Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-04 / 151. (3703.) szám

Francia gondok ,.Válságos óráit éli a harmadik köztársa- ság“ —- jelenti az egyik legtekintélyesebb angol munkáspárti hetilapnak, a „Plebs"- nek párisi levelezője. Nagy erőeltolódások várhatók, a cikkíró szerint, a francia poli­tikai életben, sőt az sem lehetetlen, hogy az egész rendszer uj alapokra siklik át, ta­lán minden nagyobb megrázkódtatás nél­kül, de kikerülhetetlenül. A hir a kívülálló­kat meglepi, mert az utóbbi hetek meglehe­tősen nyugodtan teltek el Páris fölött, ligy látszott, Laval szürke realizmusa helyrebil­lentette a parlamenti egyensúlyt és a szélső­ségek között megtalálta az egyedüli helyes utat néhány valóban húsbavágó gazdasági kérdés rendezésére. Laval a kispolgár sze­mével nézi a dolgokat és ritkán alkalmaz­kodik úgynevezett átfogó elvi szempontok­hoz, mint León Blum, de nem is tartja any- nyira szem előtt a bankokrácia érdekeit, mint például Tardieu. Ez azonban ma már ugylátszik nem elégséges, többé nem áll meg a válság a franknál, sőt ott talán meg­áll, hanem tovább megy, a harmadik köz­társaság alapépítményét támadja meg és olyan problémákat vet felszínre, amelyeket a szürke és óvatos realizmus valószínűleg nem lesz képes megoldani. A francia válságnak természetesen van­nak konkrét okai is, az igazi okok azonban, mint minden ilyen esetben, inkább lélektani természetűek. A konkrét okok visszanyúl­nak a frankproblémáig. Elvégre Laval a felhatalmazással még nem tett semmit, — talán éppen azért szavazta meg neki a bi­zalmat a kamara, mert tudták, hogy a fel­hatalmazáshoz csak legvégső esetben nyúl és talán még akkor sem. Egyelőre nagyon óvatos kijelentéseket tett csak a miniszter- elnök és olyan pénzügyi programot adott, hogy alig érti az ember, minek kellett ehhez a felhatalmazás és főleg miért kellett két kormány tetemén keresztül eljutni ehhez a megoldáshoz ? Két nagy professzort kerge­tett el ágya mellől a nagybeteg és most ez­zel a jó vidéki körorvossal kísérletezik, aki a sok hűhó után priznicet és aszpirint ajánl. Laval szerint egyetlen módszer van a vál­ság leküzdésére: a takarékosság. Szinte aszkétikus, majdnem könyörtelen, sőt még pietásokon is átgázoló takarékosság. Igazi kispolgári megoldás. Lehet, hogy Francia- országban célravezet, sok helyen csődöt mondott. Sőt majdnem mindenütt. A taka­rékossággal talán el lehet tüntetni bizonyos költségvetési hiányokat, de viszont aligha lehet betömni azokat a réseket, amelyeket a gazdasági krízis vágott a néptömegek élétstandardján. A francia nép nem szereti, ha az államnak túlságosan sok adóssága van, elveszti bizalmát saját pénze iránt és visszatér a harisnyaszár-politikához, — de azt se szereti, hogyha az állam túlságosan nagy áldozatokat követel tőle a pénzügyi mérleg érdekében. A takarékosság jelszava valószínűleg nem talál süket fülekre a francia citoyen soraiban, — de ezeknek a rétegeknek nem is kell prédikálni a takarékosságot, hiszen az anyatejjel szívták magukba. A francia probléma az, hogy az adósok és hitelezők nagy tömegeit túlságosan élesen állítja szembe egymással a kormány szélsőséges deflációs politikája. Franciaországban még ma is nagyon sok arany van, de igen nagy aranytömegek vannak magánkézben, kis té­telekben, matrac alatt és harisnyaszárban. A francia kispolgár ezekkel a rejtett arany­készletekkel akarja sakkban tartani az in­Lengyelország hadihajókat épít Németországban Hitler és Beck a lengyel-német szövetségről tanácskozik A varsói külügyminiszter Berlinben « A két hatalom csak akkor csatlakozik a keleti paktumhoz, ha Magyarországot is beveszik - Készül a német-angol légügyi paktum Olaszország szeptember 15-én kezdi meg az ellenségeskedést Abesszíniában Berlin, julius 3. Beck ezredes, lengyel kül­ügyminiszter szerdán reggel a menetrendszerű vonattal a német fővárosba érkezett. Kíséreté­ben utazott kabinettfőnöke és magántitkára. Üdvözlésére a friedrichsstrassei pályaudvaron megjelent Meissner államtitkár a birodalmi kancellár épviseletében, Neurath kiilügjmrmsz- tér, Bülow külügyi államtitkár és Moltke var­sói német nagykövet. Lengyel részről megje­lent a berlini lengyel nagykövetség valamennyi diplomatatagja, élükön Lips/ki József nagykö­vettel. A megérkezés után Beck rendkívül szívélye­sen elbeszélgetett a német külügyminiszterrel, majd elhaladt a kivezényelt diszszázad arcéle előtt, autóba szállt és feleségével a lengyel nagykövetség palotájába ment, ahol rövid ber­lini tartózkodása alatt lakni fog. 10 óra 45 perckor Lipsfci nagykövet társaságában a len­gyel külügyminiszter a Wilhelmstrassen meg­látogatta Neurath német külügyminisztert. Ez a látogatás mindössze 15 percig tartott, majd Beck, Neurath és Lipski gyalog átment a kan­cellári hivatalba, ahol a lengyel diplomaták Hitlerrel konferenciáztak. Az egybegyült tö­meg lelkesen megéljenezte a lengyel külügymi­nisztert. A kancellári hivatal előtt ugyancsak diszőrség fogadta Becket, majd Brückner, a kancellár szárnysegédje bevezette Hitler dol­gozószobájába. Délben a külügyi hivatalban dezsöné volt, flációs törekvéseket. Franciaországban egy inflációs kísérlet végzetes értékeltolódáso­kat hozhatna, hiszen az árakat csak a pa­piros valutával szemben korbácsolná fel, mig az aranytulajdonosok még olcsóbban juthatnának áruhoz. Ebben persze a speku­láció is alaposan kivenné részét. A francia kormány néhány olyan elrettentő példát lá­tott maga előtt az elmúlt húsz esztendő so­rán, hogy semmiféle eszköztől nem fog visszariadni, hogy elejét vegye mindenféle inflációs kísérletezésnek. Ugyanekkor az adósok hatalmas tömegei egy­re élesebben követelik a deflációs politika eny­hítését. A devalvációs manővert egyelőre vissza­verte a kormány és noha Caillaux megbukott, programja rendületlenül érvényben van és ha a kormány nem is mondott se végleges nemet, se végleges igent a devalvációs vitában, egyelőre kitolja a pozitív állásfoglalás időpontját és helyi kezeléssel kísérletezik. A devalvációs elgondo­lás mögött a francia adósok szabadság-mozgalr ma húzódik meg. A szabadság-mozgalom az úgynevezett „kamatrabszolgaság" ellen irányul, tehát buckóit forradalmi mozgalom a bankokjá­majd délután Beck meglátogatta Göring po­rosz miniszterelnököt schorfheidei magánvillá­jában. Este a kancellár adott ünnepi dinét a vendégek tiszteletére. A késő esti órákban Beck és felesége egy délnémetországi fürdő­helyre utazott A berlini program Páris, julius 3. A francia lapok berlini és varsói tudósitói egyöntetűen azt jelentik, hogy Beck és Hitler megbeszélései elsősorban flotta­kérdésekre vonatkoznak. Lengyelország né­met hajógyárakban több hadihajót rendelt s e nagyarányú megrendelésekről szó lesz a ta­nácskozáson. A francia lapok ezzel kapcsolat­ban megjegyzik, hogy azok a lengyel torpedó­üldözők és tengeralattjárók, amelyek jelenleg Kiéiben látogatóban vannak, még kizárólag Franciaországban épültek. Hitler és Beck ezenkívül tanácskozni fog ar ról a válaszról, amelyet Németország Francia- országnak ad a keleti paktum kérdésében. A német és lengyel diplomaták három alapelvet dolgoztak ki a keleti paktummal kapcsolatban: véleményük szerint az csupán megnemtámadási szerződés lehet, továbbá konzultációs paktum, de semmiesetre olyan szerződés, amely a köl­csönös megsegítés alapján áll, A berlini angol nagykövet nyomására Lengyelország és Német­ország elvben elfogadja a keleti szerződést, de mivel a paktumban Csehszlovákia is részt vesz, Beck és Hitler egyöntetűen azt követeli, hogy Magyarországot is vonják be a szerződő felek közé. Beck és Hitler végül a Memel-kérdésről fog tanácskozni. Az angol-francia elhidegulés újabb fejezete Páris, julius 3. A francia lapok tovább foly­tatják az angol politika kritizálását. A Petit Párisién mai vezércikkében egyenesen felveti a kérdést, vájjon a mai brit politika tényleg a békét szolgálja-e. A londoni kabineti ugyan váltig állitja, hogy hü marad a február 3-i és a stresai programhoz, de hosszabb idő óta olyan politikát folytát, amely nem egyeztethető ösz- sze az angol—francia—olasz szolidaritással. A cia ellen. Ez a kérdés persze kiélezett bizonyos társa­dalmi ellentéteket: a francia nemzet élesen ket­téválik ebben a pillanatban az adósok és hite­lezők csoportjára. Az adósok devalvációt akar­nak, mert hiszen leértékelt frankkal szabadulhat­nának régi adósságaiktól, — a hitelezők pedig a frank szivonalának fentartását követelik. Igaz, hogy a vállalkozók is érzik a magas frank- árfolyam nyomását. Sőt a kishitelezők, vendég­lősök, szállodások, akik idegenforgalomból él­nek, noha első frontban állanak az adósok de­valvációs követeléseivel szemben, saját bőrükön érzik a drága frank emésztő lehelletét. A drága frank valóban elsorvasztja az egyik legvjrulen- sebb francia ipart, az idegenforgalmat. Párisi messzire elkerülik az idegenek. A „nagyhét“ már tavaly, amikor e sorok írója Párísban járt csúfosan megbukott. A munkaügyi minisztérium osztályfőnöke, aki a nagyhetet rendezte, sírva panaszkodott az újságíróknak, hogy még az Opera kivilágításának költségeit se hozták be. Az adósok pedig nyugtalankodnak. Pártjuk, a szocialista párt egyre élesebb han­gos sürgeti a devalváció keresztülhajtását Erre ! lap biztosra veszi, hogy London és Berlin külön légügyi tárgyalásba bocsátkozik és kétoldali megállapodást köt ezen a téren is. Ezzel ismét fait accompli elé állítja Európát. Az ilyen mód­szerek a félhivatalos francia orgánum szerint nem alkalmasak az európai béke megőrzésére, mert alátámasztják Hitler diplomáciai manőve­reit és ellentétben álnak a nagyhatalmak ba­rátságos szolidaritásával. Franciaország nem követheti Anglia rossz példáját. Ha Rlbbentrop természetesen a mostani kormány nem vállalkoz­hat, sőt a parlament mai összetétele mellett nem is lehet elképzelni olyan francia kormányt, amely ezt a lépést megtenné. A szocialisták uj választásokat követelnek, mert bíznak a deval­vációs jelszó varázsában. Ha nem lesz válasz­tás, akkor a radikális szárny bálszárnyának és a szocialisták puccsának kell elkövetkezni, ame­lyet a kommunisták is támogatnának. Az ősszel állítólag Laval kénytelen lesz be­ismerni, hogy a priznices módszer nem segített, operációra van szükség. A baloldal mindeneset­re erősen készül, hogy ezt az operációt ö hajtsa végre és akkor a szélsőjobboldali pártokat kí- hajóznák a parlamentből A radikális párt kö­zépső része és jobbszárnya ellenáll ennék az ak­ciónak, mert félti a harmadik köztársaság pol­gári fundamentumát egy ennyire élesen szocia­lista színezetű kormánytól. A jobboldal pedig erősen készülődik, hogy felvegye a harcot, s számolni kell azzal, hogy erről az oldalról is jö­het olyan faitac.compli. ami gyökeresen uj hely­zetet teremt. Annyi bizonyos, hogy a mai rend­szer mélyreható változások előtt áll Francia- országban. Ma^KépesmelléWet ^ t6 oldal ára 1.20 4*% JS| £XIV. M. 01. (3703) szám • CsOtöltOfc • 1935 julius 4 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség. Prága 11.. Panské évre 76, havonta 26 KC., külföldre; évente 450. SzloVeUSzkÓi és rUSZlTlSzkÓi mCLgyOTSág plíll Pan^kÍ *1 i e Í'*1^2 UL Nmetek félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • Prága il„ Panská uliee 12, ÜL emelet R képes melléklettel havonként 2J0 Kí-val több. politikai napilapja , I f Íf,F ° "‘ „3.°_L ’ 1' „ * " (gyei sx*n> ára 1.80 Ki, vanárnap a._ Ki. SŰRCÖNVCIM H1RIHP P R A H A,

Next

/
Oldalképek
Tartalom