Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)
1935-08-11 / 183. (3735.) szám
Szeptember negyedikén összeül a népszövetség tanácsa ^í^<l\iAWAarhirlab sürgős nemzetiségi problémákat, amelyek elől a kormánypártok a gazdasági kérdésekbe bújtak el. Tévedés volna azonban azt hinni, hogy a kormánypártok szegre akasztottak volna minden nemzetiségi szempontot és csak tisztán gazdaságpolitikát űznek. A gazdaság- politika részleteibe való beletemetkezésük nemzeti célokat is szolgál. Gazdaságpolitikai kurzusuk azt jelenti, hogy nemzeti célpolitikájuk súlypontját a gazdaságpolitikába tették át. A földreform annakidején szociális indokolással valósult meg, de tény, hogy nyomában — az agrárpárt lapjainak megállapítása szerint, — mintegy ötvenezer főnyi telepes, s egyben, ahány telep, annyi szlovák iskola helyezkedett el a magyar nyelvterületen. Nem tagadható, hogy ez a tény a szociális cél mellett számukra nemzeti eredményt is jelent, a magyar kisebbségi nemzettest számára pedig gyengülést. Nem véletlen, hogy a mai gazdaságpolitikai kurzust diktáló csehszlovák agrárpárt a tervgazdaság legközelebbi feladatának éppen a bányák államosítását látja. A bányaipar az a gazdasági ág, amely a csehszlovák nemzeti szempontból a legkevésbé nacioná- lis, mert a bányák tulajdonosai túlnyomó többségben nem csehszlovákok. Ha csak ezt az egy adatot tekintjük, akkor láthatjuk, hogy nem oly színtelen az agrárpárt gazdaságpolitikája, mint amilyennek látszik. Színes biz az: nemzeti szinü. Gazdaságpolitikai racionalizmusnak látszik, de valójában gazdaságpolitikai nacionalizmus. És hiába Hodza a regionalizmus jelszavának fölialálója, a regionalizmus vívmányait, sajnos, sehol nem látjuk a Hodzától irányított mezőgazdasági politikában. A regionalizmus atyja a gabonaárak megállapításakor leszögezte, hogy az uj árakkal két ígérete valósult meg, az egyik ígéret az volt, hogy a gabonaárak nem lesznek alacsonyabbak a tavalyiaknál, a másik az, hogy a szloven- szkói gazda többet kap majd gabonájáért, mint tavaly. Az árrendelet valóban igy is szólt. De két hét alatt sok minden megváltozott. igy elsősorban nóvum az ipari árak' emelkedése. És igy — bár a gabonaárak a tavalyiak maradtak — az árviszony mégis újból a gazda rovására alakult. Ez az egyik dolog. A másik dolog az, hogy a szlovenszkói árrendeleten azóta több pótlást, ,ki- egészitést, simítást eszközöltek, s most a denaturált gabona átvétele és egyéb apróságok révén a szlovenszkói gazda mégsem kap többet búzájáért, mint tavaly. Nincs meg a regionális javulás. A gazdasági regionalizmust juttatja Genf, augusztus 10. A népszövetség titkársága nyilvánosságra hozta a népszövetség nyolcvankilencedik tanácsülésének munkaprogramját* A tanácsülés, amely szeptember 4-én kezdődik, az első napon az olasz-abesszin ügy tárgyalását Belgrád. augusztus 10. A hivatalos Avala sajtóiroda jelentése szerint tegnap este minisztertanácsot tartott a kormány, amely a közmunkaügyi miniszter az 54 millió dináros közkölcsön felhasználásáról, az egyes bánságok között való fölosztásáról referált. Az uj beruházási államkölcsön főleg utak javítására és rendezésére, valamint csatornahálózat kieszünkbe az a rendelet is. amelyet a búza vetésterületének korlátozásáról adtak ki. Ez a rendelet nevezetesen azt tartalmazza, hogy a vetésterület az egész országban egy és ugyanazon arányban csökkentendő, kivéve azokat a járásokat, amelyekre vonatkozólag a kormány esetleg másképpen rendelkezik. Szóval: bizonyos területek kivételt képezhetnek. Mivel a magyarlakta kisalföldi és tiszaháti sikság a legfontosabb búzatermő vidéke Csehszlovákiának, ez a regionális vonatkozású rendelet bennünket érint a legközvetlenebbül. Meg fogjuk látni, hogy az agrárpárt, amely azzal hivalkodik, hogy a magyar gazda érdekeit is önzetlenül tudjai képviselni, mennyire fogja majd honorálni befolyásával a .vetésterület gyakorlati .szabályozásánál a regionális magyar érdekeket. Ezt a szabályozást éppen a regiona- lista Hodza fogja elvégezni. Szép. szép a regionalizmus, de csak akfogja megkezdeni. Napirenden van ezenkívül a danzigi alkotmánysérelem vitája, végül pedig a saarvidéki menekültek sorsáról szóló jelentést teszi vizsgálat tárgyává a népszövetség tanácsa, elsősorban pénzügyi szempontból. építésére és uj kutak fúrására szolgál. Az igazságügyminiszter tárcájához tartozó fontos kérdésekben referált, igy például ismertette a korrupció ellen készülő törvényjavaslatot, a bírói gyakorlatról szóló törvényt és az uj kereskedelmi törvényt. A belügyminiszter a minisztertanácson kijelentette, hogy a bánságok autonómiájáról szóló törvényjavaslat a közeli napokban elkészül. kor, ha megszünteti a regionális egyenlőtlenségeket és ha nem gyarapítja az egyes tájak közti gazdasági méltánytalanságokat, A gazdasági regionalizmusnak valóban nagyon fontos föladatai vannak Csehszlovákiában. Regionális csapás volt például Szlo- venszkó számára az ottani ipar elsorvadása. Ezt regionális gazdasági intézkedéssel rekompenzálni kell. Regionális baj volt Szlo- venszkó faipara számára a magyar fapiac külpolitikái okokból történt elvesztése. Ezt is ki kellene egyensúlyozni valahogy, vagy el kellene hárítani a fakivitel akadályául szolgáló külpolitikai okokat. És általában regionális bajunk : a szegénység. A csehszlovák mezőgazdasági intézet statisztikai adatai — mint lapunk más helyén idézzük — szenzációs bizonyítékokat tartalmaznak a külön szlovenszkói és ruszinszkói szegénységről. Igen, ezen a ponton vagyunk a dolgok legvégső lényegénél: a regionaliz1935 augusztus ll, vasárnapAz országos keresztényszocialista és a magyar nemzeti pért kassai kerületi központiénak nyilatkozata A Lidové Noviny és az A-Zet hangzatos cikkekben adott hirt arról, hogy Kassán az országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt között ellentétek éleződtek ki. Megállapítjuk, hogy e két lap híradása a hozzáfűzött kommentárokkal együtt légből kapott koholmány. Az országos keresztényszocialista és a magyar nemzeti párt kassai központi szervezetei között a legteljesebb összhang uralkodik és nem forognak fenn semmi okok, amelyek a két párt barátságos együttműködését zavarnák. Kassa, 1935 augusztus 9. Wirth Gyula, az országos keresztényszocialista párt kassai kerületének ügyvezető igazgatója. Kristóff Sándor, a magyar nemzeti párt országos igazgatója. A francia köztársasági elnök húga Budapesten Budapest, augusztus 10. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelenté se.) Lebrun Mária, a francia köztársaság elnökének hüga tegnap este egy francia házaspár kíséretében rangrejtve Budapestre érkezett. Az előkelő vendég a Lloyd-szállóban vett lakást. Budapesti tartózkodása alatt pihenni kíván. musnak nevezett tájpolitikának egy föladata van, eltüntetni a szegénységi regionalizmust. Olyan gazdaságpolitikát kell követni, amely a ma szegényebb Szlovenszkói és Podkarpatszká Ruszt kiemeli mai szegénységéből, megszünteti e szegénység azon okait, amelyek a politikától függenek. Nem kívánhatjuk a kormánypolitikusoktól, hogy aranyhegyeket varázsoljanak a Kárpátok völgyeibe és valami mágiával megváltoztassák a természeti adottságokat, hanem csak azt, hogy szüntessék meg a szegénység, pláne a további elszegényedés politikai okait. Mi igy értelmezzük a regionalizmust és ennek megvalósítását várjuk el a hatalmon- lévő politikusoktól, elsősorban a mai gazdaságpolitika legfőbb irányítójától, a regionalizmus jelszavának atyjától: Hodza Milántól. Kftszfifoön a jugoszláv autonómia-törvény A bánságok önkormányzati jogáról szóló törvinyjavasia! néhány napon beiül elkészül A K0D3IA1ÁSS ALEX 6REEFF BU08UGYI REGENYE 58 Heath igyekezett Jim hangját utánozni. — Gyorsan fiú. Lépj be. Szomjazom! Heath habozás nélkül betaszitotta az ajtót és belépett a kabinba. Négy-öt lépésnyi hosszú, három lépésnyi széles helyiség volt a kapitány fülkéje. Már meglehetős homály volt odabenn, a kabin közepén lelógó petróleumlámpát még nem gyújtották meg. Heath szeme az első pillanatban megszokta a környezetet. Felfedezte a kapitányt, aki ágyán, a falnak befelé fordulva hevert. — Tedd oda az asztalra, az üreseket pedig vidd ki, — rendelkezett a részegek lassú, dadogó® beszédével. Svéd akcentusa sokkal kirívóbb volt ilyenkor, mint normális körülmények között. Heath igy is cselekedett. Amig az üvegeket összeszedte, megpillantott az asztalon két könyvet. Az egyik nyitva állott és Heath látta, hogy a lapjai sürü kézírással vannak tele. Az Intelli- gence Service embere pillanatok alatt határoz, hiszen életében sok olyan pillanat van, amikor a legkisebb habozás a halált hozná. Ha ez a két könyv, amely talán minden rejtett kérdésre feletet ad . .. Jersey sziget partja öt mérföldnyire lehet. Két Óra alatt eléri. És onnan könnyen tovakerülhet, hiszen még az éjszáka átszállítja egy bérelt bárka Cherbourgba. Nem kellene egyebet tenni, mint rárontani erre a baromra, ártalmatlanná tenni, betömni a száját, hogy ne kiálthasson és összekötözni. A hirtelen támadásra a részeg ember védekezni se tudna ... És amint ezt végiggondolta, már határolt is. Az ágy felé rohant, amelyen a svéd éppen megfordult. Csakhogy Heath valamivel nem számított. Az asztal és a szék között kanna állott, amelyet nem vett észre és az ugrás hevében a kannát feldöntötte. Annak olajtartalma kiömlött, Heath pedig a vastag, csúszós folyadékon elcsúszott és térdre esett. Wexnert rettentően feldühösítette ez az ügyetlenség. Hirtelen haragú ember volt és a szenvedély kitörésében a legnagyobb durvaságokra vetemedett. Most is felkapta az ágy mellett heverő csizmáját és Heathez vágta. A csizma kemény sarka az arccsontján találta a detektívet és az ütés ereje olyan erős volt, hogy egy pillanatra elkábult. De a következő pillanatban az ő agyát is elborította a vérhullám. Ekkor már Werner is lemászott az ágyról és fenyege- tőleg torpant Heath elé. Az rávetette magát a kapitányra és egy irtózatos ütést mért rá, amely a mellkasán találta, úgy, hogy Werner levegő után kapkodott. Előrántotta revolverét, de nem volt ideje lőni, mert Heath keze mint az acélfogó kapcsolódott csuklójára,: úgy, hogy a fegyver kiesett Werner kezéből és nagy koppanással a földre zuhant. A két férfitest egymásba fonódott. Werner bivalyerejü ember volt, Heath azonban rugalmasabb, hajlékonyabb. A csúszós padlón elsik- lottak mind a ketten és a földre zuhantak. De ott sem eresztették el egymást. Werner beleharapott ellenfelének karjába, mire a fogás ereje kissé lazult és a svéd le akarta rázni magáról a tapadó testet. Balja most elérte Heath nyakát és ráfonódott. A revolver ott volt mellettük, Heath jobbja görcsösen nyúlt utána és kézbekapta. Csövénél ragadta meg és ráütött Werner fejére. Az ütés ereje teljesen eilszédiitette a svédet, ujjai szétváltak és lesilklottak Heath nyakáról. Heath pedig ütötte-verte a keservesen nyögő embert, ütötte mindaddag, amig a revolver agya véres lett. „Ezt Robertsonért, a Ro- bertson lányáért", — hörögte feneketlen gyűlölettel. A hatalmas test elnyúlt és Heath csak most döbbent arra, hogy talán meggyilkolta a svédet. Felébe hajolt. A kapitány nehezen hör- gött és bevert koponyájából lásson szivárgott a vér. Az eszméletlen embert Heath felkapta és az ágyára fektette, aztán kimosta a sebét. A mosdó mellett megtalálta a kapitány házi gyógyszertárát, fertőtlenítette tehát a sebet és gondosan bekötözte. Aztán a két könyvet zubbonya alá rejtette, az üres üvegeket a tálcára rakta és sietve hagyta el a kabint. Egyenesen Jimhez sietett. — No, barátom, megnyerted volna a fogadást, — mondta keserű humorral. — Nem volt annyira részeg, hogy meg ne ismerjen. És ami keservesebb, nem volt annyira oda, hogy föl ne tudta kapni a csizmáját, amit a pofámhoz vágott. Jim harsányan hahotázott. — Tényleg a kétszeresére dagadt az arcod. Kellett neked részegen látni azt a svéd disznót? Heath káromkodva hagyta ott cimboráját és visszatért kabinjába. Elővette vászonzsákját és a könyveket belerakta. A zsák egyéb tartalmát ágyának pokróca alá rejtette. Még most is zúgott a feje a szörnyű ütéstől, meg a küzdelemtől, ezért odaállt a lavórja mellé és vagy két- három kancsó vizet a fejére öntött. Ez jót tett és most világosan tudott gondolkodni, megfontol. 1 a helyzetet. Jim nyolc óra tájban viszi a vacsorát a kapitányhoz. Addig senki sem zavarja Wernert, hiszen a svéd nem is engedett jenkit a kabinjába. Tisztjei is utálták és alig érintkeztek vele. Visszaszaladt a kapitány kabinjához és fülét rátapasztotta az ajtóra. Hang nem hallatszott jó sokáig s csak aztán egy halk nyöszörgés. A kapitány sebesülése súlyos, de ezt nyolc óráig senki sem tudja meg. Aztán Jim felveri a hajót, őt pedig megkötöznék és valamelyik szeneskamrába csuknák. Ott kuksolhatna vizen és száraz kenyéren Londonig, ha ugyan a kapitány bosszúja nem csinálna valami kutya dolgot vele. A hajóról tehát mielőbb el kell tűnnie. A fedélzetre szaladt és abba az irányba nézett, amelyben Jersey partjai vannak. Az égboltozatot befödték a felhők, a tengert sürü sötétség borította, a szökésre pompás az idő. Különben sem gyanakszik senki és észre sem vennék, ha megugrana. Most félhét óra, vájjon milyen távolban lehet a sziget? Mintha lámpák fényét látná a hajó felé csillogni a sötét estén át és kisvártatva éles fény világítja be a tengert, vagy a világítótorony fénye, vagy pedig Saint Helier erődjének, a Fort Regentnek reflektorai. A Dhagalavari talán most halad át az aubini öböl torkán és az öböl partján ott van a város, a sziget fővárosa, angol hatóságokkal, angol katonasággal. Ott már ő otthon van. Megigazítja hátán a zsákot, körülnéz. A fedélzetnek olyan részén áll, ahol őt senki sem láthatja, mert hatalmas kötélcsomók fedik el és igy teljesen árnyékba van borítva. Hirtelen megragadja a korlátról lelógó kötelet, átmászik a korláton és lefelé kúszik. A kötél csaknem a viz sodráig ér. Egy ideig nem is ereszkedik le a vízbe, figyeli a távoli lángokat és igy himbálózik a hajó oldalán vagy negyedóra hosszat. Most aztán észreveszi, hogy a Dhagalavari irányt változtat, otthagyja az aubini öblöt és a nyílt víznek tart. Ebben a pillanatban erős lendületet vesz, lábát nekifesziti a hajó öldalának és elengedi a kötelet. A viz sodrából kikerül és nyugodt, biztos tempóval hasítja a hideg tengervizet a fények irányában. Ujjongó érzés fogja el, amikor a hátára nehezedő terhet érzi. Tudja, hogy ezekben rejlik a pimlicoi rejtély megoldásának 'a kulcsa. XXXI. FEJEZET. A tizedik szó. Október huszonhatodikénak estéje volt az első alkalom, hogy Bürkének nem kellett a hajnali órákig a könyvtárban dolgoznia. A nagy mü elkészült, a sztratégiai terv csaknem minden részletében föl volt vázolva, csupán egyetlen dolog hiányzott még, de ez a hiány annál inkább lehangolta Bürkét, mert a lényegbe vágott és igy csak találgatásokat kockáztathatott meg a főkérdésre vonatkozólag: Miért kellett Folytatása következik.
