Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-16 / 138. (3690.) szám

» UMAX *JQU*L* Á'i. A fcjM+kj ASSZONYOK LAPJA A gyermekek „pirositója" „Piwmaik 1)esztek, mint a rózsa, ha megeeroitek a kenyér béjját, ba mogifiazátok a fóllitore* bögre kiviét s «A£otgy«#&tjátotk a nagy tányér ©p-enótota, igy bá*z ba-Uticuk valamikor gyemkkorumkha/n 36 anyáink. Mű pedig, bála a 'bennünk ozumiyadó Mue-águaik, megettü nk óg ntegtí ttunk mindent, eőt még az egyébként utalt spenótot fa lenyeltük hő­stetten, csakhogy elértjük a kilátásba helyezett pirospozsgás szint. Azóta változtak az idők. A gyermekek étetek- kel való tömébe fa kezd már kimerni a dévu/tíbóL E-hcHyett más tényezők kerültek előtérbe, a/rae- lyeknefk a gyermekek egészségére és fejlődésére gyakorold befolyása legalább fa olyan fontos, mint a bőséges táplálkozásé. Ilyenek: a napfény és a levegő. A napfény nem éretem telemül foglalta el a spe­nót és kény árikéj helyét a gyermekek „kozme- ti'kájáb&n11, mert nélküle ed sem képzelhető bar- napiros arcú, dtevenszemü gyemnek. Nézzük meg a naptól elzárt, sötét lakásök szomorú kfa tokéit, milyen sápadtak, esemevésizek. Ha a szeszélyes tavaszi nap előbukkanva a fed­itek közül ragyogással árasztja el a város park­jait és tereit, rögtön ott terem a gyerekek csa­pata is, vidám lármájával verve M a környék csendjét, Bár minden gyereknek módjában tehetne a nap nagyobb felét jótovegőjü, napos parkokban tölte­ni, akkor pár évtized m/ulva nagyon meg fogyat­kozna a oeenevész és beteges emberek száma. A napfény és a jó levegő egészséges hatása fő­ként, a fejlődésben lévő gyermekeknél mutatkozik legszembeötlőbben. Étvágya megjavult, ez iné egész­séges barna-piros lesz, a testsúlya gyarapodik. Még a gyemnek növekedését é* fiaiikiuntat fa ked­vezően befolyásolja a napon és ezatoadtevegőn való tartózkodás. Nagyobb gyerekek, már elég okosak ahhoz, hogy, ha figyedimeztotjük Őket, tudjanak vigyázná magukra a elkerüljék a napozással járó kellemet­lenségeket. Kfa babáknál azonban nekünk kell óvatosaknak lennünk. Seimmtesetro som árt, ha a ,,Fireu!efím‘‘-t figyel­meztetjük, hogy a kicsikét no (hagyja a napon aludni anélkül, hogy fejecskéjét be ne árnyékol­ná. Megtörtént ugyanifa nem egyszer, hogy m% a kisasszony az árnyékban gavallérja udvarlását hallgatta, a napon felejtett gyerek napezuTáat kapott A szükséges óvatosság mellett azonban ndnes jobb „pirosító11, mint a napfény és a jó levegő. Gondoskodjunk. hogy minél több jusson belőle gy érméik cinknek. A csecsemő táplálása A háziasszony lexikona PETRÓLEUMSZAGU üveget mossunk ki gondosan ecettel, utána öblítsük ki vízzel. Az üveg szagtalan lesz. fa' HUSKONZERVÁLÁS JÉG NÉLKÜL. Ahol a jég beszerzése nehézségekbe ütközik, ott a hús megőrzésére kitünően használható az aludttej, vagy az igen olcsó iró és ha m>eg- szerezhető, a tejsavó is. Lefölözött édes tej is használható a hús megőrzésére, ha elég meleg van arra, hogy hamar megaludjék. Különben meggyorsítható az alvadás, ha egy kis savanyú tejet adunk hozzá. A húst helyez­zük bele a tejbe, hogy jól elfedje. Takarjuk is be, hogy a baktérimminvádót lehetőleg gátoljuk. így akár egy hétig is megőrizhetjük a húst, amely igen porhanyóvá és széip rózsa­színűvé lesz; gyenge tejszagát az első meg­mosó 3 eltünteti. A konzerváló hatást a tejsav eredményezi; megakadályozza a rothasztó baktériumok fejlődését. Ugyanazt a tejtermé­ket nem jó többször felhasználni, mert bizo­nyos gomb a félék a tejsavat felemésztik s ez­zel a kon ver váló hatás is odavész. A leirt módom eljárva még az a hús is megőrizhető, amelynek már egy kis szaga lett. A savanyú- tej a gyenge szagot megszünteti. fa' ROZSDAFOLTOT törülközőből ée egyéb vászonanyagokból olt romlével vehet ünk ki. fa GYÜMÖLCSFOLTOT abroszból, asztalken­dőből, világos ruhából nyers tejbe való ázta- tássa] távolíthatunk el. Festetten anyagból uigy is el lehet távolítani a gyümölcsfoltot, hogy egy meggyujtott kéinrudacska „gőz,e“ fölé tartjuk a kelmét, mig el nem szinttelene- dik a folt. Utána nagyon gondosan ki kell mosni szappannaL , A maá tossz gazdaság;! vitazoeyolk között két­szeres öröm, (hogy a sitatáeztika a cseasemőhalian- dxfaág csökkenését mutait ja. Bz nopnesaik kiváló gyermekorvosaink feíivilágosLtó munkájának kö- •sizö«ftiie»tő, hanem az anyáknak fa, akik rájöttek aara, hogy a aseasömiő legfontosabb óletfeűinitar- tója, egészségének nélkalöáhotöttein fel tétele az anyahaj. A c«©OBiemő tápláléka, az cső bárom hó­napban az anyatej, ezután kezdhetjük már a pót­lásit, természetesem csakis totjesiem egészeégceon fejlődő gyermekűéi, dtenfloező osebbe® a legjobb, ha az anya tejnél marad a csieiosento. Mit szabad és mit fk-eűd etgy tápláló anyának emu le? Elsősorban özei a kérdéssel kiéli foglalkoz­nunk, nem közömbös ugyanis, hogy az anya mennyi kalóriát vesz magához. Vagy jobban mondva, mi az, amit nem szabad ennie, innia. Ál­talában a mommálfa, megszokott és étvágygerjesz­tő ételek imn-d ártalmatlanok, fontos azonban, hogy ne okozzanak emésztési zavarokat. Nagyon Ajánlatosak a bőséges, folyékony értetlek; mint (húslevesek, rántott- és bcceinált levesek, kenyér és oyálkajievesiek, továbbá tej, gyenge tejes- kávé, tea tejjel. Gyümötesöt inkább nyersen, mint párolva, zöld saláta olajjal és c italommal elké­szítve. A hüvelyes főzelékek, ment bab, lencse, borsó kerülendők. Régi felfogás ezerimt a tápláló anyának sört kellett innia, podiiig állapotában miaudéin alkohol ceak ártalmas lelhet. A* a csekély maláta, mely a sörben mint tápláló cnő jöhet ©zármba, más for­mában sokkai bőségesebben élvezhető. Hogy a bor, pálinka ás mindemneimü más szeszesitalok ■kerülenidők, magától értetödfifle. A csecsemőjét táp­láló anya szánjon pihenésre és alvásra több időt a megszokottnál, tartson magától távol lehetőleg mindem izgalmat és tartózkodjék ©okát friss le­vegőn. Sokazor előfordul azonban, hogy a csecsemő valamely óiknál fogva nem nevelkedhetik anyja tején. Ilyenkor mesterséges táplálkozáshoz keU folyamodniumk. Itt tienmésizoteeein teljeeem az or­vos utasításához tartsuk magúinkat. A nagyváro- «ok csecsemővórkilimá intézmiényoi ba varnak rendisévé arra, hogy teljesem hiiigiénii/kusan é« a célnak megfelelőét) elk ésfliitott - tehéntejet ■ hozb^as. - kanak forgalomba. Sóikkal nebe®é/bb :'á :bélyzeit fa­lun vagy vidéken, ahol sajátmagumíkmAk (kell azt ©Ikéezi'tanüaík. Itt term-éijzetcöen tfaztas-ág ée1 ponitoeeág a főfeltétel, a mai ©tenifeáló apparátu- soik a<zomban ebben fa nagy sogntségünikme vannak. Ha a e&eic©eimő az anyateij meltstit pótlásra, swo- ruil, úgy hóromhónapos korától kemlve Ibiig dara, riizs vagy buizalfaztos tejes ételt ikapbaá. A negy-e- idik hónapban kezdhetjük a zöldiőtzatekked való etetését, természetesen minden esetiben szitán áttörve. Számbajöhotneflí: paraj, zöMbonsó, sár­garépa, burgoniya. ötobónemo-s komáiban adilnaituink imár gyümötesleveieet és pasaiTOziott gyiümölcsö- keit. úgymint narancslévét, aiimia-, köribe^, ba­rack- és banánkomp ótokat. A bétllióniapos baba már könnyű tésztanemükeit, piiökótát és loeikezet kaphat. Laeean áttérbietüink a fell&ujtakna és tizbó- napos korában szoktassuk rá a tetvesekre. Ezek (között elsősorban a húslevesre., melybe hiigan és puhára főzzük a darát, uitzskását, továbbá a zöM- eégliev-estre, meljrbe tojás eárgáját habanunk el. Alább méhány recept a baba étrendjéhez: Rizs vagy üfiztpép: 2 deíka rizs- vaigy búza­lisztet H liitor tojbem simára keverünk, csipet sót, cukrot, mogyorónyi vajat adunk hov.zá és folytonos keverés mellett péppé főzzük. Áttört rizspép. 1 evőkanál rozst leforrázunk Yk liiiter tejben, csipet 6óval lassan főzzük, miig tel­jesen szétfőtt. Ekkor szitán áttörjük é« újból feimeleigiitjü'k. Darapép. Yk liter forrásban lévő tejbe 1 evaka­rái búzadarát főzünk csípett sóval és cukorral Paszirozott zöldségek. Megmosott, megtiisziti- tott pairajt vagy kanotlbát, zökloorsót vagy burgo­nyát kevés vízzel csak addig főzünk, mig szitán áttörhetjük. Ekkor mogyorónyi vajjal elkeverjük és kevés tejjel felhígítjuk. Csipet sót, borsónál, kárpitnál csipet ouhrot teszünk hozzá. Paszirozott gyümölcsök. Héjas almát, kontót, sárgabarackot, őszibarackot felébe vágunk, páT csepp citromJievével, kevés vi®*3j és cukonml pu­hára pároljuk é« színtan áttörjük. Paszirozott paradicsom. A nyers paradicsomot szitán áttörjük, kevés eukor és vízzel elkeverjük és felforraljuk. Gyermekkeksz. 2-8 dkg. liszt, WYi deka cukor, 4. deka vaj, 1 egész tojás, egynyolead liter tejszín, 1 késhegynyi szódatókairbóna. Ebből• tésztát dü­hünk. Rövid' ideig piibéfrb&tjttk. Majd késfok-nyirfa kinyújtjuk, kék&z-szuiróval kiszúrjuk é« vtajazotf sütőlemezen világosra ©ütjük. — Vasárnapi divat levél — A bécsi, egjkor európai hirességiü freudenaui lóversenypólyá a megváltozott körülmények között fa megőrizte a régi, jóhanigzáau nevét. Az itt le­futott versenyek elsörendüek é« az évenkénti, jú­niusi ünnepi hetek programjába e«ő derbyverse- nyek mternacionális érteleniiben is kiváló társadal­mi és sport eseménynek számítanak. A derbyverse- nyeken egyibegyült hölgyek és a vezető divatházak részéről felvonultatott mán negálnék ruhái bemutat­ják az elegáns nyári divatot. Az idén ugyanez volt a helyzet. A pünkösdhétfő­jén lefuttatott derbyt elegáns közönség látogatta. A divatcégek nemcsak egyes mannequineket küldtek ki, de a szünetben egész divatrevüit rendeztek. Az érdekességét még azzal fokozták, hogy elismerő dí­jazásokat bűztek ki a legelegánsabb hölgyek toa­lettjeinek méltatására. Szóval a pünkösdhétfői derby valóban divateseménynek számított. Természetesen ez érdeklődés csak a szünet után fordult a megérdemelt mértékben a pompás ruhák felé. A verseny megkezdése előtt a közönség fi­gyelme a futamnak szólt. Fogadásokról, titkos tip- pekrö-1 suttogtak. Minden más érdekesség a háttér, be szorult erre a félórára, csak a „hányszorost hoz. hat/1 kérdése volt aktuális és fontos. A verseny meg indultával nőtt az érdeklődés. A já­ték láza elfogta még a tribünök előkelőbb közön- gégét fa. Mindenki felugrott, mozgott, izgatottan, ke­reste a megtett lovát és kézzel-lábba! biztatta. Csak a nagy futam lefutása után csitult le ismét a közönség. Amint a játék láza elmúlt, vele együtt a hangos izgalom is megszűnt. A jelenlevők ráesz­méltek orra, hogy ez a sportélmény egyben mon­dáin. társadalmi és divat-eseménynek számit. Csak a boldog nyertesek siettek a tolalizaitőr felé. A közönség többi része — köztük a vesztesek is, akik korrektül legyőzték csalódásukat — a tribü­nök előtti gyepen fel és alá sétáló hölgyek és fel­vonuló mannequiuek toalettjeinek megcsodálásához fogott. Itt valóban sok látnivaló akadt, mert eltekintve az ízlésesen összeállított divaitrevütől, ritkán volt ennyi szép és játöltözött nő a bécsi lóversenye­ken. A „Festwoche11 külföldijei közül még az egzó- tikus szépségeik is megjelentek. Törékeny japán nő­ket és sötét hindu asszonyokat lőhetett látni, akik a párisi nagy cégek modelljeibe öltöztek. A fér­fiak ünnepélyes, fekete öltözékének hátteréből kettős élénkséggel Léptek ki a hölgyek világos, szí­nes toalettjei. Mert, min miniden évben, az idei elegáns nyári ruhákat is világos alapú, élénkanintás anyagokból készítik. A derbym látott nagy nyári ruhák leg­többje lenge, élénk mintás anyagú volt. Egyszínű selyem é6 sötét taftnuhák csak kis számban szere­peltek. Az idei nyári divatra jellemzően, az úgynevezett „nagy nyári ruhák11 stilusa is átaiőiesedett. Az ed­dig divatos és versenyeken is előszeretettel viselt sima, kiesé sportszerű toalettek teljesen hiányoz­tak. A nőies irányzatú nyári divat a lóversenyeken, gardenpartikon vagy kisebb nyári ©Siti összejövete­leken viselhető nagy nyári ruhákat is átnőiesi- tette. Kezdve elsősorban a ruhák hosszán. A nyári elegáns viseletét reprezentáló divaireviin és a megjelent hölgyek toalettjei közölt sem akadt olyan, amely a bokánál érőnél rövidebb lett vol­na. A ruhák díszítése fa kimondottan nőies. Vezet a húzás, amely főleg a váll körül, az ujjakon és a csipőrészuél kap helyet. A lágyan omló, húzott anyagú ruhákban a nőies vonalaik a rendesnél is jobban érvényesülnek. A húzott ruháknál a ezi- metrikus minták formájában bedolgozott húzott részek is igen gyakoriak. Ezeket a bedolgozásokat a derékrészre, vagy a ruha két oldalára adják. A behúzott ujjaknál, az ismert húzott, puffos ujjakon kívül, a vóU alatt behúzott é« az ujjak külső köze­pén behúzott változatok fa divatosak. A húzás után. mint díszítés a plfaszé, harangeza- básu vagy behúzott fodordfazités a tegtöbbet sze­replő. Fodrokkal szegélyezik a kivágást, az ujja- kat vagy a pele-rin szélét. A ruha alját és sokszor — hosszában — a ruha oldalt varrásait fa. A virágdísz ütést fa előnyben részesítik. A nagy nyári ruhák közül igen sok készült koszorú alak­ban a kivágás köré varrott virágdísszel. A váll egyik oldalán vagy a kfa spicces hátkivágás alján elhelyezett, tarka nagy organdiccokor fa igen gya­kori. A harmónia kedvéért a virágdfazes ruhák legtöbbjénél az öv csattját is nagy, laza virágcso­kor pótolja. A díszítésnél nagy szerepet játszik az öv fa. A nagy nyári ruhákat csokorra költött s többnyire hosszan alácsütugő övvel készítik. Az övét, ha a ru­ha anyagából van, elütő anyagú, élénk szinü kel­mével bélelik alá. Különben a bársony, a sza.tin é« a lakkozott selyem a nagy nyári ruhákra alkal­mazott övék anyaga. A nagy nyári ruhák szabása — eltekiantve a hosszától — nem sokban különbözik az egysze­rűbb délutáni ruháktól. A felsőrészt kissé bluzo- san, a szoknyát pedig fokozatosan kiibővülően készítik. A virágos ruhákat kötényszerűen rádol­gozott, széles g lökni résszel díszítik. A ruhák kiegészítéseként, a ruha anyagából ké­szült, rövid pelerineket, a félhosszu, behúzott iáit palettókat és több rókából összeállított rókako-liért viselnek.- A deribyversenyen látott toaletteket egyenlő arányiban vagy pelerinuel vagy palettával vagy rókával kiegészítve viselték. A szinek közül a kék, a zöld és az élénk rózsa- szinárnyalatok szerepeltek a legtöbbet. Azonkívül a fekete-fehér és a fehér-sötétkék is. A divatképen, a derbyn szereplő ruhákból hat elegáns modellt mutatunk be. Kezdve a jobb szélső rajzzal, amely fehér alapon ceriz és fekete srinösezeállitásu imprimiéből készült ruhát visel. A ruhát a nyaíklban rózsaszín és fekete organdivi- rágok díszítik. A szoknyáját gömbölyűén rádolgo­zott harangié dór. Az öve fékét taftból van. Hason­lóan a puffos uijju, nyitott kabátkája is. A második, gyönyörű Petou-modell fehér-kék margarétáé selyemből készült. Érdekes a csapott válla és a váltakon alul behúzott ujjai. Az elejét szögletes behúzott bedolgozás és ékalaku gloknitü- zés díszíti. Az öve kék bársony. A harmadik modellt fa húzás élénkíti. Itt a vál­tak egyrésze és a szoknya közepe húzott. Az igen elegáns modell halványzöld alapon fehér és ró asaszin margarétái georgetteból készült. A negyedik modell fehér-világoskék pettyes anya­gú volt. A pelerinjét; kivágását fehéT georgett plisszé szegélyezte. Ebből készült a megkötött öve is. A szoknyája plisszé bedolgozással bővült. Nagyon elegáns volt az ötödik fehér-fekete virá­gos mouselm ruha fa. Érdekesen behúzott ragián- ujjak ée spiccesen rátiüzött gloknis fodor díszítet­ték. A hatodik rajz kevésbé díszes s így általában hordott nyári ruha céljaira is felhasználható mo­dellt ábrázol. A piros-fehér pettyes ruhát vállbán behúzás díszítette. Az ujjai puffoeak voltak. A szoknyarészt érdekes zeimohenezések szűkítették. RADVÁNYI MAGDA. 1 " ■ . • . ♦ • *1 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom