Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)
1935-10-11 / 233. (3785.) szám
w </v. Ma: Gyermekmelléklet Előfizetési ár; évente 300 félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II, Panská évre 76, havonta 26 Ki. külföldre évente 450. /í SzloVeUSzkÓi és rUSZinSzkÓl 171091101 SÚQ alicet2, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Kt. • . oy Prága II., Panská ulice 12, IIL emelet. H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-v0l több. DOUtlKOl nOpiLopjO • • TELEFON; 30311 • * Egyes ssám ára 1.20 Ki0 vasárnap 2.— KI. * SŰRGÖNYCIM HÍRLAP. PRflHfl. Befejeződött a nagy genfi vita A nipssöveftéi elfogadta a szankciókat Nincs egyhangú határozat, mert Ausztria és Magyarország a szankciók ellen foglalt álfást - Ba.ow n a Kaionii szankciókról tanítsíozm - - KikOidiék a kooróioátós bizottságot Laval mérsékel, Edén sürget Géniben Prága, október 10. A világ még ma sem ocsúdott fel abból a meglepetésből, amit Ausztria és Magyarország magatartása okozott Genfben. A két kis ország törhetetlen szövetségi hűségről tett tanúbizonyságot, amikor kijelentette, hogy nem csatlakozhat az olaszellenes szankciókhoz. Politikai meggondolásokon kívül gazdasági meggondolások határozták el ezt az állásfoglalást, mert, mint tegnap jelentettük, a szoros olasz-magyar-osztrák gazdasági együttműködés következtében az Olaszországtól való elzárkózás súlyos gazdasági bonyodalmakat okozna egyrészt Ausztriában, másrészt Magyarországon. Az osztrák és a magyar fenntartások ellenére Genfben ötven állam magáévá tette a szankciós politikát és hallgatólagosan elfogadta a tanács hatos bizottságának jelentését és javaslatait. Ezek után a részletek megbeszélése következik. Laval a népszövetség mai közgyűlésén bejelen-tette, hogy a paktumhoz való hűségét igyekezni fogja összeegyeztetni az Olaszországhoz való hűséggel. Hogy miként teszi ezt, arról a francia miniszterelnök egyelőre nem nyilatkozott. Edén ismét leszögezte, hogy Anglia teljes hatalmával kiveszi részét a szankciós politikában és kívánsága csak az, hogy a népszövetség minél gyorsabban cselekedjék. E sürgetéssel ellentétben Motta svájci delegátus rámutatott azokra az okokra, amelyek lehetetlenné teszik, hogy Svájc a gyakorlatban eltérjen régi semlegességi politikájától és keresztülvigye a szankciókat. Svájccal együtt tehát tulajdonképpen Olaszország két szomszédja vonja ki magát a szankció betartásának szabálya alól. Miután Benes megállapította, hogy a nagy többség elfogadja a tanács hat ározatait, a délutáni ülésen összeállították azt a huszonhárom tagból álló koordinációs bizottság ot, amelynek feladata a szankciók részletes tervének kidolgozása és az egyes államok érdekeinek összeegyeztetése lesz. Laval és Edén máris közös tervet dolgozott ki, amely kez d- .ben csak enyhe szankciókat alkalmaz, A bizottság néhány napon belül befejezi munkája mák képviselői foglalnak állást a helyzettel szemben. Pflü'gl nyíltan kijelentette, hogy Ausztria nem járulhat hozzá a szankciók kiírásához. Ausztria soha sem felejti el, hogy Olaszország a legtragikusabb órában a népszövetség igazi szellemében sikra szállt Ausztria függetlensége mellett. Az olasz—osztrák barátság a jövőben is tartani fog. Kénytelen rámutatni arra a súlyos következményre, amelyet a szankciók alkalmazása az európai gazdasági életben okozna: Utalt az 1922. április: 30-i osztrák nyilatkozatra a szankciók kérdésében, amelyet a locarnoi szerződés „F“ alatti záradékába is beillesztettek s amely elismeri Ausztria fenntartásait a mindenkori szankciókkal szemben. Velits magyar követ bestédé Pflügl osztrák delegátus beszéde után Velits magyar főmegbizott szólalt fel. A magyar delegátus hangsúlyozta, hogy az Olaszország elleni megtorló intézkedésekről szóló javaslat Magyarországot rendkívül nehéz és kényes helyzetbe hozta, Nem akar kitérni — úgymond — azokra a fájdalmas érzésekre, amelyéket Magyarországon az az elhatározás kiváltott, hogy rendszabályokat kívánnak alkalmazni egy Magyarországgal évszázadok óta barátságos viszonyban levő országgal szemben. Ha a népszövetség egyezségi okmánya a béke fenntartására létesült, úgy felvetődik a kérdés, hogy felhasználtak-e és ki- meritettek-e minden módot a cél elérésére. A gazdasági megtorló intézkedéseket illetőleg Magyarország egészen különös helyzetben van. A népszövetségi egyezség-okmány 16. szakaszára vonatkozó határozatok úgy rendelkeznek, hogy egyes államok helyzete és szükségletei tekintetbe vehetők, mert lehetséges, hogy bizonyos gazdasági lépések hátrányosak az azt alkalmazó országokra és komoly veszélyek származhatnak reájuk. Senki sem ismerheti jobban Magyarország pénzügyi helyzetét a népszövetségi tanácsnál, amely már évek óta ellenőrzi és ismeri azokat a pénzügyi és gazdasági nehézségeket, amelyekkel Magyarország küzd. A külföldi piacok közül Olaszország kiesése teljesen felborítaná Magyarországnak a nagyrészt Olaszország felé irányuló kivitel segítségével fenntartott gazdasági, illetve pénzügyi egyensúlyát. Mindez okokból kifolyólag és, mivel a magyar kormánynak nem adatott meg a lehetőség arra, hogy a szükséges figyelemmel és lelkiismeretesen vizsgálhassa meg a tényeket, sőt amaz okiratokat sem, amelyek alapján e súlyos határozatokat hozták, a magyar delegáció nincsen abban a helyzetben, hogy csatlakozhassák az eb'jVi bejelentés konklúzióihoz. A'oisl: „Olaszország, a nagy európai proletár, jussát követeli** Az osztrák-magyar bomba Genfben Genf, október 10. A népszövetségi közgyűlés vitájának megnyitásával a genfi tárgyalások elérték drámai tetőpontjukat. A szerda esti üliésem óriási feltűnést keltett Ausztria és Magyarország delegátusainak felszólalása, amely az olaszellenes körökben nagy megdöbbenést okozott. Előrelátható volt, hogy Olaszország szomszédai, amelyek aláírták a római paktumot és igy szoros szövetségben vannak Mussolinival, nem fogják simán elfogadni a szankciókat, de a határozott formában való visszautasítás mégis meglepetést keltett. Ausztria és Magyarország képviselői ugyanis kereken kijelentették, hogy nem hajlandók részt venni az Olaszország elleni szankciókban, mert gazdasági helyzetűik nem viselheti ei ezt a imegterheltetés.t. Mindkét delegátus utalt a kötelező hálára, amely Olaszországhoz fűzi. A bejelentések uj helyzetet teremtettek Genfben és a vezető államférfiak kénytelenek ujabib magántanácskozásokban foglalkozni az eseményekkel. Amikor Benes szerdán este megnyitotta a fővitát, báró Pflügl követ, Ausztria népszövetségi delegátusa azonnal szólásra emelkedett, mert a tárgyalások ügyrendje az volt, hogy csak azok szólalnak fel, akiknek kifogásuk van a szankciók ellem s ha valamennyien elmondották mondanivalójukat, a nagyhatalÉrthető, hogy a szerda esti ülés után, amelyen Ausztria és Magyarország delegátusa nyilatkozott, a világ óriási érdeklődéssel várta a csütörtök délelőtti népszövetségi ülést, amelyen Aloigi báró olasz delegátus, majd a nagyhatalABESSZINIA EGYETLEN VASÚTVONALA, amely Addis Abebából Djiboutiba vezet. Képünkön éppen egy tevekaraván halad át a hídon, amelyet az olasz hadsereg mielőbb ei akar foglalni mák képviselői emelkedtek szólásra. Délelőtt féltizenegykor az ülés megnyitása után azonnal Aloisi kezdett beszélni. Hosszú nyilatkozatában mindenekelőtt a nép- szövetségi eljárást bírálta és felpanaszolta, hogy az abessziniai állapotokról szóló olasz emlékiratot a tanács egyáltalán nem vette figyelembe és az ellenségeskedés kitörése után nem adót; dót Olaszországnak, hogy álláspontját részletesen megindokolhassa. Ha a népszövetség mostani eljárását összehasonlítja a régebben követett eljárással, akkor kénytelen megállapítani, hogy Genf kétféle mértékkel mér — mondotta az olasz delegátus, — Szemére veti a tanácsnak, hogy az olasz érvelés ellenére nem zárta ki Abesszíniát a népszövetségből. Az olasz érvekkel való bánásmód mélyen megsértette az olasz nemzetet és megerősítette Abesszíniát támadó kedvében. Miután Olaszország nem számíthat többé a népszövetség támogatására, kénytelen saját erejével és saját eszközeivel elintézni az afrikai bonyodalmakat. — Abesszínia több mint egymillió embert mozgósított és igy Olaszország ömGérsé’ lete ellenére, nem maradhatott többé tétlen. A négus nyíltan hangoztatta, hogy be akar törni Eritreá- ba és el akarja foglalni az olasz gyarmatot. A jogi és a politikai helyzetet illetően Olaszország hivatkozhat a népszövetségi paktum első és huszonkettedik cikkelyére, valamint a 16. cikkely 4. bekezdésére. (Az első cikkely alapján csak az az állam maradhat a népszövetség tagja, amely eleget tesz nemzetközi kötelezettségeinek. A 22. cikkely arról szól, hogy a civilizálatlan népek civálizálása
