Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-08 / 206. (3758.) szám

pert indított ellene, hogy megkapja követelését. E per folyamén mér felmerült a gyanú, hogy Christine Maple szellemileg nem normális, de ekkor még nem került sor a javaslatra, hogy elmebeli állapotát megvizsgálják. Ekkor még mindig a Follies ünnepelt sztárja, a világ szép- szépségkirálynője volt és az amerikai gondolko­zásmód eltűrte — ha nem is szívesen — az ilyen túllépéseket. A montecaríói csata Európába megérkezve Miss Maple folytatta) a botrányok sorozatát. A montecaríói kaszinó éttermében összeveszett egy pincérrel és bár a veszekedés okét nem lehetett pontosan megálla­pítani, az üzletvezető mindenesetre felszólította, hogy azonnal hagyja el a helyiséget. Mikor vona­kodott távozni, karhatalmat alkalmazott elle­ne. Valóságos csata kezdődött, amelyben a szépségkirálynő társaságában levő amerikaiak természetesen földijük oldalán harcoltak, A helyiség valamennyi pincére ellenük vonult és a túlnyomó ellenség végül is győzelmet ara­tott az amerikaiak felett, akik összetépett ruhá­ban, kisebb-nagyobb sebesülésekkel voltak kény­telenek elhagyni a harcteret. Enne Madriguera, a hires hegedűművész, akit akkoriban a szép amerikai nő barátjának tartottak, a harc köz­ben eltörte mutatóujját, úgyhogy hónapokig nem vehette kezébe a hegedűt. A szomorú végállomás További botrányok következtek, amelyek le­hetetlenné tették helyzetét Európában. Néhány I hónappal későbben ismét Ne’wyorkban tűnt fel Miss Maple és kínos feltűnést keltett dicsekvéseivel, amelyek szerint Európában uralkodókkal barát­kozott és pompás ajándékokat kapott tőlük. Vé­gül is kénytelen volt eltávozni Newyorkból és visszatérni szüleihez Los Angelesbe. De vissza­térte után néhány nappal újabb botrányt provokált, amely megpecsétel­te sorsát. Beült egy bérautóba, órák hosszat kocsikázott céltalanul a városban, majd a megszokott mó­don nem volt hajlandó kifizetni a sofőrt. Az fel­jelentést tett ellene, a szépségkirálynőt letartóztatták és a rendőr­tiszt, aki elé vezették, rögtön látta, hogy el­mebajos nővel van dolga. Elrendelte, hogy a leányt szállítsák elmeállapo­tának megvizsgálása végett az elmegyógyászati klinikára. Itt aztán megállapították, hogy a leány veszedelmes elmebeteg. A tébolyda kapui valószinüleg örökre bezárul­tak a fiatal teremtés mögött, aki nem tudta el­viselni a világhírt, amelynek fényébe váratlanul és szerencsétlenségére beleesett. JítvmtetjcMnq 20. szám. Megfejtési határidő: szeptember 17. Beküldendő a nyilas sorok megfejtése. Vizszintes: 1. Rousseau, a. nagy francia filo- zófue egy gondolata. Folytatódik az 1. függőle­gesben. 15. Római filozófus és rétor, Nero neve­lője, akit Nero öngyilkosságra ítélt. 16. Noé? 17. Ásatag, porlepte. 18. ZT 19. Decemberi. 20. A te tulajdonodat képezi. 21 Te — latinul. 22. Érdi Torna Club. 24. Éneklő hang. 25.... Sophia, egy hires templom. 27. Diplomás rövidítés. 28. Kabil előtt szerepel. 29. Hegedűs (első). 31. Minden ie- tenáldott nap. 84 Jeruzsálem egy héber neve. 35. Közmondás, nem a legismertebbek közül. 37. Hozzánő. 38. Por és hamu előtt ezerepei. 39. & — a németben. 40. Te én én. 42. Hőemelkedée. 48. Ehelyütt 45. Egzotikum állat. 47. Rávág. 48. Hu­mánus. 49. Az, amit az előtoraáez produkál. 50. Német igekötő. 51. Kémiai fogalom. 52. Őszi hó­nap rövidítése. 54. Bével mélyített zenei hang. 55. Legyilkol. 57. Német névelő. 89. Biceka. 61. Ke- reékedelmi meghatalmazott. 68. Beidézik a tár­gyalásra. 69. Folyó Kárpátalján, a Tisza vizterü- letén. 70. Eredj! 71. Finn város. 72. Am. 73. Me­lyiket? 74. Római 6. 76. A volt Déli-vaeut mai nevének kezdőbetűi (ékezet felee.). 77. November. 78. Latin eegédige egy alakja. 79. Megállapítja valaminek pld. a súlyát. 81. Zách. Klára mono­gramja. 82. Odanyom, odataézit. 84. Vizben éri utol a nagy kaszáé. 86. Bezzeg ezeknek nem érez­tük hiját. Függőleges: 1. Az 1. vízszintes folytatása, vagy, ha úgy tetézik: második része. 2. Buda gonosz tanácsadója. 3 Német prepozíció. 4. Llba- jit. 5. Fontoe ipari fém, árváéból nyerik 6. Egy (.tép tangódal címe (Zene- Fried Lacy.) 7. Angol kettő&betü. 8. Rátéteti a pecsétet, 9. &. 10. Hoez­szu lándzsaszerü fegyver. 11. Kerekszám. 12. Dél — más nyelven. 13. Vallásröviditée. 14. Nem­zet — franciául. 23. Kérdőiv egy rubrikája. 25. öreg bácsi. 26. Anna — angolban. 28. Megijed. 30. E nap. 32. Mátka. 33. Görög betű. 34. Egy­mást követő betűk az ábécében. 36. A kiöntő folyó. 37. Odahelyez. 41. Lám! Eece! 42. A va­dász rejtekhelye. 43. Egyenlő görög összetéte­lekben. 44. Müveltető képző. 46. Szarvas állat. 47. Egy másik állat. 53. Nem marad ugyanott. 56. Törpe. 58. Sylvia másik neve. 59. Kassai Sport Club. 60. Markush jazz-zeneszerző másik neve. 62. Operett-primadonna, Turay Ida húga. 63. Német prepozíció 64. Baranyai helység. 65. Kipusztit. 66. Autómárka. 67. Noszogat, buzdít. 69. Oda, le! 72. Gyógyezeroikkek gyűjtőneve. 75. Oeruza. 78. Leánynév. 80. Pályaudvari jelzés. 83. An dem. 84. Akác. 85. Éneklő hang. 87. Francia és latin prepozíció. * Julius 214 számunkban közölt 18. Sz. kereszt- rejtvény megfejtése: 1. A messze jövendőt ag­gódva ne nézzed. — 11. Csak titkon érző lelke óhajtva sejt. — A 37 megfejtő között kisorsolt könyvjutalmat Zsolt Béla: „Gerson és neje“ című regényét M á r e r Júlia (Losonc) nyerte. Julius 28-án közölt 19. számú keresztrejtvény helyes megfejtése: Emerson aforizma: Nagynak lenni annyi, mint félreértétől. — Közmondás: Az idő eljár, senkire sem vár. — A kisorsolt könyv­jutalmat (54 megfejtő közül) Maurice Paléologue „II. Sándor cár tragikus regényé“ cimü müvét P e t h e s Dezaő nyug. jegyző (Apácaszakállas) nyerte. V illamosszikra-fényképezéstől a messzehordó ágyúig Hogyan lejtődön a lőfegyverek technikája ballisztikává A lőfegyverek és lövedékek mai tudományá­ban az elmélet és gyakorlat viszonya nagyszerű példája annak, hogy a felsőbb matematika meg a kísérleti és elméleti fizika régebben nemsej­tett mértékű rendszeres alkalmazása milyen váratlanul termékenyítette meg a technikai al­kotást. A lőfegyverek technikájának csak egy­két évtizede sikerült megszereznie a korszerű kutatási módszerek vívmányait a maga céljaira. Ezzel azután uj, hatalmas fejlődés indult meg benne és érdekes, hogy ez a fejlődés: a lótechni­ka tudományosítása, majdnem kizárólag egyet­len embernek az életműve: Cranz Károly- nak, aki 1903-ban megszervezte a berlini kato­nai-technikai akadémia ballisztikai tanszékét. Mélyenszántó meglátások és érdekes probléma­felvetések alakjában már saját uj eredményeit hozza a hosszlövegek pörgettyű-mozgásairól, tabelláris számítási el­járásokról és egyebekről és e munkásság ké­sőbbi összefoglaló beszámolójában elsőizben alkalmazza a magasabb matematikát a bal­lisztikában. Ezzel alapvető-iránytadó müvet ad, mely a ballisztikát tudományos magaslat­ra emeli. Majd a pörgettyű-jelenségeknek eddig „csak" számításos módon levezetett törvényeit saját- szerkesztésü mozsárjával kísérleti utón is igazol­ja: a lőgyapottöltés igen csekély adagolása ré­vén falövegeknél olyan kicsiny kezdősebességet ér el, högy a löveget szabadszemmel is követni lehet! Ez érdekes kísérletekkel egész sereg ed­dig vitás kérdést és ellentmondást egyszeriben felderít. Most aztán a tulajdonképpeni, az igen gyors lefolyású lövedékrepülések törvényeinek felderítéséhez fog hozzá, hogy alkalmazásuk se­gélyével azután fokozhassa majd a lövedékek teljesítőképességeit. Felismeri M a c h, a hires fiziológus által elsőizben alkalmazott villamos- szikrával való fényképezés horderejét. A villa­mosszikrák rendkívül' rövid ideig — a másod- perc százezred- és még kisebb részéig tarta­nak, úgyhogy éjszaka való felvillanásuk fényé­ben a legsebesebb lövedékek is csak néhány oentimétemyit látszanak haladni. A villamos szikrával való fényképezés kezde­teiből Cranz kifejlesztette a „ballisztikus kine- matográfot", — erre, meg az öt foglalkoztató sokféle kérdés tanulmányozására nagyszerű al­kalma nyílott, amikor meghívták őt Berlinbe az újonnan alapított katonai akadémia ballisz­tikai tanszékének megszervezésére és vezetésé­re, — itt anyagiaktól függetlenül eshetett neki a munkának. Párját ritkító kísérleti laboratóriumot rende­zett be, mellyel egy 60 méter hosszú és 12 méter széles fedett csarnokot építtetett fel lő- kisérleti célokra. Itt híressé váló ballisztiku­sok egész seregét nevelte fel, köztük későbbi munkatársát, Eberhard tanárt, a Párist 120 kilométerről bombázó ágyú megalkotóját. A ballisztikus kinematográf — valóságos csodaszerszám: a repülő lövedékeket az elsötétített fedett lőcsarnokban igen erős és vakító szikrák so­rozatának fényében fotografálja, — a szikrák időbeli lefolyását, — az egyes kisülések tar­tamát s a köztük lévő időközökét, — villa­mos készülékek szabályozzák, — másodper­cenként 5000 szikra, — tehát ugyanannyi fel­vétel is, — történt Cranz első ebbeli kísérle­tei alkalmával, egyetlen felvétel tartama csak ttzedmilliomodmásodpercnyi, amiért is a film- szallagnak tovamozgása itt folytonos lehet, szemben közönséges mozifelvételekkel, me­lyeknél a film minden egyes felvétel — ex­pozíció — tartamára meg kell, hogy álljon, hogy éles képek keletkezhessenek. A ballisz­tikus kinematográfnál a szallag többszáxszor gyorsabban mozog, mint közönséges mozi­felvételeknél és ha aztán a kész filmet a ren­des gyorsasággal forgatva vetítjük vászonra, akkor ott látjuk a lövedéket szemeink előtt egészen lassan haladni pályáján, pontosan megfigyelhető és az elmélettel egybevethető, E csodaszerszám segélyével azóta sok min­den érdekest lehetett megfigyelni — a rovarok szárnymozgásait eddig ismeretlen kényelemmel tanulmányozhatjuk, — maga Cranz egyszer egy Bunsen-égő meggyulladásának részleteit vizsgál­ta meg igen tanulságos eredménnyel. A másod- percenkénti 5000 felvételt azóta 100.000-re emelhette a közben kifejlődött rádiótechnika „magasfrekvencia-köreinek" precizitása segé­lyével. A mikroszkóp felfedi a tér láthatatlan ölében, a végtelen kicsinyben rejtőző dolgokat, —* a magasfrekvencia-felvevő meg bepillantást enged végtelen rövid tartamú történésekbe, me­lyek az idő láthatatlan ölében rejtőznek.: hang­villa rezgési fázisait, rezgő rovarszárny nyilá- sát-csukódását — a tovatűnő idő visszahozha- tatlanságát fogja meg a ballisztikus szikrafelvevő mint kutatószerszám, — láthatóvá válik a szá­guldó ágyúgolyó utjának minden centiméteniyi részlete és a vásznon ott látjuk a zugó löveg előtti levegőt, ahogy benne a ,Tejhullám" egé­szen lassan szemünk előtt képződik ki. A lőfegyverek problémáinak első csoportja a „belső ballisztikai kérdés", — a fegyverek belsejében végbemenő folyamatok, a robbanás, — a gáznyomás — és a hőmérséklet eloszlása a csőben, a lövedékgyorsulás időbéli lefolyása (időgörbéje). Cranz elsőnek ismerte fel a leve- j gőellenállásjelenségek bonyolult mivoltát és áz elméleti fizika egyenleteivel igyekezett itt vilá­gosságot teremteni, ezáltal egész sereg dog­mává csontosodott nézetet és képletet gyomlált ki és oly feladatokhoz férkőzött hozzá matema­tikailag, melyeknél a tüzérek azelőtt sötétben tapogatódnak. Elsőizben számított ki meredek röppályákat, — ezáltal a mai sztratoszférakuta­tás egyik sajátos ágát alapozta meg: már a vi­lágháborúban nyúlt fel egynémely meredektüze- lésü ágyú lövedékének röppályája messze a sztratoszférába — e lövedékeknek 15 meg 30 kilométer magasból való lezuhanása révén is nö­velni gondolták az ütegparancsnokok a romboló- és átütőerőt. Ezekkel a röppályákkal való né­mely tapasztalatok aztán megmutatták, hogy bizonyos feltételek mellett a magasból lefelé gyorsulva Ívelő lövedékek a földközelibb, . sü- rübb Jégrétegeken éppen úgy siklani kezde- ', nek, mint az éles szögben a vízbe hajított lapos kő. Ez aztán a hatótávolság nemsejtett növelési lehetőségeit jelentette. Szép példája ez a napjainkra olyannyira jel­lemző kölcsönhatásnak, mely technikai gyakor­lat és tisztára tudományos kutatás között fenn­áll. 1927-ben egy munkában gazdag élet ered­ményeképpen megjelent Cranz háromkötetes ha­talmas müve: ,,A ballisztika tankönyve", — a hármas tagozódás, — a belső, — a külső — és kísérleti ballisztika. Az a gondolat, hogy ez tisz­tára gyilkos tudomány, szűk látkörü lenne, mert ez a tudomány számtalan technikai és tudomá­nyos téren tesz kiváló szolgálatokat — hogy csak egynéhányat említsünk — bányákban és barlangkutatásoknál való robbantómunkák al­kalmával, — a légellenállás igen nagy sebessé­geknél való törvényeinek felderítése is mind tisz­tára elméleti-fizikai szempontból, mind a rakéta- technika szempontjából igen fontos, ama rakéta- technika szempontjából, mely ma születik és mely a maga részéről is mind technikai-gyakor­lati téren, mind tudományos kutatóeszköz szem­pontjából sokat igér, — gondoljunk csak a pos­tarakétára meg a meteorológiai rakétákra, me­lyek a földi légkör határait elérni és kutató­eszközeinket ’ sokszáz kilométer magasba felvin­ni vannak hivatva, — megszerkesztésüknél pe­dig döntő jelentőségű a nagy sebességeknél fel­lépő légellenállás törvényeinek az ismerete. NEUBAUER FRIGYES. ' ' " =———M A PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP Kereszt reitv énysze I vé n y e —mmmSSi A 9.0 száma rejtvényt megfejtette: (név és pontos dm):

Next

/
Oldalképek
Tartalom