Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-02 / 149. (3701.) szám
1995 Jafttj* 2, kedd. 3 A magyar dal szlovenszkói ünnepe A kisebbségi magyar társadalom egysége jegyében zajlott le a forrósikerü dalos-seregszemle Érsekújvár nagy napjai ■ Az ezerkétszázfőnyi osszkar szereplése feledhetetlen élménye marad a többezerfőnyi közönségnek Érsekújvár, julius 1. (Kiküldött szerkesztőnk jelentése.) Feledhetetlenül csodaszép magyar ünnep színhelye volt szombaton és vasárnap Érsekújvár. A magyar történelem dicsőséges eseményeinek emlékét és szellemét őrző város ez alkalommal vendégül látta falai között Szliovenszkó magyar dalosainak úgyszólván egyetemét s a szlovenszkói magyar társadalom szinejavát. A magyar lélek és a magyar szellem egységének lelekbemarkolóan szép és igaz manifesztálódása volt ez az országos daiosünnep : immár a harmadik, amióta kisebbségi sorsban élünk. A magyar kultúra eggyéforrasztó és ösz- szetartó ereje dobbant meg sok ezer magyar szivében, amikor az örök magyar élet fölséges himnuszaként ezerkétszáz ajakról zengett föl szivet remegíető szépséggel és egetvivó erővel a magyar dal. Az ezerkétszáz dalostestvér soraiban egyaránt képviselve volt a magyar földműves, a magyar iparos, a magyar proletár és a magyar értelmiség. A magyar nemzettestvériség mindent egyesitő sugarai töltötték be a monumentális érsekujvári dalcsamokot s onnan szertesugároznak most minden szlovenszkói táj felé, ahol magyar él. Az időjárás is szereti a magyar dalosokat Az országos daiosünnep rendezősége telve aggodalommal tekintett még pénteken délben az ünnepség kimenetele elé, mert a napok óta tartó s egyre fokozódott trópusi hőségben veszélyeztetve látták a sikert. Elvégre 35—40 fokos hőségben, amely az éjszakák folyamán is alig csökkent, lehetetlen egy ilyen tömegünnepséget sikeresen megrendezni. A Gondviselés azonban szeretettel óvta meg a magyar dalosok ünnepét s pénteken délután 5 óra tájban, éppen amikor megkezdődött a vendégek érkezése, egyszerre vihar keletkezett, hatalmas felhőszakadás félórán belül megszüntette a hőséget s tiszta, megenyhült légkörben vehette kezdetét a nagy érdeklődéssel várt program. Ettől az időponttól kezdve egyre-másra érkeztek a vonatok s ontották a jókedvű bársonysapkás dalosokat. Az Arany Oroszlán-szálló előcsarnokában elhelyezett központi bizottság Szabó Kálmán, dr. Bicsov- szky Kázmér, Parcsamy József, Baráth Imre és Horváth István vezetésével lázas munkában volt, hogy a nagyszabású ..hadi- terv" szerint elhelyezze a tömegesen érkező vendégeket. A vonatosok után megérkezett több autóbusz, amelyek messze földről, száz kilométereket meg- téve hozták a dalosokat, akik különös, j lelkes hangulatban érkeztek meg Érsek- j újvárra. Csakhamar megtelt a város a bársonysap-: kás vendégekkel, akik lüktető, mozgalmas életet teremtettek a máskor csendes, kisvárosi életben. A péntek esti szerenád A daiosünnep első eseménye a péntek esti szerenád volt. Körülbelül fél 10 óra lehetett. amikor mintegy 150 érsekujvári dalos lampionokkal felvonult a Deák-térre, dr.Ho- lota János nemzetgyűlési képviselőnek, Érsekújvár polgármesterének lakása elé. A Deák-téren már hatalmas tömeg szorongott. amikor a cserkészek által vont kordonon belül egyszerre felharsant a Szendrey István karnagy által vezényelt egyesült érsekujvári össz- kar dala. Az enyhe, tavaszias estében megka- póan hangulatos volt ez a pillanat és minden jelerilévőre mély benyomást tett. A vá- rösbirói lakás ablakában dr. Holota és felesége jelent meg s szemmellátható meghatottsággal hallgatták a zeneileg is megkapó dalt, amely azonban ebben a keretben különösen hatásos volt. Befejezése után lelkes taps és éljenzés hangzott fel, majd dr. Holota János néhány rövid, meghatottan meleg szóval köszönetét mondott azért a megtiszteltetésért, amely személyén keresztül Érsekújvár közönségének szólt s annak a reményének adott kifejezést, hogy a dalosünnep magyaros, lelkes hangulatban, jó sikerrel fog folytatódni. A lampionos dalosok ezután a Corvin- uccán keresztül a Fő-térie, az Arany Oroszlán-szálló elé vonultak, amelynek ünnepélyes fényességgel kivilágított erkélyén dr. Giller János tartománygyülési képviselő, a Dalosszövetség országos elnöke és felesége s az egész rendezői vezérkar helyezkedett el. Az érsekujvári összkar Szendrey István vezényletével itt újból szerenádot adott, amelyet a Főtéren még nagyobb közönség hallgatott végig. Dr. Giller érces hangon elmondott lendületes beszédében hálás köszönetét fejezte ki ezért a felejthetetlen foaz gadtatásért s meleg szavakkal méltatta az érsekujvári magyar társadalom mégható vendégszeretetét. Amint dr. Giller János beszédét befejezte, rendkívül hangulatos jelenet következett. A szembenálló bankpalota tetőteraszáról egyszerre két tárogató hangzott fel. Meleg, panaszos, fájdalmas hangon szálltak a légben a régi, szomorú kuruc dalok, amelyek egy pillanatra mintha visszavarázsolták volna régi korok nagy hangulatait. A meglepetést okozó művészi számnak szinte leírhatatlan hatása volt a közönségre. Az ezrekre tehető zsongó, hatalmas tömeg egyszerre elnémult s ünnepi csend urálkodott a nagy térségen. A tárogató melódiái megtalálták az utat a szivekhez s az ünnepség sajátosan, diadalmasan magyar hangulatát, ez a pillanat minden szónál hatásosabban fejezte ki. Prohászka István és Mikulka József, akik a tárogatószólót játszották, méltó sikert arattak. Ezután a rendkívül hangulatos nyitány után közvacsora következett, amelynek ismerkedési jellege volt. Az Arany Oroszlán nagytermében hosszú asztalok mellett helyezkedett el a vendégek egyik nagy csoportja. Szentmise és díszközgyűlés a szabad ég alatt Szombaton reggel ragyogó —- de nem tikkasztó — nyári időjárás jegyében kezdődött meg az országos ünnepségek főnapja. Kora reggeltől kezdve szakadatlanul érkeztek az újabb és újabb vendégcsoportok s Érsekújvár uccái valósággá) nyüzsögtek az idegenektől. Reggel mindegyik egyház ünnepélyes istentiszteletet tartott s igy Isten nevében kezdődtek meg az ünnepségek eseményei. Római katolikus részről ünnepélyes nagymise volt a főtéren a szabad ég alatt fölállított, virágdíszbe borult tábori oltárnál. A főtér impozáns és szinpompás képet nyújtott. Az egyes dalegyletek zászlók alatt állottak föl az oltársátor előtt óriási négyzetet alkotva s a négyzeten belül és körülötte kívül helyezkedtek el a hívek ezrei — élükön az országos dalosünnepély vezető személyiségeivel. Az ünnepélyes tábori misének jelentőségét emelte az a tény, hogy a szentmise egyúttal Czuczor Pál érsekujvári ujmisés első szentmiséje is volt. A szentmise nagy papi segédlettel folyt le. A manuductori tisztet dr. Scsepkó József szentszéki tanácsos, Érsekújvár plébánosa töltötte be, az ünnepi szentbeszédet pedig Vanek Jenő hittanár mondotta. Mise alatt a szimői és perbetei férfikarok, az érsekujvári Gazda-, Iparos- és Vasas-dalegyletek férfikarai, továbbá a fiúiskola, a Simor- és Flenger-iskolák növendékeiből alakult gyermekkar, valamint az Egyházi Énekkar nőtagjai adtak elő gyönyörű egyházi énekeket Szendrey István karnagy nagyszerű vezénylése mellett. Gilter megnyitó beszéde A szentmise után a dalárdák zászlóik alatt a főtérnek a városháza és az Arany Oroszlánszálló által szegélyezett részére vonultak föl, ahol a fürge cserkészek már útmutató táblákkal állottak s az egyes dalárdák a nevüket jelző táblák mögött helyezkedtek el — újra óriási négyszöget alkotva. A négyszög közepén állott a szónoki dobogó s ezelőtt állottak a Daáosszö- vetség országos vezetői, továbbá a magyarság törvényhozói és a sajtó képviselői. A törvényhozók közül ott láttuk Esterházy János, Jaross Andor és dr. Holota János nemzetgyűlési képviselőket, továbbá dr. Turchányi Imre szenátort. A többi törvényhozó a déli órákban érkezeti meg Érsekújvárra. A dalárdák mögött helyezkedett el a nagyközönség beláthatatlan tömegeAz érsekujvári dalárdák összkarának gyönyörű megnyitó énekszáma után (vezényelt Szendrei István karnagy) dr. Giller János tartománygyülési képviselő, a Magyar Dalosszövetség országos elnöke lépett az emelvényre s megnyitotta a Csehszlovákiai Magyar Dalosszövetség díszközgyűlését. Dr. Giller János őszinte érzéstől fűtött, méiy hatása megnyitó beszédében örömmel állapította meg. hogy a szlovenszkói magyar dalosok oly sokan vannak, hogy immár seregszemlét tarthatunk. Ez az ünnepélyes fölvonulás egyben Útmutatás a jövőre nézve és a további fejlődés biztos alapja. A magyar dalosügy szerves része a magyar kultúrának s a dalkultura virágzása nélkül nem képzelhető el a nemzeti élet virágzása sem. Meleg szavakkal üdvözli az országos magyar dalosszövetség részéről Érsekújvár áldozatkész közönségét s a Szlovénszkó minden részéből vallási és társadalmi különbség nélkül összesereg- lett magyar dalosok nevében hálás köszönetét mond dr. Holota János polgármesternek s a fáradhatatlan rendezőségnek a szívélyes fogadtatásért. Zúgó éljenzés fogadta dr. Giller János beszédét, maid a szónoki emelvényre lépő dr, Holota János polgármestert. Dr. Holota a tőle megszokott, talpraesett szónoki lendülettel, szívélyes, meleg szavakkal üdvözölte Újvár híres várának piacán a messzi vidékről idejött dalosokat és vendégeket s köszönetét mondott a Daiosszövetség- nek azért, hogy ezt a gyönyörű ünnepet Érsek- ujvárofct rendezte meg. Ez a dalominncpély egyúttal bevezetője egy világtörténelmi esemény jubileumának. 250 éve annak, hogy a világ két fele, a nyugati kereszténység és a keleti pogányság összemérte erejét Érsekújvár sáncainál, s itt dőlt el akkor a világ sorsa. Mint a dicső emlékű várvivók egyik unokája s a régi, híres városbirák kései, utódja köszönti a magyar dalkultura bajnokait s Isten áldását kéri reájuk. Lelkes ováció fogadta Holota János beszédét is s a lelkesedés még tovább fokozódott, amikor dr. Giller János felkérésére Fáhry Viktor eperjesi evangélikus lelkész, az országos hirü szónok lépett a dobogóra. Fábry Viktor ünnepi beszéde A magyar szó kiváló mestere nem készült a felszólalásra, azonban szónoki nagyságát mi sem jellemezheti jobban, mint az a tény, hogy rögtönzött beszéde valóságos remekmű volt s egyik legkiemelkedőbb élménye lett az országos ünnepségnek. — Csak csöndben, észrevétlenül _ akartam látni és figyelni ezen a két ünnepnapon a nagyszerű megmozdulást — kezdte beszédét Fábry — a magyar kultúra, a magyar dal szolgálatában itt Érsekujvárofct, a magyar lélek városában és áldott, drága népe között. De a mi nagy- rabecsült és rajongó szeretettel körülvett elnökünk most ideparamcsok és mert a szivemnek is jól esik, azért hát jelentkeztem és szólok, hogy az ország északkeleti részein élő magyarság, az ottmüködő magyar daltestvérek és a magam nevében is köszöntsem Érsekújvár vendégszerető népét és a Magyar Dalosszövetség érdemes vezetőségét abból az alkalomból, hogy a szlovenszkói magyar dalosok boldog élményére megrendezte ezeket az ünnepnapokat. — Mi eperjesiek és kassaiak Bánk bán világának kapualjából indultunk útra, hogy áldozzunk annak a magyar értéknek az oltárán, amely értékben — meggyőződésem és hitem szerint — éppen úgy él nemzetünk, mint ahogyan nyelvében él! Áldozni jöttünk a magyar dalnak, amely nélkül a magyar élet nem lenne teljes és amely nélkül magyar életet elképzelni sem tudok. Mert a mi népünk dalos nép, amelynek egyik kisajátithatatlan kincse: az ajkán fakadó, páratlan dal. — Eljöttünk annak az országrésznek vidékeiről, amelyeknek egyik részén valamikor réges- régen még Bors vezérnek, későbben Thököli és Rákóczi fejedelmeknek hol rongyos, hol kaca- gányos vitézei nyargalták a Sasfészkek és Strá- zsok regényes világát és amelyeknek másik helyén egy legendás hirü, hősi Asszonynak áldott emléke és egy Fejedelemnek szent álma virrasz- fcanak d nem felejthető, de el sem tulajdonítható magyar történelmi időknek és eseményeknek emlékei fölött. Ennek a vidéknek határmesgyé- jén fekszik a tatárok elöl menekülő Béla királynak, majd Thököli és Rákóczi fejedelmeknek gyönyörű két városa: Kassa és Eperjes. — Az utóbbira vonatkozólag a legenda azt tartja, hogy az üldözött, a hajszolt király ott talált enyhülést tikkadtságában abban a gyümölcsben, amelytől a várost Eper-jesnek nevezték el és amelynek bogyója, virága és levele egyformán üdítette, erősítette a királyt és ahol a történelem tanúbizonysága szerint szárnyat bontott a „rongyosok és ordasok" fejedelme után a magyar szabadság legendás hirü Sasfiókja! ... A nagy idők emlékeit ma már csak romok koszoruzzák ott és csak fejfák szaporodnak körülöttük a pipacsok, a gyöngyvirágok és a nefelejtsek földjén. — Mi pedig olyanok lettünk, mint az éjszakában és az álmok világában a pillangók, akik ösztönszerüen keresik a fényt, a meleget és akik az olykor-olykor felragyogó magyar megnyilatkozások sugárzáporától megvakultán oda- veródnek a fényhez, talán csak azért, hogy utána visszahulljunk sorsunk homályába. Most is vonzott a fény és mi tudjuk, mert érezzük, hogy a magyar dal mai ünnepének a fénye nem vakít, nem káp- rázat, hanem, hogy az valóság, gyönyörűbb, mint a legszebb álom! Amikor ennek megrendezéséért köszönetét mondok Eperjes és Kassa magyarsága s az ott működő magyar dalosok nevében a Szövetség vezetőségének, teszem azt azzal a kívánsággal: legyen a magyar dal érsekujvári ünnepének emléke kitörölhetetlenül belevésve minden magyar szívbe; egyen hatása áldott, tartós e jelige jegyében: .Ajkunkon meg nem hal a magyar szó és dal". Fábry Viktor beszédének leirhatatlanul lelkes ratása volt s ebben az emelkedett hangulatban derítette be dr. Btcsovszky Kázmér, a dalos^ i&vzíasu. kl&ry ujstfl ^TOPAZE PABfŐMOT vcJUjszt.
