Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-09 / 154. (3706.) szám

1935 jattm 9, kedd. 3 Verdier bíboros Szlovenszkón A pozsonyi ünnepségek - A nagyszombati pályaudvaron - Pöstyénben és Nyitrán Pozsonyt jtttius 8. Verdier bíborost pápai le­gátus, aki — mint jelentettük — a múlt hét utol­só napjaiban Morvaországban tartózkodott, szombaton a kora délutáni órákban különvonat- tal Pozsonyba érkezett. Kíséretében volt Srá- mek miniszter is, A pozsonyi pályaudvaron Or- szágh orsz, elnök, dr, Kmetykó nyitrai, Blaha Marián Besztercebányai püspök és dr, Jantausch püspök, nagyszombati apostoli adminisztrátor fogadták, továbbá a hatóság képviselői, számos képviselő és szenátor és nagyszámú közönség. A pályaudvar szalonjában Országh országos el­nök szlovák és latin nyelven üdvözölte a bíbo­rost, majd Blaha Marián püspök franciául. Ver­dier válaszában kifejezte örömét, hogy meglá- togahatja a szép Szlovenszkót és elhozhatja a népnek a Szentatya áldását. Mint Páris érseke a francia főváros üdvözletét is elhozta. Az országos elnök a vendég tiszteletére a Carlton-szállóban 40 terítékes ünnepi ebédet adott, amelyen a bíboros ugyancsak üdvözlő szavakat mondott. Utalt a prágai katolikus kongresszusra, amely bebizonyította a világnak, hogy Csehszlovákia nagy katolikus állam és hü atyái tradícióihoz. A bíboros ezután meglátogat­ta dr, Krno polgármestert a városházán, ahol a történelmi nevezetességű tükörteremben össze­gyűltek a városi tanács tagjai, a szlovenszkői püspökök és számos más előkelőség. A jelen­levők közt volt Hlinka András is. Krno polgár­mester üdvözlő szavakat mondott, amelyekre a bíboros ismét válaszolt. — A prágai kongresszus bebizonyította a köz­társaság katolikusainak egységét —mondotta — és biztosíthatlak benneteket arról, hogy a világ szemei rátok tekintenek, mert ennek az államnak feladata, hogy a világbéke záloga legyen. Este félhétkor a bíboros tovább utazott Pőstyénbe* A Szent Márton dóm ünnepe A pápai legátus pozsonyi tartózkodása alatt délután négy órakor istentiszteletet celebrált a Szent Márton-dómban, amelyet már három óra­kor megtöltöttek a hívők. Négyezer ájtatos em­ber vett részt az istentiszteleten. Verdier-t Je- szenák Gábor pozsonyi kanonok fogadta s az istentiszteletnél Kőhegyi József és Zúzák Ágos­ton dómkáplánok segédkeztek. A ceremónia után a sokezer hivő elénekelte a pápai himnuszt, majd Kőhegyi dómkaplán, aki tud franciául, megmstogatta a bíborosnak a dómot, beszélt a múltról, Pázmány Péterről és a katolikus tra­díciókról. A városházi fogadtatás után Verdier autóki­rándulást tett Dévénybe s utján ugyancsak Kő­hegyi káplán kisérte eL Útközben Pöstyén felé Nagyszombat, julius 8. Verdier bíboros szombaton este 7 óra 20 perckor Pőstyénbe utaztában áthaladt Szlovenszkó híres papi váro­sán, a Kisrómának nevezett Nagyszombaton. A két szalónkocsiból és egy különkocsiból álló .vonat tizenöt percig állt a pályaudvaron. Első­nek Jantausch püspök szállt le a vonatról, aki Blaha Marián és Kmetykó Károly püspökökkel együtt a bíboros kíséretében utazott, majd Vyszkocsil polgármester és Benyovszky járási főnök üdvözölték az előkelő vendéget. Buzelka, a szeminárium rektora latin nyelven üdvözlő beszédet mondott s a bíboros franciául vála­szolt. A pályaudvaron többszáz hivő jelent meg, akiket Verdier megáldott. A pápai legátus megáldja a pöstyéni forrásokat Pőstyén, julius 8. Verdier bíboros kíséretével szombat este Pőstyénbe érkezett. Vasárnap reg­gel nyolc órakor a bíboros és kísérete az öreg pöstyéni templomban szentmisét mondott. Ké­sőbb fogadtatás volt a Thermia-száüóban, ahol Winter Lajos fürdőtulajdonos francia beszéd­ben üdvözölte az előkelő vendéget. A bíboros szívélyesen válaszolt. A fogadtatás után meg­tekintette a fürdő üzemeit és megáldotta az újonnan fölfedezett Traján-forrást. Ugyancsak kiosztotta a pápai áldást a többezer főnyi kö­zönségnek. Vasárnap délután a bíboros Kmetykó püspö­köt látogatta meg Nyitrán, majd este visszatért Pőstyénbe és hétfőn reggel a menetrendszerű vonattal Bécsen át visszautazott Franciaor­szágba. A pozsonyi főrabbi latin távirata Pőstyén, julius 8. A pozsonyi izraelita hitköz­ség főrabbija, Fűnk Sámuel latinnyelvü üdvözlő­táviratot intézett Verdier bíboroshoz. Fűnk a pápai legátust, mint a nemes Franciaország fiát ünnepli, Franciaországét, amely állandóan a kul­túra és a civilizáció élén haladt, A főrabbi meg­áldotta a bíborost megérkezésekor és elutazása­kor. Verdier bíboros ugyancsak latin táviratban válaszolt és minden jót kívánt a főrabbinak. A bíboros távirata a Szentirás héber üdvözlésével fejeződött be „Venoszati salom beerez“. Jugoszlávia a Habsburgok visszatérése ellen — Hét diák tűnt el Bécsben a bizonyitvány- kiosztás napján. Béosbl jelenítik: Az elmúlt szom­baton osztották ki a bécsi elemi és középiskolák­ban a bizonyítványokat. Ezen a napon a rendőr­sége;n hét 10- 16 éves diák eltűnéséit jelentették be, akik kétségtelenül a rossz ^bizonyítvány miatt, nem mertek hazatérői az Ó-leik lakására. Belgrád, julius 8. A kormány lapja, a „Vre- me“ hosszabb cikkben foglalkozik az osztrák kormánynak a Halbsiburg-házra vonatkozó uj törvényével. A lap hangsúlyozza, hogy Fran­ciaország és a kisantant egységesen s a leg­határozottabban ellenzik a Habsburgok visz- szahozatalát Ausztriába. Az osztrákoknak — úgymond — ezzel a határozott állásponttal számi tárnok kell, ha nem akarnak veszedel­meket és meghasoulá sokat előidézni az amugyis kényes helyzetbe jutott Európában, olyan meghasomlásokat, amelyek mélyreható diplomáciai válságot vonhatnak maguk után. Ausztria függetlenségét két szempont indo­kolja. Az egyik tisztán osztrák szempont, te­hát nemzeti szempont, a másik európai, vagyis nemzetközi szempont. Középeurópa biztonsága szempontjából Európa békéjének múlhatatlan feltétele, hogy Ausztria szabad és független állam legyen. A Habsbiirg-tSnrény „magánseliegh** Belgrád, julius 8. Parisból érkezett jelentés szerint Laval miniszterelnök közölte a párisi jugoszláv követtel, hogy Franciaország az osztrák Habsburg-resíauráció kérdésében minden fenntartás és hátsó gondolat nélkül teljesen azonos felfogást vall a kisantant államainak e kérdésben elfoglalt álláspont­jával. Tegnap különben a belgrádi olasz követ felkereste Sztojadiuovics miniszterelnököt, akinek felvilágosításokat adott az osztrák lé­pésről és biztosította a jugoszláv kormányt, hogy a most hozott Habsburg-tör vény magán­jellegű és nincs semmi politikai háttere. Rosenberg Alfréd és a műnszteri püspök afférja Berlin, julius 8. A rohamosztagok münsteri pártnapján Rosenberg Alfréd rend­kívül éles szavakkal fordult a münsteri püspök ellen. Rosenberg felolvasta azt a le­velet, amelyet a münsteri püspök Westfália tartományi elnökihez intézett s amelyben közli, hogy Rosenberg köszöbönálló münsteri beszédét a katolikus lakosság rendkívül ked­vezőtlenül fogadja. A levélben arra kéri a püspök a tartományi elnököt, hogy akadá­lyozza meg a beszéd elmondását. Rosenberg a levél felolvasása után heves kirohanásokat intézett a münsteri püspök ellen, aki egyházi helyzetét állítólag arra akarja kihasználni, hogy nyugtalanságot szítson Németországban. Letartóztatások Danziaban Varsó, julius 8. Danzigban ismét több ínagasrangu ál lám hivatalnokot tartóztattak le, mert szembehelyezkedtek a nemzeti szo­cialista rezsimmel. A letartóztatottak között van Ferber, a legfelső tanács tagja, aki vala­mikor Géniben képviselte Danzig szabad- városát. Göbbels nem kép helyet a legfelső haditanácsban Páris, julius 8. A Havas-ügynökség ber­lini jelentése szerint Göbbels állítólag azt kí­vánta, hogy helyet kapjon a legfelső hadi­tanácsban, mert a propagandának a háború­ban nagy szerepe van. A birodalmi őrség ve­zetői azonban nem tartották kívánatosnak, hogy Göbbels legfelső haditanácsba kerül­jön s igy a propagandaügyi miniszter óhaja nem teljesült. Egy autóbusz házat rombolt szét, egy teherautó a menetbe rohant Súlyos autószerencsétlenségek az ünnepek alatt Cseh- és Morvaországban Prága, julius 8. Tegnapelőtt délelőtt Prága közelében rendkívül súlyos an tószeren ősellen­ség történt. Egy motorkerékpár, amelyet Kverka Lubomir 24 éves pincér vezetett, Mnisek községiben nekirohant egy busz sze­mélyt szállító autóbusznak. Az összeütközés úgy történt, hogy Kverka egy kanyarulatban tülkölés nélkül haladt a szabálytalan olda­lon és teljes sebességgel nekirohant az autóbusz jobb első kerekének. Kverka és a vele utazó Kratochvil Vencel ügynök az autó­busz kerekei alá esett. Az autóbusz vezetője az utolsó pillanatban félreforditotta a kocsit, amely megcsúszott és oly erővel rohant neki egy egyemeletes la­kóháznak. hogy a falat betörte és csak a mögötte levő lakószobában sikerült meg­állnia. A motorkeiékpár két utasa igen súlyos sérü­léseket szenvedett, ezenkívül az autóbusz utasai közül öten súlyosabban, a többi pedig könnyebben megsebesült. A motorkeiékpár két utasát a JArásek-klinikán azonnal meg- operálták és már túl vannak az életveszélyen. A 'bedöntött lakóházat részben újra fel kell épiteni. Az okozott kár meghaladja a 200.000 koronát. Legázolta a hörmenetet egy teherautó Máhristíli-Budweis közelében, Jemnitz vá­roska határában szombaton éjszaka meg­döbbentő autószerencsétlenség történt és csak szerencsének tudható be, hogy a katasztrófá­nak csupán három súlyos sebesültje van. Az egyik Hiusz-iiu népségről menetben tértek haza a részvevők az országúton, mikor az egyik éles kanyarul a 1 lián egy teherautó, amelyet Brinck sofőr veze­tett, belerohant a menetbe. .Mire a kocsi megállt, harminchat résztvevő Ajőiziesii höígy ^hxfyrnusríi PAüFÖMÖT EAUX DE COLOGNET CREMET .. . VCJUkJSTtX könnyebben, hárman pedig súlyosan meg­sebesülteik. . A csendőrség egyik tagja, aki szintén könnyebb sérülést szenvedett, mentette meg a sofőrt a nép haragja elől. A teherautó vezetőjét letartóztatták. A Dnyeszterbe luft egy kisenevi kereskedő egész családja Kisenev, julius 8. Borzalmas csónakszeren­csétlenség történt vasárnap Kisenevben. Grap- cea Miklós ismert kereskedő feleségével és két fiával csónakkirándulást tett vasárnap délután a Dnyeszteren. A folyó közepén az egyik kis­fiú kibukott a csónakból. A kereskedő rémül­ten látta, hogy kisgyermeke már-már elmerül, ezért utánavetette magát. Ugrás közben a csó­nak megbillent és felborult, úgyhogy a keres­kedő felesége és másik fia is a vízbe esett. Minthogy egyikük sem tudott úszni, csakhamar valamennyien megfulladtak. Hattagú kiránduló társaság halála a romániai hegyekben Bukarest, julius 8. Vasárnap délután hattagú kiránduló társaság indult kocsin Getatea A lká­ról a hegyek közé. Az országúton a lovak va­lamitől megbokrosodtak és elragadták a ko­csit. A kocsis nem tudta megfékezni a lovakat, amelyek az országút mellett lévő, mintegy száz méter mély szakadékba ragadták magukkal a kocsit. A kirándulók valamennyien halálra. zúzták magukat. fflit imák a topok? A KATOLIKUS NAGYGYŰLÉS UTÁN A LIDOVÉ N0VINY mai vezércikkében Pe- routka visszatér a nemrég lezajlott katolikus nagy­gyűlésre. Többek között a következőket írja: „Az előző nemzedék, mely az államfordulatot megterem­tette, azt ígérte a világnak, hogy az önálló cseh­szlovák állam a szabadság helye lesz. A katolikus nagygyűlés is a szabadságnak é6 az udvariasság­nak ama légkörében zajlott le, amely csupán a de­mokratikus államok sajátja. Ne leplezzük, hogy ez valóban kényes feladat volt. A cseheknek a törté­nelem folyamán nem volt mindég kellemes tapasz­talatuk a katolicizmussal, ellenkezőleg, létezésük óta a legszomorubb időiket a katolicizmus harcai hoz­ták1. Majd azt írja, hogy ha valaki haladó meg­győződése miatt rosszal ást érzett a Vencel-téren tiszteletadásra felállított óriási kereszt miatt, gon­dolja meg, hogy vannak a keresztnek más formái, melye,knek tiszlete sokkal veszedelmesebb, mint például a horogkereszt. „Amennyiben néhány katoli­kus ujságiró — fejezi be Peroutka cikkét — azon véleményének adott kifejezést, hogy a cseh nemzet az elmúlt napokban a pápai legátustól megbocsá­tást kapott a múltért, erre azt kell válaszolnunk, hogy a cseh nemzetnek nincs szüksége megbocsá­tásra s ha megbocsátásról egyáltalában szó lehet, ismerünk nemzetünk történetében dolgokat, ame­lyekért inkább a katolicizmusnak lenne szüksége megbocsátásra. Ha. a katolikusok akarják, élhet­nek velünk mint társakkal, de uraink már soha nem lehetnek.11 — A P0NDÉLNI RANNI NOVINY is hosszabb cikkben foglalkozik a kától:kus nagygyű­léssel. Megállapítja, hogy Prága a „klerikális11 gyűlés után azonnal spontán nyilatkozott meg a hu­szita tradíciók mellett, úgyhogy a „klerikális11 nagygyűlésen szerzett benyomások egyezerre elho­mályosultak. Leszögezi, hogy ezt a — nagy egysé­get alkotó — három hatalmas manifesztáció ered­ményezte: a haladó-szellemű tanilcságé, a legioná- rusoké és a felekezetnélküii polgárok mánké ztá- ciója. A CENZÚRA KÖRÜL A minisztertanács programját illetőleg a prá­gai lapok azt a hárt közük, hogy a kormány tagjai nyári szabadságukat csak két hőt múlva kezdik meg. A PRÁV LIDU szerint a közönség és a sajtó figyelme a gabonamonopólium körül fel­merült helyzetre összpontosul s ena k tulajdo­nítja azt, hogy háttérbe szorultak olyan kérdé­sek, mint a rmunk anélkül iség és a munka dő to­vábbi rövidítésének problémája. Ezzel kapcso­latiban a NÁRODN1 LISTY ismét a gazdasági cenzúrát teszi bírálat tárgyává és kérdi, hogy honnan tudja az újságíró, hogy mi: szabad és mit nem szabad megírni, mikor az áramügyész az egyes cikkekben bűncselekményt lát. — néha a köztársaság védelméről szóló törvény alapján. Azt írja a lap, hogy ma a leglelkiism ecetesebb uj­ságiró sem tudja, hogy mit lehet megi,n: hogy a lapot el ne kobozzák, ment van ugyan a minisz­terelnökségnek sajtóosztálya, de szerinte ez min­den egyébre való. csak arra nem, hogy a napi sajtónak információkat adjon. Azt állítja a Nár. Llsty, hogy az agrár-sajtónak mindent szabn i, de az ellenzéki sajtónak azt sem szabad megírni, hogy mit kívánnak az agrárok és hogy hová ve­zetnek az agrárpárt követelései.

Next

/
Oldalképek
Tartalom