Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-22 / 142. (3694.) szám

1935 junius 22, szombat.

„Magyarország egyelőre a legnagyobb tartózkodással figyeli a külpolitikai eseményeket1*

Aggressziv célokról szó sem leket a felfegyverzéssel kapcsolatban Gömböt miniszterelnök beszéde a feisöházban

Budapest, junine 21. ('Budapesti szerkesztőségünk telefonjelenfcé&e.) A felsőhöz költségvetési vitájában ma felszólalt Gömbös Gyula miniszter- elnök is, aki beszédében külpolitikai kérdésekkel foglalkozott.

— A kormánynak számolnia kell azzal, — mondotta egyebek között a magyar miniszterelnök, — hogy az európai helyzet szinte minden héten más és más képet mutat, úgyhogy a magyar kormány elhatározta, hogy egyelőre a legnagyobb tartózkodással figyeli az eseményeket. Nem akarjuk — úgymond — a politikai levelibéka szerepét betölteni. Az egyenjogúság alatt az általános védkötelezettséget értjük — mondotta a továbbiakban, — legföljebb két esztendei szolgálati idővel s ugyanazokkal a fegyvernemekkel, — a légi haderőt is beleértve, — mint amilyenekkel a kisantant országai bírnak. Ha ezt meg is engednék Magyarországnak, még akkor sem volna akkora hadserege, mint, a katonailag leggyengébb klsantant-államnak. Ezért nem lehet Magyarország aggressziv céljairól szó. Ezt az érvet általánosan el kell fogadni. Ezzel kapcsolatban Gömbös még kijelentette, hogy a nemzetközi fórnmok figyelmét fel ke fi hívni a magyarországi gazda*

ügyi segítés kérdésében különleges követeléseit

a nemzetközi tényezőkkel megtárgyalhatja. Ez a kérdés is abba a kérdéskomptexumba tartozik,

N!VEA-CR£M€ ara: Ke 3.-r- O- NÍVEA-OLAJ ára: Ke 6.-^2.-^

Csíz Jód Bróm firdő

Ajánlva: érelmeszesedés, ideg, mirigy,

csont, börbajoknál, golyva, hüdések, tabcs és az anyagcserezavarok egyéb bajainál.

Oiavó pausál .korák: a.iöidényben ....... .....

21 napra az összköltségek Ke 1200.—

28 napra az összköltségek Kő 1550.—

Állami gyermekszanatórium. - Ismertetőt küld a Fürdőigazgatóság, Ciz kúpele. S

—*

sági helyzet szanálásának szükségességére, mert a mai súlyos helyzetet csak úgy lehet áthidalni, ha Magyarország gazdasági s különösen a pénzmondotta végül Gömbös, — amelyet a magyar kormány a nemzetközi közvélemény előtt fel akar tárni.

Az angol-német megegyezés tatán

Edén Pár is bán tárgyal

Három pont: ffottaszercédés, légiszerződés, Abesszínia - Az angol miniszter Parisból egyenesen Mussoliniiéi utazik - Francia meacaipázások

lók azzal fenyegetik a franciákat, hogy csökönyös oroszbarátságuk esetén légügyi (éren ugyanolyan külön megállapodást kötnek Németországgal, mint a flották tekintetében tették s e kétoldalú szerződés esetén Franciaország elszigetelődik. Edén feladata itt is a két álláspont ös eegyeztetése lesz.

3. Az abessziniai kérdés. Edén megkísérelte, hogy 3 franciákat megnyerje az angol álláspontnak, amely az abessziniai probléma békés megoldását óhajtja. A franciák ezen a téren óvatosak. Nem ellenzik annyira Olaszország abesszíniái háborús politikáját, mint Anglia s most aligha lesznek hajlandók az angol álláspontot elfogadni, már csak azért sem, hogy oiaszbarátsá- gukkal nyomást gyakorolhassanak Angliára. Ha ugyanis a franciák elfogadnák az angol álláspontot. Mussolinit maguk ellen ingerelnék s ebben az esetben Franciaország Anglia után Olaszország támogatását is elvesztené. Föltételezhető, hogy a német-angol flottamegállapodás miatt a

Paris, junius 21. Aníhony Edén brit miniszter a csütörtökről péntekre virradó éjjel titkárának, Hankeynek, továbbá -Strangnek, a Fo- reign Office keleteurópai szakértőjének társaságában a francia fővárosba érkezett, A párisi északi pályaudvaron a külügyminisztérium kabi- nettfőnöke fogadta. Edén pénteken délelőtt találkozott először a Quay d'Orsay-n LavallaL A délelőtti tanácskozás után a francia külügyi hivatalban az angol vendég tiszteletére rege elit adtak, délután pedig folytatták a megbeszéléseket. A konferenciát szombaton délután befejezik, majd Edén azonnal Parisból Rómába utazik, ahol Mussoiiniveí folytat eszmecserét a függő kérdésekről,

A Havas-ügynökség értesülése szerint Edén római látogatásának mindenütt nagy jelentőséget tulajdonítanak. Londonban úgy tudják, hogy a közvetlen eszmecse; z Mussolini és Edén között az abessziniai kérdés békés megoldására vonatkozik, mert az angolok föl akarják használni az alkalmat, hogy tisztázzák az olasz-angol ellentéteket és kifejezzék, hogy az angol-olasz viszony baráteágossága a közbejött események ellenére sem változott meg.

Angliában kételkednek abban, hogy az Olaszországnak adandó keletafrikai nagy gazdasági kedvezméii3rek és a közvetlen vasútvonalnak olasz Szomáli-föld és Eryírea közötti engedélyezése elegendő koncessziót jelent a fenyegető háborús veszedelem megfékezésére, Az abessziniai kérdésen kívül Edén Rómában a német-angol flofctaszerződésről is tárgyaim fog ép úgy, mint Párisban teszi.

& párisi

Az angol külügyi hivatal már szerdán este hivatalosan bejelentette, hogy Edén Párisból Rómába utazik, ahol ugyanazokról a kérdésekről fog tanácskozni, mint Párisban, azaz a flottakérdésről, a légügyi paktumról és Abesszíniáról.

A párisi tanácskozás három főpontját londoni hivatalos körök a következőkép összegezik:

1. A német-angol flofctaszerződés és az általános flotíakonferencia kérdése. Edén feladata az, hogy Franciaországot megnyugtassa az angolnémet megállapodás tekintetében, továbbá fölszólítsa a párisi kormányt, hogy vegyen részt a közvetlen angol-francia flottatárgyalásokon, majd később a tervezett általános flottakonferencián.

2. A légügyi paktum. Ebben a kérdésben Franciaország bizonyos nehézségeket támaszt a :ervezeti nyugati négyhatalmi paktummal szemben, mert nem akarja, hogy Szovjetoroszország, i legújabb szövetséges, kimaradjon a megálla- 7odá3ból és elkedvetlenedjék, Viszont az angofranczák mindenben támogatná fogják az olaszok kel tafrikai törekvéseit,

Germán blokk és latin blokk alakul?

Mindebből kitűnik, hogy Edén párisi missziója bonyolult és nehéz. A hangulat Paris és London között a jelen pillanatban eléggé ellenséges és nem valószínű, hogy egy-két napos tárgyalással sikerül valamennyi komplikációt eltűnteim. Rómában Edennek ugyancsak nehéz a helyzete, mert Mussolini az abessziniai kérdésben aligha enged, még akkor sem, ha ezzel Angliát teljesen Németország oldalára taszítja. Könnyen megtörténhetik tehát, hogy a közeljövőben egy germán és egy latin blokk alakul Nyugateurópában: a németek és az angolok sok kérdésben közösen fognak fellépni és szerződéseket kötnek egymással, de ugyanezt teszik egymás között az olaszok és a franciák is.

Ri8i*@nirop a iáps?ifetsé§íő! tárgyai Baldwfsmal

London, junius 21. A Daily Telegraph értesülése szerint Baldwin és Ribbentrop tegnapi összejövetelén, amelynek általában nagy jelentőséget tulajdonítanak, szó volt arról is, hogy Németország visszatér Genf- be, miután teljesedett valamennyi követelése, amely miatt a birodalom annakidején elhagyta a népszövetségei. Németország hajlandó visszatérni, de csak a következő feltételek mellett:

1. A nyugati légi Locarnó megkötése.

2. A locarnói szerződést aláíró hatalmak adjanak megnyugtató felvilágosítást ar^yi, vájjon a kétoldali s a kölcsönös megsegítés alapján álló paktumok nem zavarják-e meg a locarnói szerződést.

A: uj német flotta

Berlin, junius 21. A sajtó közli az angol- német flottaszerzodés számadatait. Németország az eljövendő hat-hét évben 420.599 tonnát kitevő hajóhadat építhet, azaz az 1,201.700 tonnás angol hajóhad 35 százalékánál kissé többet. Csatahajókra 183.450 tonnát, repülőgépanyahajókra 47.250, csatacirkálókra 51.380, könnyű cirkálókra 67.220, torpedóüldözőkre 52.500 és tengeralattjárókra 23.700 tonnát fordíthat a német flotta. A három Deuíschland-tipusu, egyenkint 10.000 tonnás hadihajó 30.000 tonnáját és a meglévő könnyű cirkálók 35,400, valamint a torpedóüldözők 9600 tonnáját beleszámítják az uj flottába. A ver- saillesi békeszerződés alapján Németország

csak 108.000 tormás hadiflottával rendel' kezhetett, amely számból 60,000 csatahajókra, 36.000 cirkálókra, 9600 torpedóüldözőkre és 2400 torpedónaszádóiéra esett. Tengeralattjárót előbb egyáltalán nem építhetett a birodalom.

Őszinte francia hang

P á r i s, junius 21. A kamara külügyi bizottságának elnöke a radikális Republique-ban fekü- n és tkeltő cikket ir e német-angol flottaszerződésről.

— Nagybritánnia nem adja föl a kollektív biztonság gondolatát, — írja Bastid képviselő, — de azon a véleményen van, hogy részíetkisér- letekkel nagyobb eredményt ér el, mint a problémák általános európai rendezésének törekvésével. Anglia úgy véli, hogy eljárásával kedvezőbb atmoszférát teremt. A részlettárgyalások angol módszere határozottan elüt az általános megoldásra törekvő francia módszertől. Nem bizonyos, hogy az angol eljárás helyes, de annyi tény, hogy a jelenlegi francia módszer abban a pillanatban hajótörést szenvedett, amint An-1

gQa nem alkalmazkodott hozzá, A franciák su- lyos csalódásai abból származnak, hogy a németekkel még mindig úgy akarnak bánni, mint VeiV saiflesben és meg akarják teremteni azoknak az államoknak a blokkját, amelyek a francia igaz-' ságért közösen föllépnek. Az ilyen eljárás ter- mészetesen kívánatos volna, de ma keresztülvi- heteden. Franciaország ma Európában az egyet-1 len hatalom, amely még mindig a biró szerepét akarja játszani Németország fölött. Ez a keserű igazság és nagy belátás után kénytelenek le* szűrik végre reálisabb és pozitívabb politikát folytatni.

Az aisőház helyesli a német-angol megegyezést

London, junius 21. Eyres Monsell, az adudra- litás első lordja az alsóház mai ülésén a német- angol flottamegállapodás ügyében hozzá intézett kérdésekre hosszabb fejtegetésben válaszolt. Mindenekelőtt vázolta a megegyezés tartalmát és annak praktikus következményeit. Kijelentette, hogy az angol kormány gyakorlati szempontból és az általános tengeri lefegyverzési konvenció érdekében rendkívül fontosnak tartja a Ibndonl egyezményt. Jobb a problémákkal nyíltan szembenézni, mint leplezni őket. A német fegyverkezést semmi sem gátolhatja meg s éppen ezért a leghelyesebb helyes irányba terelni azt és menteni a menthetőt. A világ valamennyi tengeri hatalmassága hálás lehet Angliának a megegyezésért, mert így legalább kikapcsolódik a tenged versenyfegyverkezés lehetősége. A békét semmi nem szolgálja jobban, mint az ilyen részleteredmények. Akik azt állítják, hogy a tengeri fegyverkezés problémáját nem lehet elválasztani a többi fegyverkezési problémától, tévednek, mert hiszen a tengeri lefegyverzést régóta szerződések szabályozzák, mig a szárazföldit nem. Csak Francia- ország tartózkodott eddig attól, hogy részt vé* gyen az üdvösnek bizonyult flottakonvenciókban. Anglia a jövőben követni fogja mai politikáját, mert vezérelve az, hogy a lefegyverzés ügyét ott szolgálja, ahol lehetséges s ahol tényleg eredmények érhetők el, mint a londoni német—angol tárgyalásokon. Az alsóház nagy tetszéssel tudomásul vette Monsefl nyilatkozatát.

Pesszimizmus Párisban

Pár is, junius 21. A francia sajtó egyöntetűen megállapítja, hogy Edén Párisban aligha ér el eredményt és az illetékes köröket nem nyugtathatja meg. A német-angol megegyezés Franciaországban a lehető legrosszabb benyomást keltetíe s a kedveződen hangulatot csak az szüntetheti meg, ha az angolok újabb pozitív javaslatot tesznek a francia-angol együttműködésre és biztonság kiépítésére. Elsősorban vonatkozik ez a küszöbönálló légi egyezmény megkötésére*

Az első komuiSnüsé

a párisi fáwalásokrí!

Páris, junius 21. Pénteken délután kiadták az első hivatalos jelentést Edén párisi tárgyalásairól. A kommüniké szerint a délelőtti tárgyalások Edén és Laval között a lefegyverzési kérdésre vonatkoztak és barátságos légkörben folytak le, Laval különösen arra utalt, hogy az angol-német flottaegyezményt végérvényesnek jelentették ki és emlékeztetett arra, hogy az idő előtt kötött megállapodással megnehezítik a némert vízi és szárazföldi fegyverkezés kérdéseinek nemzetközi tárgyalását és a legális európai rend biztosítását.

Baldwin mai tárgyalt Bís&mí- trcppal a Rápsi 'sstsásrdS

London, junius 21. liléié kies brit körükben megcáfolják azt a hirt, hogy Baldwin miniszteriéi nők Ribben-troppal a í-S ni ^egyezményen kiviül népszövetségi dolgokról is tárgyalt s a konferencia élőkéssUet-e Németország Genfbe való vissza! 'résének alját. Az egyetlen kérdés, amelyről á t ’ I czön a Elottaprcblémákoiji kívül szó a francia— orosz szövetség ügye volt s r.z a jegyzék,, amelyet ebben a tekintetben >' nteícrsti:és nglia váltott egymással.

Olaszország Edén és Osnf ellen

Róma, június 21. Hivatalos olasz körök lehetetlennek tartják, hogy Edén angol miniszter Rómában az olasz—abessziniai konfliktus kérdéseit is érinteni fogja. Olasz körökben azt sem tartják valésirinünek, hogy

a népszövetség auigoi kezdeményezésre semleges megfigyelőket kjjbl é . ; . d « hogy

felülvizsgálják az ottani helyzete*. Fa a n szövetség eleget tesz Abesszínia kívánság-i- • nak, akkor Olaszország a lehelő legéről c- sebben síkra s*áll a genfi institúció ellen.

3

IWMBAtCOSaSng-'.'.J: jPV)