Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-07 / 179. (3731.) szám

XIV. évf. 179. (3731) szám • Szerda • 1935 augusztus 7 Előfizetési ári évente 300, félévre 150, negyed' évre 76, havonta 26 Kt„ külföldre, évente 45Q félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ki. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. ■gyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja j 1 i c e 12, IL emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ultce 12, Hl. emelet • • TELEFONI 3 0 3-1 1 •• SÜRGÖNYCIM HIRLRP. P R A H A. Nyári demagógia Véres politikai zavargások Franciaországban Parisban revolvere utcai harc volt a kommunisták és fasisitáh között - Lávái a vi­déki prefektusokkal tanácskozik - Heves baloldali tüntetések BiestiunétTouioBüan (t. j.) Prága, augusztus 6. Vrany agrár szenátor a tavaszi választások előestéjén a miniszterelnök pártjának lapjában nagysza­bású sajtókampányt indított a szénbányák államosítása érdekében. A másfél évtizeddel elkésett ötletet a mindent szocializáló bal­oldali pártok is kétkedéssel fogadták s nem titkolták, hogy nem hisznek az agrárpárt államositási törekvéseinek őszinteségében, másrészt őszintén beismerték, hogy az ál­lamnak nincs elég pénze ily nagyszabású műveletek végrehajtásához és hogy ma a gazdasági válság legmélyebb pontján alig remélhető, hogy az állam valami haszonnal gazdálkodhatnék a szénbányákban, amikor a magánvállalkozók is alig képesek üzem­ben tartani a szénkitermelést. Nem hiány­zottak — koaliciós részről — a rosszmájú, de igen találó kérdések sem, hogy ugyan miként fog az agrárpárt maradékszénbá- nyácskákat csinálni s osztogatni. Ezzel a szénbánya-államositási vita annakidején el is hallgatott, hogy néhányhetes szünete­lés után most, az adriai cápák időszakában, a Venkovban uj életre keljen. A Venkov vasárnapi számában ismét elő­húzta a szénbányák államosításának gon­dolatat. „A szénbányatulajdonosok 1200 millió tiszta nyeresége" oly hangzatos cim, amely nemcsak a falusi kisgazdát, hanem a városi polgárt is . gondolkodásra készteti. Több mint egy milliárd ! A továbbiakban aztán megtudjuk, hogy ez a kétségtelenül hatalmas összeg valamennyi csehszlovákiai szénbánya nyeresége az államfordulat óta J934 végéig. A cikkíró alaposnak éppen nem mondható módszerrel hat szénbánya- társaság kimutatott évi nyereségeit egy­más alá állítja, összeadja, az összeget ket­tővel megszorozza (miután a szénbárók a nyereség felét úgyis letagadják) s az igy kapott eredmény alapján 1*23 milliárd Kő-ra becsüli az állam területén levő, közben be is szüntetett szénbányák „hallatlan" nye­reségét. De ugyanennyire taksálja a Ven­kov becsüse a szénkereskedelem nyeresé­gét is. A Venkov cikke az I. jelzést viseli s igy várjuk a folytatását. Egyet-mást azonban már most szóvá kell tennünk. Tol­iunk hegyére kívánkozik. Távol áll tőlünk annak még a gondolata is, hogy a szénbárók árpolitikáját védelmez­zük s ha valaki, úgy a Venkov jól tudja, hogy az agrárpárt minden vonatkozásban mennyire közel áll a szénhez, mig bennün­ket a szén csak úgy melegít, ha a szenestől egy mázsát hozatunk huszonnyolc koro­náért. Azt se kell bizonyítgatnunk, hogy huszonnyolc helyett szívesebben fizetnénk húszat. És ha a szénbányák államosításá­nak kérdésével e helyen mégis foglalko­zunk, úgy egyedül és kizárólag azért tesz- szük, hogy bemutassuk, hogy a köztársaság legnagyobb (de csak a parlamentben leg­nagyobb) pártja milyen szépen vezet a — demagógiában. Oly nagyszabású és komoly dolgot, mint amilyen a szénbányák államosításának f ezzel kapcsolatban a szénnyereségek vagy az állam, vagy a közönség javára való meg­szerzésének gondolatát illenék alaposabb statisztikai számitásokkal támasztani alá. A Venkov cikkírójának kimutatása szerint az egyik szénbányatulajdonos társaság 1930-ban 46 millió tiszta nyereséget ért el. Ha a Venkov cikkírója ezt a kétségtelenül tekintélyes összeget elosztotta volna a ki­termeli éfl értékesített szén métermázsáinak P á r i s, augusztus 6. Néhány nap óta egész Franciaországban érezni lehetett, hogy döntő politikai eseményekre készül úgy a bal, mint a jobboldal. Tegnap éjszaka azután véres össze­ütközésekben robbant ki a két tábor között egy­re jobban elmélyülő ellentét Érdekes, hogy mintegy vezényszóra Franciaország több pontján léptek akcióba a baloldali pártolt Párisban a Piacé de la Nation egyik kávéházát a kommu­nisták valósággal meg ostromolták. A kávéház­ban ugyanis az egyik félfasiszta jobboldali szer­vezet, a Jeunesse Patriotique tagjai tartottak gyűlést A kommunisták rohamára a fasiszták re­volversort űzzél válaszoltak. A sortüz a forgalmas tér járókelői között valóságos pánikot keltett A pánikot csak fokozta, amikor vérző és jajve- székelő sebesültek estek össze az ucca köveze­tén. A revolverlövések két járókelőt sebesitet- fcek meg, ezek közül az egyik a helyszínen meg­halt. A rendőrséget abszolút készületlenül érte az esemény, úgyhogy csak hosszabb idő múltán érkezett meg a rendőri riadóautó. A rendőrség erélyes közbelépése vetett véget az általános du­lakodásnak. Harmincnyolc személyt letartóz­tattak. Megostromoliák a touioni arzenált Te,----bán az elmúlt éjszaka ugyancsak for­ra dalmi jellegű demonstrációra került sor. Két­ezer radikális munkás megtámadta a tengerészeti arzenált és le akarták rombolni. A munkások végi^ vonultak a városon és az összes úgyneve­zett jobboldali mozikat, kávéházakat összerom­bolták. Három kávéházat, amelyekben rojalista párt szokta gyűléseit tartani, a szó teljes értelmé­ben megsemmisítettek. A rendőrségnek csak nagy üggyel-bajjal sikerült helyreállítani a ren­det Közben több Ízben kénytelen volt megüt­közni a tüntetőkkel. Az összetűzések alkalmá­val húsz személy megsebesült négynek a sebe­sülése életveszélyes. Az anyagi kár, amit a mun­kások rombolása okozott, meghaladja a félmii ­számával, úgy látná, hogy a vállalat a sze­net métermázsánkint nem is tiz fillérrel, ha­nem mindössze néhány fillérrel tehetné ol­csóbbá. Rendkívül figyelemre méltó az a kérdés is, hogy az agrár szerkesztő ugyan miért nem vette magának a fáradságot s telefo­non nem intézett kérdést a közmunkaügyi minisztériumhoz, mint az állami szénbányák kezelőjéhez, hogy az állami szén árát ugyan mikor kezdik már leszállítani, hogy igy jó példával járjanak elől a magáncégeknek. Ma ugyanis az a helyzet, hogy az állami szénbányák egy fillérrel sem adják olcsób­ban szenüket, mint a magánvállalatok, pe­dig a jó példa nem ártana. A könnyenhivőnek talán bebeszélhető, hogy majd ha az összes szénbánya az ál­lam kezében lesz, majd jön az olcsó szén. Eszünkbe jutnak azonban a közhasznú vil­lanytársaságok, amelyekben az állam leg­alább 51 százalékkal van érdekelve, vagyis lió frankot. Sajátságos, hogy a mi őrség egyet­lenegy letartóztatást sem foganatosított. Hasonló demonstrációk színhelye volt Brest, Franciaország egyik legfontosabb tengerparti ha- dierőditménye. Brestben épülnek a francia had­sereg legújabb hatalmas páncélos hajói. A hadi­hajómunkások tegnap mint vezényszóra abba­hagyták a munkát és vörös zászlók alatt tüntető felvonulásra indultak a városban. Salonban ösz- szeütközésre került a sor a kommunisták és a ro- jalisták között. A kommunisták revolversortüzet adtak a királypártiakra és négy királypártit sú­lyosan megsebesítettek, kettő közülük a halállal vivődik, A „népfront" rohama a kormány ellen Pár is, augusztus 6. Francia politikai körök­ben úgy ítélik meg a helyzetet, hogy az „egye­sült népfront" döntő rohamot intéz a jobboldal ellc_ és előreláthatólag ki akarja provokálni a kormány lemondását. A népfront ugyanis teg­napelőtt a Clermont-Ferrand-i pótválasztáson győzelmet aratott, a hivatalos, jobboldali radi­kális szocialista jelölttel szemben. Annak elle­nére, hogy a népfront jelöltje mindössze kis szó­többséggel vitte el a mandátumot a hivatalos je­lölt elől, politikai körökben nagy jelentőséget tulajdonítottak enek a választásnak, mert a bal­oldali erők próbatételét látják benne. Laval ta­karékossági szükségrendeletének kibocsátása óta ugyanis ez volt az első alkalom, amikor Fran­ciaország közvéleményének, legalább is kis rész­ben alkalma volt megnyilatkozni, A kormány mögött álló jobboldali radikális szocialisták és a kommunista-szocialista egységfront állott szemben egymással ebben a választási küzdelem­ben, amelyben a kormánypárti jelölt Herriot mérsékelt csoportjához tartozott, mig az ellen­jelölt a szélsőbaloldali egységfrontra támaszko­dott. A szélsőbaloldali jelölt győzelmét általá­ban véve jeladásnak tekintették arra, hogy a az történik náluk, amit az állam akar. És látjuk, hogy e közhasznú villanytársaságok az északcsehországi vidékek kivételével a villanyenergiával való gazdálkodás terén úgyszólván monopóliumot szereztek. ígér­tek olcsó világitó-áramot, ígértek olcsó mo­toráramot, még olcsóbb fütőáramot s a más­fél évtizedes rendszeres elektrizálás ered­ménye ma is az, hogy egy nagyon szerény fürdőszobai katlan villanyositása csak a felső tízezrek kiváltsága. A világitó-áram áráról pedig inkább ne is beszéljünk. Em­lékezzünk csak a szlovenszkói és kárpátaljai villanysztrájkokra. Az agrárpártnak köszönhető, hogy a fa­piacon is megvan a monopólium. Nem gú­nyolódunk, komolyan kérdezzük : mennyit szolgáltatott be a fagazdálkodási társaság az államosított erdőkben való szabad gaz­dálkodása eredményeképpen ! ? És szó nélkül hagyhatnék a gyöngyök gyöngyéi, a gabonamonopóliumot Z A mo­hai oldal megkezdheti döntő rohamát a kormány ellen, mert az ország közvéleménye mögötte áll. Jobboldali államcsíny - á.talános sztrájk Páris, augusztus 6. Szombat óta tart a franda tanítók szindikátusának kongresszusa Páris­ban, Franriaországban a tanítók szakszerveze- üleg vannak organizálva és kommunista több­ség befolyása alatt állanak, A kongresszus teg­napi ülésén a szervezet vezértitkára, Johuaux beszélt és kijelentette, hogy Franciaország „fa­siszta államcsíny" előtt áll. Azonban — mondot­ta Johuaux, — ha ez az esemény bekövetkeznék, az egyesült baloldal és a munkás-organizációk általános sztrájkkal válaszolnának. Ha megkez­dődik ez a döntő küzdelem, akkor a tanítóság­nak is szolidárisán kell viselkednie a munkásság­gal. A kijelentést a franda lapok ma feltűnően kommentálják és különösen a jobboldali lapok azt hangoztatják, hogy a baloldal szemmellátha- tóan ürügyet keres arra, hogy proklamáltathas- sa az általános sztrájkot és forradalomba vigye az országot. Laval miniszterelnök ugylátszik kapcsolatban a legutóbbi eseményekkel, utasította a belügy­minisztert ,hogy az összes körzetek prefektusait azonnal rendelje rendkivüli tanácskozásra Pá- risba. A kormányhoz közelálló lapok jelentése szerint a kormány takarékossági rendeletének és az egyes takarékossági rendszabályoknak al­kalmazásáról akar tanácskozni a miniszterelnök a prefektusokkal. Valószínűnek látszik azon­ban, hogy a kormány felkészül a várható ese­ményekre és az egész országban egységesen akarja megszervezni a baloldal rohaméval szem­ben az ellenállást. A hadsereg semleges marad Páris, augusztus 6. Politikai körökben arról a kérdésről vitatkoznak, hogy egy esetleges ál­lamcsíny esetén milyen magatartást fog tanúsí­tani a hadsereg. Egyes körökben az a nézet ala­'V ‘ 1 nopóliumtársaság nem keres rajta, az állam egyenesen ráfizet, mindennapi kenyerünk keserűbb a szó legegyszerűbb értelmében és drágább. Végül: ha a Venkov mindenáron álla­mosítani akar mindent, ahol még egy kis nyereséget lát (métermázsa szénen három­négy fillért), miért nem említi a cukorgyá­rak államosítását, ahol az agrárpárt igazán gyönyörű példával járhatna elől, hiszen az ő érdekkörébe tartozó vállalatokról van szó. Azt irtuk, hogy „végül" ? Nem, a Ven­kov tiz hatalmas oldala is kevés volna újabb és újabb kérdéseinknek, amelyekkel napnál világosabban bizonyíthatjuk, hogy az agrár­párt a szénbányák államosításának gondo­latával komolytalan nyári demagógiát üz. Pedig a gazdasági életben a demagógia nagyon megbosszulja magát. Avagy az ag­rárpárti urak még nem érzik, nem látják ezt ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom