Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-02 / 149. (3701.) szám

8 1935 jtdro* Z 1atdiL SzmHÁzKönVv-KabTCiRA Schubert regényes magyar szerelme Azok az édeskés, kedves beállítású filmek, ame­lyeket a nem is oly rég' lezajlott centenáriumi ün­nepségek óba (sziezononkmt kettőt-Mrmat) mozik­ban látunk, túlnyomórészt egy más, nem igazi és »wn történelmi Schubertét vetítenek elénk. Ez a kövérkés arou, pápaszemes, piszeorru fiatalember —- aki esek epekedni, sóhajtozni, szenvedni tud — nem fedi azért mégsem teljesen azt a nagy zene­szerzőt, akit Schubert néven ma sem felejtett el a kulturvilég. Igenis, Schubert Ferenc — valóban férfi volt, százszázalékos, akarni és alkotni tqdő egész em­ber, kinek tehetségében és elgondolásaiban igazán nem lehet még mai szemmel sem valami túlzott el- puhultságot, nőiességet felfedezni. A Sdnibert-fiknek hősét meghamisítják az üzlet­emberek, a rendező é« az ábrázoló színész, akik va­lamennyien a „Három a kislány4* sikerére gondol­nak vissza s azt hiszik, hogy az émelygős és ér­zelmes bidermeier miliőben csak egy félszeg, szo­morkás, kissé elhízott, de mindenképpen puha és znélabais Schubert lehet hős és hóditó. Mondjunk itt el ebből az alkalomból, eredeti fel­jegyzések alapján, néhány szót az igazi Schubert­ról. Szerelmeiről, barátairól, akik közt nemcsak az agyoncsépelt témájú Esterházy-féle támogatás és vendégeskedés szerepel, hanem a „legnagyobb ma­gyar" rokonságától kezdve jóformán mindenki az akkori magyar társadalomiból — egész Pyrker egri érsekig, a költő-főpapig. Kevesen tudják, hogy Schubert Ferenc — egy bécsi tanító fia különben — számos magyar költő versét is megzenésítette. így például Széchenyi Ist­ván testvére — Lajos gróf, akit Schubert szemé­lyesen is ismert — néhány versét átadta a zene­szerzőnek, dalbaszedés végett. íme, a „legnagyobb magyar44 testvére — költő is volt. Ezek a versek „Az elárult társ44 címen 1821-ben nyomtatásiban is megjelentek — Schubert kottázásával! Egy magyar érsek Schubert, másik magyar versirója a klasszikus emlékű egykori egri érsek: Peyrker László, a köl­tői hajlamú, jótékony főpap volt. Bad-Gasteinban együtt nyaraltak egy alkalommal Schubert és Pyrker érsek. A zeneszerző még püs­pök korából ismerte az érseket, aki igen megked­velte a halkszavu zeneköltőt. Első találkozásuk egy akkori ünnepelt bécsi iró szalonjában történt, Hein- rich Collin-nál. Schubert hamarosan megtudta, hogy az aszkéta- arcu, keskeuyajku, horgasorru, csendes magyar főpap — versírással is foglalkozik. Megkérte őt, hogy mutatna meg neki valamit kézirataiból. Amit Pyrker szívesen meg is tett. Kiválasztottak két költeményt: a Mindenhatót (eredetileg németül: „Die Alknaoht“) és a Honvágyat. Ezek aztán szin­tén megjelentek nyomtatásban; „irá: Pyrker László velencei pátriárka, egri érsek ur Őeminen­ciája — zenéjét szerzé: Schubert Ferenc-Szeráf...44 1828 márc. 26-án, óriási előkelő közönség előtt elő is adták a bécsi hangversenyteremben. Schubert magyar barátai révén, Gáthy József, Lasany Miklós és Randihartinger Benedek révén még igen sok magyar földbirtokost és mágnást ismert meg, akiknek verseit zenére szedte. Ezek közt a legtragikusabb 6orsu székhelyi Majláth János, a történetiró volt. Gazdag ember volt, iró s történész — élete vége felé azonban teljesen tönkrement. Er­zsébet királynénak volt végül leánykorában tanár­ja — azonban ez a kegy-állás nem elégítette ki ér­zékeny lelkének harmóniáját; a starenbergi tó mos­ta ki egy ködös reggelen a sokat szenvedett ma­gyar főur holttestét. Szegény Schubert Ferenc ha r mi ne egyéves volt, amikor meghalt. És életének egyetlen szép emlé­ke az a költői halkságu szerelem, amely Esterházy gróf meseszép, keskenyarcu, sötétbaju, ábrándos- szemű leányához: Karolán komteszhez fűzte . . . De ennek sem egészen az a története, amit általá­ban hisznek és gondolnak az emberek, különböző, nem történeti hüségü beállítások következtében. A zselizi nyár A gőgös, feudális Esterházy János gróf és fele­sége, Feetetich Róza grófné 1818-ban, nyarára házi zenetanitót kerestek gyermekeik számára. A bécsi palota fehér abla'kzsalugátereit leengedték, a búto­rokra rákerült a fehér vászonhuzat — s ugyanak­kor, júniusban, Zselizen, a barsi Esterházy birto­kon is nagy „generálpucolásra44 készültek a kul­csa rék, kasznárék. Az első forró napokbon költöztek le a grófék Becsből, magukkal hozva egy bodroshaju szemüve­ges, halkbeszédü ifjút, akit — a libaól tőszomszéd­ságában lévő ispánbázban szállásoltak el. (Bizony, Schubert akkor még nagyon fiatal kis „kezdő44 volt . . .) Nem szabad ám azt hinnünk, hogy ez az Ester­házy kastély valami óriási, emeletek krislályipalo- ta volt. Földszintes, zsindellyel fedett, egyszerű be­járata, kétoszlopos kuiia-szerü épület, amelynek a berendezése azonban igazán elegáns és kényelmes volt. Maga Schubert, szobája is kényelmes, fehér- kandellós, elegáns kis biedermeier szoba volt. Komim ód, ágy, asztal, fotőjök, minden elfért azért benne. Ekkor ismerte meg Schubert Franzl Kamiim grófnőt, aki akkor még csak bájos gyermekleányka volt. Csak amikor iS&Lben., hál évvel később, másod­szor is leutazott nyárára Zselizre — ekkor is csak két forintot kapott, a teljes ellátásom ikréül a kom­ponista — fejlődött ki szerelemmé Esterházy Karo­lina iránt tanúsított érzelme. Azonban ez a szerelem meglehetősen egyoldalú volt. Schubert, az ábrándoeszemű, csillogó muzsiká­im bécsi fiú — súlyos beteg volt már akkor — né­mán, odaadóan szerette Karolmt. A leány pedig látta, tűrte, érezte, szerette eat a hódoló rajon­gást, kifejezést azonban a maga érzelmeinek nem adott. Történetíróink és eredeti feljegyzések alap­ján .csak egyetlen-egyszer lehet rekonstruálni egy konkrét nyilvánuláeát a szerelemnek, amikor azon­ban Schubert ostromára Esterházy Karóim csak ennyit felelt kitérőleg: — Mein Héber Schubert, — miért nem ir egyszer nekem is egy zeneszámot? . . . így született meg a híres Fontai Sie „Mademoisel- le la Comtcisse Caroline Esterházy de Gelántha44 tiszteletére. Egy magyar grófnő adta meg az in­spirációt erre a halhatatlan zenei nemekre, csak­úgy, mint más, korabeli magyar hölgyek, akik szintén beírták nevüket a zene kul tartőrt éneimébe. Schubert halála után Esterházy Karóim őszintén meggyászolta őt. Leány maradt majdnem húsz évig s csak idősebb korában ment végre, kényszerítő okokból férjhez. — — — íme ,ez a nagy komponista és a fiatal magyar grófnő szerelmének hiteles története. A $ából faragóit Madonna Egy szepességi hangjáték diadalutja Tátraszéplak, julius 1. A lőcsei Szent Jakab templom világhíres oltárát egy fából faragott Ma­donna-szobor ékesíti. Az áldást osztó Szentszüz szobrát a nürnbergi Veit Stoss, a középkor egyik leghíresebb szobrászművésze készítette. A fából faragott Madonnának rendkívül érdekes története van, a történetét azonban még a Szepességen is nagyon kevesen ismerik, noha a felejthetetlen ne­vű szobrászművész életének egyik legszebb és legfájdalmasabb epizódját jelenti a lőcsei templom faragott Madonnája. Veit Stoss a Szepességben elterjedt nézet sze­rint és a lexikonok adataival szemben nem Nürnbergben, hanem Stószon született és három éves korában került el a Szepességről. Már neves szobrász volt, amikor Nurnbergbén vándorútra- kelt és eljutott az akkor virágzó Lő­cse városába. Napokon keresztül szemlélte a Szent Jakab templom csodás müértékeit, amidőn az egyik vasárnapi isten tisztelet alkalmával Pál mes­ter, Lőcse ugyancsak nagynevű szobrászművészé­nek leányát pillantotta meg. A leányzót meglátni és megszeretni valóban egy pillanat müve volt és Veit Stoss szive lángra lobbant. A művész csakhamar megkérte a leányzó kezét. Ágnes he­lyett atyja adta meg a választ, aki azt mondta, hogy szívesen adja hozzá feleségül a leányát, ha a Jakab templom oltára számára egy Madonna­szobrot farag. Veit Stoss lelkes ambícióval fogott hozzá a munkához 6 csakhamar elkészítette élete egyik legszebb alkotását. A történet még sem vég­ződött happy enddel, mert a hölgy sem töltötte tétlenül azt az időt, melyet Veit Stoss lázas mun­kával töltött műhelyében és szivét odaajándékoz­ta atyja egyik segédjének, akivel akkor távozott Lőcséről, amikor a fából faragott Madonna elké­szült és Veit Stossal való házassága esedékes lett volna. A Madonna egyik legszebb dísze lett a Szent Jakab templomnak, de alkotója mégsem nézhetett rá szivíájdalom nélkül. Veit Stoast letörte a csa­lódás, kezébe vette vándorbotját és könnyekkel a szemében vágott neki a Krakkó felé vezető or­szágidnak. Ezt a szivbemarkolóan szép történetet dr. Ne- mény Vilmos, a Szepesség lelkes propagálóra hangjátékká dolgozta fel, a hangjátékot pedig nem kisebb művész, mint az ugyancsak szepességi, de nemzetközi viszonylatban is az elsők között lévő Móry János zenésitette meg. A hangjáték librettója maga is csupa muzsika, csupa finom melódia, gyöngyfűzés a szehbnél- szebb gondolatok kifejezésének és híven adja visz- sza úgy a templomi áhítat, mint a földöntúli és a profán szerelem árnyalatait, a zenéje azonban valóságos mestermü, egy nagy művész gondos alkotása. Mdry János Ave Máriája a lélekbe markol, szerelmi kettőse, meghat és gyönyörködtet és tréfás dalai, mint például az éjjeli őr bájos humorral készült dala, kiválóan mulattatják a hallgatót. A Fából faragott Madonna előadási jogát a bu­dapesti rádió szerezte meg s rövidesen műsorra is tűzi. Nemény és Móry hangjátéka, német nyelven ugyan­csak rövidesen a prágai rádió mikrofonja elé is kerül, de lekötötte ezt a páratlanul szép müvet a lengyel rádió is t l. I Spopüv. Az Érsekújvárt Sportegylet legyőzte a nagyszombati Rapidot Az eperjesi Sláviá megverte a Kassai SC-ot, a Munkácsi SE kikapott az Ungvári AC-tót Nagyszombat, julius 1. (Tudósítónk táv­irati jelentése.) A szlovenszkói divízió se­lejtező mérkőzésének során a magyar baj­nok Érsekújvárt SE mérkőzött tegnap óriási közönség előtt a nyugatszlovenszkói zsupa- bajnok Rapiddal. Elkeseredett küzdelem után az ÉSE 4:2 (0:2) arányban legyőzte a nagyszombati csapatot és igy jelentős előnnyel indul az érsekujvári revánsmérkő- zésre. Kassa, julius 1. (Tudósítónk távirati je­lentése.) A divízió keleti csoportjának se­lejtező mérkőzésén az Eperjesi Slávia a Kassai SC-t 3:1 (2:0) arányban győzte le Tarczal bíráskodása mellett. A KSC bal­szerencsével küzdött, csatárai a második félidőben állandóan az ellenfél kapuja előtt tanyáztak, de gólt lőni nem tudtak. Az eperjesi csapat ügyes taktikával győzött. A gólokat Lukács (2), Sztancsek, illetve Bröstl rúgták. Ungvár, julius 1. (Tudósítónk távirati jelen­tése.) A diviziós selejtező mérkőzés során a kár­pátaljai magyar bajnok Ungvári AC 3:2 (2:0) arányban győzte le az MSE-t. A divízió keleti bizottsága az UAC—-Slavia (Eperjes) mérkőzés lejátszását rendelte el. A mec-cset Eperjesen augusztus 25-én bonyolítják le. Menzel a wimbledoni verseny nyolcas döntőjében A prágai Csepko v kisasszony sikerei. Kikapott a magyar f érfípáros London, julius 1. A wimledoni füvespálya vi­lágbajnokság férfiegyes küzdelmed a nyolcas-dön­tőig értek el. A Csehszlovákiát egyedül képviselő Menzel Roderich szombaton négy szetes küzdelem­ben 6:3, 6:0, 0:6, 6:3 arányban győzte le a spanyol Maiért és ezzel a nyolcasdöntőbe került. Egyéb eredmények: Crawford—Hughes 7:5, 4:6, 6:4, 6:2; Wood—Hopman 6:1, 6:4, 3:6, 6:3; Austin—And­rews 4:6, 6:1. 6:4, 6:0; MacGrath—Sharpé 6:1, 6:3, 7:5; Perry—Pallada 6:2, 6:2, 0:6, 6:2; Budge— ! Boussus 6:3, 6:2, 3:6, 6:0; Cramm—Makó 6:0, 6:1, j 3:6. 6:1. — A döntőbe tehát két-két angol, ame- j rikai és ausztráliai, valamint egy-egy csehszlovák i és német játékos jutott. A nöiegyesben a prágai Csepkov az angol Mont- gomeryt 7:5, 6:1 arányban győzte le. — Moody- Wiíls Noéit, Mathieu Scottot. King Ingramot, Jedrzejowska Fordot és Peters Be Illand ot vetrte meg. A vegyespárosban a csehszlovák Csepkov— Menzel kettős a Couquerque—Puncec kettőst 6:4, 5:7, 6:4 arányban győzte le. — A íérfipárosban a magyar Gabrovitz—Straub pár a Maífroy—Sted- man kettőstől 3:6, 2:6, 3:6 arányban kapott ki. Az amerikai Makó—Budge pár a Butiér—Meredith kettőst, az Allison—Van Ryn kettős pedig a japán Yamaghisi—Níshimura pár ellen győzött három­három szetben. A KASSAI CAPITOL MOZGÓ MŰSORA: Csillag ragyog az égen­josef Sdhmidt fíknjéack felújítása. (*) Nagy sikert aratott a Viki Beregszászon. Beregszászi tudósítónk jelenti: A Kárpátaljai Magyar Kulturegyesület beregszászi csoportja vasárnap és hétfőn nagy sikerrel mutatta be az idei szezon vígjáték-újdonságát, Bonyi Adorján Viki cimü darabját, amelyhez Abrahám Pál kom­ponált magyaros muzsikát. A régi megyeélet alakjait megelevenítő darab címszerepében Pol­gár y Ili jóval a műkedvelői átlagon felül emel­kedő alakítást nyújtott. Temperamentumos já­téka, tüzes táncai, kellemes éneke első értékei pompás alakításának. Kluknovszky Gizi halk tónusu játéka, biztos mozgása biztos színpadi rutinról tanúskodott. Bíró Elemér játékát ele­gáns megjelenése, kellemes orgánuma tették ro­konszenvessé. Benyovszky Kálmán és Szircsák Elemér a rivalizáló apák érdekes figuráit eleve­nítették meg reális színekkel. Kovács Imre, Pál- fy László, Brazorottó Jenő, Szóter János, Me- gyesy Zoltán, Zapf István, Fiilöp Gyula, Hay Benedek, Mihovics Endre, Varga István, Lő­rinc Böske, Szűcs Kató, ügyes alakításaikkal tették teljessé az est sikerét. A gördülékeny elő­adás Polgáry Miklós szakavatott rendezését di­cséri. (*) Meghalt Vincze Zsigmond a kiváló ma­gyar zeneszerző. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: Vincze Zsigmond, a kiváló kar­mester és zeneszerző vasárnap hajnalban hosz- szu betegség után az uj Szent János kórházban hatvanegy éves korában meghalt. Az elhunyt 1874 julius 1-én született, tehát éppen most ün­nepelte volna születésnapját. Mint fiatal zenész az operaház zenekarához került, ahol még Erkel Sándor alatt működött. Tavaly betegeskedni kezdett s azóta állandóan nyomta az ágyat. Legismertebb operettje a „Hamburgi menyász- szony" volt. o Magyarországon készülnek Rökfe Marika első berlini filmjének szabadtéri felvételei. Ber­linből jelentik: Ma kezdi még Rökk Marika, a Németországban máris ünnepelt magyar sztár első filmjét, amely Suppéft Könnyű lovasság cimü operettjéből készül. A nagyszabású film-operett több szerpét Heinz von Cleve, Kari Kell mer. Frintz .Kam-pens és H. A. Schlettow játsszák. A film elé német film kör ükben annyival nagyobb várakozással néznek, mert Rökk Marika már tö- köletes németséggel beszél, úgy, hogy a berlini TTA vezetősége már további film szerepeket keres Rökk Marika számára. A Könnyű lovasságból francia változat is készül. A film szabadtéri je­leneteit. Magyarországon fogják fölvenni és ez'al­kalomból úgy a német, mint a franci* változat összes szereplői Budapestire utaznak. * (*) Könyvet ad ki Szőllős Gyula kassai új­ságíró. Kassáról jelentik: Szőllős Gyula kassai újságíró a közeljövőben könyvet ad ki ,,Aus meinem Notizbuche" címmel, melyben néhány nevezetesebb élményről számol be, azonkívül neves irók munkáit is közli benne. A könyvet Félix Saltennek dedikálja. (*) Dr. Palió Imre rádiószereplése. Budapestről jelentik: Hilversum, Helsingifors, Varsó, Tallinn rádióigazgatósága meghívta dr. Palló Imrét, a ma­gyar királyi Opera-ház örökös tagját egy-egy rá­diós zere-plésé-re. Dr. Palló Imre ez alkalommal szemelvényeket mutat be magyar operákból a történelmi fejlődés sorrendjében. Szabados: Fan- ny, — Erkel: Bánk bán, — Pol>cíini: Farsangi la­kodalom, Kodály: Székely fonó — és Dohnányi: Vajda tornya szerepel a műsoron. Első rádió- szereplése julius 15-én lesz a hil vers urai rádióban. (*) Rágalmazás miatt pénzbüntetésre ítélték Kőszeghy Teréz operaénekesnőt. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A törvény­szék ma négyszáz pengő pénzbüntetésre ítélte Kőszeghy Teréz operaénekesnőt hivatalból ül­dözendő rágalmazás miatt, mert Ra-dnay Mik­lósról, a budapesti operaház igazgatójáról a kultuszminisztériumhoz írott levelében sértő dol­gokat állított . A művésznő a törvényszéki tár­gyaláson kijelentette, hogy félreértette a hely­zeteket és felhevült lelkiállapotban irta beadvá­nyát, amiért ünnepélyesen bocsánatot kér. AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA. Városi: Hétfő—kedd, julius 1—2. Nem hiszek többé a nőnek. Szerda—csütörtök, julius 3—4. A szerető. Péntek—szombat—vasárnap, julius 5-—6—7 Piros rózsa, fehér rózsa ♦ ♦ ♦ Bio Rádió: Hétfő—kedd, julius 1—2. Vihar a Szahara fölött. Szerda—csütörtök, julius 3—4. Egy izgalmas londoni éjszaka. Péntek—szombat—vasárnap, julius 5—6—7. Tátra románc. A Rádió mozgónak műsorai szép idő esetén este háromnegyed 9 órai kezdettel a Rádió mozgó KERTM02^JABAN kerülnek bemutatásra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom