Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-01 / 200. (3752.) szám

16 ^iagaMA<sfc\RHna>a& 1935 szeptember í, vasárnap* Újabb koncentrációt javasol a szlovenszkoi banküyar terén a vssszleszámitoló intézet Prága, augusztus 31. Az Expres jelentése szerint a kamatláb leszállítására irányuló tár­gyalások meglehetősen előrehaladtak. Englis kormányzó tervezetén kívül a kormányhoz a visszleszámitolási intézet is beterjesztett egy emlékiratot, amely körülbelül ugyanolyan móríék'i kámatlábieszállitást javasol, mint az Englis-féle memorandum. Ez a javaslat terv beveszi a bankügy terén a további kon­centrációt és különösen a szlovenszkoi pénzügyek alapos átszervezését, ahol az államíordulat után a bankok szánna 365-ről már 60-ra csökkent ugyan, de még ez a szám is magas. A memorandum az Expres szerint külön is kiemeli, hogy például a Szepesi Banknak tizenegy fiókja van. Különös és érdekes, hogy akár a Vissz­leszámitolási intézetnek, akár az Expresnek pont az Szepesi Bank tizenegy fiókja fáj, mi­kor pedig e bank szanálási segélyeket nem is szokott kérni. Avagy az állam területén nem akad már „többfaókos“ példaképpen emleget­hető pénzintézet? A tavaly! gabona beváltási árai Prága, augusztus 31. A hivatalos lap szeptem­ber elseji száma közli a Gabonatársaság 12.-II. számú, az 1934. évi termésből eredő gabona- készletek beváltási árának megállapítására vo­natkozó hirdetményét. A hirdetmény igy hang­zik: A Csehszlovák Gabonatársaság a pénzügy­miniszter és földművelésügyi miniszter 1935 jú­lius 19-én kelt, a hivatalos lap 170. számában közzétett, az 1934. évi aratásból származó bel­földi gabona alapáraira vonatkozó hirdetmé­nyére való figyelemmel az 1934. évi termésből eredő gabona átvételi árai kérdésében az éppen idézett pénzügyi és földművelésügyi minisztériu­mi hirdetmény 4. bekezdése szerint megállapí­totta, hogy 1935 augusztus 1-től 1935 szeptember 30-ig a tavalyi búza, rozs, árpa, zab és kukorica árai változatlanul maradnak u~v mint azokat a Gabonatársaság 1935 junius 21-én kelt hir­detménye ez év julius havára állapította meg. (A gabona és a hüvelyes veteményes átlagára szeptemberben.) A terménytőzsdék gabonára és hü­velyes ' veteményekre szeptember hónapra a követ­kező árakat közli: búza 160. rozs 120, árpa 110, zab 110, tengeri 130, borsó 190, lencse 290, bab 130, peluska 190, bükköny 210, rizs 200 korona. (Az ógabona ára szeptemberben is változatlan.) A mai hivatalos lapban a pénzügyminiszter közle­ményt tesz közzé, amely szerint az 1935 júniusában érvényben volt búza, rozs, zab és árpa ára szeptem­berben is érvényben marad. Ezek az árak az 1934- es termésre vonatkoznak. Egy másik közleményben a külföldi búza ára a belföldi óbuza árával azonos a pozsonyi és komáromi kikötők paritása mellett. Az 1934-es aratás árai szeptemberre a következők: nagyszemü tengeri 129 korona, beszarábiai 131, cinquantino 144 (a Gabouatársaság Pozsonyban tar­tott legutóbbi ülésén elfogadott határozatot a kor­mány még nem fogadta el). (Cukorbecslés.) A statisztikai hivatal legutóbbi becslése szerint a répával bevetett terület 157.000 hektár a multévi 159.000-rel szemben. Ezek a szá­mok a cukoripar becslésével sohasem egyeznek. Ezért nem mondható meg pontosan, hogy a répával bevetett terület valóban 2000 hektárral kisebb-e. Annyi bizonyos, hogy a múlt évvel szemben az idén kisebb cukortermelésre számítanak Európá­ban. A csehszlovákiai cukoripar kísérleti intézete augusztus 16-i határidővel a következő jelentést adta ki: A száraz idő tartósságánál 28.89 millió métermázsa répára és 5.55 millió métermázsa cu­korra számíthatunk, javuló időjárás esetén a répa­termés 31.6 milliót és a cukortermés 6.08 millió métermázsát fog kitenni. A gyökérsuly 78.5 száza­lék és a cukortartalom 85.2 százalék a multévihez viszonyítva. A feltételezett tavalyi 100.7 százalékos vetésfelület mellett a répatermés 29.84 milliót és a cukortermelés 5.45 millió métermázsát tenne ki. Az átlagbecsiés szerint a répatermés 29.09 és a cu­kortermelés 5.5, millió métermázsa. — Oroszor­szágban azt várják, hogy a cukortermelés az idén 2 millió tonnára fog emelkedni a multévi 1.5 mil­lióról. A teljes becslés szerint Európában (Orosz­országot be nem számítva) az idén 559 tonnával kevesebb cukor lesz, mint tavaly. Több cukrot ter­mel Dánia, Svédország, Németország, Írország, Jugoszlávia, Bulgária, Litvánia és Románia. (A magyar kivitelt behozatali illetékek segítik.) Budapestről jelentik: Legújabb hírek szerint oly- irányu uj devizarendelkezésekre számítanak, hogy a magyar ipar a német ipar mintájára önmegadóz­tatást fog bevezetni abból a célból, hogy nyers­anyag bevásárlási szempontból devizákat teremtsen elő. Ennél az akciónál elsősorban a textiliparnak igen jelentékeny nyersanyagszükségletére gon­dolnak. (Háborús hírekre emelkedtek a benzin- és petro- leumárak.) A nemzetközi piacokon a petróleum­áé benzinárak emelkedő tendenciát mutatnak és ez elsősorban az olasz bevásárlásokra vezethető vissza. Elsősorban a nehéz olajak árai emelked­nek ,azonban a könnyübenzin ára is tonnánként fél aranyschillingigel megdrágult. A világítási célokra szolgáló petróleum ára másfél scihillinggel drágult. 9T(agyar asszony lapja a Rendelje meg a P. M. H. ki adóhivatalában Ara egész évre 36 K, számonként 3.50 K (A bikát nem szabad együtt legeltetni a te- nyésztehenekkel és üszőkkel.) A pozsonyi orszár gos hivatal most kiadott közlönye egyebek kö­zött ujább rendeletet közöl a bikáknak üsző és anyatehenekkel való legeltetési tilalmáról. A ren­delet- felhívja az érdekeltek figyelmét, hogy a már régebben kiadott hivatalos utasítások szerint a közületek rendelkezésére álló tenyészbikákat min­dig a többi állattól elkülönítetten kell legeltetni, hogy ellenőrzés nélküli megtermékenyítés ne áll­jon be. Közös legelőn csak félévnél nem idősebb s elöregedett apaállatokat lehet tartani, de ezeket is a többi állattól elkülönítetten. Ez előírások be­tartásáért a legelő tulajdonosa felel. A járási hi­vatal e rendelkezések áthágóival szemben az 1894, évi XII. t. c. 94. paragrafusa alapján jár el. (Oroszország iparosítása.) Moszkvából jelentik: A szovjetipar az első félévben 23.498 millió rubeles teljes termelést mutatott ki ,az®.z 19.4 százalékkal többet, mint a multévben. Az egész összegből a be­ruházási termelésre 14.500 millió (22.8 százalékkal •több, mint 1934 első félévében) és a fogyasztási termelésre 8938 millió (plusz 14.2 százalék) esik. (A tej árdrágítása.) Pozsonyból jelentik: Augusz­tus 29-én tartotta a Tejszövetkezet választmányi ülését Pozsonyban. Ez a szervezet a Pozsonyba szál­lított tejmennyiség 95 százalékát képviseli. A gyű­lésen a tarthatatlan állapotokról volt szó, amelyek a takarmánynemüek és erőtakarmányok áremelé­se következtében keletkeztek. A termelő ma mind­össze 80—95 fillért kap a tejért és ebből még a Pozsonyba való szállítás fuvardíját is kénytelen viselni, ami további 10 fillér levonást jelent. Ezzel szemben a fogyasztó 1.60 koronát fizet a tej liter­jéért. Az árak közötti különbözet a közvetítő ke­reskedelemre és a tejcsarnokokra vezethető vissza. Elképzelhetetlen, hogy a közvetítő kereskedelem továbbra is százszázalékkal drágítsa a tej árát. A tej­termelők ragaszkodnak ahhoz, hogy hamisítatlan tejükért olyan árat kapjanak, amely a további ter­melést lehetővé teszi. Ez csak úgy érhető el, ha a közvetítő kereskedelem által előidézett magas ár­különbözetet mérsékli. A gyűlés elhatározta, hogy felkéri az illetékes hatóságokat, a kérdés mielőbbi rendezésére. (Emelkedett a francia munkanélküliek szá­ma.) Párisból jelentik: Augusztus közepén Franciaországban a segélyezett munkanélküliek száma 380.433 volt. Ez a szám a megelőző hét­tel szemben 1106 főnyi emelkedést jelent. (Októberben összeül a nemzetközi hajózási értekezlet.) A kereskedelmi hajórajok racionali­zálása és a szükséglettel való egybehangolása céljából ez év elején nemzetközi értekezlet volt Londonban, amelynek előmunkálatai alapján kérdést intézték a világ hajóstársaságaihoz, hogy miképpen történjék a felesleges hajóürtar- talom megsemmisitése. A válaszok már beérkez­tek s igy októberben valószínűleg összeül a nem­zetközi hajózási konferencia, amely rendezni kí­vánja a kereskedelmi hajózás tulméretezettségé- nek kérdését. (Középeurópai minta vásár-konferencia Salzburg­ban.) Heinl volt. osztrák miniszter tegnap tárgyalt újból a prágai mintavásár vezetőségével és a tár­gyalásokon a csehszlovák gazdasági élet több kb váló képviselője vett részt. A tárgyaláson elhatá­rozták, hogy a bécsi és a prágai vásár befejezése után Salzburgban az érdekeltek konferenciát fognak tartani. A konferencián minden valószínűség szerint a többi középeurópai minta vásár vezető képviselői is részt fognak venni. Ott fogják megbeszélni, hogy miképpen lehetne mintavásári alapon a tervbevett árukompenzációt, gyakorlatilag keresztülvinni. (Megállóit a nemzetközi gazdasági javulás?) Az osztrák konjunktúrakutató intézet össze­foglaló képet nyújt a világgazdaság helyzetéről. Megállapítja, hogy az amerikai tőzsdei hossz tulajdonképpen csak helyi jelentőségű és a gaz­dasági javulás .sehol sem lépi túl az évadszerü méreteket. A világkereskedelem értéke még mindig hanyatlik és a valutáris zavarok foly­tán egyelőre rosszak a kilátások- Ausztriában a gazdasági élet megélénkült, ami a kormány munkaszerző programjával függ össze. Egy hónap alatt 13.000-rel csökkent a munkanélküliek száma. Mit kapunk a valutákért? Prága, augusztus 31. KB 100 pengőért *••••■■ 491.50 100 schillingért 455.75 100 zlotyért .•••«■• 459.50 100 lejért 14.10 100 márkáért .»*«».. 778.— 100 dinárért .•>>>•« 53.05 100 svájci frankért . . . » „ 788.50 100 francia frankért , . » « « 159.95 100 belga frankért . • » • . 409.— 100 líráért ..................... 179.40 10 0 holland forintért .... 1637.— 1 amerikai dollárért .... 24.10 1 angol fontért ...... 120.60 Mit fizetünk a valutákért? Prága, augusztus 31. Kg \100 pengőért ........................... 494 50 100 schillingért ...... 458.75 100 zlotyért ....... 462.50 100 lejért ................................ 14.40 10 0 márkáért.......................... 782.— 10 0 dinárért ....... 53.45 100 svájci frankért ..... 791.50 100 francia frankért .... 160.55 100 belga frankért ..... 411.— 100 líráért.......................... . 180.60 100 holland forintért .... 1643.— 1 amerikai dollárért .... 24.30 1 angol fontért........................ 121.60 (Olc sóbbá teszik az élelmiszereket Német­országban,) Berlinből jelentik: A birodalmi élel­mezési miniszter több uj rendelettel szabályozza az élelmiszerárakat. A rendeletek eredménye­seknek bizonyultak és az élelmiszerpiacon több tontos élelmicikk jelentékenyen olcsóbbodott. xx Az őszi vetés trágyázása. A gazdának rövid idő múlva megint gondjai lesznek — az- őezi vetés. Az Ő6zi vetés az aratás eredményé­nek alapja, ezért erre kell a legnagyobb figyel-, met és gondot fordítani. Főképen a talaj meg­felelő előkészítése jön itt tekintetbe. Az őszi búzát rendszerint lóhere sfcb. után vetjük. Mi­vel azonban nagyon igényteljes gabonanemü- ről van szó, alaposan gondoskodnunk kell ar­ról, hogy a földet megfelelőleg trágyázzuk, mint animális trágyával stb., különösen abban az esetben, ha az előtte ültetett, pl. lóhere el­vetése előtt nem trágyáztunk megfelelő erő­sen Az animális trágya azonban sohasem tudja fedezni a vetemény szükségletét és ezért azt műtrágyával egészítjük ki. E célra a legjobb, ha 100—200 kg. nitrogénes meszet 150 kg. 40%-os drasolos sóval keverve szétszórunk hektáronként a földön. Ezt a keveréket leg­alább 10 nappal a vetés előtt kell a földeken szethlnteni. Eredménye kitűnő. Az őszi rozs rendszerint a búza után következik, tehát a második trágyázási vonalban; alföldön és hegyaljai vidéken elvetése előtt nem trágyáz­zák a földet, csak magasabb vidéken, ahol rendszeiint lóhere után vetik búza helyett. Ha jóminőségü termést várunk, úgy alaposan kell trágyáznunk műtrágyával. Ezért ismét kb. 10 nappal a vetés előtt 150—200 kg. mésznitro- gént és 350—400 kg. kainitot hintünk keverve a földekre. Vetés előtt még 200—250 kg. szu­perfoszfátot hintünk szét. Árpa vetése előtt 100—150 kg. mésznitrogémnel, ha gyöngébb a föld, úgy 50 feg.-al többet veszünk, továbbá 150 kg. 40%-os drasolsóval és 250 kg. szuper­foszfáttal trágyázunk. G. G.-f Állatvásári hír. A hétfői prágai állatvásár felhajtása, a vásárigazgatóság előzetes jelentése szerint, 650 vágómarha, 3500 belföldi sertés, vala­mint 1500 külföldi hízott sertés lesz. Felelős szerkesztő: Forgách Géza ♦ Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal* 1. Hor­thy Miklóe-ut 2L IV. 8. Telefon 59 -8—98. Szer­kesztő Zólyomi Dezső. — Pozsonyi szerkesztőség és kiadóhivatal: Lőrinckapu-ucca 17 II. Telefont 27—87. Szerkesztő: Reborovözky Jenő. — Ruszin- szkól szerkesztőség és kiadóhivatal: üngvár, Vér* alja-ucca 7/2. Szerkesztő: Rócz Pál. — Kassai szerkesztőség és kiadóhivatal: Fő-ucca 10Ö. L Telefon: 35—29. Szerkesztő: Dr. Sziklay Ferenc és Kelembéri Sándor. — Nyitrai szerkesztőség és ki­adóhivatal: Wilson-ucca 84. I. ée Methód-tér 3, Szerkesztő: DaIIo9 István. • Kéziratokat nem őriünk meg és nem adunk vfssta. • Hirlapbélyeg használata a prágai postaigazgatóság 56.660/V11—1934. ez. rendeletével engedélyezve 77-30 A Rafatornacipő könnyű és kifo- Gumitalpú „Mokaszin” - cipő. — Kígyóbőr utánzattal kombinált győ- jjffijllU gástalanúl illik. A 35-38 sz. Ke 12.- A 31-34 sz. Ke 15.-, a 35-38 sz. 19.­A kicsinyei számára ezen finom, Erős croupontaípú boxfelsőrésző ••••'" f^l •' .. - .• =kOIS^dbíSt29$ Sportfélcipő. ^A 3X38 sz. Ke. 39.- ^-7 ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom