Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-04 / 151. (3703.) szám
Francia gondok ,.Válságos óráit éli a harmadik köztársa- ság“ —- jelenti az egyik legtekintélyesebb angol munkáspárti hetilapnak, a „Plebs"- nek párisi levelezője. Nagy erőeltolódások várhatók, a cikkíró szerint, a francia politikai életben, sőt az sem lehetetlen, hogy az egész rendszer uj alapokra siklik át, talán minden nagyobb megrázkódtatás nélkül, de kikerülhetetlenül. A hir a kívülállókat meglepi, mert az utóbbi hetek meglehetősen nyugodtan teltek el Páris fölött, ligy látszott, Laval szürke realizmusa helyrebillentette a parlamenti egyensúlyt és a szélsőségek között megtalálta az egyedüli helyes utat néhány valóban húsbavágó gazdasági kérdés rendezésére. Laval a kispolgár szemével nézi a dolgokat és ritkán alkalmazkodik úgynevezett átfogó elvi szempontokhoz, mint León Blum, de nem is tartja any- nyira szem előtt a bankokrácia érdekeit, mint például Tardieu. Ez azonban ma már ugylátszik nem elégséges, többé nem áll meg a válság a franknál, sőt ott talán megáll, hanem tovább megy, a harmadik köztársaság alapépítményét támadja meg és olyan problémákat vet felszínre, amelyeket a szürke és óvatos realizmus valószínűleg nem lesz képes megoldani. A francia válságnak természetesen vannak konkrét okai is, az igazi okok azonban, mint minden ilyen esetben, inkább lélektani természetűek. A konkrét okok visszanyúlnak a frankproblémáig. Elvégre Laval a felhatalmazással még nem tett semmit, — talán éppen azért szavazta meg neki a bizalmat a kamara, mert tudták, hogy a felhatalmazáshoz csak legvégső esetben nyúl és talán még akkor sem. Egyelőre nagyon óvatos kijelentéseket tett csak a miniszter- elnök és olyan pénzügyi programot adott, hogy alig érti az ember, minek kellett ehhez a felhatalmazás és főleg miért kellett két kormány tetemén keresztül eljutni ehhez a megoldáshoz ? Két nagy professzort kergetett el ágya mellől a nagybeteg és most ezzel a jó vidéki körorvossal kísérletezik, aki a sok hűhó után priznicet és aszpirint ajánl. Laval szerint egyetlen módszer van a válság leküzdésére: a takarékosság. Szinte aszkétikus, majdnem könyörtelen, sőt még pietásokon is átgázoló takarékosság. Igazi kispolgári megoldás. Lehet, hogy Francia- országban célravezet, sok helyen csődöt mondott. Sőt majdnem mindenütt. A takarékossággal talán el lehet tüntetni bizonyos költségvetési hiányokat, de viszont aligha lehet betömni azokat a réseket, amelyeket a gazdasági krízis vágott a néptömegek élétstandardján. A francia nép nem szereti, ha az államnak túlságosan sok adóssága van, elveszti bizalmát saját pénze iránt és visszatér a harisnyaszár-politikához, — de azt se szereti, hogyha az állam túlságosan nagy áldozatokat követel tőle a pénzügyi mérleg érdekében. A takarékosság jelszava valószínűleg nem talál süket fülekre a francia citoyen soraiban, — de ezeknek a rétegeknek nem is kell prédikálni a takarékosságot, hiszen az anyatejjel szívták magukba. A francia probléma az, hogy az adósok és hitelezők nagy tömegeit túlságosan élesen állítja szembe egymással a kormány szélsőséges deflációs politikája. Franciaországban még ma is nagyon sok arany van, de igen nagy aranytömegek vannak magánkézben, kis tételekben, matrac alatt és harisnyaszárban. A francia kispolgár ezekkel a rejtett aranykészletekkel akarja sakkban tartani az inLengyelország hadihajókat épít Németországban Hitler és Beck a lengyel-német szövetségről tanácskozik A varsói külügyminiszter Berlinben « A két hatalom csak akkor csatlakozik a keleti paktumhoz, ha Magyarországot is beveszik - Készül a német-angol légügyi paktum Olaszország szeptember 15-én kezdi meg az ellenségeskedést Abesszíniában Berlin, julius 3. Beck ezredes, lengyel külügyminiszter szerdán reggel a menetrendszerű vonattal a német fővárosba érkezett. Kíséretében utazott kabinettfőnöke és magántitkára. Üdvözlésére a friedrichsstrassei pályaudvaron megjelent Meissner államtitkár a birodalmi kancellár épviseletében, Neurath kiilügjmrmsz- tér, Bülow külügyi államtitkár és Moltke varsói német nagykövet. Lengyel részről megjelent a berlini lengyel nagykövetség valamennyi diplomatatagja, élükön Lips/ki József nagykövettel. A megérkezés után Beck rendkívül szívélyesen elbeszélgetett a német külügyminiszterrel, majd elhaladt a kivezényelt diszszázad arcéle előtt, autóba szállt és feleségével a lengyel nagykövetség palotájába ment, ahol rövid berlini tartózkodása alatt lakni fog. 10 óra 45 perckor Lipsfci nagykövet társaságában a lengyel külügyminiszter a Wilhelmstrassen meglátogatta Neurath német külügyminisztert. Ez a látogatás mindössze 15 percig tartott, majd Beck, Neurath és Lipski gyalog átment a kancellári hivatalba, ahol a lengyel diplomaták Hitlerrel konferenciáztak. Az egybegyült tömeg lelkesen megéljenezte a lengyel külügyminisztert. A kancellári hivatal előtt ugyancsak diszőrség fogadta Becket, majd Brückner, a kancellár szárnysegédje bevezette Hitler dolgozószobájába. Délben a külügyi hivatalban dezsöné volt, flációs törekvéseket. Franciaországban egy inflációs kísérlet végzetes értékeltolódásokat hozhatna, hiszen az árakat csak a papiros valutával szemben korbácsolná fel, mig az aranytulajdonosok még olcsóbban juthatnának áruhoz. Ebben persze a spekuláció is alaposan kivenné részét. A francia kormány néhány olyan elrettentő példát látott maga előtt az elmúlt húsz esztendő során, hogy semmiféle eszköztől nem fog visszariadni, hogy elejét vegye mindenféle inflációs kísérletezésnek. Ugyanekkor az adósok hatalmas tömegei egyre élesebben követelik a deflációs politika enyhítését. A devalvációs manővert egyelőre visszaverte a kormány és noha Caillaux megbukott, programja rendületlenül érvényben van és ha a kormány nem is mondott se végleges nemet, se végleges igent a devalvációs vitában, egyelőre kitolja a pozitív állásfoglalás időpontját és helyi kezeléssel kísérletezik. A devalvációs elgondolás mögött a francia adósok szabadság-mozgalr ma húzódik meg. A szabadság-mozgalom az úgynevezett „kamatrabszolgaság" ellen irányul, tehát buckóit forradalmi mozgalom a bankokjámajd délután Beck meglátogatta Göring porosz miniszterelnököt schorfheidei magánvillájában. Este a kancellár adott ünnepi dinét a vendégek tiszteletére. A késő esti órákban Beck és felesége egy délnémetországi fürdőhelyre utazott A berlini program Páris, julius 3. A francia lapok berlini és varsói tudósitói egyöntetűen azt jelentik, hogy Beck és Hitler megbeszélései elsősorban flottakérdésekre vonatkoznak. Lengyelország német hajógyárakban több hadihajót rendelt s e nagyarányú megrendelésekről szó lesz a tanácskozáson. A francia lapok ezzel kapcsolatban megjegyzik, hogy azok a lengyel torpedóüldözők és tengeralattjárók, amelyek jelenleg Kiéiben látogatóban vannak, még kizárólag Franciaországban épültek. Hitler és Beck ezenkívül tanácskozni fog ar ról a válaszról, amelyet Németország Francia- országnak ad a keleti paktum kérdésében. A német és lengyel diplomaták három alapelvet dolgoztak ki a keleti paktummal kapcsolatban: véleményük szerint az csupán megnemtámadási szerződés lehet, továbbá konzultációs paktum, de semmiesetre olyan szerződés, amely a kölcsönös megsegítés alapján áll, A berlini angol nagykövet nyomására Lengyelország és Németország elvben elfogadja a keleti szerződést, de mivel a paktumban Csehszlovákia is részt vesz, Beck és Hitler egyöntetűen azt követeli, hogy Magyarországot is vonják be a szerződő felek közé. Beck és Hitler végül a Memel-kérdésről fog tanácskozni. Az angol-francia elhidegulés újabb fejezete Páris, julius 3. A francia lapok tovább folytatják az angol politika kritizálását. A Petit Párisién mai vezércikkében egyenesen felveti a kérdést, vájjon a mai brit politika tényleg a békét szolgálja-e. A londoni kabineti ugyan váltig állitja, hogy hü marad a február 3-i és a stresai programhoz, de hosszabb idő óta olyan politikát folytát, amely nem egyeztethető ösz- sze az angol—francia—olasz szolidaritással. A cia ellen. Ez a kérdés persze kiélezett bizonyos társadalmi ellentéteket: a francia nemzet élesen kettéválik ebben a pillanatban az adósok és hitelezők csoportjára. Az adósok devalvációt akarnak, mert hiszen leértékelt frankkal szabadulhatnának régi adósságaiktól, — a hitelezők pedig a frank szivonalának fentartását követelik. Igaz, hogy a vállalkozók is érzik a magas frank- árfolyam nyomását. Sőt a kishitelezők, vendéglősök, szállodások, akik idegenforgalomból élnek, noha első frontban állanak az adósok devalvációs követeléseivel szemben, saját bőrükön érzik a drága frank emésztő lehelletét. A drága frank valóban elsorvasztja az egyik legvjrulen- sebb francia ipart, az idegenforgalmat. Párisi messzire elkerülik az idegenek. A „nagyhét“ már tavaly, amikor e sorok írója Párísban járt csúfosan megbukott. A munkaügyi minisztérium osztályfőnöke, aki a nagyhetet rendezte, sírva panaszkodott az újságíróknak, hogy még az Opera kivilágításának költségeit se hozták be. Az adósok pedig nyugtalankodnak. Pártjuk, a szocialista párt egyre élesebb hangos sürgeti a devalváció keresztülhajtását Erre ! lap biztosra veszi, hogy London és Berlin külön légügyi tárgyalásba bocsátkozik és kétoldali megállapodást köt ezen a téren is. Ezzel ismét fait accompli elé állítja Európát. Az ilyen módszerek a félhivatalos francia orgánum szerint nem alkalmasak az európai béke megőrzésére, mert alátámasztják Hitler diplomáciai manővereit és ellentétben álnak a nagyhatalmak barátságos szolidaritásával. Franciaország nem követheti Anglia rossz példáját. Ha Rlbbentrop természetesen a mostani kormány nem vállalkozhat, sőt a parlament mai összetétele mellett nem is lehet elképzelni olyan francia kormányt, amely ezt a lépést megtenné. A szocialisták uj választásokat követelnek, mert bíznak a devalvációs jelszó varázsában. Ha nem lesz választás, akkor a radikális szárny bálszárnyának és a szocialisták puccsának kell elkövetkezni, amelyet a kommunisták is támogatnának. Az ősszel állítólag Laval kénytelen lesz beismerni, hogy a priznices módszer nem segített, operációra van szükség. A baloldal mindenesetre erősen készül, hogy ezt az operációt ö hajtsa végre és akkor a szélsőjobboldali pártokat kí- hajóznák a parlamentből A radikális párt középső része és jobbszárnya ellenáll ennék az akciónak, mert félti a harmadik köztársaság polgári fundamentumát egy ennyire élesen szocialista színezetű kormánytól. A jobboldal pedig erősen készülődik, hogy felvegye a harcot, s számolni kell azzal, hogy erről az oldalról is jöhet olyan faitac.compli. ami gyökeresen uj helyzetet teremt. Annyi bizonyos, hogy a mai rendszer mélyreható változások előtt áll Francia- országban. Ma^KépesmelléWet ^ t6 oldal ára 1.20 4*% JS| £XIV. M. 01. (3703) szám • CsOtöltOfc • 1935 julius 4 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség. Prága 11.. Panské évre 76, havonta 26 KC., külföldre; évente 450. SzloVeUSzkÓi és rUSZlTlSzkÓi mCLgyOTSág plíll Pan^kÍ *1 i e Í'*1^2 UL Nmetek félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • Prága il„ Panská uliee 12, ÜL emelet R képes melléklettel havonként 2J0 Kí-val több. politikai napilapja , I f Íf,F ° "‘ „3.°_L ’ 1' „ * " (gyei sx*n> ára 1.80 Ki, vanárnap a._ Ki. SŰRCÖNVCIM H1RIHP P R A H A,
