Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-09 / 154. (3706.) szám

2 ^a<ggMA<s^Hna@ 1935 ja&as 9, kedd* Benes a politikusokat teszi felelőssé háborúért és békéért A prágai légionárius kongresszus - 35.000 légionárius felvonulása Csíz Jód Bröm fürdő Ajánlva. Éreimeszesedeb Ideo, mirigy csont, bőrbajoknál, golyva, hüdesek, tabés és az anyagcserezavarok egyéb bajainál. Olcsó pausal korák: i íőidenybei ■21 napra az összköltségek K6 1200.— •28 napra az összköltségek Ké 1550.— állami gyerraekszanatőrram. - Ismertetőt küld a Fürdőigazgatóság Cl* kúp ele. Szigorú vasárnapi munkaszQnet Magyarországon Budapest, julius 8. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefon jelentése.) A magyar hivata­los lap holnapi számában jelenik meg a va­sárnapi munkaszünet megszigorításáról szóló rendelet, amely szerint vasárnap reg­gel 7-től 9 óráig csakis élelmiszereket sza­bad árusítani. A heti vásárokat hétközna­pokra teszik át, Mascagni fog dirigálni a szegedi ünnepi játékokon Szeged, julius 8. Pietro Mascagni, a világ­hírű olasz karmester augusztus első napjai­ban érkezik Szegedre, ahol a szabadtéri ün­nepi játékok egy részét ő fogja dirigálni, A város vezetősége és az ünnepség rendezői mindent megtesznek, hogy az illusztris ven­dég jól érezze magát szegedi tartózkodása alatt. A villanegyedben pompás villát bérel­tek Mascagni számára, aki feleségével és titkárával érkezik Szegedre. Németországban kivégeztek egy gyilkos nőt Berlin, julius 8. Göttingben tegnap kivé­gezték Maria Grosskopf negyvenhatéves asszonyt, aki egy Berkefeldné nevű asz- szonynál mint társalkodónő volt alkalma­zásban. A társalkodónő meggyilkolta úrnő­jét, majd egy 42.000 márkáról szóló adós­levelet hamisított a megölt áldozat aláírá­sával és az örökösöktől követelte az összeg kifizetését. Ezzel tette gyanússá magát, megindult a vizsgálat és kétségtelenül rá­bizonyították a gyilkosságot. Prága, jnttus 8. Az elnyúlt állami ünnepek alatt a légionáriusok kongresszust tartottak a csehszlovák fő váróéban. A kongresszus az óváros piacán tartott ünneppel kezdődött, me­lyen a tábornokok is résst vettek. Szombaton 35.000 légionárius ée 5000 vendég vonok áe! a város föuocáin. A menetben haladt Benes küffigymbtíszter, Krejcsi vezérkari főnök és Syrovy hadsereg- főfelügyelő is. Az öregváros piacán Benes külügyminiszter és Madbmk hadügyminiszter beszélt. Benes a következőket mondottat — Nem akarunk erőszakot, nem akarunk háborút, nem akarunk többé mártírokat! Élni akarunk és másokat élni hagyni becsü­letben, szabadságban és békében! De már húsz év előtt mondotta Masaryk, hogy ha az Budapest, julius 8. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Érdekes szervezke­désről hoz újabb hirt a „Magyarország" mai száma. Amint már a P. M. H. jelentette, a Per­le y-féle frontharcos párt irodájában szervezik a „magyar légiót4*, amely részt akar enni Olaszország oldalán az abesszíniái há­borúban. A lap szerint 3.500 férfi, 400 nő és 22 volt pilóta jelentkezett már. A jelentkezők között 800 volt katonatiszt is van. A nők részint ápolónőd, részint szakácsnői minőségben hfentkeztek. A férfiak legnagyobb része volt frontharcos, akik a szervezkedés ve­erőszakót el is utasítjuk, az önvédelemre jogunk van. A háború nem a sors szükség­szerűsége. A háború a vezetők felelősségé­nek kérdése, mert a népek nem akarnak há­borút A béke problémája a felelős politiku­sok, miniszterek, diplomaták és katonák ke­zében nyugszik. Éppen ezért bízom abban, hogy a béke megmarad Európában. A továbbiak folyamán Benes a középeuró­pai nemzeti blokkok küzdelméről beszélt és megállapította, hogy a versenyt csak a szám­szerűen erős és egységes csehszlovák nemzet veheti fel. — Különösen a szlovákok vegyék ezt tu­domásul, -— mondotta. — Harminc-negyven év múlva ebben az országban 18—20 millió ember él. Ebből 15 millió egységes csehszlo­vák lesz. E tény elérése a mi nemzedékünk feladata. kocék egyesületével, a csehszlovák tanító­egyesülettel és a néptanítók föderációjával együtt tiltakoztak az elmúlt héten lezajlott ka­tolikus kongresszus ellen. A menetben körülbe­lül 20.000 ember vett részt , közöttük 5000 szu- détanémet. A tüntetés Vinohradyban kezdő­dött és az óváros piacán ért véget. A felvonulók rendkívül élesszövegü atitífca- toliku8 feliratokat vittek magukkal, amelyek közül néhányat a hatóság valilásgyalázás és istenkáromlás miatt kénytelen volt elkoboz­ni. Számos azavalókónts hevesen kikelt az egyház és a papok ellen. A német szervezetek, az egyenruhás német szocialista fiatalok és munkásnők németnyelvű feliratokat hordtak magukkal és németül kiál­toztak Prága uccáin. A menet az „antifasiszta** köszöntéssel (ökölbe szorított kézzel fölemelt jobbkarral) üdvözölte a nézőket. Az óvárosi piacon dr. Charvát és dr. Lebenhardt mondott beszédet, az utóbbi németül Abesszíniából nagyarányú férfiruharenddéat kapott. Az érdekelt textflvállaJatban azt a felvilágosí­tást adták, hogy csupán civil öltözetekre kap­tak megrendelést, araik nem felelnek meg az abesszin hadsereg szükségleteinek. Egyházellenes tüntetések és felvonulások Prágában Prága, julius 8. Vasárnap délelőtt a prágai I az úgynevezett „szaibadgondolkozók**, akik a Vencel-téren és a főbb útvonalakon fevonultak j szocialistákkal, a német proletár ezabadgondol­Már négyezren jelentkeztek az Abesszinia ellen készülődő „magyar iégió“-ba zetői szerint nagy nyomoruk miatt akarnak részt venni az abesszin háborúban. Az elmúlt napokban többen jelentkeztek Mis­kolcról is közvetlenül az olasz követségen, ahol azonban kijelentették, hogy Olaszország egye­lőre nem reflektál szolgálataikra. ABESS23NIAI FÉRFIRUHARENDELÉSEK MAGYARORSZÁGON. Budapest, julius 8. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A „8 órai Újság" jelentése szerint az egyik nagy bodapev textíJ- gyár 16 uj óriásrepülőgépét épit a szovjet Moszkva, julius 8. A Szovjetkormány te Maorim Gorkij óriásrepülőgép katasztrófája után gyűjtést rendezett a munkások között az újabb óriásrepülőgép építésére. Rövid idő alatt 68 millió rubel jött össze, úgyhogy a szovjet tizenhat Maxim Gorkij-nagyságu repülőgépet építhet. A KODHAIÁSZ ftliX QRBEFF BUNU6Y1 RI6IMYE 29 Heath olyan vidáman szökdécselt le a lépcsőn mellette, mintha álarcos bálra menne. Régóta várta ezt a pillanatot. Az egyetlen ember volt Londonban Bürkén kívül, aki tisztában volt vele, hogy a herceg füle mögött sötét dolgok állanak. És amíg Bürke autójukat Pimlico felé kormányozta, el is mondta azt a híres esetet, amely először terelte a figyelmét Abdullah Khargi herceg üzelmeire. — Egy Robertson nevű iskolatársam keresett fel teljes kétségbeesésében a múlt év tavaszán. Az igzgalomtól remegő hangon mondotta el, hogy tizennyolc éves leánya négy nappal ez­előtt rejtélyes körülmények között eltűnt. A Scotland Yard is megkezdte a nyomozást, de semmi eredményre nem jutott, ö nem is bízik a hivatalos apparátus nehézkességében és azért fordult hozzám, hogy a magam módszere sze­rint segítsek rajta. Az ügy szörnyen nehéz volt, jóformán semmi nyom, semmi használható adat nem állott rendelkezésemre. Azzal az első pil­lanatban tisztában voltam, mint ahogy a Yard is valószínűleg tisztában lehetett, hogy a sze­rencsétlen teremtés leánykereskedők karmai közé került. Londonban átlag minden második napon eltűnik egy szép, fiatal leány, aki aztán többé nem került elő. Mi lesz a sorsuk? — ki tudná megmondani. — Különös ambícióval láttam hozzá az ügy­höz. Végigszaladtam az összes hajóstársaságok irodáit, hogy megtudjam, milyen hajók indultak ki angol kikötőkből a négy nap alatt és milyen rakománnyal. Hét hajó indult. Négy elsőrendű hajóstársaság tulajdonában, kettő megbízható kisebb vállalkozásé, a hetedik pedig Abdullah Khargi hercegé Bombay és Singapore rendelte­téssel. A vezetője Olaf Wemer hajóskapitány... — Olaf Wemer ... Alighanem találkozásunk lesz ezzel az úri emberrel ma éjszaka, Heath. — Oh, ennek nagyon őrölök. Szegény bará­tomat kell megbosszulnom, aki beleőrült a fáj­dalomba. De hogy folytassam, repülőre ültem és megelőztem a gyanús hajót Alexandriában. Rakománya posztónak volt jelezve. A hatósá­gokhoz fordultam, kifejeztem azt a gyanúmat, hogy a hajó elrabolt leányokat szállít a távoli Keletre. Kinevettek. Azt mondták, hogy Abdul- lah Khargi herceg minden gyanún felül áll és én pedig menjek a bolondok házába. Ott éppen megürült egy hely. — A dolog persze nem hagyott békében. Éj­szakának idején egy bérelt motorcsónakon vá­rakoztam a móló tövéhez lapulva és megvártam a nagy hajó érkezését. A támadt zajban észre­vétlenül siklottam Abdullah hajója mellé. Egy lelógó kötélen fölkapaszkodtam a kabinok ma­gasságáig és ott aztán meggyőződtem róla, hogy a posztórakomány eleven, csinos leányok­ból áll. Hogy segítsek a szerencsétleneken, még hajnalban repülőre szálltam és visszarepültem Londonba. Kihallgatáson jelentkeztem Ralph Hamilfconnál. Korrekt és becsületes ember és ismer engem abból az időből, amikor az Intelli- gence szolgálatában állottam. Ralph Hamilton végighallgatott, de egész magatartásán észre­vettem, hogy kételkedik az előadottak valódi­ságában. Hogy azonban megnyugtassa magát, utasítást küldött Alexandriába. A hajó akkor már túl volt a szuezi csatornán. A Seriben meg­állították, de akkor már tényleg csak posztót találtak a fedélzetén. Alexandriában kirakódott és posztó árut vett fel. Akkor esküdtem bosszút Abdullah Khargi és társai ellen, amikor bará­tom beleőrült az apai fájdalomba ... Lassan megváltozott a hangja, panaszosam beszélt és heves csuklási roham fogta el... — És azóta gyakran lehet látni engem Lon­don ködös éjszakájában ... egy lámpaoszlopnak dőlve ... amint megfigyelem a fényes palotát... — Maga volt az, Heath? A csodálkozó közbeszólás nem zavarta a de­tektívet ... — És néha érdekes dolgokat tapasztalok ... Azon az éjszakán is egy kétségbeesett lányt lát­tam, aki elszaladt a ködben előttem és Rob bá­csi nevét hangoztatta. Ha nem lettem volna benne bizonyos, Sir, hogy másnap keresni fog, magam jelentkeztem volna. Mert ez nekem való ügy, az ál dóját! — Azt gondolja, Heath, azért kellett Craw- ford Róbertnek meghalnia, hogy megszabadul­janak a leány Cerberusától? — Nem, Sir, ezért mégsem tettek volna el egy embert láb alól, aki mégis csak hasznos szolgálatot teljesítette a hercegnek, ügyes hajós és megbízható volt. Portékának való szép leányt találnak eleget és valószínű az is, hogy a leánykereskedelem csak mellékes, alkalmi fog­lalkozásuk. Benne lesznek ezek minden gazság­ban, a kokótól kezdve a csempészés, rablás, ha­misítás egész skálája ott van a repertoárjukon. Nem, Sir, valami nagyobb disznóságért kellett Crawfordnak meghalnia. És ezt a disznóságot ő meg akarta akadályozni. — Adelaide tehát nem forog veszélyben? — Ha már a kezükben van, talán arra is gon­dolnak, hogy őt is értékesítsék. Ezt sohasem le­het tudni. Mindent el kell követnünk, hogy ki­szabadítsuk. — Ezért megyünk, — mondta elszántan Bür­ke és összes zoritott fogakkal ráhajolt a volán fölé. Több szó nem esett köztük. A kocsit jóval az üres telek előtt állította meg Bürke. Alkalmas helyet keresett és talált, ahová beállítsa. Gyors léptekkel siettek a telekre, amelynek egyik csücskében egy őgyelgő ajakba ütköztek. — Nincs semeri újság? — kérdezte fojtott hangon Heath. — Semmi uram, ezen a környéken két óra óta teljes csend és nyugalom. Senki sem fordult meg eme. — Csak továbbra is résen lenni. Egy Órakor felváltanak. — Jó is lesz uram, egészen meggémberedtek a tagjaim ebben az átkozott nyirkosságban. A két férfi az üres telekre lépett. Mintegy ötven négyszögölnyi terület volt ez, az ucca felé teljesen nyitott, hátul pedig a Mond-palota kertjétől magas fal választotta el. Ezen a falon úgy járkáltak keresztül-kasul Heath emberei, mintha valami szerény kis deszkakerítés volna. A pincegádor közvetlenül a falhoz támaszko­dott, körülbelül a közepén is volt annak. Bm- bemyi magasságú volt az egész. Csúcsos hom­lokzatán kis ablak, melynek piszkos üvegén Heath bevilágított. Lépcsőfokok vezettek le a tátongó mélységbe. Heath furcsa alakú szerszámot vett elő és a vasajtó kulcslyukába illesztette. Egy forgatás és az ócska jószág csikorogva fordult meg sar­kában. Dohos szag csapta meg őket a mély­ségből. Beléptek a gádorba és Heath óvatosan húzta be mögöttük az ajtót. Bürke keze pisztolyának agyára tapadt. Hogy a fegyvert a kezében érezte, teljesen nyu­godt volt. Ebből a fegyverből még egyetlen lövés nem esett hiába és harminchat lövésre van alkalom. Megfontoltan haladtak a mélybe. Húsz lép­csőfok vezetett rézsutosan a földalatti folyo­sóba, amely már a tűzfalon túl kezdődött. Fe­lettük már a hercegi palota kertje. Heafih minden lépcsőfokot külön-külön meg­világított, ~~ Elég sűrűn iközlekednek errefelé, — je­gyezte meg és itt-ott rámutatott a lábnyomok­ra, antelyek a poros lépcsőfokokon elég szem­betűnő körvonalakat rajzoltak ki. Folytatása következik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom