Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-25 / 194. (3746.) szám

-r Mai számunk a Képes Héttel 28 oldal ■ ára 2' - ICc á&féL i Ír#1 I XIV. évf- 194 Í3746) szám • Vasárnap • 1935 augusztus 25 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, £ SzlöVeUSzkÓi ÓS rUSZÍnSzkÓi magUCirság alicel2, 11 emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • # # ö Prága I!., Panská ulice 12, IIL emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja •• TELEFON* 303-11. 9 9 Egyes szám ára 1.20 K2f vasárnap 2.— Ki. 8ÜRGÖNYCIM H1RIBP, PRflHfl, HOFER ANDRÁS ÁRNYÉKA Irta: Szvatkö Pál Bozen, augusztus közepe. Amikor az autónk végigkapaszkodott a dolomitok tekervényein és leereszkedett a Marmolata hóval díszített rózsaszínű szikla­világából az Etsch ciprusdiszes völgyébe, a szemünk előtt csak az elmúlt háború em­lékeit láttuk, a világháborúból ittragadt lö­vészárokvonalakat, amelyeket a találékony idegenforgalom mindenfelé eljutó, jókarban tartott séta- és turistautakká csinosított ki, felrobbantott erődöket, melyek beléptidijjal megtekinthetők, kavernákat és drótsövé­nyeket, a Monté Pianot, a Col di Lanát és a Tofána tömbjét, e hegyszörnyetegeket, melyek félmillió embert ettek meg húsz év­vel ezelőtt, —* a borzalmas emlékeket lát­tuk és nem gondoltunk a jövőre. Kétség­telenül a világ legdíszesebb harcterén ha­ladtunk át; a fejedelmek halála sem kap hasonló dekorációt hü alattvalóitól, mint amilyet az Úristen adott itt a szegény ba­káknak. — De amikor Bozenbe érkeztünk, a fájdalmas múlt emlékét a kellemetlen jö­vőre való emlékeztetés váltotta föl. Elha­gyott drótsövények helyett élő. vibráló, tűz­ben égő hadsereget találtunk, mintha mi sem változott volna, s e vidék hü maradna háborús tradícióihoz. A nagy olasz hadgya­korlatokat, amelyek megkezdéséről épp ma ir álmélkodva a világsajtó, akkor készítet­ték . elő, s a város tele volt katonákkal. Ilyen képet valóban nem láttunk a világ­háború óta. A civilek mintha elsatnyulnának ebben a légkörben, mintha a lakosság fe­lesleges salakját jelentenék, zavartan és bi­zonytalanul őgyelegtek hébe-korba az uccán, látszott, hogy sok keresnivalójuk nincs errefelé, s a teret kitöltötték a daliás mellek, a feszes egyenruhák, a csoportok­ban fellépő öntudatos tisztek. Ötvenezer katona tolongott már akkor a harmincöt- ezer lakosú városban, elképzelhető, meny­nyire teljes volt a háborús kép. Az osztrák fiú, akivel utaztam, lemon­dóan legyintett, amikor bejárta e katona­tábort. „Itt, ugylátszik, sohasem lesz más­képp" —* mondotta, s csendesen elbeszélge­tett a déltiroli németekkel, akik óvatos kö­rültekintés után hajlandóknak mutatkoztak németül megszólalni. Mintha Olaszország férfinemzedékének teljes kivirágzását ide­vetette volna a végekre, csodálatosan ka­tonás megjelenésű tiszteket, pompásan fel­szerelt bakákat láttunk, cézári fejeket, a hóditás és az uralkodás vágyától szikrázó szemeket. Nem tudom, miféle katonaanya­got küldött Mussolini Abesszíniába. De azok, akik itt megszállották a Brennert, s Itália hátvédjét alkotják, az emberi szá­mítás összes szabálya szerint tökéletes ka­tonák, s ha a gyakorlatban a papírformá­jukhoz hasonló formát futnak, méltó part­nerei lesznek a Brenneren túl élő kollégáik­nak. Egy évszázadokig tespedő nagy nép ébredt föl bennük, egy nagy öntudat, mely méreteiben méltó akar lenni a hajdani Róma, vagy a reneszánsz trófeáihoz, egy nép, amelyet megrészegitett a diadal szaga, s 1918-ban rájött a nagyság zamatjára, s most nem tud szabadulni a felújított em­lékektől, egy nép, amely zseniális vezért talált és most úgy érzi, hogy a duce keze egyet jelent Isten kezével és nyugodtan, boldogan elterpeszkedik a cézár markában, egy nép, amely szédítő gyorsasággal köze­ledik az ötvenmilliós határhoz és minőségi­leg napról-napra javul, egy nép, amelyet London, augusztus 24. Az angol főváros clearingbankjai elhatározták, hogy nem újítják meg az olasz bankoknak adott hitel- megkönnyitéseket és három hónap lefor­gása alatt fokozatosan leépítik a hiteleket, ilyen körülmények között az angol bankok három hónap múlva egyáltalában nem fo­lyósítanak hitelt az olaszoknak. Az öt lon­doni nagybank közül kettő máris vissza­vonta a hitelnyújtási engedményeket és a többi bank bejelentette, hogy ugyanúgy fog eljárni, mint a clearingbankok. A bankok tájékoztató jelentést adtak ki, amelyben le­szögezik, hogy nem a City-bankok közös akciójáról van szó, csupán magánintézke­désekről. Hivatalos körökből sem kapott a City semmiféle utasítást, hogy a hitelt el­zárja Olaszország elől. A bankok magatar­tásukat tisztán pénzügyileg és gazdaságilag indokolják meg és tiltakoznak a politikai beállítás ellen. Ezek után valószínű, hogy a newyorki P á r i s, augusztus 24. A Maiin londoni jelen­tése szerint a brit hadsereg megerősíti azokat a helyőrségeit, amelyek az impérium stratégiailag fontos pontjain vannak. így elsősorban a maltai, a szuezi, a hongkongi, a szingaporei és a maláji helyőrségeket erősítették meg. A Journal kairói jelentése szerint a Szuezi csatornán az elmúlt napokban számos angol torpedóüldöző kelt át. Hir szerint ezek a hajók a Vöröstengeren, azaz az olaszoktól veszélyeztetett zónán fognak állo­másozni, A Reuter-iroda athéni jelentése szerint a brit kormány arra kérte a görög kormányt, hogy en­gedje görög terület fölött átrepülni azt az angol bombavető osztagot, amely Szudánba megy és hov^zabb ideig ott fog állomásozni. Ebből a be­jelentésből látni, hogy Anglia tetemesen meg­erősíti hadseregét a keletafrikai veszélyeztetett ten eteken. Hadüzenetnélküli háború? Páris, augusztus 24. A párisi lapok ma beha­tóan foglalkoznak az olasz—abesszíniái kon­fliktus fejlődésének lehetőségével. Az Echo de fejlődésének dinamikája egyre nagyobb tömegekben nyom ide az északon álló sziklafalak felé s a délről jött embermilliók megtorpadva gyülekeznek a záró bércek alá és keresik a szelepet, hogy sisteregve kiszállhassanak a térbe, az életbe, a sza­bad, a szorítás nélküli munkamezőre. Tény­leg az volt az érzésem, mintha az Alpesek itt mesterséges gátat jelentenének, s ha­sonlók volnának ama vizduzzasztóhoz, amely elzárta a folyó útját s a viz most gyűlne, gyűlne, emelkedne, mesterséges ta­bankok ugyanígy járnak el. Állítólag Olasz­ország transzfermoratóriumot tervez és a fizetést felfüggesztő szerződést akar kötni nyugati hitelezőivel, azaz ugyanazt az el­járást akarja követni, amit Németország tett két-három évvel ezelőtt. Ezek a tervek kénys'zerifeííék a londoni bankokat a hitel elzárására. Az amerikai Unió 1936 február­jáig nem szálüt fegyvert Washington, augusztus 24. A reprezen­tációs ház tegnapi ülése szavazás nélkül elfo­gadta Amerika semlegességi nyilatkozatát, amely az olasz—abesszin konfliktus miatt fontos. A szenátustól elfogadott javaslatot a reprezentá­ciós ház enyhítette, amennyiben kijelentette, hogy a fegyver embargó csak 1936 február vé­géig marad érvényben s ha e dátum után Ame­rika továbbra sem hajlandó fegyvereket szálli- tar a hadviselő feleknek, akkor meg kell újítani. Paris a Daily Telegraph nyomán megállapítja, hogy az olasz kormány Abesszíniában ugyan­olyan politikát akar követni, mint Japán kö­vetett Mandzsúriában. Addis-abebai követét nem hívja vissza és nem üzen hadat Abesszí­niának, hanem katonai bevonulását egyszerű politikai rendszabálynak tekinti, amellyel a lá­zadozó és az olasz helyőrségeket veszélyeztető bennszülött törzseket akarja megfékezni. A franciák szerint ugyanezt a módszert követte Anglia néhány évvel ezelőtt Afganisztánban és Franciaország Marokkóban vagy Szíriában. Londonban a következőkben látják Olaszor­szág céljait: katonailag megszállni Abesszíniát és olyan kormányt nyeregbe segiteni, amely az olasz érdekeket szolgálja. Az angol lapok munkatársai úgy vélik, hogy az abessziniaiak Ogaden vidékén máris 50—60 ezer katonát vontak össze, hogy felvegyék a harcot az ország déli határán. Olasz részről ezen a területen 45.000 katona áll. Északon 100.000 abesszíniái van harci készenlétben, míg az olaszok száma mindössze 60.000. Ha a há­ború kitőr, az abesszínia! császár parancssza­vat alkotna az elzárt betongát magas fala mögött. A zsilipeket Mussolini délen óhajtja meg-< nyitni, Abesszínia felé. De a valódi nyomás ide nehezedik, a Brennerre. A nemzet elitje* az ötszázezer motorizált katona itt van. A lényeg itt van. Olaszország sarkalatos pontja a Brenner, a nagy nép napóleoni álmai itt szunnyadnak a dolomitok renge­tegeiben, az elhagyott lövészárkok fölött; s az elesett hősök leikeivel csevegnek, akik unszolják, vadítják, ösztönzik őket. Napo­vát körülbelül egymillió abesszin harcos kö­vetné, mig az olaszok 3—400.000 rendesen fel­szerelt katonával kezdenék meg fegyveres akció­jukat. A háború tehát jóval túlhaladná a meg­szokott gyarmati összeütközések méreteit. Számottevő abessziniai csapatösszpontositások egyelőre nem történtek, mert az esős időszak járhatatlanná tette az ország útjait. Oroszláneermek a fánkok elpusztítására London, augusztus 24. Haile Selassie császár fekete harcosai az abessziniai határ mentén he­tek óta lázasan dolgoznak. Olyan árkokat ás­nak, amilyenekkel Afrikában az oroszlánokat szokták megfogni. Talán kissé nagyobbak, mé­lyebbek és szélesebbek az újfajta oroszlánver­mek, amelyeket könnyű deszkával és zöld gá­lyákká! fednek be. Az abessziniaiak az olasz tankoknak akarnak az oroszlánvermekhez ha­sonló csapdát állítani. Különösen azon a he­lyen folyik a munka, ahol az olasz. támadás várható, igy Ogaden körül. Az ország északi vidékén az esőzés alább­hagyott és az abessziniaiak lázasan hozzá­kezdtek a védelmi vonalak megépítéséhez* Ogaden hatalmas sivatagja jelenleg egyetlen gőzölgő iszapfelület, amely járhatatlan. Meg kell várni, amig az iszap megszárad. Az eső ebben az évben bővebb volt, mint más években s igy a megszáradás a rendesnél hosszabb ideig fog tartani. Francia gesztus a színes fafok felé Páris, augusztus 24. A francia gyarmatügyi miniszter elhatározta, hogy újból kiterjeszti a színes francia polgárok jogait és megkönnyíti számukra a párisi főiskolán való tanulást. Min­denesetre azonban olyan intézkedést is fogana­tosítanak, amely meggátolja, hogy a színesek száma idővel túlhaladhassa a fehérek számát. Ugyanakkor a gyarmatügyi miniszter elrendelte, hogy a bennszülötteknek feltétlenül ugyanazon a gyarmaton kell állást biztosítani, ahonnét származnak. (FOLYTATÁS A 2. OLDAL II. HASÁBJÁN.) Az első szankció ? Anglia hitelzárlatot rendel el Olaszország ellen Amerika követi az angol példát ■ ■ Egymillió abesszin katona készül a háborúra • Olaszország hadüzenet nélkül akar támadni A dacé éles nyilatkozata Géni ellen Anglia lázasan erősitgeti afrikai hadseregét

Next

/
Oldalképek
Tartalom