Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-29 / 197. (3749.) szám

1935 augusztus 29, csütörtök rm Az európai német kisebbségek kongresszusa Gablonzban G a b 1 o n z, augusztus 28. Az európai német kisebbségek kongresszusa Gablomzban tegnap nyílt meg s azon a belgiumi, németalföldi, lett­országi, litvániai, észtországi, romániai, jugo­szláviai, magyarországi, csehszlovákiai, lengyel és oroszországi német kisebbség képviseletében összesen száz kiküldött jelent meg . A gyűlésen Richter csehszlovákiai gyáros elnököl. A kon­gresszus üdvözlő táviratot intézett Masaryk köztársasági elnökhöz, mint „a politikai szabad­ságok elöharcosához és a béke müvének mun- kálójához". A távirat hangsúlyozza azt is, hogy a német kisebbségek az államhüséget összekap­csolják a nemzethüséggel s igazságot és egyen­jogúságot kívánnak a nemzeteknek. Lawrence szelleme Abesszíniában A budapesti legfelső szám­vevőszék elnökének súlyos autóbalesete Budapest, augusztus 28. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonjelentése.) Dr. Oszvald Sándor ügyvéd autója tegnap délután bele­rohant egy taxiba, amelyben Strauss István legfelső számvevőszéki elnök utazott. Strauss súlyos agyrázkódást szenvedett, az üvegszilánkok pedig arcán és karjain se­beket ejtettek. A 71 éves elnököt a Fasor- szanatóriumba szállították. Tizenötévi fegvházra Ítéltek Németországban egy csehszlovák illetőségű kommunista vezért Berlin, augusztus 28. A németországi népbiró- eág berlini első tanácsa egy egész napon át tar­tó tárgyalás után tegnap este hirdette ki ítéletét Wabr Ernő csehszlovákiai illetőségű kommu­nista bünperében. Wabr 1931-ben Prágában összeköttetésbe lépett a külföldi kommunisták­kal, majd Németországba utazott s ott hozzá­fogott a kommunista ifjúság földalatti mozgal­mának megszervezéséhez. A kommunista köz­pont utasítására Nyugatnémetországba tette át működése színhelyét. 1933-ban ismét Prágában járt s állítólag a kommunista központtól na­gyobb összegű pénzt vett föl s Moszkvába uta­zott s ott jelentést tett a német kommunista ifjú­ság illegális szervezkedéséről. A múlt év augusz­tusában Moszkvából Prágán keresztül visszatért Németországba s a határátlépéskor a rendőrség letartóztatta. A népbiróság Wabrt kommunista szervezkedés miatt tizenötévi fegyházra Ítélte. A bíróság az Ítélet indokolásában kimondta, hogy azért kellett ilyen szigorú Ítéletet hozni, mert Wabr földalatti kommunista szervezése miatt több ifjú német állampolgár került bör­tönbe. Elvágta a felesége nyakát s magát a mal ölte meg egy izgága vendéglős Prága, augusztus 28. Trautenau'ban tegnap délután megdöbben tő családi dráma játszó­dott le. Bartl Rudolf vendéglős már hosszú idő óta rossz viszonyban élt feleségével s a férfi gorombáskodásai miatt az asszony gyer­mekével együtt már több iziben otthagyta urát. Bartl iszákos ember volt s ittas állapot­ban a legválogatottabb kegyetlenséggel gyö­törte feleségét. A vendéglős két héttel ezelőtt alaposan ledtta magát s otthon a feleségét és kisgyermekét borzalmasan elverte. A szomszédok rendőrt hívtak s Bartl ellen megindult az eljárás. Az ügyben tegnap kap­ta meg a bírósági idézést s ez annyira indu­latba hozta, hogy rárontott feleségére s egy éles borotvával hatalmas sebet ejtett az asszony nyakán. Bartlné eszméletben állapotban véressen terült el a földön. Az izgága vendéglős ekkor ébredt rá szörnyű tettére s mielőtt még az elősiető emberek szándékában megakadá­lyozhatták volna, fölmászott egy villanyvezeték vasoszlopára, megfogta a drótokat s a magas feszültségű áramtól sújtva holtan bukott a földre. A segítségül hívott orvos már csak a beállott halált állapíthatta meg. A súlyosan sérült asszonyt beszállították a kórházba s ott mű­tétet hajtottak rajta végre. Állapota válságos. , Életbenmaradásához nincs remény. Egy titokzatos amharai asszony ét egy angol katonatiszt szervezi az ellenállást a négus nevében Az angol „Intelligence Service" dolgozik a háttérben Hogyan készül egy háború I ■ Kémek és ellenkémek Öntötték el Abesszinia fővárosát Prága, augusztus 28. Minden háborúban nagy szerepet játszanak a kémek és ellen­kémek, de talán legfontosabb szerep jut az úgynevezett gyarmati háborúkban a kémek seregének, akik rendszerint nemcsak titkos katonai értesüléseket szereznek, hanem fon­tos politikai feladatokat oldanak meg. S nem egyszer többet érnek el, mint a legzseniáli­sabb hadvezér vagy a legjobban felszerelt hadsereg. Lawrance ezredes, akinek alakja köré legendák szövődtek Arábiában, elő­ször kémszolgálatokat teljesített az angol hadseregnek, később azonban összekötte­tésbe lépett az elégedetlen arab törzsekkel és a ,.sivatagi zendülés" az ő működéséhez és nevéhez fűződik, s úgyszólván egyeclhl neki köszönheti Anglia, hogy Palesztinát elvette a törököktől. Nem csoda tehát, hogyha az abessziniai konfliktus is a kémek és titkos ügynökök százait foglalkoztatja. Addisz Abébát minden rendű és rangú kémek egész raja lepte el. Japán, olasz és német ügynökök nyüzsögnek az abesz- szin fővárosban. A „British Intelligence Service", a francia „Deuxiéme Bureau" alkalmazottjai lepték el a várost, és meg­jelentek az oroszok is, akik minden háborús konfliktus nyomában a világforradalom konjunktúráját szimatolják. Azután fehér orosz tisztek is vannak. Egy volt Kolcsak-tiszt csalogatta őket ide, aki­nek nagy szerep jutott az abesszin hadsereg megszervezésében, Az abesszin kémek kö­zött azonban első helyen emlegetik a fran­cia lapok a négus mesterkémnőjét, akire állítólag igen nagy feladatok várnak az eb következő események során. A Voezero Manén név az olasz titkosrendőrség aktái­ban igen sűrűn fordul elő s majdnem min­dig baljós összefüggésekben. Egy asszony, aki mer Ez év tavaszán valóban lawrencei föladatot hajtott végre. Japán ée Abesszinia között lá­zas tárgyalások folytak egy katonai szövetség megteremtése érdekében, az olaszok azonban a készülő tervről tudomást szereztek, sőt vala­hogyan kezeik közé került az egyezményter­vezet szövege is. A titkos szerződés szövegét azonnal megká­belezték Rómába, de maga a tervezet még Addisz Abéban volt. Örök titok marad, hogyan sikerült a császár nő volt udvarhölgyének és Lawrence ezredes ta­nítványának bejutni az olasz követség palotá­jába, megkaparintani a féltve őrzött dokumen­tumot, csak annyi bizonyos, hogy azon a na­pon, amikor a lopást fölfedezték, már éjszaka ismét az abesszin hadügyminisztérium birtoká­ban volt a tervezet. Voezero Manén az egyetlen asszony egyéb­ként, aki Abesszniában a Menelik-érem bir­tokában van, ezért a mesterteljesitményért megkapta a legmagasabb ebsszin katonai ki­tüntetést: „Etiópia csillagát" és hatalmas pénzjutalomban is részesült. Az olaszok természetesen mindent elkö­vetnek, hogy ezt a veszedelmes asszonyt ártal­matlanná tegyék, de eddig minden fáradozásuk hiábavalónak bizonyult. Nyugtalanítja az olasz hatóságokat, hogy nem tudnak semmit a titok­zatos asszony jelenlegi tartózkodási helyéről. Lehet, hogy a törzsfőnökök és a négus között fontos kérdésekben közvetít, mert a diplomá­ciai kártyakeverés mesterségét is eltanulta Lawreneetől, az sem lehetetlen azonban, hogy valamelyik fontos misszióval megbízott olasz katonatiszt körül mint bennszülött szolgálónő szorgoskodik és fülel minden elejtett szóra. Persze az sem kizárt dolog, hogy villájában üldögél és erőt gyűjt a legközelebbi föladat végrehajtásához. Lawrence utóda közvetít az elégedetlen törzsek és a négus között A különös asszony azonban állítólag ma is az angol Intelligence Service szolgálatában áll é6 a négus oldalán is az angol érdeket képvi­seli. Az angoloknak egyébként van még egy mesterkémjük Abesszíniában, akit általában Lawrence utódaként emlegetnek, — vannak persze szélsőséges lapok, különösen Párieban, amelyek egyeneisen azt állítják, hogy a titok­zatos angol tiszt nem más, mint maga Law­rence uj alakiban és uj maszkban. Ez azonban valószinüleg túlzás. Bremley ezredes ugyan Lawreneetől kapta a háború után beosztását, de valójában soha nem tartozott az ezredes tanítványai közé. Szudánban telepedett le 1919-ben, közvetlen az abesszin határ mentén. Néhány év alatt a különben is rendkívül képzett angol tiszt olyan szakismeretekre tett szert, hogy bátran nevezhető az abesszin és szudáni probléma legkiválóbb európai ismerőjének. Az ezredes rendkívüli népszerűségnek örvend az egyes törzsek között. Ha látogatásukra in­dul, viseletűkbe öltözik, nyelvüket tökéletesen beszéli. A vizszegény területeken a végső pil­lanatban nem egyszer szervezett mentő expedí­ciót s ezrek életét mentette meg. Népszerűsége a törzsek között olyan nagy, hogy az angol kormány megbízására érintkezésbe lépett a négussal, aki megbízta az angol katonatisztet, járja be az abesszin törzseket és tapasztalja ki, milyen a hangu­lat a háborúval szemben. Milyen törzsekre és meddig számíthat a négus, ha harcra kerül a sor Olaszország és Abesszinia között. Az angol tisztnek állítólag személyes befolyá­sával és diplomáciai ügyességgel sikerült szá­mos ellenségesen érző törzset kibékíteni a né- guesal és alaposan lerontani az olaszok kilátá­sait, hogy zendülésre bírják az egyes elégedet­len törzseket az addiszabebai központi kor­mányzat ellen. Bremley állítólag vezető szere­pet játszik az abesszin hadseregben. Lawrence tanítványa Voezero Manént még Lawrence ezredes, tehát a kémek királya, fedezte fel. Első fellépése a világháborúra esik, amikor 1917-ben a British Intelligence Service részére fontos híranyagot szerzett az addis-abebai királyi udvarból. Ab­ban az időben az angolok ugyanis nagyon ér­deklődtek a pártviszályok által feldúlt Abesszi­nia iránt, mert remélték, hogy ha a viszonyok elmérgesednek, sikerül rátenni kezüket a gazdag országra. Az addis-abebai királyi palotában titokzatos dolgok játszódtak le, és Lawrence tud­ni akarta, hogy mi készül? Itt azonban szinte le­győzhetetlen akadályokba ütközött az ezredes tökéletes szervezete, legjobb ügynökei felmond­ták a szolgálatot egy olyan országban, amely­nek viszonyai merőben mások voltak minden eddig kipróbált terepnél. így esett Lawrence vá­lasztása Voezero Manénre. A fiatal amharai asszony barna, kedves arcával és szinte párat­lan nyelvtudásával különösen hasznavehetőnek bizonyult Abesszíniában. A fiatal asszonyt Law­rence felvette szervezetébe, kitanitotta a vesze­delmes és bonyolult mesterség minden csinjára- binjára és aztán útnak engedte az abesszin fő­város felé. A csinos fiatal asszonynak szerencséje volt, csakhamar behálózta Lidj Jéassunek, a fiatal négusnak szárnysegédét, szeretője lett a fiatal tisztnek és igy szabad bejárást biztosított ma­gának a királyi palotába. A fiatal asszony értette a módját, hogy nem­csak barátját, hanem az egész udvart elkápráz­tassa, az ópium is megtette a maga hatását, amit Lawrence nagy mennyiségben bocsájtott az asz- szony rendelkezésére s alig múlott el néhány hét az Intelligence Servicének már kezében volt annak a titkos szerződésnek a szövege, ame­lyet a fiatal négus kötött a törökökkel. Rö­viddel ezután, nyilván angol asszisztencia mel­lett, előretört a mai négus, az akkori Raa Ta- fari, ledöntötte a trónról Lid Jéassut és fog­ságba vetette, majd pedig az angolok szájaize szerint kezdett berendezkedni. A mai uralkodó az ország többségben lévő kopt- keresztény híveire támaszkodik, mig a moha­medánok, akik szívesen látták volna a törökkel kötött szövetséget, az elüldözött négus mögött sorakoztak fel s ma is ádáz ellenségei Halié Sze- lassziénaik. Lawrence kémnőj éből pedig előkelő udvar- hölgy lett, majd pedig a királynő halála után dús penziót kapott a négustól, aki soha nem fe­lejtette el, hogy trónját ennek a filigiráns, édes mosolyu barna asszonynak köszönheti, akinél kevesen igazolták be jobban a híres abesszin közmondást: „ha átölel az asszony, tedd keze­det zsebeidre." Ki volt az ual-uali affér tulajdonképpeni felidézne! A szépasszony azonban nem viselkedett hűt­lenül, mert alighogy megkezdődtek az ellensé­geskedések az olaszok és az abesszinek között, akcióba lépett, Ual-Ualba utazott, az első harc- vonalban járkált, ott, ahol bombák és gránátok robbantak és banditák garázdálkodása tette bi­zonytalanná a benszülöttek életét. Mint szegény koldusasszony járta a vidéket, ott ólálkodott az olasz katonai posztok kö­rűi, mindent megfigyelt, mindent kihallgatott és pontos jelentéseket küldött Addis Abehába. Az ual-uali vérengzés egyik előidézője volt. Amikor tudomást szerzett az olaszok előnyomu- lási tervéről, az éjszaka leple alatt átosont az A montenegrói határon elfogták Gjilardi albán tábornok gyilkosát Hét gimnáziumi tanárt és egy udvari orvost is letartóztattak Belgrád, augusztus 38. Podgoricai jelentéé sze­rint az albán—montenegrói határ közelében si­került elfogni Gjilardi tábornok gyilkosát Ekuean Margaritis személyében. Margaritis tagja volt an­nak a csapatnak, amely Riza Zorov vezetésével megszervezte a fölkelést, majd mikor a forrada­lom kiütött, Montenegró felé menekült. Augusz­tus 24-én sikerült a csapatot körülzárni e az ősz szetltközéskor Rlza Zotov kapitányt agyonlőtték. Margariti* kedden délután került * osendórség kézéibe. Állítólag minden kétséget kizáró módon sike­rült megállapítani, hogy ő gyilkolta meg GJ1- lardi tábornokot. Albániában egyébként tovább folytatják a vizs­gálatot. Egymást évik az újabb letartóztatások, igy legújabban hét gimnáziumi tanárt és dr. Os- mani orvost is letartóztatták, aki régebben udvari orvos volt. A letartóztatottak között eigy pap ifi i vau. aki közeli rokono Jüca beliig' miniszternek, j előretolt olasz posztok gyűrűjén. Mire az olasz előnyomulás megtörtént, az abesszin hadvezetőség már teljes készültséggel várta az olaszokat és rejtekhelyéről lecsapott rájuk. Az olaszok tudták, hogy árulás történt, de saját embereik között keresték a kémet, senki nem gondolt arra a toprongyos koldusasszonyra, aki egész nap a katonák között ólálkodott és étel­hulladékokat szedett össze. S mire valakinek mégis eszébe jutott, a titokzatos koldusasszony már régen Addisz Abebában volt. Röviddel ezután egyik legvakmerőbb bravúr­ját hajtotta végre. Abesszin katonák kísérték egészen az olasz előőrsökig, azután elszökött az abesszinek kezei közül, egyenesen átmenekült az olaszokhoz, akiknek előadta, hogyan kínozták félholtra az abesszinek, mig megmenekült. Kö­vetelte, hogy vezessék azonnal a parancsnok elé, mert fontos közölni valói vannak. Az olaszok saját emberüknek tartották és eleget is tettek kívánságának. így jutott el az olasz főhadtszálb'""- shol köz­vetlen közelről figyelhette meg az olasz ka­tonai előkészületeket és anélkül, hogy gyanút keltett volna maga iránt, szabadon járt-kelt a főhadiszálláson, sőt min­denhová bekukkanthatott. Egyik éjszaka azután nyomtalanul eltűnt és néhány1 nap múlva megér­kezett Addisz Abebába, kitűnő információkkal megrakodva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom