig Olaszországból szál­lítják .a hadsereg után a vízkészletet Graziani 700 kilométeres arcvonala Ennek ellenére természetesen az olasz had­seregnek előre nem látható terepnehézségsk­kel kell megküzdenie é6 különösen az északi arc­vonal számára kezdődnek a sulyosabbnál-eu- lyosabb megpróbáltatások, mert most magas hegységeken kell átnyomulnia a had­seregnek, hogy elérje az abessziniai felföldet, a hadjárat tulajdonképpeni célját. A magas hegységek között fognak lejátszódni valószí­nűleg a háború legvéresebb ütközetei is. A jelenlegi fronttól körülbelül 100—150 kilo­méternyire húzódó magas hegyláncokban he­lyezkedik el az abesszinek második és úgy lát­szik, fővédelmi-vomala. A négyezer méteren felüli magas hegytömbök rendkívüli nehézsé­gek elé állítják az előrenyomuló olasz hadse­reget és valószínű, hogy az itt összpontosított erősebb és jobban fölszerelt abesszin haderők is hevesebb ellenállást fognak tanúsítani, úgy­hogy az olasz hadseregnek ezen a ponton rend­kívüli nehéz harcokra kell fölkészülnie. Úgyszólván minden talpalatnyi földet véres harcok árán tud majd csak megszerezni s igy a hegykoszorun keresztül csak nagyon las­sú előhaladásra lehet számítani. A rendkívül nehéz hadműveleti feladatoknál az olasz repülőgépek, tankok és a kiváló hegyi szervezéssel bíró csapatok igen nagy szerep­hez fognak jutni. De természetesen hiba lenne túlbecsülni a technikai fölszerelés jelentőségét ezen a terepen, amely a guerilla-h-arcokra is (Augusztus.) A Milwaukee bűvös filmje szé­dületes gyorsan lepergett a norvég partokon. Majdnem úgy járt mindegyikünk a saját leiké­vel, mint a rossz filmező, aki későn veszi észre, hogy egyetlen lemezre vette rá Összes képeit s azok mindegyike elhomályosítja a többit, vagy, hogy a hajó tréfájánál maradjak, — mert lassan minden utazó társaságban megszületik a hu­mornak egy különleges faja — a sok norvég látvány végén úgy járhatunk, mint az amerikai utazó, aki Itálián végigrohant s mikor Rómát kérdezték tőle, csak annyit tudott, hogy ez az a város, ahol két szürke kutya megmarta egy­mást. A Nordc aprói lefelé evezve, először Trornsö árbocos kikötője merült fel a láthatáron. Meg kell mondanom az igazat: a tengerből kibuk­kanó város olyan váratlan, hogy még ma sem hiszem, hogy Tromsöt láttam volna, mert mind­végig a bolygó hollandi dalát hallottam, amint a norvég parton a déli szélhez énekel. Valami meseszerü van az egész látományban, — de több is. Valami nagy gyanakodá®, mert aki az óceánt járta, tudja, hogy a tenger rendkívül mohóvá teszi az emberi szemet s élvezetvágyát, úgy hogy a legesunyáibb parti város is valami tündérligetnek látszik. Mikor elsurranva egy kis festői sziget előtt, amely valaha vár lehetett, újra házsorokat, most már igen kiterjedt házsorokat látunk, a nevét magam kitalálom: Nidaros. Persze Nida- ros nincs sehol a térképen, de ott van abban a nagyszerű regényben, amelyet Sigrid Undset „Christian Lawrans Tochter" címmel irt a nor­vég középkor harcos gomolygásáról és vad küz- ködéséről. Ez a Niadros ma Trondjem. Harma­dik városa a szép és barátságosan mosolygó Norvégiának. Maga a nagyszerű Oliatf székes­egyház, (elnevezve arról a nagy szent király­ról, ki a magyar Szent Istvánnak és az ugyan­akkor ólt angol Szent Edvárd királynak kor­társa és történelmi rokona volt,) a hatalmas nor­mán gót boltozatok sokasága, amely kékilő szappankövek tompa fényében tümdöklik, fe­ledhetetlenné teszi a várost, ha nem is lenne meg benne az a különös norvég mosolygás, amely mindjárt első pillanatban feltűnik. Igen. Ezek a piros és zöld házacskák, amelyekkel Norvégia teljes, ezek a zord Bziklák közé be­ékelt kis kertek, a benyúló tavak, sőt a rájuk zuduió vízesések, mint a nagy trondjemi viz- zuhatag is, valami különös mosolyt és kedves­séget bánóinak az elé, ki látó szemmel felfedezi A délről előrenyomuló olasz hadosztály, ame­lyet Graziani tábornok vezényel, valamivel könnyebb terepen nyomul előre, de a vállalkozás maga, katonai szempontból meglehetősen vakmerő, tekintettel a rendkí­vüli kiterjedésű harcvonalra. Graziani csapatai ugyanis hétszáz kilométer szélességben nyomulnak előre és a front ezen a szakaszon az olasz Szoimáli-földről egészen az angol Kenya határáig terjed. A túlságosan szélesre bontott arcvonailal való operálás rend- kivüli előrelátást, óvatosságot és néha vak­merőén gyors cselekvést, igényel a vezető­ségtől. A két legerősebb abesszin hadsereg Az északi hadisereggel szemben álló abesszin csapatok, mint jelentik, apróbb komitácsi csa­patokra bontóivá, guerilla-harcokba kezdtek és zavarni akarják az olaszok megerősitő, techni­kai műveleteit. Az úgynevezett „Halál-légió" portyázó bandáinak Eritreába való betörése is ezzel a guerilla-h ad járattal függ össze. Miaga a törzshadsereg Makale környékén cso­portosul és az Alaba—Makale második védő­vonalba helyezkedik el, hogy megakassza az olaszok előrenyomulását. A legújabb jelentések szerint Dobra Tábor kör­nyékén van az északabesszin haderő főhadi­őket. Mennél délebbre mentünk az országban, ez a bájos norvég mosoly annál szélesebb s annál kedvesebb lett, anak ellenére, hogy még mindig a misztikus Olaf-birodalomban és a ké­telkedő ihseni lelkek hazájában jártunk. Nem a sziklák lettek kisseibbek, hanem kiütközött még a mohás ház'bordák közül is a norvégek végte­len virágszeretete. Persze a maga furcsa for­májában. Miután csoport-turisták gyanánt hoz­zászoktunk ahhoz, hogy gyönyörű norvég gye­rekek üdvözlő orditása fogad minden utfordu- lónál, az egyik kanyarnál olyan ütést érzek a homlokomon, mintha kemény seréttel vágtak volna fejbe s akkor látom, hogy a jámbor ne­bulók augusztusi ribizlivel köszöntöttek, amibe majd beleszédültem. Ez a kis rilbizll-kultura, amely aztán virágoskertté fejli-k, — halvány rózsák és sápadt szekjfük, — a norvég világnak (amelynél csodálatosabb és kanyargóbb térké­pe nincs az Úristennek), egyik legbájosaöb lá­tó mány a. Bergen, a következő kikötő, ahol a hajó meg­állt, már a régi norvég főváros minden ékes­ségével diszes, azonkívül, hogy a nagy tűzvész óta egyike a legszabályosabban épített és leg­több parkkal ellátott emJbertanyáknak. Ahogy a kikötőiből a vagyonosabb osztályok házai fel­kapaszkodnak a kilátást nyújtó hegyekre, a Svábhegy és a Rózsadomb benyomását kapom és még furcsább volt, hogy amikor elcipeltek Fantoft nevű kilátóhelyükre, hogy megmutas­sák a híres Stavkirke-t, a X. századból megma­radt őstemplomot, ahol pogány formákkal küz- ködik a friss kereszténység egyszerűsége, — minden forgásán szakasztott ugyanazokat a for­mákat látom, mint amiket a hun-avar sírokból ástak ki a magyar kutatók. A sárkányok tel­jesen az Attila-kincs mécseseinek közvetlen ro­konai. Mintha egy idetelepitett Attila-biroda- lomnak volna múzeumi emléke. Bergen nagyszerű kórháztelepem kívül, ame­lyek a fjordvilág legnagyobb baját, a tuberku­lózist rejtegetik, az a pár ucca érdekelt legjob­ban, ahol szükmellü, keskenyvállu házak egy­más mellett szoronganak színes faléctetejükkel és nagyfaragásu ablakaikkal. Ezek az ősi Ber- gennok utolsó részei, amiket minden tűzvész megkímélt. Emlékeztetnek arra az időre, ami­kor a régi norvég főváros a. nagy német Hansa- tengerészeknek volt a telepítése, a Hamsának, mely először indult az Északi-tengeTre a német városokból, a modern élet nagyszerűségei felé, teremtőd voltak és egyszerre voltak urai hajó­ramcenok és vezérkari tisztjei lázasan tanács­koznak az olaszok ellen megindítandó etilen- offenziva módozatairól és kilátásairól. A főparancsnokot külföldi tanácsadói és európai orvosa veszik körül. Gondarban a csapatok élén Ras Kassa fia áll. A második védelmi vonalhoz már csak titkos és rendkívül veszélyes hegyi ösvényeken tud­nak előrenyomulni az olaszok és az is nagy kérdés, hogy a lég! támadások ered­ménnyel fognak-e járni, miután a hegyeket sziklaodukba rejtőzve abesszin katonák tart­ják megszállva. A külföldi szakértők véle­ménye szerint Északabesszimia gáztámadá­sokra nem alkalmas. A déli hadsereg előrenyomulásának főcélja Harrar. Harrarban székel az egyik leghatalma­sabb és legbefolyásosabb abesszin herceg, a négus egyik rokóma, aki palotájából két tarto­mányt igazgat. Egyébként ő az abesszin déli hadsereg főparancsnoka is. Több angol egyetemen végezte tanulmányait, kitünően beszéli az európai nyelveket, de a legtöbb keleti uralkodóval ellentétben, nem ra­jong túlságosan a nyugati civilizáció áldásaiért. Véleménye szerint a civilizáció egymagában még nem lesz alkalmas arra, hogy az etióp népet kiemelje mai súlyos helyzetéből. „Adjátok oda nekik", — mondotta egy beszél­getés alkalmával az egyik újságírónak, — „autóitokat, építsetek autóutakat nálunk, eset­leg orvosaitokat küldjétek el hozzánk, de kü­lönben hagyjatok bennünket békében. A vi­lághatalmiak politikája, a gépek diadala és ál­talában a nyugati világnézet és erkölcs nekünk nem mond ©ok újat és inkább lenézzük, mint csodáljuk eredményeit." Érdekes, hogy a különben müveit európai herceg is ugyanúgy gondolkozik, mint népe es szilárdan meg van győződve arról, hogy vég­eredményben az olaszok, kitűnő ' hadifelszere­lésük ellenére, sem tudnak megbirkózni a benn­szülöttek elszánt harc készségé vei és lángoló patriotizmus ával. ( nak, kalandnak é® üzletnek. Ma mát kivonult I innét Németország és Norvégia csak ködös em­lékként emlegeti Hamburg óa Bréma ősi hajó­sait. Az oddai kikötő volt az utolsó hely, ahol még norvég földre léptünk s a nagyszerű az utolsó vízi csoda, melyet bemutattak. Miután évenként Gastein környékét szoktam járni, azt mondhatom: szószerint ugyanaz ez a norvég vízesés Lafetoss sziklái között, mint a gasteini világhírű csoda, avval a különbséggel, hogy belé kell azt képzelni abba az ősállapotba, ami­kor még semmi ház, semmi híd nem fogta ke­retbe az őstermészet rettentő és hátoldalról egy­másra bukó, embert megrendítő hullámgörge­teget. A Milwaukee-film utolsó képéhez ért s nyílt tengeren, pontosan elérve a dán világítótornyok jelzéseit, egy szép reggel az Elba partjai, ked­ves kirándul pagonyai voltak már mellettünk. Mint fészkébe visszatérő madár, úgy dohogott a mi kedves gőzösünk az Elba nagyszerű kikötő- fővárosa felé, melynél tökéletesebben kiépített kikötői készséget sehol a világon nem láttam. Egyszer csak körülfogtak a vörös hatalmas raktárházak, melyek a világháború előtt a vi­lághódító német kereskedésnek voltak szánva, az óriási emelődaruk, felénkhajoltak s mikor felharsant trombitán s dobon a német Himnusz, a Hansa-város boldogan fűzte magához büszke hajóját, a Milwaukee-t. Október 24-én nyitják meg a parlament őszi ülésszakát? Prága, október 10. Ismeretes, hogy az al­kotmánytörvény szerint a nemzetgyűlés mind­két házának őszi ülésszakát október végéig meg kell nyitni. Az iiiésszaknyitó ülést a köz- társasági elnök hívja össze. Parlamenti körök­ben azzal számolnak, hogy az őszi idényt nyitó képviselőházi és szennátusi üléseket vagy ok­tóber 24-re, vagy október 3i-re hivjá-k össze. Az első ülés tárgysorozatára a képviselőházi és szenátusi elnökségek végleges megválasztá­sát tűzik. Parlamenti körökben számolnak az­zal a lehetőséggel, hogy Benoe külügyminiszter expozét mond a plénnmokbaD. Az expozét kül­ügyi vita követné. Mindez azonban csak kombi­náció, mert Benes külügyminiszter csak Géni­ből való visszatérése után határoz arról, hogy a plénumibam vagy a külügyi bizottságban tesz-e jelentést. LEGÚJABB SPORT HUNGÁRIA—ATTILA 4:0 (0:0). Bajnoki mérkőzés Budapesten. rendkívül bőséges alkalmat nyújt. Norvég benyomások Irta: Hegedűs Lóránt

Next

/
Oldalképek
Tartalom