Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)
1935-08-11 / 183. (3735.) szám
1935 augusztus 11, vasárnap.. 3 Rómában elkészült a francia-olasz Dunapaktum-terv Hat pontból áll a terveiet • A katonai egyenjogúság és a kölcsönös segélynyújtás kérdéséről külön konferencia fog dönteni ■ Kilenc államot szólítanak fel csatlakozásra Róma, augusztus 10. Az United Press római tudósítójának értesülése szerint Chambrun fran- cia követ és Suvich államtitkár tanácskozásai során jelentős lépésekkel halad előre a Duna- paktum ügye és remélhető, hogy a kérdés rövidesen a megvalósulás stádiumába kerül. A paktum-tervezet részleteire vonatkozóan a következő jelentést közli az United Press: 1* Az egyezményt aláíró felek kötelezik magukat arra, hogy egymással jóviszonyt tartanak fenn, egymás iránt kölcsönös bizalommal viseltetnek és igyekeznek becsületesen együttmunkálkodni. 2. Az egyezményt aláíró hatalmak kötelezik magukat, hogy sem a földön, sem a levegőben nem intéznek támadást egymás ellen. 3. Kijelentik, hogy egymás belügyeibe semmi körülmények között nem fognak beavatkozni és kötelezik magukat, hogy valamennyi aláíró hatalom államszuverenitását tiszteletben tartják. Az egyezményt aláíró felek nem támogathatnak, de nem is tolerálhatnak olyan akciót, amely valamelyik szignatárius hatalom függetlensége vagy szociális és politikai rendje ellen irányul. 4. Az érdekelt felek kötelezik magukat, hogy egyetlen államot sem fognak támogatni, amely a fent felsorolt feltételek betartását elmulasztotta. 5. Az egyezményt aláíró hatalmak a szerződés kötelezettségei értelmében tárgyalnak egymás között, de joguk van a népszövetséghez fellebbezni, amennyiben a Dunapaktum második és harmadik pontját valamelyik fél megsértené. 6. Az egyezmény azoknak a kötelezettségeknek és jogoknak elismerésén nyugszik, amelyeket az aláíró hatalmak, népszövetségi tagsággal különben is magukra vállaltak. Semmi körülmények között sem vállalhatnak az érdekelt felek olyan kötelezettségeket magukra, amelyek ellentétben állanak a szerződéssel Katonai egyenjogúság és kölcsönös segélynyújtás Az United Press azt a feltűnést keltő megállapítást teszi, hogy egyelőre nem történik a katonai egyenjogúság kérdéséről semmiféle döntés, amennyiben az egyes érdekelt felek kívánságára ezt a kérdést kapcsolatba hozták a kölcsönös segélynyújtásról szóló egyezmény tervével. Ami ről pedig, amint ismeretes, egyelőre ennek a konferenciának keretében nem tárgyalnak* Mindkét pontról, vagyis a fegyverkezési egyenjogúság kérdéséről és a kölcsönös segélynyújtásról valószínűleg külön Duna-konferencia során fognak dönteni. Amint római politikai körökből sikerült az United Press munkatársának megtudni, az eredeti elgondolással ellentétben a Duna- paktumban nem vennének részt az összes balkáni államok. A paktumban, mint hírlik, a következő államok fognak résztvenni: Franciaország, Olaszország, Németország, Ausztria, Magyar- ország, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és Lengyelország, Hóma szerint: Néme'orssás részvétele nem fontos Páris, augusztus 10. A „Petit Párisién" római tudósítójának értesülése szerint a dunai egyezmény terve rövidesen a megvalósulás stádiumába fog kerülni. Olasz körökben az az álláspont alakult ki, hogy annak ellenére, hogy Németország még nem közölte álláspontját ebben a kérdésben, a konferenciát rövidesen meg fogják tartani, tekintet nélkül arra, hogy Németország csatlakozik-e vagy sem, Rómában ugyanis az a vélemény, hogy Németország csatlakozása nem feltétlenül szükséges, A legfontosabb feladata Rómában azt tartják, hogy a kisantant és Magyarország között a teljes egyenjogúság kérdésében közeledést kell létrehozni Mairu csak a Duna- föderécíóban bízik Bukarest, augusztus 10. Maniu Gyula, a nemzeti parasztpárt elnöke és Románia egyik legtekintélyesebb politikai személyisége, hosszabb bécsi tartózkodásról visszaérkezett a román fővárosba és külföldi tapasztalatairól nyilatkozott az „Adventi" munkatársának. Maniu nyilatkozatában kijelentette, hogy alkalma volt a helyszínen tanulmányozni a dunai kérdés egyik legkritikusabb fejezetét és meaismerkedni az utód államok néhány jelentős politikai személyiségének véleményével. Az a meggyőződése, hogy a dunai államok gazdasági együttműködésének problémája egyre sürgetőbbé válik és elodázha- tatlannak tartja a mielőbbi megoldást. Ausztria gazdasági helyzete nemzetközi politikai problémákkal van összefüggésben. Általános a vélemény, hogy Ausztria mai gazdasági és politikai helyzete teljesen tarthatatlan és minduntalan veszélyes kísérleteket vet felszínre. Mindenki más megoldást tart jónak, Maniu véleménye szerint az Anschluss semmi szin alatt sem hozna megnyugtató megoldást, mert eltekintve a német kormányrendszer túlkapásaitól, egészen bizonyos, hogy Ausztria teljes gazdasági megsemmisülésével járna, ha hozzácsatolnák a birodalomhoz. Éppen Így nem lehetne megoldás a Habsburg-res- tauráció sem. Hiszen az osztrák gazdasági krízis nem a Habsburgok elüzetésétől származik, ellenben visszatérésük Ausztriába az utódállamok réséről olyan heves ellenállásra találna, hogy megint csak súlyos gazdasági és politikai következmények származnának belőle Ausztriára. Az egyetlen megoldás, amelyet Maniu elfogadhatónak és célravezetőnek tart, nemcsak Ausztria, de az egész Dunavölgy szempontjából, — a Du- naföderáció. Maniu kijelentette, hogy utazásai során meggyőződött, hogy az európai béke és prosperitás a déli és középeurópai államok szoros együttműködésével érhető csak el. Maniu szerint ebbe a közép- és délkeleteurópai konföderációba helyet kell biztosítani Lengyelországnak is, vagy legalább is meg kell teremteni a Lengyelországgal való együttműködés lehetőségét. A gabonaárakat stabilizálták, az ipari árak emelkedtek Az árpolitika a hivatalos statisztika számadatainak megvilágításában Egy pár lóért a cteh- országi gazda a válság mélypontján többet kap, mint a szlovenszkói a legjobb konjunktúra ideiében (t. j.) Prága, augusztus 10. A Csehszlovák Köztársaság Mezőgazdasági Számviteli-Igazgatási intézetének most megjelent legújabb füzete tanulságos statisztikai adatokat közöl a mező- gazdasági termelvények s a mezőgazdasági szükségletek viszonylagos számairól. Ha a mezőgazdasági növényi és állati értékesítés 1913—1914. évbeli eredményét 100-zal jelöljük s ugyancsak száznak vesszük a háború előtti gazda szükségleteinek árát is, akkor azt látjuk, hogy répatermelő vidéken a csehországi gazdának a növénytermelésből eredő bevétele az 1928—29. években 864, állattenyésztésből 791, ugyanakkor szükségleteinek indexszáma 924. Mindkét index a következő években csökken. A növény- és állatértékesités közös indexe 1930-ban 660-ra zuhant, ámde a szükségletek indexe csak 887-re esett. 1931-ben az értékesítési index 579, a szükségleteké 845, 1932-ben az értékesitési 504, a szükségleti 178, 1933-ban az értékesitési 522, a szükségleti 771, 1934 végén az értékesitési 534 a szükségleti 753. Látható tehát, hogy a mező- gazdasági termelvények értékesitési indexe öt év alatt 1933 végéig teljes 312 egységgel zuhant, ugyanakkor a gazda szükségleteinek ára 924 pontról csak 771-re, vagyis mindössze 153 ponttal esett Vagyis a gabona- és állatárak esése kétszer nagyobb volt a gazda által használt iparcikkek árának esésénél. Mihelyt 1934-ben hatni kezdett a gabonamonopólium s a gabonaárak emelkedtek, azon nyomban emelkedett az iparcikkek ára is. 1935 márciusában a gazda értékesitési indexe 588-ra emelkedett, ugyanakkor a szükségleteinek indexe ugyancsak emelkedett s 770-en állott meg. Ez a táblázat mindennél jobban igazolja törvényhozóinknak már az unalomig hangoztatott ama követelését, hogy a kormány megfelelő rendszabályokkal igyekezzék az iparcikkek árát leszállitani, illetve a mezőgazdasági termények és a gyári cikkek árát összhangba hozni. De a hivatalos statisztika azt is mutaja, hogy mennyire gyenge a gabonamonopólium néven ismert kormányintézkedés.: a végső cél, a mezőgazdasági és ipari termelés paritásának megteremtése szempontjából: mihelyt a termelvények ára némileg emelkedett, ugyanakkor emelkedett az iparcikkek ára is. Az egyéb, nem répatermő vidékeken a gazda értékesitési indexe az 1925—1929. évi 807-es átlagról fokozatosan 1930-ban 656-ra, 1931-ben 600-ra, 1932-ben 515-re, 1933-ban 468-ra esett, hegy 1934 végére ismét 488-ra emelkedjék. Ugyanakkor az iparcikk-szükségletek árindexe az 1925—1929. évi 926-ról 1933 végén 798-ra csökkent. Kár, hogy e tanulságos adatokat csak Csehországra vonatkozólag készítette el a mezőgazdasági számviteli intézet, de mint a további, más tárgykörre vonatkozó, abszolút és relatív számokat tartalmazó táblázatokból kitűnik, az állam többi részében az arány a mezőgazdasági értékesítés és szükségletek számai között a gazdára még kedvezőtlenebb. A gazda bevételei Csehországban a jó konjunktúra idején A csehországi gazda 1928—1929-ben répatermő vidéken a búza métermázsájáért 207.61, a rozsért 179.14, árpáért 175.25, a zabért 156.88, borsóért 328.49, burgonyáért 53.36, káposztáért 59.23, mákért 708.03, édes szénáért 72.21, szalmáért 34.59, az alma kilójáért 2.35, egy pár lóért 11.067 koronát, a hizó ökör kilójáért élő súlyban 6.87, a tehén kilójáért 6.94, növendékmarháért 6.83, borjúért 7.51, sertésért 9.57, malacért 16.38, juhért 7.37, a lúd darabjáért 41.68, a tyúkért 18.04, tejért literenként 1.56, a vajért kilógramonként 23.98, túróért 4.34, a tojás darabjáért 0.79, fosztatlan tollért 50.34 s mézért kilónként 20.82 koronát kapott. Sz'ovenszkón és Ruszinszkón Ugyanakkor — 1928—29-ben a szlovenszkói gazda (zárójelben lévő szám a ruszinszkói gazda bevételét jelzi) búzáért 194.04 (206.22) koronát kapott, rozsért 169.89 (180,90), árpáért 154,68 (172.14), zabért 151.70 (175.75), borsóért 214.56 (321.45), burgonyáért 44.86 (54.16), káposztáért 50.43 (87.22), mákért 698.80 (832.29), édes szénáért 44.65 (65.75, szalmáért 21.18 (30.58), almáért 2.56 (3.29), egy pár lóért 7740 (4057), hizó ökör kilójáért 6.22 (6.80), tehén kilójáért 6.23 (6.80), növendékmarháért 6.43 ( 6.23), borjúért 6.78 (6.94), sertésért 8.32 (9.66), malacért 12.20 (13.50), juhért 4.83 (6.93), darab ludért 32.89 (36.98), tyúkért 16.93 (21.43), liter tejért 1.45 (1.69), kiló vajért 19.26 (24.37), kiló túróért 4.38 (5.32), a tojás darabjáért 0.67 (0.68), fosztatlan toll ért 32.43 (35.64), a méz kilójáért 17.44 (16.82) koronát kapott. Ez a két sor szám bemutatja nekünk, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói gazda termelvé- nyeiért hat-hét év előtí is mindig kevesebbet kapott, mint a r-,'horsrági gazda, még akkor is, ha kitűnő havasi tejgazdaságokban termelt fejröi, vajról, vagy más szlovenszkói, illetve ruszinszkói különlegességről volt szó. 1933 telén A nagyon tanulságos táblázatok évenként mutatják meg a mezőgazdasági termelvények árait, a nagy terjedelem miatt azonban csak az 1933. évi eredményeket közöljük, annak bemutatására, hogy az árzuhanás sokkal erősebb volt Szloven- szkón és Ruszinszkón, mint Csehországban. (A cseh és morva árak között lényegtelen eltérések mutatkoznak.) 1933-ban eszerint a cseh gazda a következő árakat kapta a „tenyerére", mint a statisztika fejléce mondja: búza 143.76, rozs 79.16, árpa 85.57, zab 65.69, borsó 169.23, burgonya 2931, káposzta 32.97, mák 560.38, édes széna 40.82, szalma 21.15, alma kilója 2.31, pác ló 7072, tehát több mint Szlovenszkón a legnagyobb konjunktúrában s kétszer annyi mint Ruszinszkó gazdasági konjunktúrájában! hizlalt ökör kilója 3.77, tehén kilója 3.21, növendékmarha 3.61, borjú 4.47, sertés 6.28, malac 11.67, lúd darabja 30.58, tyuk 13.30, tej 1.14, vaj 14.73, tojás 0.56, fosztatlan toll 32.56, méz 15.96 korona. 1933 végén a szlovenszkói (zárójelben ruszinszkói) gazda bevétele: búza 136.98 (130.65), rozs 77.03 (83.26), árpa 69.98 (71.55), zab 63.64 (59.95), borsó 129.19 (192.14), burgonya 35.12 (33.78), káposzta 28.64 (26.68), mák 549.33 (531.55), édes széna 28.87 (28.98), szalma 11.47 (15.48), alma kilója 2.23 (2.08), pár ló 3713 (1847), hizlalt ökör 3.40 (2.85), tehén 3.37 (2.80), növendékmarha 3.31 (2.95), borjú 3.96 (3.47),' sertés 5.91 (6.20), malac 12.30 (10.10), juh 2.96 (2.21), lúd darabja 27.01 (23.58), tyuk 11.78 (11.47), tej literje 1.04 (1.06), vaj 14.04 (15.85), tehéntúró 3.10 (2.95), tojás 0.46 (0.42), fosztatlan toll 23.82 (22.71), méz 11.33 (11.56). * Már ezekből a számokból láthatjuk, hogy az agrárpárt másfél évtized alatt semmit nem tett annak érdekében, hogy a szlovenszkói és ruszinszkói gazda ugyanazokat az árakat kapja termelvényeiért, mint a történelmi országokbeli társa. A pár ló, az alma, a tej, a lúd, a méz árán látjuk, hogy a szlovenszkói, illetve ruszinszkói gazda a konjunktúra éveiben nem kapott annyit, mint a történelmi országokbeli gazda a válság mélypontján. A szlovenszkói és ruszinszkói mezőgazdaság nagy nyomora azonban csak akkor fog előttünk teljes nagyságában bemutatkozni, ha legközelebb ugyanezen statisztikai táblázatokból bemutatjuk, hogy a szlovént ói gazda a műtrágyáért, az ekevasért, a tégláért, patkóért, a négyágú vasvilláért és sok más, névszerint felsorolt gazdasági szükségletért a konjunktúra idején és ma is magasabb árakat fizetett s fizet, mint a történelmi országokban levő sorstársai. Az agrárpártra vonatkozó szomorú konzekvenciát majd a számok bemutatása után vonjuk le. — Neéas miniszter szabadságon. Neéas mérnök, népjóléti miniszter augusztus 13-tól 31-ig szabadságon van. Ebben az időben m.a- gámcimére érkező levelei is elintézetlenek maradnak. Ml I tEHtoHEl! Ösgyógyerö rejlik, Mesterséges pótlás Nen sikerült eddig. Akinek rendes széke nincs, Mit annak minden földi kincs .. . Igyál „IGMÁNDI“-t és hidd el, Nem cserélsz Te Vanderbilttel 1 Jól emésztek, jókedvem van, Nem irigylem senki fiát: „IGMÁNDI“-nak köszönöm a Testi-lelki harmóniát! Vigan dudál a portugál, Ha „IGMÁNDI-val operál! Akinek ritkán kell, - vehet kis üveggel. e’orrástulajdonosi SCHMIDTHAUER LAJOS, Komárom
