Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-04 / 177. (3729.) szám

1935 augusztus 4, vasárnap. TOWGM-A\AfiÍAR-HlRLAB 3 Abesszínia elégedetlen a genfi döntéssel „A végső döntést az abessziniai csatamezőkön fogják meg* hozni" - Lávái kulisszamögőtti tárgyalásokkal hozta össze a kompromisszumos megoldást --- Litvinov haragszik Genf, augusztus 3. Izgatott és tárgyalásokban bővelkedő éjszaká után ma végre nyugodtabb napra virradt a népszövetség fővárosa. Ma dél­előtt tíz órára volt kitűzve a népszövetség ta­nácsának záróülése, amelyen a végleges rezo- ludót elkészítették volna. A záróülést azonban a délelőtti órákban kénytelenek voltak ismét ki­tolni, mert az abesszin küldöttség jelentése sze­rint a kompromisszumos javaslatra vonatkozó abesszin megjegyzések még nem futottak be Genf be. Tegnap éjszaka ugyanis éjfél után kap­ta csak kézhez Láváitól Abesszínia kiküldöttje az egyezmény tervezetét, úgyhogy csak ma ve­hette kézhez Addis Abebában a császár azokat a feltételeket, amelyeket a Genfben tanácskozó hatalmak már elfogadtak. A négus döntése te­hát még hátra van s a legújabb értesülések sze­rint valószínűleg csak a késő esti órákban fog megérkezni Genfbe. Ezek szerint pedig a nép- szövetség tanácsának záróülésére csak éjszaka folyamán kerül sor. hiszen a megoldás későbbre maradt. A veszedelem csupán pillanatnyilag múlt el és akik igy elégedet­lenkednek, azt kérdezik egymástól, vájjon a diplo­mácia képes lesz-e szeptemberben különb megol­dást találni, mint most. Mindenesetre nagy segitségére lesz az őszi tanács­kozásoknak, hogy közben előreláthatólag tisztázódni fog a nagyhatalmak álláspontja azon á háromhatal­mi konferencián, amely minden valószínűség szerint az egyik határmenti olasz városban lesz megtart­va, hogy azon Mussolini személyesen is résztvehes- sen. Ez a körülmény azonban némileg a genfi in­tézmény ellen szól, mert hiszen nem jelent egye­bet, mint azt, hogy a trágyalások tulajdonképpeni súlypontja a népszövetségről áttolódik a nagyha­talmak konferenciájára. Elkeseredés Abesszíniában London, augusztus 3. A „Times“ Addis Abcbá- ba küldött munkatársának jelentése szerint az abesszin fővárosban elkeseredéssel nézik a népszö­vetség munkáját. A genfi tervezet Abesszíniában csodálkozást és elkeseredést keltett. A radikális csoport fölfogása szerint a genfi terv semmit sem változtat a helyezeten, amelynek egészen bizo­nyos, hogy az lesz a vége, hogy Abesszíniát a nagy­hatalmak fel fogják osztani egymás között. Ha azon­ban erre sor kerül, állapítják meg Abesszíniában, akkor számolhatnak a hatalmak az abessziniai nép hősies ellenállásával, amelyben minden férfi utolsó csepp véréig fog küzdeni. A mérsékeltebb körök véleménye szerint viszont minden attól függ, hegy melyik nagyhatalom fölfogása érvényesül erőseb­ben. Ha az angol álláspont győz, amelynek az a célja, hogy Olaszország számára olyan koncesszióitat biztosítson Abesszíniában, amelyeket az abesszin kormány elfogadhat anélkül, hogy ezzel az állam szuverenitását megsértené, akkor talán van meg­oldásra kilátás. Ha azonban a népszövetségi egyez­mény semmi más célt nem szolgál, csak azt, hogy elodázza a kérdés megoldását és Olaszország céljai megvalósításához időt nyerjen, akkor a mérsékel­tebb körök is a végsőkig való ellenálláshoz csatla­koznak. Döntés: az abessziniai harcmezőn Genf, augusztus 3. A délutáni órákban még nem érkezett meg az abessziniai kormány vála­sza a népszövetség kompromisszumos javasla­tára, de beavatott helyen úgy tudják, hogy az abesszin kormány nincs megelégedve a javaslat­tal és általános az a vélemény, hogy „az igazi döntést nem Genfben, hanem előbb vagy utóbb az abessziniai csatamezőkön fogják meghozni, A kompromisszumos javaslat nemcsak az abesz- sziniaiak között keltett bizonyosfajta idegenke­dést, hanem népszövetségi körökben is. Külö­nösen a bizalmas szállodai tárgyalások keltettek visszatetszést. Az újságírók megállapítják, hogy maga Litvinov, aki a népszövetségi tanács soros elnöke s áld ennélfogva mindazért, ami most Genfben történik, a felelősséget viseli, a leg­utolsó percig nem volt tájékozódva a tárgyalá­sokról. VÜL25, - énBpatíslavéim! a Bunavásár megnyílására 231/3 °/o kedvezmény a csehszlovák vasutakon már augusztus 21 - tői szeptember 5-ig érvényes. A vásár tartama VIII. 25.-től — IX. 1.-ig. Abesszínia követének „meggondolásai*' vannak A kompromisszumos megoldás tagadhatatlanul Laval érdeme, aki tegnap hotelbeli lakásán még éjfél után is tanácskozásokat folytatott. Éjszaka tizenegy órakor távozott Laval szobájából Edén s nyomban utána megérkezett Tekle Havaryat abesszin megbízott, akivel Laval hosszasan ta­nácskozott. Éjfél után érkezett meg a szállodába Aloisi báró, az olasz kiküldött és röviddel utána Jéze professzor, az abesszin kormány jogi ta­nácsadója, aki a négus megbízásából a tárgya­lások tulajdonképpeni vezetője. Éjfél után készül el a kompromisszumos javaslat, amely három pontból áll. 1. A döntőbírósági tárgyalások az ual-uali ügyben tovább folytatódnak és azonnal összeül az ötödik békéltető és döntőbíróság. 2. A három nagyhatalom, vagyis Francia- ország, Olaszország és Anglia az 1906-os szer­ződés alapján konferenciát tart, amelyről nem­hivatalos formában értesítik a népszövetség ta­nácsának elnökét. 3. A tanácskozásoknak a népszövetség őszi ülésszaka előtt véget kell érni, hogy a népszö­vetség rendes ülésén az egész kérdéskomplexu- mot fel lehessen göngyölíteni. Mussolini is és Edén is engedményeket tet­tek álláspontjukból, amint ez részben a 2„ rész­ben a 3. pontból kiviláglik, ugyanekkor Abesz- szinia támaszt bizonyos nehézségeket. Tekle Havaryat kijelentette ugyanis, hogy bizonyos elvi természetű meggondolásai vannak az 1906- os hárombatalmi szerződés alkalmazásával kap­csolatban, mert hiszen ezt a szerződést Abesz- színia soha nem ismerte el. Ez az a pont, amely még bizonyos nehézséget okoz és amire nézve a döntő választ csak a négus fogja megadni. N§psTöveiség helyett nagyhatalmi konferencia Annak ellenére, hogy Abesszínia még nem mond­ta ki a döntő szót, Genfben meglehetősen optimisz- tikus hangulat uralkodik. Edén lord a tárgyalások éta ma délelőtt nyilatkozott először optim'sztiku- san a sajtó képviselői előtt a helyzetről. Általános az a vélemény, hogy Laval fáradozásainak sikerül a népszövetség tekintélyét megmenteni és egyelőre beláthatatlan veszedelmektől megóvni a nemzetkö­zi helyzetet, ami még, sajnos, távolról sem jelenti, hogy a háborus veszedelem elmúlt. A francia dele­gáció tagjai, de a francia újságírók is lelkesen ma­gyarázzák a Genfbe összesereglett külföldi újság­íróknak és diplomatáknak, hogy azzal a munkával, amit Laval végzett, Róma is meg lehet elégedve, mert hiszen tulajdonképpen az ő sikerével végződ­tek a tanácskozások. Olaszországnak nem kellett forma szerint kötelezettséget vállalnia, hogy nem nyúl fegyverhez és arra sem kellett magát kötelez­nie, hogy a megindítandó nagyhatalmi tárgyalások­ba bevonják Abesszíniát is, amit Mussolini magára nézve lealázónak tekintett. A franciák felfogása szerint ugynakkor London is meg lehet elégedve, mert a megoldás olyan, hogy a népszövetség adott esetben serpenyőbe vetheti sulyo® szavát a genfi intézmény védelmére. Viszont más oldalról azon a véleményen vannak, hogy az elért eredményt nem szabad túlozni és azt mondják, hogy nagy nehézség árán éppen csak a status quot sikerült megmen­teni, de magát a nagy problémát nem vitték dűlőre, Szlovenszkó és Rnszlnszké külön gazdasági válsága számokban Ruházkodásra a csehországi gazdacsalád 659, a szlo- venszkói 300, a ruszinszkói 168 koronát költ évente Prága* augusztus 3. Az állami mezőgaz­dasági számviteli intézet jelentéseinek most kiadott füzete rendkívül érdekes és tanulsá­gos, egyben szomorú adatokat közöl a cseh­szlovák köztársaság gazdaosztályának sze­gényedéséről. Az egyik táblázat a gazda­jövedelmeknek csökkenését mutatja be az utolsó öt évben. Különösen figyelmet érde­mel az a táblázat, melynek cime: A gazda­család tagjainak fogyasztása Kc-ban kife­jezve az 1933. évben. Vagyis akkor, ami­kor a válság a mezőgazdaságban tetőfokát érte el s a gazdasági élet más ágazatait is kikezdte. E táblázat azt mutatja, hogy 1933-ban a köztársasági átlagot véve figyelembe, a gazdacsalád egy tagjának élelmezése 1536 Ke 26 fillérbe került. Csehországban és Morvaországban a gazdacsalád minden tagja 1917 Kc-t, Szlovenszkón 1314 Kc-t, Ruszinszkón 866 Kc-t költött élelmezésre. Ezekből az összegekből — egyebek között — húsra és hentesárura a történelmi országokban 339.98, Szlovenszkón 171.43, Ruszin- szkon 76.89 Kc-t, zsiradékokra a törté­nelmi országokban 187.98, Szlovenszkón 117.83 s Ruszinszkón 79.08 Kc-t, tejre és tejtermékekre a történelmi országokban 291.30, Szlovenszkón 258.46 s Ruszin­szkón 220.91 Kc-t költöttek. A füszerfogyasztás állami átlaga fejenkint 19.12 Ke és pedig a történelmi országokban Hasznos tudni! Rontott gyomrod rendbehozza, Emésztésed szabályozza, Étvágyadat felfokozza, Rossz kedvedet elkobozza, ­Igmándil-víz, minden vizek királya, Okos ember, ki e vizet használja! Hlpochonder, fáradtlelkti emberek! Gyomrotokra főleg jól ügyeljetek! „IG M Á N D1“ - víz a beletek meghajtja, Gyomorbajos rossz kedvetek elhajtja! „1GMÁNDI“ a masiniszta, Ki a gyomrot igazítja! Akinek ritkán kell, - vehet kis üveggel. Forrástulajdonol: SCHMIDTHAUER LAJOS, Komárom I j 26.08 Ke, Szlovenszkón 15.75, Ruszinszkón 3.73 Ke. A történelmi országbeli gazda 63.66, a szlovenszkói 44.11, a ruszinszkói 24.63 Ke értékű gyümölcsöt fogyasztott. A zöldségifogyasztásbán nincs ily kiáltó ellentét, amennyiben a történelmi országbeli gazdacsalád minden tagja 1933-ban 28.79 Ke, a szlovenszkói 24.17 s a ruszinszkói 20.19 Ke értékű zöldséget evett meg. A burgonya, a szegénység főeledele, de abból se jut elég: a történelmi országokban a gazdacsalád tag­jai burgonyára 34.35, Szlovenszkón 31.30, Ruszinszkón 65.48 Kc-t adtak ki. Érdekes, hogy a rizsfogyasztás erősebb Ruszinszkón, ameny- nyiben a gazdacsalád ádagos fejadagja a tör­ténelmi országokban 7.07 Ke, Szlovenszkón 8.26 s Ruszinszkón 12.16 Ke. Italokra a törté­nelmi országbeli gazdacsaládok tagjai még 119,08 Kc-t, Szlovenszkón 57.30 s Ruszin­szkón 11.91 koronát költhettek, A kávé- és cikória-szükséglet a történelmi or­szágbeli gazdánál 37.48 Ke, Szlovenszkón 22.15 Kő, Ruszinszkón 7.48 Ke. A cukorszükségletet a történelmi országokban a gazdacsalád min­den tagja 143.48 Kc-val, Szlovenszkón 76.31 s Ruszinszkón 19.34 Kc-val fedezte. Eszünkbe jut a félig ingyen exportált cukor és a fölösle­ges cukorkészletek mérhetetlen mennyisége. Tisztálkodásra a történelmi országbeli gazda 23.97, a szlovenszkói 17.02, a ruszinszkói 6.38 Kc-t, fütő- és világitóanyagokra a történelmi or­szágbeli 271.30, a szlovenszkói 156.75, a ruszin­szkói 105.54 Kc-t, ruházkodásra s lábbelire a történelmi ország­beli 659.79, a szlovenszkói 300.66, a ruszin­szkói 168.71 Kc-t, dohánynemüre a történel­mi országbeli 54.97, a szlovenszkói 14.50, a ruszinszkói 19.02 koronát költött. A testgondozás a történelmi országbeli gazda háztartásában 266 61, Szlovenszkón 43.73, Ru­szinszkón 11.07 koronába kerül. A gyermekek neveltetésére a történelmi or­szágbeli gazda 221.60, a szlovenszkói 90.58, a ruszinszkói 33.80 koronát fordított. Utazási költségekre és postára a történelmi or­szágbeli gazdánál 105.58, a szlovenszkóinál 53.86 s a ruszinszkóinál 14.70 Ke ment el. Szó­rakozásra és kirándulásra a történelmi ország­beli gazdacsalád minden tagja 81.57 Kc-t, a szlovenszkói 18.51 s a ruszinszkói 2.38 koronát költött el. Ajándékokra, adományokra a törté­nelmi országokban a gazdacsaládban fejenként 209.41, Szlovenszkón 51.90 s Ruszinszkón 20.43 koronát adtak ki. A személyi adókból a történelmi országokban a gazdacsalád minden tagjára 71.83, Szíoven- szkón 46.81 s Ruszinszkón 0.23 korona jutott. Zsebpénzt a gyermekek a történelmi országok­ban 102.40 koronát, Szlovenszkón 7.62 s Ru­szinszkón 0.26 koronát költöttek el. Vendég­látásra fordítottak a történelmi országok gazda­családjainak tagjai 91.23 koronát, Szlovenszkón 45.50 s Ruszinszkón 25.46 koronát. Idegen al­kalmazottak fizetésére a történelmi országokbeli gazdacsalad költségvetésében minden családtag­ra 160.89, Szlovenszkón 39.97, Ruszinszkón 7 korona jut. Temetkezési költségekre a történel­mi országokban 31.15, Szlovenszkón 10.46 s Ruszinszkón 1.26 korona a fejadag. Perköltsé­gekből a történelmi országokban 34.64 korona, Szlovenszkón 10.79 s Ruszinszkón 1.26 korona esik egy gazdaemberre. Vagyis Ruszinszkón ne­héz sora van az ügyvédnek is. Hozományra a történelmi országokban min­den családtagra átlag 152.67, Szlovenszkón 19.71 s Ruszinszkón 9.46 korona esik* Ingatlan átruházási illetékek fejében a történel­mi országokban a gazdacsalád minden tagja 142.36 koronát, Szlovenszkón 47.71 koronát költ. A ruszinszkói szükséglet e tételnél nincs kimutatva. A gazdacsalád minden tagjának évi átlagszük­séglete a történelmi országokban 5068.89 koro­na és pedig Csehországban 5396.25, Morvaországban 4 ezer 468.18, Szlovenszkón 2440.44 s Ru­szinszkón 1369.15 korona. Olasz csapatok felvonulása az abessziniai határon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom