Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-23 / 143. (3695.) szám

IS 1935 janii* 23, vasárnap. Lubló gyógyfürdő [üJbovfta] Szénszavas-vasas forrásai és kiváló gyógyhatású moorfurdői júniusban megnyíltak. Ajánlják: Idegzsábánál, hüdéseknél, traumatikus exudá- tumoknál és különösen női betegségeknél. Igen olcsó pausál tartózkodások. Prospektust küld és felvilágosítással szolgál Fürdőgondnokság, Lubováa Kúpele o. p. Stará Lubovöa. — A hitvesié rsat is be akarjuk mutatni az otthoniaknak. — Feleségemmel Bécsiben ismerkedtem meg. Egy ismertnevii kepenhágai festőnek, Krag Johannesnek a leánya. Nemsokára há­roméves házasok vagyunk. — Róma után újból Pestre tértem vissza. 1933-ban megkaptam a Baumgarten-di^at, amelyet főleg írók kapnak meg és rajtam ki vül a tudománnyal foglalkozók között csupán Halász Gábort tüntették ki vele egyizben irodalomtörténeti munkásságáért. — Tudományos munkáim közül németül jelent meg a „Stephan dér Heiiige als papst- licher Legat“ cimü. Ismertettem egyik mű vemben a szimbolikus államszemléletet Ma- gyaroszágon, egy másik müvemben Kázai Si­mont mint a népfelség elvének 13. századbeli magyar hirdetőjét mutatom be. Több tanul­mányom jelent meg a Magyar Szemlében és a Századunkban és megbízást kaptam a Magyar Szemle kiadá- sában négy kötetben megjelenendő egyete­mes történelem második kötetének meg­írására. Ezzel a munkámmal már el is ké­szültem, a középkort dolgozom fel benne szellem- történelmi módszerrel. Mi a szeílemlöríéneÉ? — A Prágai Magyar Hírlap olvasói nem igen ismerik a szellemtörténeti módszert, nem igen kerültek kezébe olyan munkák, amelyek a szellemtörténet jegyében íródtak. Talán felvilágosítana bennünket rövidesen a módszer lényegéről? — tettük fel a kérdést. — Módszerünk teljesen * organikus egységnek fogja fel a történelem folyamatát, úgyhogy ennek következtében egyes jelenség- tipusoknak más jelenségtipusokba való át­hatását kutatjuk. Jellemző például a szellem- történeti módszer felhasználása a korszakok beosztásánál. Eddig a herisztikus elv alapján osztották fel a történelmet korszakokra, most pedig a történelmi korszakot úgy fogjuk fel, mint egy teljesen zárt, organikus egészet, amely princípiumokon épül fel, ezek a princípiu­mok aztán kifejlődnek, majd végül össze­omlanak és ezzel a korszak is lezárul. Az első jellegzetessége módszerünknek tehát az organikus, egységes, szintétikus látás. A régi módszer bizonyos fokig mindig mechani­kusan csoportosította az eseményeket, külön- külön vizsgálta például a vallást, a népszoká­sokat, az intézményeket, a politikai tör­ténetet; a szellemtörténész mindent egységesen, bizonyos princípiumok szerint szerkeszt meg és ezek a princípiumok végigvonulnak a jelenségek egész területére. — A másik jellegzetessége módszerünknek, hogy a súlypont a külső tények, adatszerű fel­vételek helyett áthelyeződött a belső szelle­mi és lelki problémák kikutatására. Eddig a tettek, külső cselekedetek alapján Ítélte meg a história a cselekvő alakokat, most meg azt vizsgáljuk, milyen világnézet, érzület hatotta át és ez hogy hat ki cselekedeteire. Mi tehát a szellem primátusát hangsúlyozzuk ki. — Szellemtörténeti módszerrel dolgozik például Thienemann Tivadar, amidőn Mohács korának Erazmus előtt meghódoló szkeptikus attitűdjében jelöli meg annak a nemzeti elernyedésnek okait, amely Mohácsnál az or­szágot idegen hadak prédájának tette ki. Mohács politikai esemény, a közrejátszódó okok között az erazmusi világszemlélet ki­hatása könnyen felismerhető. A szellemtörténet tehát az eseményt a szellemi élet szempontjából vizsgálja meg s csak ott kutat, ahol van ilyen szellemi mondanivaló. Hogy hogyan vélekedtek az emberek a dol­gokról, az minden cselekedetükre többé- kevésbbé irányitólag hatott. Ezt a többé- kevésbbét 'igyekszik a szellemtörténet eseten­ként meghatározni, de természetesen tisztá­ban van azzal is, hogy a szellemi komponens mellett sok más, anyagi természetű jelenség ;$ munkái az események előidézésében. Ha a történetírás ezekről a szellemi hatóerőkről nem vesz tudomást, maga zárja el az utat, mely a legegyszerűbb események megértésé­hez vezet. Szentantal csodái Nyáreleji riport Ferdinánd volt bolgár király egykori Selmec-vidéki pátriájáról Selmecbánya, június közepe. Nem Malter linók Szent Antaliról van ezó, (hiszen 2 szóba kel­lene irni akkor), hanem egy Selmec melletti gyönyörű faluról s annak csodálatos látni- óe hailanivalóóróL A négy kilométeréé ut, mely a Selmec patak mentén ebben a görbe országban szokatlan víz­szintes országúton halad, maga ifi csodákkal van tele. Ember alkotta hegyek tűnnek fel két­oldalt, egész hegyláncok: az egyiket Selmec váróé sok évszázad alatt odahordott szemét- teleipéből alkották, a példás rendben ée mér­nöki pontossággal lerakott szemét szabályos hegylánccá vált, mely ma már gyönyörűen vi­rító réttel e helyenként fiatal erdővel van el­takarva. A másik láncolat a kohók salakja, a már Krisztus előtti időkben megkezdett bányá­szat megolvasztott kövei hegyláncezerü gáttá folytatódtak itt. Kialudt kohó, melyben kato­nák lakinak, s a hatalmas Ferenc-bányamű, mely ma Í6 teljes üzemben van. Aztán megint újabb csodák: a Selmec patak, mely tisztán jön ki a váróéból, de egyszerre csak sötétbarnává válik, a ki tudja honnan beleömlő, a föld alól kjbukó bányavíztől. Az országút árokpartján hol ceeppenként .kibújó kristálytiszta forrás nedvesíti a partot, hol meg zúgva kitörő bő­vizű, nagypatak nyújtják a bámulnivalót. No aztán beérünk az igazán gyönyörű fek­vésű, erdős hegyhátakkal körülvett faluiba. Tiszta, rendes, festői 'hely, bányászok és do­hánygyári munkások lakják, mert bizony búza még itt sem nagyon terem meg. A falut végig­szeli a mo6t már zuhatagossá vált Selmec, ha­talmas esései több malmot is elhajtanának, hi­szen a bányatörmelékkel telt viz nagyobb suly- Iyal zuhan le, mint a tiszta patakviz tenné. A közepetáján a falunak gyönyörű, rendbeltar­tott kápolna emelkedik, homlokzatán a latin felírással: „Ó, szent János, közvetítsed Isten­hez a Kóháryak imáit44, — a pirosra festett D, M. I, L betűkből pedig kifejtjük az építés évét: 1663... Akkor egy fordulat balifelé s gyönyörű sétaút után feltűnik egy újabb szent- antali csoda: a bolgár cárok híres nyári kas­télya, a Koburg-Koháryak hajdani, óriási négy­szögben épült nyárilaka, mely zsúfolva van műkincsekkel, emlékekkel e végeláthatatlan parkja látta valaha szaladgálni a kis Ferdinán- dot, a későbbi bolgár cárt, majd üdülni a „Mu- rány grófját44, s még később de már nagyon ritkán, egy-két napra, vendégli Koburg-Koháry Ferdinándot, az egyszerű polgárt. A kastély maga úgy van megépítve, hogy a csillagászati év adatai vannak feldolgozva rajta: 365 ablaka van, 12 kapu vezet a négyszögü kastélyba, 52 kémény futta hajdan a füstöt, 30 folyosó fut­kos benne szanaszét... Nem volt rá időm, hogy megszámlálván a ké­ményeket és ablakokat, inkább elhiszem az an- taliak mesélgetését... Csodálatosan szép a nagy park, amely a kastély körül, igazi fejedelmi pompával terül el, s fejedelmi vagyon kellett is valaha annak létesítéséhez. Ma már persze romokban hever minden hajdani rend és pompa, de még vannak mesterséges tavak, vízesések, romantikus barlangok, gloriet-tek, ahol az ember önkéntelen összehasonlítással Versailles-re gondol... No természetes, annak idején a földhivatal törvényszerűen kisajátította ezt a birtokot is. A hatalmas erdők állami tulajdonba mentek át, ami kevés föld volt, azt elparcellázták a falu­siak között, a kastélyban egy Tészt kiürítettek 6 ott erdőhivatal dolgozik most, egy másik részben a gyermeknyaraltatási akció helyisé­gei bizony áldásos funkciót szolgálnak, vézna, sápadt szlovenszkói szegény gyermekek pufók­ra híznak s vasgyurókká válnak a nyári hóna­pok alatt. A kastély legnagyobb része azonban el van zárva, oda csak belépődíjért lehet be­menni s az ott feltáruló rengeteg szépség és hajdani vagyon szintén egyik csodája Szent- antalnak... * Ferdinánd ... mostanában olvasom Paléo- logue Mauriee, a petrogradi háborús francia nagykövet emlékiratait a cár országáról s min­den tizedik lapon beleütközöm a Ferdinánd cár nevébe, ahol Paléologue fantasztikus vádakkal illeti a volt bolgár uralkodót ée politikáját, az­az, hogy infkább spekulációit, amelyeket tisz­tán egyéni üzleti okokra vezet vissza. Szinte magam is megharagudtam erre, a ma 75 éves emberre, akiről pedig tudom, hogy ha Léván járt, mindig meglátogatta a piacon a bolgár kertészeket, elbeszélgetett velük a szülőföldről, lekezelt ezekkel a nagyszorgalmu emberek­kel, ugyanígy tesz Selmecen Í6, ahol valaha maga járt, be a boltokba bevásárolni, -névről is­merve az egyik-másik kereskedő gyermekeit ia, 6 még ma is minden selmeri megjelenésekor hosszabb látogatást tesz egy itteni polgári csa­ládnál. Éppúgy teszi ezt az egyszerű polgár, mint tette valaha a bolgár államfő ... * Közben azonban nyáreleji vihaT tőr ki An­talban is, hamar véget kell vetnünk a selymes pázsiton keverésnek, a gyönyörű fák bámulga- tásának s feleségemmel a kastély boltíves be­járata alá menekülünk. Az óriási négyszögü udvaron örök egyformasággal működik a szö­kőkút, lövi belé a vizét a kitört hatalmas zá- poT felülről jövő vlzőzönébe. Egy ember jön ki a kastélyból, zöldhajtókás egyenruhája van. Altiszt az erdőhivatalnál. Nincs máé dolga, megkérdez, nem akarjuk-e a kastély termeit látni. Köszönjük, a szabadva vágyunk minda- ketten, de különben is mindketten láttuk már a kastélyt belülről. Szó szót követ, elindul a beszélgetés, megtudjuk, hogy a szimpatikus megjelenésű fiatal ember, aki jolsvai szárma­zású, Ferdinánd valamikori belső cselédségéhez tartozott s a csehszlovák állam a gömöri bir­tokkal együtt őt is átvette s az erdő-hivatalban altiszként alkalmazta, egyben rábizván a kas­tély kezelését és a. belépődíjak beszedését Í6. A meleg, lassú májusi eső átmegy felhőszaka­dásba egy kis időre, aztán langyos, suttogó viz- hullássá zsibong át, az emberem ajkáról pedig szelíden ömlik a visszaemlékezés történelmi ne­vű gazdájára, s ezek az egészen közelről fel­vett filmkockák egészen máskép mutatják be Ferdinándot, mint Paléologue Írásai... — Nagyon, nagyon gazdag ember volt az én uram, mondja, és nagyon jószivü is. Elvitt ma­gával Bulgáriádba Jolsváiól, ott éltem mellette hét évig a háború alatt... Eljártunk Németor­szágba, Olaszországba, mindenfelé magával vitt. — Mindenütt csak úgy szórta a pénzt, min­denkinek adott, aki csak kéréssel a közelébe juthatott. Már pedig nagyon könnyű volt a kö­zelébe jutni. A háború után Koburgban vol­tunk. ahova a kommün is elért. — Egy napon 50 főnyi bolseviki csapat akart hozzá bejutni. Fegyveresen voltak, ko- burgiak. Mi is fel voltunk ugyan fegyverezve, de előbb megkérdeztük a cárt, mit tegyünk. A cár nyugodtan adta ki az utasítást, vezessük be hozzá. Egyedül fogadja őket. Fogadta is azonnal. Nem is volt semmi baj. Bizonyára nevén szólította a jámbor „terroristákat44. Te­herautót jöttek kölcsönkérni. „Adok, fiam44. — mondotta. — „de mivel biztosittok róla, hogy visszakapom a kocsimat?44 A bolsik lerakták minden felesleges felszerelésüket s ott hagyták a cárnál zálogban az autóért. Egy óra múlva megjött az autó s másnap megjöttek a kommu­nisták is a zálogba tett kézigránátokért.., — A cár szolgálatában megnősültem, ide­való feleséget vettem, aki szintén kijött velem Bulgáriába. Mikor az első gyermeket meg­kereszteltük, a felség kérdőre vont, hogy hát miért nem őt kértem keresztapának? Azt vála­szoltam. hogy nem mertem, de ha felség kegyes volna, még nem késő ... Tényleg, két év múl­va kislányunk született, annak keresztapja a bolgárok cárja s meghagyta nekem, hogy ne­veljek tanítónőt belőle — az ő költségén, ügy is lett. Minden évben irt nekünk, mi is Neki. És minden évben jön a pénz pontosan. A kis­lány most kerü' a tanítóképzőbe ... .... A szentanftali választások azzal az ered­ménnyel végződtek, hogy a szavazatok túl­nyomó része a csehszlovák szociáldemokrata pártra, a többi Hlinka néppártjára esett. No és ez az utolsó, de legnagyobb Szent- anrtal Csodája. Araikor hire jön, hogy Ferdi­nánd idekészül, egyszerre nagy lesz a sürgés- forgás. Sepernek, kalapálják a hidacskák roz­zanó deszkáit, minden házat újonnan kimeszel­nek. A szentantali szocialisták igy várják a hajdani királyt... Amikor ezt a körülményt beszéljük meg, in­formátorunk legyint a kezével. Asszongya, hogy hisz ez nem csak Antalban van igy. így volt ez Koburgban, de igy Murányban és mindenütt Csoda ez ebben az időben, talán azért, mert mindenütt két kézzel szórja mérhe­tetlen magánvagyonát. De az i* csoda, hogy ennyire gondtalanul bőkezű. Borisz cár, a nagy Tiszta arcbőr 14 nap alatt a valódi COKALL CS&MTŐL (száraz vagy zeiroe). Már harmadik nap után javul az arcbőr észrevét­lenül és az összes hiba, n. m. szeplő, pattanás, mitesszer, májfolt, nagy pórus, ráncos bőr, öreges kánézés teljesen megszű­nik. Biztos eredmény. Ara Kő 11,- VöRöSRÁK GYÓGYSZERTÁR BratUlava, Mihály-ucca 20. mozdonyvezető, mái távolról sem ilyen. ... Ezt a csodát azonban én meg tudom ol­dani. Ferdinánd még nem csak Koburg, hanem nagyon közelről Koháry is ... Borisz azonban egyre több Koburgot mutat, egyre kevesebb Koháryt.. * A Az eső elállt. Kiragyogott a nap, a megköny- nyebbült hátizsák visszakerül rám s egy óra múlva Szentantal csodáit eltakarják Selmec­bánya színesebb, de görbébb alapokra épített csodái... Dr. RÉV JÓZSEF. A rabszolgaság mai állapota A huszadik század, amelynek kulturális hala­dásáról annyi sokat Írnak és beszélnek, a rab­szolgaság intézményével még mindig megterhel­ten áll előttünk. Az elmúlt század eseményei még nem mentek a feledés homályába. Az Északame­rikai Egyesült Államokban 1861-től 1863-ig tar­tott nagy háború a négerek rabszolgaságának véget vetett. Tudjuk, hogy a brazíliai császársá­got a rahszoigakérdée buktatta el. H. Dóm Pedro császár 1871-ben elrendelte, hogy a jövőben szü­letendő rabé zolgagyermekek szabadok lesznek. Minthogy az uralkodó közkedveltségnek örven­dett, a rendeletét még eltűrték. Mikor azonban leánya, aki a császár távolléte alatt a kormány­zat élén állott, 1888-ban a rabszolgaságot egy­szerűen megszüntette, a rabszolga-bárók fellázad­tak és kikiáltották' a köztársaságot. Mindezek a közelmúltban történtek. De hogy a rabszolgaság még napjainkban is virágzik, ariól a népszövetség üléeei ée jelentései tanúskodnak. Egyik francia hírlapíró nemrég irta le tapasztar latait, amelyeket a „rabezolgakaravánuton44 tett utazása alatt észlelt. Beutazta Abesszínia belsejét é3 déli Arábiát, ahol a rabszolgakereskedés régi terjedelmében áll fenn. Az abesszíniái császárság területén ugyan tilos a rabszolgakereskedés és az államhatalom mindent elkövet annak elnyomá­sára, de egyes országrészekben tehetetlenségre van kárhoztatva. Ennek tulajdonítható, hogy a rabszolgaság Abesszíniában ma is fennáll. A rab­szolgakereskedés Ará/bia felé a keskeny Vörös- tengeren át majdnem akadálytalanul folyik. Az európai hajók, amelyek a gyanús rabszolgahajó­kat elfogják és a rabszolgákat szabadon eresztik, nem lelhetnek kéznél mindenütt és mindenkor, ha kis gyorshajók éjjel a tengeren teremnek és rejtett partokon kikötnek, hogy „emberárujukat44 kihajózzák. Ibn Saud szultán a rabszolgakereske­dést Arábiában az angolok kedvéért korlátozta ugyan, de magát a rabszolgaintézményt fenntar­totta. Ez ugyanis az izlam ortodox vallási felfo­gásának megfelel. Egyébként tudjuk, hogy a mo­hamedán rabszolgaság lényegben igen különbö­zik az amerikai négerrabszolgaságtól. Ameriká­ban a rabszolga a kizsákmányolás tárgya volt, mig az izlam országaiban inkább luxustárgy. A mohamedán rabszolgák urukkal gyakran bizalmas viszonyban álltak, az izlam vallásra térve szabad­ságukat visszanyerték ée a legmagasabb álláso­kat is elérhették. Az izlam rabszolgaságnak leg­borzalmasabb részét — eltekintve a rabszolgaság jogalapjától — alkották a rabszolgavadászatok, amelyek Afrikának egész vidékeit elpusztították. A másik világrész, amelyben a rabszolgaság — bár részben más elnevezés alatt — még szerepet játszik, Kelet-Ázeia. A kínai éhínségekről szóló jelentésekben olvashatjuk, hogy szegény kínaiak gyermekeiket eladják, hogy őket az éhbaláltol megmentsék. Ilyesmi Japánban is megtörténik, de finomabb formában. A kereskedők az illető szegény embernek nagyobb összeget kínálnak „kölcsönbe44 s ennek fejében a leány — mert C6ak ezekről van szó — szolgálatba lép. Miután a sze­gén}'' ember a kölcsön visszafizetésére képtelen, a szerencsétlen teremtés élete végéig rabszolga, marad. A kinai és japán mulatóhelyek ilvmódon telnek meg nőszemélyzettel. Nem akarunk kiterjeszkedni arra, hogy a inai leánykereskedelem mily 6zoxos kapcsolatban áll a rabszolgasággal. Mindenesetre meggondolásra érdemes az a jelentés, hogy a népszövetség becs­lése szerint vagy hárommillióra tehető azoknak száma, akik az egész világon rabszolgasorsban vannak. És a sorsnak kezét kell látnunk abban, hogy ott, ahol kereszténység nincs vagy csak névleges kereszténység uralkodik, a rabszolgaság mindenütt érvényre jut. Az emberiséget e szé­gyenteljes állapotból csak a kereszténység tudja ‘''felszabadítani.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom