Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-17 / 213. (3765.) szám

^wsa.MAG^wng^

1935 ezepteteber 17, kedd.

A belpolitika őszi nyitánya

(tj) Prága, szeptember 16. A múlt hét

meghozta végül az őszi politikai munka kezdetét. A képviselőház és a szenátus népjóléti bizottságában nagyon részletes vita folyt a népjóléti és a belügyminiszter megnyilatkozása alapján a gazdasági nyomor enyhítéséről, a munkanélküliség csökkentési lehetőségeiről g a drágaság leküzdéséről.

A miniszteri megnyilatkozások közül Ne- cas népjóléti miniszter expozéja a nélkülözés és a nyomor őszinte feltárásával ragadta meg az ellenzéki körök fitpjíjílmét is. Amit az ellenzék már régen hangoztat, azt hivatalosan is megerősítette a kormány e legfiatalabb, agilitásra törekvő tagja. Feltételezzük, hogy a nagy őszinteség az igazi segiteniakarás eredménye s ezt megtehetjük már azért is, mert a segítés általa megjelölt módjai között oly intézkedések is szerepelnek, amelyek a miniszter pártjában nem örvendhetnek éppen népszerűségnek.

Ezzel szemben dr. őerny belügyminiszter az agrárpárt sajtójában hetek óta hirdetett olcsó és könnyű álláspontra helyezkedett: csak az áruzsorások, az indokolatlan árdrágítók ellen léphet föl s emellett

az „indokolatlan" szón indokolatlanul

erős volt a hangsúly.

A kenyér, a liszt árát az egész kormány hagyta jóvá, itt beavatkozásnak helye nincs. Ez lehet kényelmes agrárpárti felfogás, lehet kényelmes bürokrata felfogás, lehet, I hogy törvényes álláspont, de a folyton csökkenő jövedelmű munkás, kisiparos, hivatalnok aligha nyugszik meg, hogy most már magasabb árat kell fizetnie a kenyérért.

A belügyminiszter expozéja a köztársaság nemzeteinek szociális egyenlőségét hirdette. Ilyen nyilatkozatot is többet hallottunk már az állami élet megnyilvánulásainak más szakaszaira nézve. De ezekkel a miniszteri megnyilatkozásokkal — sajnos — nincs összhangban a gyakorlati élet.

4*

A dolog természete szerint a miniszteri megnyilatkozásoktól s a bizottsági vitákban elhangzott véleményektől nem várhatta senki a nyomor haladéktalan enyhülését, a drágaság megállítását, de egyet mégis vártunk : vártuk az eszmék tisztázódását, reméltük, hogy két fontos miniszter megnyilatkozása utat, irányt mutat, amelyen a kormány haladni fog s a kormánypolitika biz- toskezü irányvonalát húzza meg. És ebben csalódtunk. Mert — különösen a koaliciós sajtó — tovább folytatja a legellentétesebb tervek, elgondolások közlését, kölcsönösen tovább gyanusitgatják egymást a lapok, hogy a pártok önös érdekeket szolgálnak.

És ebben a nagy sajtózürzavarban — amelyre a miniszterelnök pártlapjai nem restelik a „gazdasági bolondokháza" elnevezést használni s amelyet az ellenzéki cseh nemzeti demokrata lap finoman csak koaliciós jazzbandmuzsikának mond — érdekes alaki megfigyelést tehetünk El kell ismernünk ugyanis, hogy a kormány a gazdasági és pénzügyi kérdésekről való megnyilatkozásoknak a sajtóban ez alkalommal a legtágabb teret engedélyezte. Ma az úgynevezett közgazdasági cenzúra nem avatkozik a lapok irásmodorába s ebből senkire, elsősorban az államra, semmiféle kellemetlen következmények nem háramlanak. És ez a helyes. Mint ahogy a magángazdaságban is helyesen cselekszik a nagyvállalat tulajdonosa vagy vezetője, ha idejében figyelmezteti összes alkalmazottját a fennálló veszélyekre, nehézségekre, hogy ezzel buzdítsa őket nagyobb teljesítményre, esetleg igényeik leszállítására bírja. így most az állam- háztartás gondjainak teljesen őszinte és nyilt feltárása tagadhatatlanul józanodásra vall. De itt is súlyos hiba történt, még pedig az, hogy ... debuisset prid*m Későn jött a nagy őszinteség. Az államháztartás gazdálkodásának hiányát már 1934-ben állapították meg, az 1935-ben várható hiány tehát nem az első eset. Az ellenzék pedig már az első deficites zárszámadás után követelt reális, valóban kiegyensúlyozott állami költségvetést. Mennyivel előbbre volnánk, ha például 1932 őszén a sajtó szabadon foglalkozik az 1933. évi állami költség- vetés fedezetlen hiányával, mint ahogyan ma írhatnak a lapok a jövő év pénzügyi gondjairól ?

4*

Nagy visszhangja volt a kulisszák mögött Trapl pénzügyminiszter megnyilatkozásának is, melyet a miniszterelnök lapja —• mint ismeretes — sietett magánvéleménynek minősíteni. A hét végé*® megszűntek arról beszélni, hogy a miniszter magánvéleményt nyilvánított-e', Sőt kiderült, hogy Trapl az agrárpárttal szemben maga mögött tudhatja nemcsak a három szocialista kormánypártot, hanem a cseh néppártot is. A Lidové Noviny megállapítja, hogy

a koalícióban így kialakult a pénzügyi kérdésekben a kvalifikált többség, sőt az agrárpárt ügyvezető elnöke, Beran

sem tartozik azok közé, akik a valutáris beavatkozásokat kívánják. A lap szerint a parlamentben elhangzott a megállapítás, hogy „Trapl az első menetben győzött".

A koaliciós sajtónak az őszi politikai munka terveiről szóló jelentései között a Venkov igyekszik valami rendet teremteni azzal, hogy felhívja az olvasók figyelmét a három hónap előtt bejelentett kormányprogramra s annak egyes pontjait megismétli.

Beruházási munkálatok, munkanélküliekről való produktív gondoskodás, aggok elbocsátása magánszolgálatból is, idegen állampolgárok elbocsátása a munkából, a belföldi fogyasztás emelése és — utolsó helyen az adósságok — különösen gazdaadósságok enyhítése, kamatláb leszállítása.

Reméljük, hogy a mostani hét már tisztább látókört teremt s hogy a meginduló belpolitikai tárgyalásoknál kevesebb szerepük lesz a pártérdekeket szemmeltartó kompromisszumoknak.

Németország távol tartja magát az európai konfliktusoktól

Hitler bejelentette ax iij zsidótörvényeket

A kancellár a birodalmi gyűlés vasárnap esti nürnbergi ülésén tízperces beszédet mendott ■ Megfenyegette Litvániát, éieshangon nyilatkozott Moszkváról. de hangsúlyozta békebarátságát ■ Kétféle állampolgár Németországban

Moszkva azonnal válaszolt a nürnbergi nyilatkozatra

N ii r n b e r g, szeptember lő. A birodalmi gyűlés vasárnap esti nürnbergi összejövetele, amelyet a világ közvéleménye feszült érdeklődéssel várt, rendkívül rövid ideig tartott. Hitler alig tiz percig beszélt. Miután a kancellár leszögezte, hogy Németországnak nincsenek háborús szándékai és távol tartja magát az európai konfliktusoktól, éles szavakkal megtámadta Litvániát és Oroszországot. Két órával Hitler szavainak elhangzása után a moszkvai rádió máris válaszolt a nürnbergi nyilatkozatra és hasonlóan éles szavakkal Ítélte el a német nemzeti szocialista párt bolsevistaellenes magatartását. A moszkvai rádió a nürnbergi pártnapot a „bolondok gyülekezetének" nevezte, Hitlert „sarlatánnak", Rosenberget „shizofrén egyénnek, akinek a helye a bolondházban van", Goebbelset „olyan elemnek, akit alá kellene vetni a sterilizációnak**. Az orosz—német viszony tehát a lehető legrosszabb 8 könnyen végleges szakításhoz vezethet.

A nürnbergi birodalmi gyűlés három törvényt fogadott el. Az első törvény különbséget állapit meg a birodalmi polgárok és a német állampolgárok között. Birodalmi polgár csak árja származású egyén lehet. A második törvény megtiltja a zsidók és az árják közötti házasságot, a közöttük lévő házasságon kívüli viszonyt és megtiltja a zsidóknak, hogy 45 éven aluli árja származású cselédlányt tartsanak. A zsidók és árják közötti házasságot fegyházzal büntetik s a törvény nem mondja meg, hogy mi a legszigorúbb büntetés, azaz az életfogytiglanra való elitélés sincs kizárva. A harmadik törvény a kam- pós keresztes zászlót a birodalom egyetlen hivatalos lobogójának állapítja meg.

A külpolitikai alapelvek

Hitler beszédében többek között a következőket mondotta:

— Politikánk nagy alapvonala rendíthetetlen békeszeretetünk. Szükséges ezt leszögeznünk, mert a sajtó bizonyos része igyekszik Németországot bevonni a különböző kombinációkba. Azt mondják, a birodalom Ausztria vagy Oroszország ellen fel akar lépni, stb. A német hadsereg fölépítésének célja nem az volt, hogy egy más néptől elrabolja szabadságát, hanem az, hogy védje a német népet. Nem foglalunk állást azokhoz a fejlemények- hez, amelyek nem érintik a birodalmat és nem óhajtjuk, hogy bevonjanak az európai kofliktusokba.

— Annál nagyobb nyugtalansággal figyeli a német nép a litvániai eseményeket. A .Memel-vidéket a béke kellős közepén raboltak el Németországtól és a népszövetség jóváhagyta a rablást, de autonómiához kötötte azt. Évek hosszú sora óta a Memel-vidék németjeit a szerződéssel ellentétben kínozzák és bántalmazzák. Ezeknek az embereknek egyetlen bünük, hogy németek és németek akarnak maradni. Az illetékes hatalmak kovnoi intervenciói eredmény nélkül maradtak. A német birodalmi kormány figyelmesen és keserűen nézi a dolgok fejlődését s azt javasolja, hogy a népszövetség törődjön a Memel-vidéki autonómiával, mielőtt az események olyan formát öltenek, amelyet azután minden oldalon sajnálni fognak. A Memel- vidéki választások előkészítése a jogok és a kötelezettségek kigúnyolása. Németország nem követel sokat, ha azt kívánja, hogy Litvániát kényszerítsék a szerződések betartására, Egy 65 milliós nemzetnek joga van azt

kérni, hogy ugyanúgy tiszteletben tartsák érdekeit, mint egy kétmilliós nép önkényét.

Moszkva ellen

Hitler ezután a bolsevista nemzetköziség ellen fordult.

—• A bolsevista nemzetköziség legújabban ismét nyíltan és rendszeresen folytatja a népek uszítását. A komintern kongresszusa hathatós alátámasztása annak az „őszinteségnek", amellyel a szovjet a be nem avatkozás politikáját követi. Németországban a leghatósabb fegyverekkel fogjuk lehetetlenné tenni a bolsevista forradalmi uszítást.

— A népeket elsősorban zsidó elemek

uszítják. A német lobogó amerikai megsértése, amelyet az amerikai kormány nyilatkozata lojálisán elintézett, hathatós igazolása nemzeti szocialista törvényeinknek, amelyek eleve lehetetlenné akarják tenni a zsidó önkényt közigatásunkban és bíráskodásunkban. A zsidó elemek bojkottmozgalma ismét növekedőben van és a németországi zsidók sajnos csatlakoznak a külföldi izgatókhoz. Éppen ezért törvényesen intézkedni kell a zsidók megfékezéséről, hogy évszázadokra meg oldjuk a német nép és a zsidók viszonyát. Ha uj törvényeinkikel nem érünk eredményt, akkor ismét fölülvizsgáljuk álláspontunkat a zsidókkal szemben.

A három alapvető tőrvény

A birodalmi gyűlés ezek után a következő három törvényt fogadta el:

I. A vegyes házasságot fegyházzal büntetik

t. §. A házasság zsidók és német vagy más rokonvérü állampolgárok között tilos. A törvény elllen kötött házasságok érvénytelenek akikor is, hia a külföldön kötötték őket. Sam- miségi panaszt csak az államügyész jelenthet be.

2. §: Zsidók és német vagy más rokonvérü állampoilgárok közötti házasságon kívüli viszony szintén tilos,

3. §. Zsidók neon alkalmazhatnak német vagy más rokonvérü női cselédet, csak ha e nők betöltötték 45. életévüket.

4. §, Zsidóik nem tűzhetik ki a birodalmi- vagy a nemzeti lobogót és nem hordhatják a birodalmi színeket. Ezzel szemben jogukban van a zsidó színeket hordanioik. Az állam védi ezt az utóbbi jogukat.

5. §. Aki vét e rendelkezések ellen, fegyházzal büntettetik. Az a férfi, aki a törvény 2. §-a ellen vét, börtönnel vagy fegyházzal büntettetik. A 3. és 4. §. ellen vétőket egy évig terjedő börtönnel és pénzbüntetéssel snjtják.

6. §. A belügyminiszter a Führeir helyettesével és az igazságügyiminiszterrel karöltve végrehajtási rendeletet ad ki e törvény kiegészítésére. ,

7. §. A törvény a kihirdetés utáni napon lép életbe, de a 3. §. csak 1936 január elsején.

Illetékes körökből származó értesülés szerint a törvény csupán a származósilag tiszta zsidókra, az úgynevezett, „Volljud‘‘-okra vonatkozik. A törvény nem érint előbb kötött vegyes házasságokat. A rendelkezésiek ellentétben állanak a hágai nemzetközi házasságkötési konvencióval, amelyet a birodalom valószínűleg föl fog mondani. A házasságon kívüli viszonyért csak a férfit büntetik meg, esetleg életfogytiglani terjedő fegyházbüntetéssel.

II. Birodalmi polgárok és állampolgárok

1. §. Állampolgár az, aki a német birodalom kötelékébe tartozik és ezért teljesítenie kell az állampolgársággal járó kötelességeket. Az állampolgárság az állampolgársági törvénynek megfelelően szerezhető meg.

2. §. Birodalmi polgár csak a német vagy a fajrokonvérü állampolgár lehet, aki magatartásával bebizonyította, hogy hü a német néphez és hajlandó a birodalomnak szolgálni. A birodalmi polgár jogát a birodalmi polgárle- yjó'liel lehet megszerezni A törvényeknek meg-,

felelő politikai jogokat, kizárólag birodalmi polgárok gyakorolhatják.

3. §. A birodalmi belügyminiszter a Führeir helyettesével karöltve kiadja a kiegészítő végrehajtási rend ele töket.

E törvénnyel a nem ária származású németek kikapcsolódnak a politikai életből és üt

lamhivatálnokok sem lehetnek.

III. A kampóskeresztes zászló

1. §. A birodalom színei: fekete-fehér-vörös.

2. A birodalmi és nemzeti zászló a kampós- keresztes zászló, amely egyúttal kereskedelmi lobogó is.

3. §. A birodalmi kancellár határozza meg a

hadilobogó é>s a birodalmi -szolgálata lobogó formáját. . .

4. §. A birodalmi belügyminiszter kiadja e törvény végrehajtási rendeletét, amennyiben az nem tartozik a birodalmi hadügyminiszter hatáskörébe.

5. §. A törvény a kihirdetés utáni napon lép életbe.

A birodalmi lobogó törvényét különösen régi német nemzeti párti körökben rosszalják, A kampóskeresztes lobogó hivataiossátétele ■ a nemzeti szocialista mozgalom látható győzelmét akarja jelezni. A hadi-lobogóiban valószínűleg megőrzik a fekete-fehér-vörös színeket.

Litvánia Genfien keres védelmet

Kovno, szeptember 16. Litvániában Hitler tegnapi litván-ellenes magatartását háborús fenyegetésnek minősítik. A keleteurópai béke veszélyeztetését látják benne. A litván kormány a népszövetséghez akar fordulni orvoslásért. A kormány hangsúlyozza, hogy a legutóbbi választások legálisan és a népszövetség képviselőinek ellenőrzése mellett folytak le.

A német zsidó sportszövetség kiküldöttei ellenzik a Mákká- Piait olimpiai bojkott-tervét

Brünn, szeptember 16. A zsidó sportszövetségeik nemzetközi kongresszusa itteni ülésén elhatározta, hogy — tekintettel a németországi belső állapotokra — fölkéri a világ összes olimpiai bizottságait, hogy a zsidó sportolókat mentsék fel a berlini olknpászon való részvételtől. A német Makkabi-szövetség delegációjának elnöke nyilatkozatában leszögezte, hogy a Makkabi világszövetség a zsidó nemzeti népnevelésit célzó egész világra kiterjedő szervezet, amely Palesztina fel építéséiben kell, hogy kifejezést nyerjen. Ezért a Makkabi világszövetség politikamentes szervezet. Minthogy az elfogadott határozattal ez a, célkitűzés csorbát szenvedett, a német delegáció a határozat ellen szavaz. *