Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)
1935-08-18 / 188. (3740.) szám
t^<mA\mAarhtklai> 7 1935 augusztus 18, vasárnap Fölbecsülhetetlen értékű irodalomtörténeti és bibliográfiái kincsek a szegedi „Amatőr" könyvesházában Látogatás Mikszáth, Tömörkény és Móra szegedi munkatársánál: Szalay Józsefnél ■ ■- ® Mi mindent gyűjtött össze egy életen át a könyvek nagy szerelmese ? Szeged, augusztus hó. Vannak városhoz nőtt emberek. Egy bizonyos városhoz. Ha leirom, Szeged — eszembe kell jussom; Móra Ferenc. És viszomt. Móra Ferenc — Szeged. Móra Ferencnek élete, pályája pedig sziute elválaszthatatlan évtizedeken át legbensőbb barátja. Szalay József nélkül. És Szalay József is összenőtt Szegeddel, csak erről, kevesebben tudnak a szegedi határon túl. Mert Szalay, noha maga is iró — mint ő mondja, „amatőr —, inkább szakmabeliek előtt nevezetes, lévén a könyvek és mindenrendü írói dokumentumok szerebnese. Gyűjtő. De nem léleknélküli gyűjtő — mert hiszen vannak, akik például csak editio prin- cepseket gyűjtenek egy eleien át, fölhalmozva a mesés kincseket és abból egyetlen sort el- nem olvasnak. Szalay lélekkel gyűjt, ami egészen más, s gyűjt mindent, ami Íróra és irodalomra vonatkozik. így állott össze az a könyvesház, amelynek minden lapját átforgatta, minden betűjét megnézegette. Csak a könyvtár valami tízezer darab, aztán a fényképek, kéziratok, különböző bibliográfiái kuriózumok áradata. Élete — talán igy lehet mondani — két részre oszlott. I Közpályáján mint szolgabiró kezdte Békéscsabán a múlt század vége felé, s a század elején került Szegedre, előbb városi, majd állami rendőrkerületi főkapitánynak s ebből az állásából ment nyugdíjba negyedszázad után. Mikor Szegedre került, akkor kapcsolódott be a másik élete. A századeleji, inár vészteljes, nyugalomban forrongott az irodalmi világ, amelyen belül egy külön kis világ volt Szeged. Mikszáth Kálmánt, a volt szegedi szerkesztőt jubilálták fényesen, a múzeumukban Tömörkény István volt az ur, de már írogatott a könyvtárosa is, Móra Ferenc, újságot Ujlaky Antal csinált s Kisteleky Ede, a költő és színműíró, meg Balassa Ármin és még sokan mások. Ebbs a társaságba csöppent az irodalomkedvelő főkapitány, aki tárcákat irt a pesti újságokba s jóbarátjául fogadta a Kele- men-uceai öreg Wagner-házbeli borbélyt. Cserzy Mihályt. Annak Homok uéven már mindenütt ismerték a szegedi tanyákból fakadt remek „rajz“-ait s aztán együtt Írták meg színdarabjukat, az Ugarimádás-t. Ezeknek az íróknak ösztönzőjéül, segítőtársául szegődött Szalay József s lett aztán a Dugonics-Társaság elnöke, majd később a szegedi egyetemen a bölcsészettudományok tiszteletbeli doktora. Jó negyvenes volt már, amikor a Georgikon megjelent. Aztán egymásután jöttek az „Ének a búzamezőkről", ,5Az aranykoporsó", azelőtt „A festő halála", meséskönyvek, verseskötete, de óriási halmaz az, ami maradt utána ki* adatlanul. Irodalmi hagyatékának kezelését én vettem át. Nagy betegségében sűrűn meglátogattam s gyakran láttam, amint szomorkás mosollyal rendezgetett: „ezek az én hátrahagyott müveim .. — mondta. 1934 februárjában meghalt s a család bizalmából én rendezem sajtó alá öz« vegye és Zanka leánya segítségével. Tiz kötet már megjelent. Azután összegyűjtöttem a parasztokról szóló történeteit, megcsináltam belőle a „Parasztjaim" cimü kötetet. Négy-öt kötet lesz még. Mikor „Ének a búzamezőkről" cimü darabját, amelyet a regényből Írtak, a Nemzeti Szinház bemutatta, akkor halálának éppen elsőéves fordulója volt. Az Ének a búzamezőkről alapját egyébként én adtam .Mórának. Még akkor aktiv voltam s ő valamelyik tanyai pártfogolja ügyében jött hozzám, hogy egy Oroszországban maradt hadifoglyot nem tudtak hazahozatni. Megindittattam a köz- igazgatási eljárást s a mindenféle vöröskereszteken és konzulátusokon keresztül valahogy hazavergődött a szegedi magyar. Ez inspirálta Móra Ferencet a regény megírására s a kéziratot aztán ő is nekem adta. Persze, egészen száraz kis történet volt ez, amiből Móra a föld himnuszát költötte. Juhász Gyuláról, a költőről kerül szó, aki teljesen visza vonultán él, de utóbbi időben megint irogat. A Magyar Théka — ez a lelkes szeged i amatőrkiadó — most jelentette meg uj könyvét, amelynek sokatmondó címe: „Fiatalok még itt vagyok!” A Magyar Thékáról azután az olyan 6zé,pen dolgozó szegedi ifjúságra terelődik a szó, mit csinálnak, hogyan csinálják. — Hogy a Mikszáth; Tömörkény, Móra vonalnak lesz-e folytatása, azt nem tudom. Ezek a fiatalok inkább szociográfiával foglalkoznak. Itt van a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, aztán a Főiskolások Bethlen Gábor Köre és igen büszkék vagyunk a fiatal Ruday Györgyre, aki máris világhírre vergődött. Itt van azután a költő Sík Sándor, az egyetemünk irodalomtörténet professzora, aki szivvel-lélekkel velünk van. Egyébként arra is büszke vagyok, hogy „István király” cimü darabját, amelyet a Nemzeti Színház is előadott már, én inspiráltam. A „császári és királyi köztársaság" Csönd van a Révay-uccai házban, a könyvek. között — kint az ünnepi játékok tömegei — s régen volt dolgokról beszélgetünk. így például a nevezetes szegedi „császári és királyi köztársaságáról. — Az érdekes alakulat volt — mondja maga elé, azzal a mosollyal, amellyel finom öregurak szoktak az ifjúságról diskurálni —, a császári és királyi köztársaság. Amolyan tréfás irodalmi társaság volt, havonta tartottunk összejövetelt és évenként nagygyűlést. Benne voltak abban valamennyien. Skul- téthy Gyuszi rajzolta a meghívókat és karri- kirozta a tagokat, Sz. Szigethy Vilmos — a kedves Bob —, aki ma városi főlevéltáros, irta a rigmusokat. Tréfás társaság volt ez, da bizony a tréfás magokból sok komoly irodalmi érték megszületett. tárgyalásokra, ha parasztok álltak a bíró előtt. Barátai is hordták neki a történteket. Mikszáth - Tömörkény—Móra —- Érdekes, hogy itt Szegeden jóformán egymásnak adták át a tollat Mikszáth, Tömörkény, Móra. Mi volt ezeknek a viszonyuk egymáshoz és mit tanultak egymástól? — Föltétlenül tanultak egymástól, hatottak egymásra, de Tömörkény is, Móra is originális tehetség volt, önmagában is megálló és különálló. Móra már mint könyvtáros, a Tömörkény direktorsága alatt bontogatta szárnyait, azután egyre jobban átvette az ügyek intézését, ásatásokat vezetett, parasztokkal egyre többet érintkezett és egyre többet dolgozót. Hiszen rengeteg Írása maradt hátra. Móra életének egyik nagy tragikuma, hogy későn fedezték föl. Jászai Mari és egy Petőli-kézirat A császári és királyi köztársaság örökös elnökéről, Tömörkényről beszélgetünk. Jóbarátok voltak ők és együtt járták a pusztákat. — A Nemzeti Szinház akkori igazgatói állandóan biztatták Tömörkényt, hogy írjon darabot. Nem akart. Azt mondta, a paraszt egész életén át nem beszél annyit, miint amennyit egy darabban össze-vissza beszélnek. Együtt voltunk egyszer Almássy Endrével, a szegedi Városi Szinház tragikusvégü direktorával s ő is mondta: írjál már darabot. A válasz mindig csak ez volt: — nem tudok én. — Ej — mondom én —, dehogy nem tudsz. S elkezdtem boncolgatni neki Alkonyat cimü novelláját, amelyben éreztem, hogy nagy drámai erők feszülnek. Olyan kedve támadt hozzá, hogy azt mondta: —■ Igazad van! Milyen nap va ma? Vasárnap? Csütörtökre kész a darab. Szavát tartotta é$ csütörtökre megírta Barlanglakók cimi* egyfelvonásosát, amelyet aztán nagy sikerrel mutattak he a Nemzeti Színházban s később Szegeden is. A Barlanglakók eredeti kéziratát én őrzöm. Hálából nekem adta. — Milyen ember volt Tömörkény a magánéletiben? — Társaságban végtelenül kedves, elmés, sziporkázó tréfáju jó cimbora volt, persze, amiket úgy társaságban elmondott, később rendesen megírta. Minden érdekelte, ami a paraszttal összefüggött. Járta a duttyánokat és sokszor elment járásb iró sági, törvényszéki A gyűjteményére térünk át s kérdem, mióta gyűjtő? — Gyerekkorom óta. 1883-ban vettem meg az első kötet Mikszáthot, amit aztán huszonhét esztendő múlva, 1910-ben dedikált Mikszáth, mikor itt járt a jubileumán. — Mutatja a könyvet, MikBégyadt, levert, dolgozni képtelen egyéneknél reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" keserüviz a bélmozgást csakhamar megélénkíti, az emésztőcsatornában összegyűlt salakot kiüríti, a vérkeringést szabaddá teszi és a gondolkodó és munkaképességet emeli. Beható kórházi kísérletek folyamán bebizonyult, hogy a Ferenc József viz gyomorsavas szellemi munkásoknál, neu- raszténiás embereknél és betegeskedő asszonyoknál is rendkívül jótékony hatást fejt ki, ....* (1, ' szá tb aláírásával. — Sok könyvet szedtem össze utazásaimon, Béceben jogás zkodta-m, aztán bejártam Német- és Franciaországot, Olaszországot, Belgiumot, Angliát, jártam Svájcban és Észak- Amerikában s bebarangoltam a Balkánt. A gyűjteményem alapja, szépirodalom és pedig lehetőleg mindenből az első kiadások. Könyveimet azonban, hogy bibliográfiái műszóval éljek, grangerizálom. Vagyis az illető könyvbe i beleteszem a hozzátartozó kéziratos dokumentumokat. Majd mindjárt mutatok ilyet. A Petőfi-gyüjte- ményem négyszáz darab. Az Ady kétszáz. S mind benne vannak, az első kiadások és hozzácsatolva kézirat és nagyon sok írás, ami a könyvről, vagy a szerzőről szól. Ugyanígy Katona, Madách, Arany János, Vörösmarty müvei, aztán Sza- bolcska Mihály, akivel jóbarátságban voltam és még nagyon sokan. Gyűjtésem jelentős része foglalkozik esztétikával, filozófiával, dramaturgiával, van jogi és politikai gyűjteményem, földrajzi és útleírás és egy egész szekrény bibliográfiái é6 bibliofiliai mü, amelyek nélkül a könyvet „szakszerűen” szeretni nem lehet. Igen sok kutató jár hozzám az egyetemiről, tanárok és diákok, akiknek jó szolgálatot tudok tenni. Mint egy varázsló, úgy jön, megy szekrénytől szekrényhez, fiókokat nyitogat e kincsek kerülnek elő. — Tessék: — a nyomtatott müveket a kézirat- tömeg egészíti ki, írók, tudósok, államférfiak levelei. Itt van Dugonics Andrásnak a „Várak” cimü munkája, kéziratban, teljes egészében. Herczeg Ferenc nekem adta a „Bizánc” eredeti kéziratát, ime a dedikáció: „Szalay József makiilaturakedvelő barátomnak, szeretettel, Herczeg Ferenc”. — Most, tessék csak idefigyelni. Itt van iskolapéldának egy grangerizált gyűjtemény. Vörösmarty müvei. íme az első kötetben Vötös- martynak egy sajátkezűiig irt négyoldalas leSok nő ajkáról bangzik el a sóhaj bámulattal és irigységgel vegyest. Használati utasítás: Esténként mossa arcát a LETON szappan krém- szerü habjávál. E gyengéden ható krómes habot hagyja arcén néhány másodpercig. Utána öblítse la bö melegvízzel, majd közvetlenül hidegvízzel. Ez az egész! Másnap reggel friss, bársonyosan üde arc fogja a tükörben mosolyogva üdvözölni. SZAPPÁNwff^ 6.Föleiakat: D. Engel, Bratislava, Veniurská 12 és Masarykovo 6. vele, Tóth Lőrinzhez. Azután itt van a „Tót diák dala” kéziratban. A második kötetben a kiadójával kötött szerződés eredetije, rajta Deák Ferenc Írása-, aki gyermekeinek, Ilonának és Bélának, a gyámja volt. A harmadik kötetben van Deák Ferenc elszámolása 1856-ból 19.000 forintról, ez egy része annak a gyűjtésnek, amelyet Deák Ferenc indított meg az árvák számára. A negyedik kötetbe soroztam az „Árpád ébredése” eredeti szín- lapját. 1837 augusztus 22. Ekkor nyitották meg Vörösmarty darabjával a Nemzeti Színházat. Az ötödik kötetben van a költő gyászjelentése — 1855 november 19. — és az egykori tudósítások a lapokból. A hatodik kötetben özvegy Vörösmarty Mihálynó Csajághy Elvira gyászjelentése. Ez irodalomtörténeti szempontból érdekes, mert hiszen a Merengés-t őhozzá irta Vörösmarty s ebben Laurának hívja. Holott itt van az adat, hogy Elvira, A hetedik kötetben van leányának, Vörösmarty Ilonának egy kézirata a családról, ez nyomtatásban a Vasárnapi Ujság-ban jelent meg annakidején. Végül a nyolcadik kötetben van Vörösmarty Béla levele é6 egy Vörsmarty epigramma eredetiben. A Vörösmarty-köteteket szépen visszasimogatja a polcra s helyükbe Petőfi kerül az asztalra. összes költeményei merített papíron, mindössze ötven példány készült ebből, 1802-ben. Benne van a „Virágok” eredeti kézirata. — Tizenöt, tizenhat esztendővel ezelőtt — lapozgatja a. finom papirost, — nálam járt Jászai Mari. Mutattam neki Petőfi kézírását, hát persze, el lehet képzelni egészen oda volt. Rögtön elszavalta s aztán egész este Petőfit szavalt. Itt van aztán Szem]rey Júlia három verse eredeti kézírásban, 1856-ból. „Flórának”, „A beteg leány”, ..Gondolataim: érzeményeim”. — Érdekes, hogy nemcsak a versek stílusa, formája, de még a kézírás is mennyire hasonlít Petőfihez. — Végül itt van Petőfi Zoltán két eredeti kézirata, „Nagy szeretnék lenni” és „Határa van...” cimü versei. Itt az egész család — mondja, míg meghatva rakosgatja az írásokat. Rasputin cédulába Fényképek, rajzok, kották és plakettek kerülnek elő. Itt van Roosevelt Theodor „Afrikámé che Wanderungen” cimü könyve, a következő dedikációval: Inscribed fór the Hon. dr. Joseph Szalay witli the high regard of Theodore Roosewelt april 20, 1911. Mellette Peary-nek „Dern Nordpol am Naehston” cimü könyve, ugyancsak dedikálva. Kéziratok között turkálunk. Királyok, államférfiak, tudósok, művészek levelezése, a XVI. századtól kezdve. Itt van Miller Fiilöp Renée „Dér Heilige Teufel cimü könyve, Rasputinról. s benne Rasputin sajátkezű írása egy kis cédulán, oroszul. Magyarra fordítva igy szól: „Szerelmed szikrája nem fog soha kialudni”. Itt van Luther első kiadása és Tacitus Germániája, Melanchton dedikációjával. A Pragmatica Sanctio nyomtatásban, de rajta a király és a zászlósurak eredeti aláírása. Egy unikumot vesz elő, áhítattal, ebből nincs több az egész világon, csak ez az egyetlenegy. Tizoldalas nyomtatvány, Becsben adták ki 1530- ban, tartalma a pápa végzése, amelyben Zápolya Jánost kiközösíti. Búcsúzom Szalay Józseftől, a könyvek szerelmesétől. Mielőtt, kikisórne. az unikumot visx- szateszi helyére, a himnusz kézirata mellé — mert az is itt vau — s aztán egyed ül mar ad a Ré- vay-iuccai könyvesházban Szalay József, az írók inspirátora, az „amatőr”, a holt betűk közölt, amelyek az ő számára annyi mindenről beszélnek, hajnali derengésbe nyúló hosszú éjszakákon, TÖRÖK SÁNDOR-
