Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-08 / 180. (3732.) szám

Hérosz és polgár (*) Most majd talán rövidesen feleletet kapunk a század egyik nagy kérdésére: arra tudniillik, hogy hérosz-e vagy pol­gár ? A polgár egyelőre csöndes gyanak­vással figyeli, hogy a hérosz hogyan szalad a jégre, és titokban reméli, hogy a dolognak rossz vége lesz és a világ visszabékél az ő kicsit megkopott és nem is túlságosan len­dületes igazságai mellé. A hérosz viszont úgy érzi, hogy most az ő nagy jelenése kö­vetkezik s csak tőle függ, hogy meddig ma­rad a szinen. Az uj heroizmus hivatalos apostola Euró­pában Mussolini s mi sem természetesebb, mint hogy e nagy katonai próbatétel, amely­re most lendül ki a fasizmus, egyben az eszme próbatétele is lesz. Először lép ki a gondolat a laboratórium falai közül. Most robog vakmerő kísérleti útjára. Győz-e, vagy pedig elbukik ? Mussolini nyíltan vallja, hogy szerinte a társadalom fejlődé­sének legfelső fokát a militarizmusban éri el. Egy fasisztát gyönyörűséggel tölt el, ha van alkalma meghalni a hazáért, hogy fegyvert foghat, hogy nem búvik meg a veszély elől s hogy „ebben a gondolatban egy nemzet­nek minden férfitagja egyetlen ököllé, egyetlen mozdulattá, egyetlen harsány ve­zényszóvá forrad**, Ez a felfogás az, aminek próbatételét most, azt hiszem, közelről meg­szemlélhetjük. Tagadhatatlanul lendületes felfogás, legalább is retorikailag, és súlyát valószínűleg nem kisebbíti, hogy sokan nem értenek egyet vele — még olyanok se, akikre nem lehet alkalmazni a duce lesújtó véle­ményét a „nyulszivü teoretikusokról**. Mert ha félig igaz is, hogy a világot nem eszmék, hanem erők kormányozzák, félig talán az is igaz, hogy eszmék teszik, hogy a világ előre megy és nem áll egy helyben, s főleg hogy nem zuhan vissza abba a sö­tétségbe, ahonnan megint csak eszmék lódí­tották ki. Igaz viszont, hogy erők nélkül ez a kiemelkedés ma is csak néhány kivételes egyéniség mártir-jussa lenne. Amint volt annyi sötét és komor századon át. Musso­lini szerint még soha nem élt nemzet a föl­dön, amelyet eszmék tettek volna naggyá — s ez is olyan féligazság, aminek jogosságát aligha lehetne kétségbevonni, addig az öt­ven százalékig ugyanis, ameddig valóban igaz, s el kell ismerni, hogy majdnem min­den nemzet életében vannak korszakok, amikor teljes érvényt kell szerezni ennek a szigorú felfogásnak, különben ... Sőt, azt máris elismeri a világ a ducenek, hogy amikor ő nemzete élére állott, az olasz nem­zet elérkezett e „különben** határsorompó­jához. De azt a felfogást, hogy, ha egy nemzet „békében, nyugalomban és hagyo­mányainak szellemében** akar élni, fiainak érteniök kell a fegyverforgatáshoz — talán nem fogja mindenki aláírni, aki jó hazafi­nak vallja magát, de nincs olyan magas vé­Baloldali olienziva Laval elten Postássztrájk fenyegeti Franciaországot Katonaság szállta meg Brestet - Erélyes rendszabályokra készül a kormány Brest, augusztus 7. A munkástüntetések, tekintettel arra, hogy a kormány a katonai csapatokat nem vonta vissza a kikötőből, újból megismétlődtek* A munkások nyolc órakor megkezdték a „Dunkerque" páncé­loshajó építési munkáit, amikor azonban észrevették, hogy a gyár környékén kato­naság állomásozik, mintegy vezényszóra abbahagyták a munkát, s ettől kezdve karbatett kezekkel álltak munkahelyükön. A munkásság vezetői tudomására hozták a gyár igazgatóságának, hogy mindaddig nem fognak munkába állni a munkások, amíg a kormány nem teljesiti ígéretét és a dokkok­ból nem vonja vissza a katonaságot. <3*. munkások sztrájkja egy óra hosszat tartott* A munkások nem mozdultak el. munkahe­lyükről, de .nem nyúltak munkához. Egy óra ívelte után ismét munkához láttak. Le Havre, augusztus 7. A „Champlain" gőzös legénysége ma reggel elhagyta a ha­jót és vörös zászlók alatt tüntető menetben vonult végig a városon. Még bizonytalan, hogy a hajó ma menetrendszerűen ki tud-e futni a havred kikötőből. Ez a hajó ugyanis egyike a legnagyobb francia gőzösöknek, amelyek a kontinens és Amerika között az utasforgalom lebonyolítására szolgálnak. Katonai megerősítés Brestben Brest, augusztus 7. Az éjszaka folyamán újabb katonai megerősítést kapott a hresti ka­tonai parancsnokság. Nemzetőröket és csend­őröket vontak össze a bresti tengerészeti ka­szárnyában. Reggel a város uccáin rendőrőrjá- ratok és katonai csapatok cirkáltak. A katonák között rengeteg a színes gyarmati katona. A város katonai táborhoz hasonlít. Az összes sztratégiailag fontosabb pontokon fegyveres őr­ség helyezkedett el. Az éjszaka folyamán töké­letesen sikerült a városban a rendet és nyugal­mat helyreállítani, újabb zavargásokra a mai nap folyamán nem került sor. A hatóságok azonban tartanak attól, hogy a mai nap folya­mán újból fellobban a zendülés. A beliigymi- p^zter azt az utasítást adta a rendőrségnek, hogy minden eszközt felhasználhat a rend fenn­tartása érdekében. A háj ógyárakat, ahol három csatahajó munkálatai folynak,, különösen erős katonai és rendőri készültség szállta meg. A leg­újabb jelentésekből kiderül, hogy a tegnapi za­vargások sokkal súlyosabbak voltak, mint ahogy ezt az első hivatalos híradások föltüntették, A munkások ugyanis a hajók páncéllal való borítására szolgáló acéllapokkal fegyverezték föl magukat és ezeket az acéllapokat pajzsnak használva kőzáport zúdítottak a rendőrségre. Ma délelőtt ezer és ezer munkás foglalatoskodik Brest uccáin azzal, hogy a város több pontján fölszaggatott kövezetét ismét helyreállítsa, vagy eltakarítsa az uccáról a köveket, amelyekkel a munkások tegnap a csendőrséget megostromol­ták, Egyes uccákon bokamagasságnyira fekszik az összetört üveg- és butortörmelék. A munká­sok tegnapi tüntetése folyamán ugyanis sokezer ablakot bezúztak és több üzlet kirakatát rombol­idézi oly sűrűn a hanyatlás tanulságait. Az olaszok különben is szívesen gondolnak az ókori Rómára s a fény, amely a nemzeti önállóságának mámorában élő olasz népre a múltból hull, nem egy nagy olasz állam- férfiút kápráztatott már el. Mussolini nem tartozik ezek közé, ő rideg céltudattal hasz­nálja a görögtüzes jelszavakat és sohasem korszerűtlenül. A militarizmusról lehetnek eltérő néze­tek, de azt aligha lehet kétségbevonni, hogy a militarizmus ma reneszánszát éli. Kár lenne adatokra hivatkozni, hiszen a mi­litarizmus nagy szinjátékát éli az egész szá­zad. A lelki rugókról sokféle felfogás cir­ták össze. Számos kávéház berendezése is ?'!do- zatuí esett a tegnapi zavargásoknak. Általános postássztrájk készül Páris, augusztus 7. A francia lapok élénken foglalkoznak a tegnapi eseményekkel és szerin­tük különös hatást kelt, hogy a hét végére a bel­ügyminiszter magához rendelte az összes tarto­mányi főnököket, akikkel konferenciázni akar. A lapok megállapítják, hogy a republika törté­netében ilyen kongresszusra még nem volt pél­da. Általában azt a következtetést vonják le a kormány rendkívüli intézkedéséből, hogy Lá­váinak eltökélt szándéka minden módon meg-' védelmezni a rendet és a lehető legerélyesebb eszközöktől sem fog visszariadni. A vélemény az, hogy a kormány meg akarja szervezni a köz- igazgatási hatóságok teljes együttműködését a rendőrséggel és katonasággal a nyugalom és rend fenntartása érdekében! A konferencián Pa- ganon belügyminiszter fog elnökölni. A baloldali lapok híradásai szerint viszont a népfront, de különösen a népfront mögött álló baloldali szakszervezetek ellenakcióra készülnek a kormánnyal szemben. A postai alkalmazottak szakszervezete tegnap este til­takozó gyűlést tartott, amelyben állást foglal­tak a kormány takarékossági rendeletével szemben. A gyűlésen állítólag elhatározták, hogy amennyiben a kormány nem hajlandó visszavonni takarékossági rendeletét, a postai alkalmazottak sztrájkba lépnek. kulál közöttünk. Az egyik felfogás szerint a militarizmus hívei valóban nem gondol­nak a háborúra s az erők megszervezése inkább a gyöngeségtől való félelemnek szól. A nemzeteknek több önérzetre van szükségük, egy másik felfogás szerint, mint amennyit a polgári és liberális korszak szel­lemi levegőjéből magukba szívhattak. Kü­lönösen a fiatal nemzeteknek van szükségük felfokozott hatalmi öntudatra. De a milita­rizmus reneszánsza elsősorban Spenglert látszik igazolni. S ha az események fejlő­dése valóban követi Spengler gondolat- menetét, aminthogy egyes jelek azt mutat­ják, hogy jóval gyorsabban és jóval többet NAPIG Ma: Képes melléklet ^ 16 oldal Ára Ké 1.20 J XIV. évf. 180 (3732^ szám • Csütörtök • 1935 augusztus 8 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 Kö„ külföldre: évente 45^ j\ SzloVdlSzkÓi és TUSZÍnSzkÓÍ 17102 UürSÚS sllcel2, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • t r ° Prága IL Panská ulice 12, HL emelet. H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai nOpUap/Q • • TELEFON, 30311 •• Egyes ssám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.- K& 8ŰRGŐNYCIM HÍRLAP PRflHft. leménye a militarizmusról, mint a ducenek, akinek államférfim zsenialitása ugyan két­ségtelen, de aki szintén nem szabadította fel magát bizonyos kényszerképzetektől. Aminthogy mindenki, aki a történelem sod­rában áll, előbb-utóbb bizonyos kényszer­képzetek hatalmába kerül. Egyike az ilyen kényszerképzeteknek az úgynevezett példa­kép. Kérdés, hová jutott volna Napóleon Nagy Sándor példaképe nélkül, amely nem­csak inspirálta, de nem egyszer orron is fricskázta a nagy férfiút. Mussolini ösz­tönző példaképe, saját bevallása szerint — Julius Cézár. Ezért hivatkozik minden be­szédében szívesen az ősi Rómára és ezért

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom