Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-11 / 183. (3735.) szám

1935 aagaaztaa 11, vasárnap. 1 L-..oocsátott munkások bosszúból fölgyuj- tették a nagybirtokosok központi egyesületének szentivánpusztai gabonaasztagját. Érsekujvári tudósítónk jelenti: A Kürt közelében levő Szent István pusztán a nagybirtokok központi egyesü­letének hatalmas gabonaasztagja kigyulladt. Annak ellenére, hogy úgyszólván percek alatt helyszínen termett a kürti tűzoltóság, sőt rövi­desen a bejcsi motorosfecskendővel felszerelt tűzoltóság is kivonult, nem sikerült a tüzet lo­kalizálni s az egész asztag -leégett. Közel ezer kereszt gabona vált a tűz martalékává. A ga- bonaasztagot állítólag elbocsátott munkások gyújtották föl. A kár biztosítás utján megtérül. xx Hengerköszörülést legújabb és legmoder­nebb német gyártmányú hengerköszörülő gé­pen (2000 kg súlyú) egyszázad milliméter pon­tossággal garantálva, legolcsóbban Autoservice Spira, Kosice, Florianská 6. Telefon 20-62. (3) — Pénzhamisítókat fogtak el Komáromban. Ko­máromi tudósitónk jelenti: Szász György szemem asztalos, Rosewberg Péter földmunkás társaságában valamilyen primitív gépen tizkoronós ezüstpénzt hamisítottak és Komáromban akarták forgalomba hozni. Az ügyetlenül hamisított pénzt azonban azon­nal fölismerték és a hamisítókat csendörkézre ad­ták. —• Letartóztattak egy álfestőt Nyitrán. Nyit- rai munkatársunk jelenti: Néhány nap óta a csendőrség megfigyelés alatt tartott egy jómeg- jelenésii fiatalembert, aki azonban gyanús őgyel­géseivel magára vonta a hatóságok figyelmét. Igazolásra szólították fel, ő azonban szökni pró­bált, elfogták és megállapították róla, hogy Slo- rnovics Salamon kolocsvai hivatalnokkal azo­nos, aki ellen több feljelentés érkezett, hogy fes­tőművésznek adja ki magát és megrendeléseket gyűjt portrékra. A megrendelések után mindig valamilyen zálogot kér a megrendelőtől, igy pél­dául legutóbb Babkovics Erzsébet nyitrai neve- lönőt ugrasztottá be egy portré, illetve egy ezüst karkötőóra erejéig. Letartóztatták. — Két diák Komáromnál át akarta úszni a Dunát — az egyik vizbe fulladt. Komáromi tu­dósítónk jelenti: Két tizenhétéves magyarországi diák, Vermes László és Hermann Pál Magyar- komáromból át akartak úszni a Duna innenső oldalára. Úszás közben azonban mind a ketten örvénybe kerültek és elmerültek a folyóban. Rö­vid tusa után Hermann Pálnak sikerült felszínre kerülnie és a segélykiáltásaira hozzásiető part- mentiek kimentették a vízből. Vermes László­nak azonban nyoma veszett. Hermannt azonnal a komáromi közkórházba szállították. — Két öngyilkosság gyógyíthatatlan betegség miatt. Nyitrai munkatársunk jelenti: A közeli Tardoskedd községben Seres Lajos 51 éves gaz­da lakásán a lámpahorogra felakasztotta magát. Mire ráakadtak, már halott volt. Gyógyíthatat­lan betegsége kergette a halálba. Érdekes, hogy hasonló eset történt majdnem ugyanebben az időben Pereden is, ahol Bola László ottani föld­műves ugyancsak gyógyíthatatlan betegsége miatt akasztotta fel magát. — Pozsonyban elfogták a komáromi boltfosztoga­tókat. Komáromi tudósítónk jelenti: Még julius közepe táján történt, hogy több komáromi üzlet aj­taját a déli záróra idején ismeretlen tettesek felfe­szi tették és kifosztották a pénztárt. A komáromi rendőrségnek nem sikerült akkoriban a tetteseket kézrekeriteni, mig aztán most Pozsonyban elfogtak két csavargót, akik bevallották, hogy ők követték el a komáromi betöréseket. — Bérbeadták Érsekújvár vadászterületének egy részét. Érsekujvári tudósítónk jelenti: Pén­teken délelőtt nyilvános árverést tartottak Ér­sekújvár több mint ötezer holdnyi két vadász- területére. Az árverésen Érsekújvár környéké­nek úgyszólván valamennyi ismert vadásza résztvett. A Gug, Hármashegy és a vasúti töl­tésig húzódó területet Hirsch József régi bérlő vette ki 7500 koronáért, Ragonyát pedig Ada- movics Ferdinánd vette bérbe 3700 koronáért. Kérdeisa meg orvosát! Feltétlenül ajánlani lógja 8 nCenf ratusslnk>'« ESayer Budapest hörghurut és szamárköhögés esetén. Kapható a gyógyszertárakban, vagy megrendelhető a csehszlovákiai vezérképviseletnél: Eír. Ferenczy gyógyszertár, Mukatovo. A KASSAI TIVOLI-MOZGÓ MŰSORA: Vénasszonyok nyara. Lida Baarová és Nedosinszká belföldi filmje. A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Regina. Louise Ulrich és Adolf Wohlbrück nagysikerű drámája. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI: Péntek—szombat—vasárnap: A magas iskola. BIO RÁDIÓ: Péntek—szombat—vasárnap: Lengy elvár. BOLVÁRY GÉZA: A leghálásabb fllmtémák azok, amelyek a mai kor aktuális kérdéseit érintik ■■ Budapest, augusztus 10. (A Prágai Magyar Hírlap szerkesztőségétől.) Bolváry Géza, a vi­lághírű magyar filmrendező néhány hete Ma­gyarországon tartózkodik, ahol Szántó György kitűnő regényéből, a „Stradivari“-ból készített filmet. Arra a kérdésünkre, hogy miben látja a mai film lehetőségét, jövőjét, kialakulását, váj­jon az eredeti filmek, vagy pedig az irodalmi átdolgozások jelentenek-e hálásabb feladatot a filmrendező számára, Bolváry Géza a követke­zőket felelte: — Igen nagy és nehéz problémákkal állunk szemben és nehéz e kérdésekre lelkiismeretes, általános érvényű válaszokat, adni. így csak szerény egyéni nézetemet, amely évtizedes ta­pasztalatok munkája után szűrődött le, nyilvá­nítom, amikor a legjobb filmeknek azokat tartom, amelyek­nek bölcsője magán a vásznon, nem pedig a színpad deszkáin, vagy valamely regény ol­dalain ringott. A tulajdonképpeni filmtörténet a legképszerühb, dramaturgiája tömörebb, mint a színdarabé, amely a 3—4 felvonásos világos beosztása ál­tal tisztán tagolódik. A történet szerkezetét a filmen bizonyos pszichológiai mozzanatok szab­ják meg, amelyeket ezekben a kérdésekben sű­ríthetnék össze: mit kíván látni a néző? mit sza­bad látnia? mit kell a képzeletére bízni s mit kell vele érzékeltetni és pedig úgy, hogy fö­lényben érezze magát. Ezek a szempontok azonban rávezetnek egy tartalmi fogalomra: a film témájára, annak megválasztására. — Melyek a leghálásabb témák? — Amelyek a mai kor aktuális kérdéseit leg­közelebbről érintik. Innen a karrier-darabok (amelyben a kishivatalnokból milliomos, a gép- irónőbő! vezérigazgató felesége lesz) óriási át­ütő sikere. — A közönség azt akarja látni, amit el akar érni, de természetesen ez nem meríti ki a film­rendező ambícióját. Számára az igazi hálás pro­bléma. egy modern, realisztikus cselekménynek, amelyben lelki konfliktusok vannak, a művészi felépítése. Itt azonban még egy tényezővel kell számolni s ez a cenzúra. — Hát szigorúbb a film cenzúrája? — Igen és pedig joggal szigorúbb, mert egy­részt a filmet nagyobb és szélesebb rétegek lát­ják, mint a színdarabot, másrészt pedig olyan helyzeteket teremt, amely közelebb hozza a cselekményeket, mert hiszen aprólékosabban is részletez. Ami színpadon, vagy pláne regényben még elcsúszik, filmen már drasztikussá vál­hatok. — Nehezebb tehát jó filmet Írni olyas valaki­nek, aki művészetet akar, mint jó színdarabot? — Nehezebb. Mert a film technikája sokkal elágazótok, sokoldalúbb, mint a színpadé, vagy regényé. De más sikon mozog minden életmyil- vámulás is a filmen, mint a színpadon. Más a mozdulatok és dialógusok értéke és jelentő­sége. — A film nem tűri meg a hosszú dialóguso­kat, mert a beszéd ,a nézőt fárasztja s a legkitű­nőbb filmszcenáriuim-irók számára is gyakran nehéz azt a néhány szóra összesüritendő dialó­gust még művészi, irodalmi formába önteni. — A hangos film nehezebbé tette egy művészi érték alkotását? — Igen. A hangos filmnek több komponens­sel kell számolni, de lehetőségei sokkal na­gyobbak, értékesebb művészi feladatokat lehet megoldania, mint némának. Nagy hátránya azonban, hogy internacionális voltából veszí­tett a hangos film. Legfőbb problémája, s ezt meg kell állapítani, hogy még ma sem találták meg a hangos film tu­lajdonképpeni stílusát. Hangos film, mint mii- forma egyelőre nincs és várja a zseniális mű­vészt, aki megteremti. A néma filmnek már megvolt a stílusa. De a hangos film nem egyenlő a néma filmmel, plusz a dialógussal, hanem külön formát kell kiter­melnie, amelynek sajátos struktúrája sem a be­szélő színpad, — sem a néma film alkatához nem áll közel. Azt mondottam, a hangos film internacionalizmusából veszített, ezzel szemben igen fontos szerepet nyert a nacionalizmus szemszögéből, hiszen a rádióval majdnem egyenlő hatású. Vaunak államok, amelyek egyenesen megköve­telik, hogy a területükön készült filmeknek pro­paganda-ize legyen. Vannak viszont olyanok, amelyek mit például Németország és Oroszor­szág azt kívánják, hogy burkolt formában ha nem is propaganda, de valamilyen tendenciája mégis legyen a filmnek. Ez főleg a szélesebb rétegek lojális érzületeire gyakorol igen nagy hatást. — És a magyar propaganda? — Ha. én filmet csinálok, természetesen ma­gyar propagandát szándékozom valamilyen le­hetséges formában érvényre juttatni. Ha nem is politikait, de legalább idegenforgalmit, társa­dalmit. folklDrasztikusát, például a magyar táj, népviselet, a magyar zene, a magyar lelkűiét (*) A martosi gyöngyösbokréta Érsek­újváron. Érsekujvári tudósítónk jelenti : A jubileumi ünnepségek egyik eseménye lesz a martosi gyöngyösbokréta bemutatása augusztus 18-án 4 órai kezdettel az Arany Oroszlán ujrafestett színháztermében. A festői népviseletü martosiak lakodalmas szokásokat mutatnak be. A nagy érdeklő­déssel várt bemutatót a SzMKE rendezi. (*) Rövidesen megnyitják a szlovenszkói Mozarteumot. Pöstyéni tudósítónk jelenti : Pár héttel ezelőtt bejárta a sajtót, hogy pös­tyéni zenebarátok köréből akció indult meg, hogy a Szlovenszkón található Mozart- _ relikviákat összegyüjtsék és azokat egy Pöstyénben felállítandó Mozarteumban el­helyezzék. Tegnap érkezett az előkészítő- bizottság egyik tagjához Sebestyén Ede ki­váló magyar zenei iró levele, amelyben meg­állapítja, hogy Mozart hosszabb időt töltött Pozsonyban és Pozsony vidékén. Az össze­gyűjtött relikviák javarésze a Pöstyén mel­letti Nádasszomolányból származik. Sebes­tyén Edét az előkészítő-bizottság felkérte, hogy tartson előadást a szlovenszkói Mo- zarteum megnyitása napján Mozart itteni kapcsolatairól. Az előadásra bejelentették részvételüket a salzburgi és más Mozart- egyesületek is. A megnyitás napján hang­versenyt is rendeznek, amelyen a legkivá­lóbb külföldi zenészek és énekesek vesznek részt. A napokban döntenek végelesen afö­lött, hogy a Mozarteum hol nyerjen elhe­lyezést, mert Pozsony is reflektál reá. (*) Rökk Marika Budapesten. Budapestről je­lentik: Csütörtök éjszaka visszaérkezett Buda­pestre Rökk Marika, aki néhány hónap óta Ber­liniben filmezett. Az UFA műtermében játssza a „Könnyű lovasság14 című revü-operett női fő­szerepét. Magyarországon készítik el a külső felvételek egy részét és az ifjú művésznő most ezért jött egy hétre Budapestre. Rökk Marika, ■aki még egy filmre szerződött Berlinben, ta­nácskozott budapesti menedzserével, aki több színdarab főszerepéit ajánlotta fe,l számára két budapesti színház megbízásából, ő azonban még nem tud dönteni afelől, hogy az őszi vagy téli szezónban játszihatiik-e Budapesten operettet, vagy seim. (*) Szabadtéri Shakespearc-előadás Lon­donban és Parisban. Shakespeare ritkán ját­szott színmüvét, az ,.Athéni Timont" most egyszerre két külföldi szabadtéri színpad is műsorra tűzte : a londoni Regent Parkban mutatják be augusztus végén és a francia- országi Beziers arénájában készülnek a pre- miérjére. A shakespearei mü tudvalévőén egy athéni hadvezérről és dúsgazdag pol­gárról szól. Tékozló életet folytat, bará­taira pazarolja minden vagyonát. Amikor aztán elszegényedik, mindenki hátat fordít neki. Timon, aki emberszeretetből téko- zolta el mindenét, egy barlangba vonul. A mai élet sok aktualitását is mutatja e dráma ; talán éppen ezért kezdik most ját­szani mindenfelé ! (*) A Fórum építészeti és művészeti folyóirat építészeti részében közli a pöstyéni uj termál- etrandfürdőt, Wimmer F. tanár és Sz-őn yi A. és Kolátor V. építészek müvét, továbbá az aussigi és a pozsonyi Ma-nclerla-házat (építette Ludiwig Christian és Spitzer Emerich). — A szám részle­tes képes ismertetést hoz a brüsszeli világkiállí­tásról dr. Heppner Albert tollából, közli dr. Gross- man Fritz tanulmányát az osztrák festészetről, Klhin Antal cikkét a somorjai rét. templomról. A tartalomból még a következő közleményeket emeljük ki: Szalatnai Rezső: János vitéz aggodal­mai Szlovenszkón, Nyiresi-Tiohy Kálmán: a. A gömöri pásztorok díszítő technikájáról. Fe-iet W. D.: Milyen legyen az uj plakát? Dr. Gatz F. M. esszéje „a l‘art pour lart. elmélete és Théophile Gaiutiev44, amely folytatásokban jelent meg, e számban került befejezésre. A prágai nemzetközi építészeti kongresszus ismertetése, prágai, bécsi, budapesti és berlini levelek és gazdag híranyag egészítik ki a szép kiállítású, érdekes számot. szépségeit. Ebben nagy segítségemre vaunak a magyar írók. Most fejeztem be Szántó György­nek „Stradivari44 című müvének filmváltozatát ég más magyar Írók müvei után ia érdeklődöm. —Kik azok? — Surányi Miklós regényeire gondolok r és nagy érdeklődéssel várom Neubauer Pál fiítm- témáit. Lesz még alkalmam erre egyszer vissza­térni. Dr. V. M. (*) Suhayda Mária rádióhangversenye. Tu­dósitónk jelenti; Suhayda Mária, a kitűnő magyar zongoraművésznő augusztus 6-án es­te játszott a kassai rádió közvetítésében, Beethoven ritkám hallott E-moll szonátájával nyitotta meg a műsort. Ez a mü tele van sú­lyos zenei értékkel és ennek megfelelően nagy technikai felkészültséget igényel. Su­hayda Mária technikája kitünően bevált. A második száma „Változatok és fuga44, Suhay­da Mária saját szerzeménye volt. A fiatal ze­neszerző Suk tanítványa volt és ez meglát­szik ezen az első ópuszán. A hangversenyt Chopin három prelüdjével végezte. I (*) Rövid filmhirek. Darvas Lili a Bai- kircseff Mária filmfelvételei után, mielőtt megkez­dené próbáit a Vígszínházban Molnár Ferenc uj darabjából, még egy filmszerepet játszik. A Ma­dame Recamier cimü film címszerepét játssza ti. melynek forgatókönyvét Zsoldos Andor irta. A szereplőtársa ezúttal is Hans Járay lesz. — P a b s t, a híres filmrendező, a Music Guild lé­ven tömörült newyorki zenekedvelő társaság pénzén elkészíti Gounod Faustjának filmváltora- tát. Ennek a képnek az lesz az érdekessége, hogy nem Írják át filmre Faustot, hanem poito- san lemásolják az operát. Ez az első eset, hogy egy színpadi müvet minden változtatás nélkül megörökítenek filmen. — Lilian Harvtyt, az ismert filmsztárt, az egyik berlini szanatórium­ban ápolják. Az orvosok mindenféle felvilágosí­tást megtagadnak a fílmszinésznő betegségéről. Az egyik változat szerint maláriában szenved, a másik híradás szerint — öngyilkosságot Köve­tett el. A Comoedia Berlinből jelenti, hoyy Li­lian Harvey revolverrel magába lőtt, de agolyó csak a felső karját érte. A francia szinhái napi­lap azt is tudni véli, hogy reménytelen serelem adta a filmsztár kezébe a fegyvert. — Derval, a párisi Folies Bergére igazgatója leszeiződtette a legszőkébb magyar primadonnát, Bársony Ró­zsit. A francia sajtó nagy cikkeket közéi az ér­dekes Bársony-szerződésről. A Paris VÍidi-ben olvashatjuk, hogy Bársony Rózsi nemcsak szín­padon, hanem filmen is játszik az ősszel Páris- ban. A magyar színésznő rendkívül érdekes filmajánlatot kapott: vele akarják eljátszatni „A fekete-fehér" cimü uj Josephine Baker-film má­sik nagy női főszerepét. A film meséje arról szól, hogyan harcol szerelméért Európa és Afrika szülöttje. A franciául beszélő hangosfilm felvé­teleit novemberben akarják megkezdeni. (*) Uj mii vésheti hírek. Elkészült Anni Pavlova szobra. Az emlékművet a Regen Parkban állítják fel. Nagy ünnepélyessógge akarják leleplez.nl a felejthetetlen táncosnő szobrát, amely közadakozásból készült és egyik leghíresebb angol szobrászművész al­kotása. — Martha Abba, Pirandello kedvem olasz színésznője, visszavonult a színpadtól és 'feloszlatta staggionéját. A művésznő Piran- dello ímegkivására Hollywoodba utazik. Ő fog­ja az ugyancsak Hollywoodban tartózkodó Pi­randello filmjeinek főszerepét játszani — A párisi színházi köröket élénken foglalkoztat­ja az a hír, hogy Marcel Pagnol operettet ir melynek főszerepét Femandel játszaná. Pag nol és Fernandel között már megindultak í tárgyalások s a jövő évadban már színre iri kerül az uj Pagnol-operett. — Oscar Strauss aki jelenleg Ischlben tartózkodik, most fe­jezte be „Hároim keringő" cimü operettjét azonkívül megzenésíti Willemetz, az ismeri francia szerző „Valse dómom-" cimü operett- jét is, amely Párisban kerül bemutatóra. Kél filmen is dolgozik Oscar Strauss. Az egyik s „Zenenélküli ország", a másik „Tavaszi vi­har". Mindkettőt Lulbitsch Ernő rendezi. Os­car Strauss fia, Ervin Strauss ugyancsal- Ischlben dolgozik. Paul Frank és Pet-er Hers „Hároim huszár" cimü, Mária Terézia-kora beli operettjét zenésiti meg. — Lúgos Táros; szeptember második felében leplezi le Gro zavescu Traján operaénekes, a város szülötté­nek szobrát. Mint emlékezetes, néhány évvd ezelőtt a híres operaénekest felesége félté­kenységből agyonlőtte. %

Next

/
Oldalképek
Tartalom