Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-21 / 165. (3717.) szám

16 ^^(^•MacAarhirl^i* 1935 ]uÜU8 21, vasárnap* Gumitalpú könnyű vászoncipő. Crépetalpú bőrszandál. r „TRAMPCIPÖ" mely minden munkába alkalmas. Díszes lyukacsos szaliciqokból előállított könnyű, ^ fehér A sarucipő. jAm (A prágai tőzsdeindex.) A prágai érték­tőzsdén jegyzett értékek rentabilitásának in­dexszáma a következőképpen alakult: Áillam- kölcsönök építési sorsjegy nélkül 100.690 (az előző héten 100.646), a beruházási érté­kek indexe 96.844 (96.328), belföldi bankok 100.881 (100.881), ipari és szállítási értékek 92.387 (90.569), a teljes tőzsdeindex 92.952 (91.487), a hivatalosan nem jegyzett értékek indexe 72.386 (71.265), valamennyi állam­kölcsön rentabilitásának átlagos indexszáma 5.173 (5.174), a 6%-mái alacsonyabb kamato­zása állam kölcsönök rentabilitásának átlagos indexe 5.103 (5.114), a prágai értéktőzsdén jegyzett valamennyi érték rentabilitásának indexe 3.364 (3.388). Az iparvállalatok inde­xének analízise: cukorgyárak 66.221 (65.090) élelmi szeripar 98.223 (98.199), vegyi ipar 147.908 (146.151), sörgyárak 87.620 (83.961), építési ipar 76.373 (75.071), gépgyárak 73.201 (71.430), szövőipar 50.256 (50.136), szén­bányák 87.412 (84.301), fémipar 76.123 (74.722), külön/bözŐ vállalatok 104.298 (103.561). % A gyümölcsfák gutaütése A gutaütésre hajlamos gyümölcsfák között szlovenszkói termesztési és kiviteli okokból első­sorban a kajszinbarack áll a közérdeklődés hom­lokterében. A gutaütóses fa teljesem üde állapo­tában a lombozat máról-holnapra hirtelen elfony- nyad és anélkül, hogy előbbi állapotába ismét visszatérne, fokozatosan kiszárad. A betegséggel összefüggésben tudni való, hogy ezek a gyümölcs­fák földünk melegebb ázsiai tájairól származnak, ahol a telek enyhék. A gutaütés létrejövetelében főezerepe van a mézgásodásnak; ez az anyag az élő sejtek kémiai elváltozásából képződik. A raéz- gásodás helye a fiatal faréteg, de előfordul a héj­ban is. Végzetes veszedelem akkor áll be, amikor a nedveket szállító faedények megtelvén a vízben oldhatatlan mézgával, eltömődnek és emiatt a nedváram nem képes eljutni a felettes részekbe, ezért fonnyadás, majd pedig végleges elszáradás következik be. Ha a törzsben van a mézgáa eltömődés, akkor az egész fa áldozatai esik, egyébként csak az ágak. A mézga képződése vol- taképen nem tekinthető a gutaütés eredeti oká- Dak, mivel a mézga (macskaméz) reakciós ter­mék, amely sokféle kedvezőtlen ökológiai beha­tásra jöhet létre, holott az előnyös tenyészeti ál­lapotban lévő fák nem mézgásodnak. Mézgásodás hiányában gutaütés nem lehetsé­ges. A mézgásodás gyakran fagyjelenség-' kkel van összefüggésben: ha télen rendkívül hidegek van­nak, de különösen ártalmasak a tavaszi fagyok rügyfakadás és virágzás idején; előfordult, hogy cseresznyevirágzáskor —9.7 C.-fok köszöntött be. A déleurópai országokban ebből az okból nem fordulnak elő gutaütési esetek. A talaj általában nincsen erre különösebb hatással, kivéve azokat az eseteket, amelyekben feltűnő mészhiány mu­tatkozik; úgyszintén a vadvizes vagy aszályos talajok hajlamosíthatnak mézgásodásra. Mézgáso- dást indítanak meg továbbá a faültetéskor tör­ténő túlzott gyökér- és koronacsonkitások, vala­mint egyéb okokból származott sebrészek (pél­dául jégverés). A mélyen ültetett csemeték szin­tén ki vannak téve a mézgáeodásnak. Jelentős szerepe van az alanykérdésnek is. Megfigyelések szerint a kajszinbarackot gyakrabban éri gutatütés, ha szilvára van ojtva; a vadkaiezin-alanyon kevésbé fordul elő gutaütés. A múlt század utolsó évtizedeiben egyes német és francia kutatóknak az volt a véleményük, hogy a gutaütést egy gombafaj okozza, amelynek a jelenlétét az ágak héján seregesen megjelenő szürke szemölcsök árulják el. Kiderült azonban, hogy ez a gomba nem élősködő természetű, hanem csak utólagosan telepedik valamely elpusztult vagy elhalófélben lévő ág héjára. Az óvóintézkedések többféle eljárásra vonat­koznak: 1. A fagytól való védelem érdekében északi és északnyugati lejtők mellőzése, valamint a törzsek és koronák fagyot csökkentő bemesze- lése, a kései fagyok idején alkalmazandó füstö­lések, továbbá a fajtanemesités során fagyálló fáknak a kitenyésztése. 2. A talaj szempontjából: kívánatos esetekben talajmeszezés, a hátrányos talajvíz elvezetése, aszályos nyári időszakban a fák locsolása. 3. Csemeteültetéskor mérsékelt és okszerű gyökér- és koronacsonkltás. 4. A tömeges fertőzéseket okozó élősködő gombák ellen a zöld részek védelme gombaölő anyagokkal (permetezés, porozás). 5. Általában mindenkópen arra kell törekedni, hogy a mézgá­sodásra alkalmas lehetőségek a kellő időben el- hárittassanak, hogy ezáltal a fáknak rendes nö­vekedése és előnyös fejlődése biztosittassék. (Csökkent az áruforgalom Ausztria és az orosz szovjet között.) Ausztria kereskedelmi forgalma a szovjet felé áprilisban és május­ban ismét csökkent. Áprilisban a szovjettől 530.000 schilling értékű árut vett át Ausz­tria, míg ugyanakkor oda mindössze 127.000 schilling értékű volt a kivitele. Májusban a bevitel mindössze 145.000 schillingre zsu­gorodott, amivel' szemben viszont a kivitel értéke 365.000 schillingre emelkedett. Az első öt hónapban 1,581.000 schilling értékű árut vásárolt Ausztria a szovjettől, a múlt év hasonló időszakának 2,171.000 schilling- jével szemben, mig Oroszországba ugyan­ekkor mindössze csak 796.000 schilling ér­tékű árut tudott kivinni a múlt év hasonló időszakának 3,538.000 schillinges kivitelé­vel szemben. (A világpiacok áruindexszáma.) A világpiacok áruindexszáma nem mutat egységes fejlődési fo­lyamatot. A manitóba-buza, az amerikai gyapot, a gyapjú, a réz, a petróleum, a cipőtalpbőr, a bor- jubőr, és a szén megdrágult. A juta és a kávé indexe nem változott, az őszi búza, a rozs, a cu­kor, az egyiptomi gyapot ée a juta olcsóbbodott A Csehszlovák Nemzeti Bank tanulmányi osztá- lyá jelentése szerint a világpiacok áruindexszáma a következőképpen változott: Manitóba-buza 31.79 (előző héten 31.625, őszi búza 37.67 (38.54), 2. 6zámu rozs 26.18 (27.52), cseh cukor ab Ham­burg 17.96 (18.50), centifugái nádcukor ab New- york 43.40 (44.34), amerikai gyapot 57.19 (56.95), egyiptomi gyapot 84.93 (35.08), 64 számú Tops­gyapju 41.82 (39.70), réz 33.32 (32.48), petróleum ! 46.50 (46.44), kaucsuk 18.49 (18.49), juta 35.38 i (86.13), Santos-kávé 26.18 (26.18), cipőtalpbőr i 51.69 (51.48), angol borjubőr 51.68 (51.47), szén i 62.08 (51.86.) (A terménykülkereskedelem június* és félévi adatai.) A csehszlovákiai kereskedelmi malmok statisztikai adatai alapján készült külkereskedel­mi kimutatás métermázsás tételekben & követ­kező adatokat tartalmazza: behozatal 1985 1934 júniusban búza 30.852 840 rozs 1.027 640 takarmánytengeri 91.517 190.648 egyéb tengeri 16.557 14.481 tengeri vetőmag — 1.700 összesen 107.094 206.829 búzaliszt * 792 87 rozsliszt 215 97 egyéb gabonalíszt 7 8 tésztagyártáshoz kellő semolln 8.601 8.100 egyéb őrlemény _______308 881 ös szesen 4.832 3.618 A júniusban importált búza oroszlánrésze (30.364 q) Jugoszláviából származik. Tengeriből 31.151 q-t Jugoszláviából, 75.927 q-t Romániából, 5 q-t Magyarországból és 12 q-t Ausztriából im­portáltak. Az év első felében 298.407 (tavaly 1846) q búzát és 3223 (3854) q rozsot hoztak be. A vámtarifa 33. pontjában körülírt őrlemények fél­évi behozatalának mennyisége 13.339 (18252) q. Buzakorpából és rozekorpából 61 (628) q-t hoztak be júniusban s a félévi behozatal mennyisége 449 (1198>ra rúgott. A kivitel adatai a következők: Júniusban 32 (43) q búzát, 115 (130) q rozsot ex­portáltak. Az első félévben 449 (507) q búza és 776 (1106) q rozs került kivitelre. A vámtarifa 33. pontjában meghatározott őrlemények júniusi kivitele 44.119 (45.628) q és első félévi exportja 185.620 (828.985) q volt, Buzakorpából és rozskor­pából júniusban 375 (238) q-t és az első félévben 1166 (1412) q-t szállítottak külföldre. A behoza­tali engedélyre való igénnyel kapcsolatos kivitel adatai: Júniusban 33.466 q buzatakarmányliszt, 900 q rozstakarmányliszt és 8623 q egyéb takar­mányliszt került exportra; a vámtarifa 33. pont­jában körülirt őrlemények közül behozatali enge­dély ellenében júniusban 42.989 (44.782) q és az első félévben 167.173 (324.190) q került Csehszlo­vákiából külföldre. (22.2 millió pengővel csökkent Magyarorszá­gon a bankjegyforgalom.) Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Banknak a követelések és tar­tozások julius 16-i állásáról ma közzétett kimu­tatása szerint a bankjegyforgalom a hónap máso­dik hetében 22,265.450 pengővel 330,014.060 pen­gőre csökkent. A jegyforgalom lemorszolódáeát a leszámitolási számlán történt visszafizetések és a zsirószámlákra eszközölt befizetések okoz­ták. A leszámítolási számlán a visszafizetések összege 15.6 millióval haladta felül az nj folyó­sítások összegét és a számla állománya ezzel 466.6 millió pengőre apadt. A zsirószámla viszont a befizetések folytán 6.1 millióval 94.9 millióra növekedett s ebből 77.8 millió az állami számlá­kon kezelődik. Az egyéb követelések 0.7 millióval 70.3 millióra emelkedtek, míg az egyéb tartozá­sok 0.1 millióval 152.1 millióra csökkentek. Az érckészlet 1,396.411 pengővel 109,859.886 pengőre apadt s ebből 78.9 millió az aranyra, 18.6 millió az alapszabályszerűen számítható devizákra, 12.2 millió pedig a váltópénzre esik. (Londoni fémtőzsde.) Réz, ón és horgany tar­tott, ólom barátságos, ezüst nyomott volt Vörös­réz standard 31 tizenegytizenhatod—31%, 3 hó­napra 32%—32 háromtizenhatod, lesz. árf. 31 %, elektrolyt 35 X—35)4, best. eel. 34—35)4, ón standard 282—233, 3 hónapra 224)4—234)4, lesz. árf. 232)4 straits ón 242)4, ólom külföldi prompt 14%, 3 hónapra 14 héttizenhatod, lesz. árt 14%, horgany prompt 13 tizenháromtizenhatod, 8 hó­napra 14, lesz. árf. 13%, ezüst prompt 32)4—32 ötnyolcad, 3 hónapra 32%—33, lesz. árf. 32)4. Nemíhivataloe jegyzések: ólom külföldi prompt 14%—14 héttizenhatod, 3 hónapra 14 héttizen­hatod—14)4, horgany prompt 13 tizenháromtizen­hatod—13%, 3 hónapra 14—14 egy ti zenhatod, ön­töttvas 67%, réz 6trong sheets 62, nickel bel- és külföldi 209—205, alumínium belföldi 100, anti- món regulus 74—75, platina 140, higany 11 öt­nyolcad—11%, antimón kinai 45—46, Wolfram- érc 30%—31%, behÓTbádog 18%—19%, vörösréz­en Iphat 15—15%, rudezüst prompt 30 háromtizen­hatod, kés. szálL 30 öttizenhatod, finomezüst promt 32 kilenctizenhatod, kés. száll 32 tizenegy­tizenhatod, arany 141/—%. (Világszerte emelkedik a vajtermelés és vaj­fogyasztás.) A folyó évben világszerte emelkedő­ben volt a vajtermelés és vajfogyasztás. Bizony­sága ennek, hogy például Amerika tizenkétmillió font vajat importált Uj-Zélandból. Ausztria sajt- és vajkivitele is jelentékeny, áprilisban 610 q va­jat és 3090 q sajtot vitt ki Németországba, Olasz­országba pedig 310 q vajat és 1540 q sajtot. Dá­niában a nagy kereslet junius végén a tavalyi 134 koronáról 168 koronára szöktette fel a vaj árát. Franciaország tehénállománya 1930-tól 410.000-el emelkedett ée ötmillió liter tejjel több kerül ma forgalomba, mint öt év előtt, a vajtermelés pedig hét.ről-hótre emelkedik. Lengyelország 1500 tej­szövetkezete az év első kileno hónapjában tízezer tonna vajat termelt, ebből 3000 tonnát exportál­tak többnyire Angliába, Lettország 227 tejszövet­kezete ezer vagon vajat exportált. Érdekes, hogy Afrika is már 1934-ben aránylag nagy tételben exportált vajat. A tejgazdálkodás fejlődése bi­zonyítja, hogy az afrikai farmerek állandóan vá­sárolnak és importálnak modern tejgazdasági gépeket. Mit kapunk a valutákért* Prága, julius 20. KS 100 pengőért 470.50 100 schilUngért ...... 468.50 100 zlotyért ....... 453.— 100 lejért ........ 14.05 100 márkáért ....... 800.50 100 dinárért .......................... 55.30 10 0 svájci frankért ..... 785.50 100 francia frankért ..... 159.325 100 belga frankért ..... 414.— 100 Uráért . .......................... 188.40 10 0 holland forintért................. 1632.— 1 amerikai dollárért .... 23.65 1 angol fontért ...... 118.50 Mit fizetünk a valutákért? Prága, Julius 20. Kő 100 pengőért 473.50 100 schiUingért..................... . 471.50 10 0 zlotyért ....... 456.— 100 lejért .............................. 14.35 10 0 márkáért ....... 804.50 100 dinárért.............................. 56.70 10 0 svájci frankért ..... 788.50 100 francia frankért................. 159.925 10 0 belga frankért ..... 416.— 100 Uráért.............................. 189.60 10 0 holland forintért ..... 1638.— 1 amerikai dollárért .... 23.85 1 angol fontért ..... ■ 119.50 (Újból csökkentették a francia kamatlábat.) A francia jegybank a leszámítolási kalatlábat 4 százalékról 3.5 százalékra, a lombard kamatlábat 6 százalékról 5-re é6 a havi pénz kamatlábat 4 százalékról 3.5 százalékra szállította le. (A román—csehszlovák árucsereforgalom ne* hézségel.) Hivatalosan közük: A román külügy­minisztérium figyelmezteti a külföldi exportőrö­ket arra, hogy a szállítmányok útnak inditása előtt győződjenek meg arról, hogy a romániai importőr kapott-e a kérdéses áru bevitelére en­gedélyt vagy sem. Behozatali engedély nélkül ér­kező árut nem vámolnak el a román vámható­ságok. (Két nappal tovább tart a prágai őszi minta- vásár.) Az idei prágai őszi mintavásár hivatalos megnyitása szeptember 1-én lesz, a vásár ex­portosztálya azonban már augusztus 30-tól megte­kinthető. Az őszi mintavásár így tehát a szo­kottnál két nappal hosszabb ideig tart. ( Lengyelország külforgaíma aktív.) A júniusi külforgalmi statisztikai adatok szerint Lengyelor­szág bevitele júniusban 76.8, kivitele pedig 78.9 millió zlotyt ért el Májussal szemben a kivitel 10.6, a bevitel pedig 6.7 millió zlotyval emelke­dett. A júniusi külforgalmi mérleg ezek szerint 2.1 milüós kiviteli többletet tüntet feL A beviteli emelkedésben (millió zlotyban) a réz 2.0, nyers­bőrök 1.4, gyapjú 1.4, prémek 1.1, rizs 0.6, dara 0.5, vas és acél 0J5, kávé 0.4 millióval szerepel, mig csökkent a barack és citrom 1.1, elektrotech­nikai készülékek 0.6, mesterséges cserzőanyagok! 0.4, valamint mosott gyapjú 0.4 millió zlotyval. A kivitel emelkedett a baconnál 22, rozsnál 1.4, vajnál 1.4, cukornál 0.8, vágott fánál 0.7, búzánál 0.6, textiláruknál 0.6, dorongfánál 0.6, tojásnál 0.4 és gyapjúnál 0.4 millióval, viszont a kénsavas ammoniumé 0.9 miüióval csökkent. — Az első fél­év eredményeinek összeállítását tekintve, az áp­rilisi és májusi passzív mérleg ellenére is 416.3 milliós bevitel és 442.6 milliós kivitel mellett a január—junusi időszaki külforgalmi mérleg 26.3 milüó zlotyval aktivan zárult. A bevitel a múlt év hasonló időszakával szemben 25.1 milüóval emelkedett, mig a kivitelnél 29.9 millió zloty csökkenés következett be, bár 81.3 milliós aktí­vum volt ebben az időszakban. (Csőd.) Dr. Forgáts N.-né, született Ungár Er­zsébet, Vihnye-fürdő tulajdonosa, Budapest VII., Király-uoca 51. Csödtömeggondnok dr. Oktavee János ügyvéd Újbánya. Az első tárgyalást au­gusztus 6-án tartják a besztercebányai kerületi bíróságon. A követeléseket augusztus 36-ig kell bejelenteni. Felelős szerkesztő: Forgácta Géza ♦ Budapesti szerkesztőség és kiadóhivatal: I. Hor­thy Miklóe-ut 2L IV. a Telefon 53-8—98. Szer­kesztő Zólyomi Dezső. — Pozsonyi szerkesztőség ée kiadóhivatal: Lőrinckapu-ucca 17. 11. Telefon: 27—87. Szerkesztő: Rehorovezky Jenő. — Ruszin* szkói szerkesztőség ée kiadóhivatal: Ungvár, Vár­alja-ucca 7/2. Szerkesztő: Rácz Pál. — Kassai szerkesztőség ée kiadóhivatal: Fö-ucca 105. I. Telefon: 35—29. Szerkesztő: Dr. Sziklay Ferenc ée Kelembéri Sándor. — Nyitrai szerkesztőség és ki­adóhivatal: Wileon-ucca 34. I. és Methód-tér a Szerkesztő: Dalloa látván. • Kéziratokat nem őrzőnk meg éa nem adunk vissza. • HIrlepbélyeg használata a prágai postaigazgatóság 5&660/V1I—1934. ez. rendeletével engedélyezve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom