Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)
1935-09-08 / 206. (3758.) szám
pert indított ellene, hogy megkapja követelését. E per folyamén mér felmerült a gyanú, hogy Christine Maple szellemileg nem normális, de ekkor még nem került sor a javaslatra, hogy elmebeli állapotát megvizsgálják. Ekkor még mindig a Follies ünnepelt sztárja, a világ szép- szépségkirálynője volt és az amerikai gondolkozásmód eltűrte — ha nem is szívesen — az ilyen túllépéseket. A montecaríói csata Európába megérkezve Miss Maple folytatta) a botrányok sorozatát. A montecaríói kaszinó éttermében összeveszett egy pincérrel és bár a veszekedés okét nem lehetett pontosan megállapítani, az üzletvezető mindenesetre felszólította, hogy azonnal hagyja el a helyiséget. Mikor vonakodott távozni, karhatalmat alkalmazott ellene. Valóságos csata kezdődött, amelyben a szépségkirálynő társaságában levő amerikaiak természetesen földijük oldalán harcoltak, A helyiség valamennyi pincére ellenük vonult és a túlnyomó ellenség végül is győzelmet aratott az amerikaiak felett, akik összetépett ruhában, kisebb-nagyobb sebesülésekkel voltak kénytelenek elhagyni a harcteret. Enne Madriguera, a hires hegedűművész, akit akkoriban a szép amerikai nő barátjának tartottak, a harc közben eltörte mutatóujját, úgyhogy hónapokig nem vehette kezébe a hegedűt. A szomorú végállomás További botrányok következtek, amelyek lehetetlenné tették helyzetét Európában. Néhány I hónappal későbben ismét Ne’wyorkban tűnt fel Miss Maple és kínos feltűnést keltett dicsekvéseivel, amelyek szerint Európában uralkodókkal barátkozott és pompás ajándékokat kapott tőlük. Végül is kénytelen volt eltávozni Newyorkból és visszatérni szüleihez Los Angelesbe. De visszatérte után néhány nappal újabb botrányt provokált, amely megpecsételte sorsát. Beült egy bérautóba, órák hosszat kocsikázott céltalanul a városban, majd a megszokott módon nem volt hajlandó kifizetni a sofőrt. Az feljelentést tett ellene, a szépségkirálynőt letartóztatták és a rendőrtiszt, aki elé vezették, rögtön látta, hogy elmebajos nővel van dolga. Elrendelte, hogy a leányt szállítsák elmeállapotának megvizsgálása végett az elmegyógyászati klinikára. Itt aztán megállapították, hogy a leány veszedelmes elmebeteg. A tébolyda kapui valószinüleg örökre bezárultak a fiatal teremtés mögött, aki nem tudta elviselni a világhírt, amelynek fényébe váratlanul és szerencsétlenségére beleesett. JítvmtetjcMnq 20. szám. Megfejtési határidő: szeptember 17. Beküldendő a nyilas sorok megfejtése. Vizszintes: 1. Rousseau, a. nagy francia filo- zófue egy gondolata. Folytatódik az 1. függőlegesben. 15. Római filozófus és rétor, Nero nevelője, akit Nero öngyilkosságra ítélt. 16. Noé? 17. Ásatag, porlepte. 18. ZT 19. Decemberi. 20. A te tulajdonodat képezi. 21 Te — latinul. 22. Érdi Torna Club. 24. Éneklő hang. 25.... Sophia, egy hires templom. 27. Diplomás rövidítés. 28. Kabil előtt szerepel. 29. Hegedűs (első). 31. Minden ie- tenáldott nap. 84 Jeruzsálem egy héber neve. 35. Közmondás, nem a legismertebbek közül. 37. Hozzánő. 38. Por és hamu előtt ezerepei. 39. & — a németben. 40. Te én én. 42. Hőemelkedée. 48. Ehelyütt 45. Egzotikum állat. 47. Rávág. 48. Humánus. 49. Az, amit az előtoraáez produkál. 50. Német igekötő. 51. Kémiai fogalom. 52. Őszi hónap rövidítése. 54. Bével mélyített zenei hang. 55. Legyilkol. 57. Német névelő. 89. Biceka. 61. Ke- reékedelmi meghatalmazott. 68. Beidézik a tárgyalásra. 69. Folyó Kárpátalján, a Tisza vizterü- letén. 70. Eredj! 71. Finn város. 72. Am. 73. Melyiket? 74. Római 6. 76. A volt Déli-vaeut mai nevének kezdőbetűi (ékezet felee.). 77. November. 78. Latin eegédige egy alakja. 79. Megállapítja valaminek pld. a súlyát. 81. Zách. Klára monogramja. 82. Odanyom, odataézit. 84. Vizben éri utol a nagy kaszáé. 86. Bezzeg ezeknek nem éreztük hiját. Függőleges: 1. Az 1. vízszintes folytatása, vagy, ha úgy tetézik: második része. 2. Buda gonosz tanácsadója. 3 Német prepozíció. 4. Llba- jit. 5. Fontoe ipari fém, árváéból nyerik 6. Egy (.tép tangódal címe (Zene- Fried Lacy.) 7. Angol kettő&betü. 8. Rátéteti a pecsétet, 9. &. 10. Hoezszu lándzsaszerü fegyver. 11. Kerekszám. 12. Dél — más nyelven. 13. Vallásröviditée. 14. Nemzet — franciául. 23. Kérdőiv egy rubrikája. 25. öreg bácsi. 26. Anna — angolban. 28. Megijed. 30. E nap. 32. Mátka. 33. Görög betű. 34. Egymást követő betűk az ábécében. 36. A kiöntő folyó. 37. Odahelyez. 41. Lám! Eece! 42. A vadász rejtekhelye. 43. Egyenlő görög összetételekben. 44. Müveltető képző. 46. Szarvas állat. 47. Egy másik állat. 53. Nem marad ugyanott. 56. Törpe. 58. Sylvia másik neve. 59. Kassai Sport Club. 60. Markush jazz-zeneszerző másik neve. 62. Operett-primadonna, Turay Ida húga. 63. Német prepozíció 64. Baranyai helység. 65. Kipusztit. 66. Autómárka. 67. Noszogat, buzdít. 69. Oda, le! 72. Gyógyezeroikkek gyűjtőneve. 75. Oeruza. 78. Leánynév. 80. Pályaudvari jelzés. 83. An dem. 84. Akác. 85. Éneklő hang. 87. Francia és latin prepozíció. * Julius 214 számunkban közölt 18. Sz. kereszt- rejtvény megfejtése: 1. A messze jövendőt aggódva ne nézzed. — 11. Csak titkon érző lelke óhajtva sejt. — A 37 megfejtő között kisorsolt könyvjutalmat Zsolt Béla: „Gerson és neje“ című regényét M á r e r Júlia (Losonc) nyerte. Julius 28-án közölt 19. számú keresztrejtvény helyes megfejtése: Emerson aforizma: Nagynak lenni annyi, mint félreértétől. — Közmondás: Az idő eljár, senkire sem vár. — A kisorsolt könyvjutalmat (54 megfejtő közül) Maurice Paléologue „II. Sándor cár tragikus regényé“ cimü müvét P e t h e s Dezaő nyug. jegyző (Apácaszakállas) nyerte. V illamosszikra-fényképezéstől a messzehordó ágyúig Hogyan lejtődön a lőfegyverek technikája ballisztikává A lőfegyverek és lövedékek mai tudományában az elmélet és gyakorlat viszonya nagyszerű példája annak, hogy a felsőbb matematika meg a kísérleti és elméleti fizika régebben nemsejtett mértékű rendszeres alkalmazása milyen váratlanul termékenyítette meg a technikai alkotást. A lőfegyverek technikájának csak egykét évtizede sikerült megszereznie a korszerű kutatási módszerek vívmányait a maga céljaira. Ezzel azután uj, hatalmas fejlődés indult meg benne és érdekes, hogy ez a fejlődés: a lótechnika tudományosítása, majdnem kizárólag egyetlen embernek az életműve: Cranz Károly- nak, aki 1903-ban megszervezte a berlini katonai-technikai akadémia ballisztikai tanszékét. Mélyenszántó meglátások és érdekes problémafelvetések alakjában már saját uj eredményeit hozza a hosszlövegek pörgettyű-mozgásairól, tabelláris számítási eljárásokról és egyebekről és e munkásság későbbi összefoglaló beszámolójában elsőizben alkalmazza a magasabb matematikát a ballisztikában. Ezzel alapvető-iránytadó müvet ad, mely a ballisztikát tudományos magaslatra emeli. Majd a pörgettyű-jelenségeknek eddig „csak" számításos módon levezetett törvényeit saját- szerkesztésü mozsárjával kísérleti utón is igazolja: a lőgyapottöltés igen csekély adagolása révén falövegeknél olyan kicsiny kezdősebességet ér el, högy a löveget szabadszemmel is követni lehet! Ez érdekes kísérletekkel egész sereg eddig vitás kérdést és ellentmondást egyszeriben felderít. Most aztán a tulajdonképpeni, az igen gyors lefolyású lövedékrepülések törvényeinek felderítéséhez fog hozzá, hogy alkalmazásuk segélyével azután fokozhassa majd a lövedékek teljesítőképességeit. Felismeri M a c h, a hires fiziológus által elsőizben alkalmazott villamos- szikrával való fényképezés horderejét. A villamosszikrák rendkívül' rövid ideig — a másod- perc százezred- és még kisebb részéig tartanak, úgyhogy éjszaka való felvillanásuk fényében a legsebesebb lövedékek is csak néhány oentimétemyit látszanak haladni. A villamos szikrával való fényképezés kezdeteiből Cranz kifejlesztette a „ballisztikus kine- matográfot", — erre, meg az öt foglalkoztató sokféle kérdés tanulmányozására nagyszerű alkalma nyílott, amikor meghívták őt Berlinbe az újonnan alapított katonai akadémia ballisztikai tanszékének megszervezésére és vezetésére, — itt anyagiaktól függetlenül eshetett neki a munkának. Párját ritkító kísérleti laboratóriumot rendezett be, mellyel egy 60 méter hosszú és 12 méter széles fedett csarnokot építtetett fel lő- kisérleti célokra. Itt híressé váló ballisztikusok egész seregét nevelte fel, köztük későbbi munkatársát, Eberhard tanárt, a Párist 120 kilométerről bombázó ágyú megalkotóját. A ballisztikus kinematográf — valóságos csodaszerszám: a repülő lövedékeket az elsötétített fedett lőcsarnokban igen erős és vakító szikrák sorozatának fényében fotografálja, — a szikrák időbeli lefolyását, — az egyes kisülések tartamát s a köztük lévő időközökét, — villamos készülékek szabályozzák, — másodpercenként 5000 szikra, — tehát ugyanannyi felvétel is, — történt Cranz első ebbeli kísérletei alkalmával, egyetlen felvétel tartama csak ttzedmilliomodmásodpercnyi, amiért is a film- szallagnak tovamozgása itt folytonos lehet, szemben közönséges mozifelvételekkel, melyeknél a film minden egyes felvétel — expozíció — tartamára meg kell, hogy álljon, hogy éles képek keletkezhessenek. A ballisztikus kinematográfnál a szallag többszáxszor gyorsabban mozog, mint közönséges mozifelvételeknél és ha aztán a kész filmet a rendes gyorsasággal forgatva vetítjük vászonra, akkor ott látjuk a lövedéket szemeink előtt egészen lassan haladni pályáján, pontosan megfigyelhető és az elmélettel egybevethető, E csodaszerszám segélyével azóta sok minden érdekest lehetett megfigyelni — a rovarok szárnymozgásait eddig ismeretlen kényelemmel tanulmányozhatjuk, — maga Cranz egyszer egy Bunsen-égő meggyulladásának részleteit vizsgálta meg igen tanulságos eredménnyel. A másod- percenkénti 5000 felvételt azóta 100.000-re emelhette a közben kifejlődött rádiótechnika „magasfrekvencia-köreinek" precizitása segélyével. A mikroszkóp felfedi a tér láthatatlan ölében, a végtelen kicsinyben rejtőző dolgokat, —* a magasfrekvencia-felvevő meg bepillantást enged végtelen rövid tartamú történésekbe, melyek az idő láthatatlan ölében rejtőznek.: hangvilla rezgési fázisait, rezgő rovarszárny nyilá- sát-csukódását — a tovatűnő idő visszahozha- tatlanságát fogja meg a ballisztikus szikrafelvevő mint kutatószerszám, — láthatóvá válik a száguldó ágyúgolyó utjának minden centiméteniyi részlete és a vásznon ott látjuk a zugó löveg előtti levegőt, ahogy benne a ,Tejhullám" egészen lassan szemünk előtt képződik ki. A lőfegyverek problémáinak első csoportja a „belső ballisztikai kérdés", — a fegyverek belsejében végbemenő folyamatok, a robbanás, — a gáznyomás — és a hőmérséklet eloszlása a csőben, a lövedékgyorsulás időbéli lefolyása (időgörbéje). Cranz elsőnek ismerte fel a leve- j gőellenállásjelenségek bonyolult mivoltát és áz elméleti fizika egyenleteivel igyekezett itt világosságot teremteni, ezáltal egész sereg dogmává csontosodott nézetet és képletet gyomlált ki és oly feladatokhoz férkőzött hozzá matematikailag, melyeknél a tüzérek azelőtt sötétben tapogatódnak. Elsőizben számított ki meredek röppályákat, — ezáltal a mai sztratoszférakutatás egyik sajátos ágát alapozta meg: már a világháborúban nyúlt fel egynémely meredektüze- lésü ágyú lövedékének röppályája messze a sztratoszférába — e lövedékeknek 15 meg 30 kilométer magasból való lezuhanása révén is növelni gondolták az ütegparancsnokok a romboló- és átütőerőt. Ezekkel a röppályákkal való némely tapasztalatok aztán megmutatták, hogy bizonyos feltételek mellett a magasból lefelé gyorsulva Ívelő lövedékek a földközelibb, . sü- rübb Jégrétegeken éppen úgy siklani kezde- ', nek, mint az éles szögben a vízbe hajított lapos kő. Ez aztán a hatótávolság nemsejtett növelési lehetőségeit jelentette. Szép példája ez a napjainkra olyannyira jellemző kölcsönhatásnak, mely technikai gyakorlat és tisztára tudományos kutatás között fennáll. 1927-ben egy munkában gazdag élet eredményeképpen megjelent Cranz háromkötetes hatalmas müve: ,,A ballisztika tankönyve", — a hármas tagozódás, — a belső, — a külső — és kísérleti ballisztika. Az a gondolat, hogy ez tisztára gyilkos tudomány, szűk látkörü lenne, mert ez a tudomány számtalan technikai és tudományos téren tesz kiváló szolgálatokat — hogy csak egynéhányat említsünk — bányákban és barlangkutatásoknál való robbantómunkák alkalmával, — a légellenállás igen nagy sebességeknél való törvényeinek felderítése is mind tisztára elméleti-fizikai szempontból, mind a rakéta- technika szempontjából igen fontos, ama rakéta- technika szempontjából, mely ma születik és mely a maga részéről is mind technikai-gyakorlati téren, mind tudományos kutatóeszköz szempontjából sokat igér, — gondoljunk csak a postarakétára meg a meteorológiai rakétákra, melyek a földi légkör határait elérni és kutatóeszközeinket ’ sokszáz kilométer magasba felvinni vannak hivatva, — megszerkesztésüknél pedig döntő jelentőségű a nagy sebességeknél fellépő légellenállás törvényeinek az ismerete. NEUBAUER FRIGYES. ' ' " =———M A PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP Kereszt reitv énysze I vé n y e —mmmSSi A 9.0 száma rejtvényt megfejtette: (név és pontos dm):
