Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-15 / 137. (3689.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed' évre 76, havonta 26 Ke., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Egyes szám ára 1.2© Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és mszinszkóí magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská ilice 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, HL emelet • ® TELEFON: 3 0 3 - 1 1. • SÖRQÖNYCIM HÍRLAP. PRAHA. Egy világbirodalom keletkezése (sp) Prága, junius 14. Az újabb időben az európai nagyváro­sok kávéházaiban, Prágában is, gyönyö­rűen kiállított, színes füzetek jelentek meg a külföldi képeslapoknak szánt rámákban, finompapiru, angolnyelvü, három-négyszáz oldalas füzetek, melyek büszkén hordják toélynyomásu címlapjukon a felírást „Níp- pon“. A kávéházi közönség, ha nem is tud angolul, kíváncsian lapozza az elegáns folyóiratot, elnézegeti a sok száz képet, amelyből eléje bontakozik távolkelet cso­dálatos civilizációja és technikai tökéletes­sége, átböngészi a számoszlopokat, a sta­tisztikai grafikonokat, a sokatmondó gaz­dasági térképeket, s lehetetlen, hogy meg ne ragadja a nagyság, a hatalom, a céltu­datos szorgalom és a teremtő szívósság, amelyet a bemutatott eredmények tükröz­nek. Japán keze hosszú, propagandája cso­dálatos. Eljut e csendes középeurópai ká­véházakba s mosolygó egyszerűségével fel­tálalja az álmos polgárnak Nippon erejét, olyannyira, hogy az olvasó a bágyasztó ká­nikula légyzümmögéses csendjében is meg­borzad, ha rágondol. Nem akarunk arról szólni, amit e japán propagandakönyvek az anyaországról Ír­nak. Milliós városok, felhőkarcolók, óceán­járók, kohók, gyárak, áruházak, bányák bontakoznak elénk lélegzetvisszafojtó sűrű­ségben, munka és munka, a krízis ellenére felfelé szökő termelési statisztikák, a vilá­got behálózó s a fehérembert leverő keres­kedelmi organizációk, bankok, kórházak, is­kolák, villanytelepek, vízmüvek, tudomá­nyos intézetek, minden nagyban és tömeg­ben, színházak, sport, utak, telepek, rizs­földek, mintagazdaságok, katonák és kato­nák, uj gépek, csodák, alagutak, hatvágá- nyu vasutak, kikötők, repülőgéprajok. Hó- napról-hónapra újabb lépés előre, újabb óriásmüvek — és számok, melyek legalsó egységét mintha a millió alkotná. Moso­lyognunk kell, ha ezt a szörnyű technikai civilizációt összehasonlítjuk a szovjetorosz eredményekkel. Az orosz gyermekded nép, örülni tud a legkisebb gépjátékszernek, — de a gép tényleg nem jutott túl nála a já­ték, a dédelgetett csecsebecse, az imádott együgyű bálvány méretein : a nagy muszka gyerekek játszanak vele, mig leesik a gép és összetörik. — A japán füzetekben száz és száz kilométeres földalatti vasúthálózatról olvasunk (havonta tiz-tizenöt kilométer négyvágányu földalatti vasutat építenek Tokióban és Osakában), Moszkvában épí­tettek vagy tiz kilométert s azóta nem tud­nak betelni a gyönyörűségtől. Büszkén mu­togatják, mint a gyermek az üveggyöngyöt, s ha idegen államférfiu jön, sietnek boldog örömmel ráültetni a villamosukra s össze­vissza kocsikáztatják a város alatt, mert azt hiszik, számára is ugyanolyan élmény ez a víllamosozás, mint az oroszoknak. E napokban láttuk egy fényképen, ahogy Benes savanyúan mosolygó arccal ül a moszkvai földalattin, s kocsikázik, miköz­ben a vasút főparancsnoka maga vezeti da­gadó büszkeséggel a kocsit a hosszú, sötét alagutban. így mutogatják, igy büszkélked­nek az oroszok modern gépjátékszereikkel. Legközelebb, ha az angol király megláto­gatja Moszkvát, kénytelen lesz ejtőernyő­vel leugrani egy toronyról, mert szovjeték- nál most ez a főmulatság, a főbüszkeség és H technika haladása"1 ^ Az utolsó nyilatkozat Oroszországban Benes 1936 és 1937 kritikus évei után hosszú békét remél A csehszlovák külügyminiszter útban hazafelé - Bízik a Németországgal tófűt békében Moszkva, junius 14. Benes csehszlovák külügyminiszter csütörtökön Leningrádból visszaérkezett Moszkvába és Charkovon, Kieven át folytatta útját hazafelé, A kül­ügyminiszter junius 17-én érkezik vissza Prágába. A moszkvai elutazásnál Litvinov külügyi népbiztos, a külügyi népbizíosság magasrangu hivatalnokai, a diplomáciai testület tagjai és számos más előkelőség bú­csúzott el Benestől, akit Bohdan Pavlu moszkvai csehszlovák követ és felesége az orosz határig elkísér. Elutazása előtt Benes fogadta a sajtó képviselőit és a következő nyilatkozatot tette: — Oroszországi utazásom befejezése és megkoronázása politikai tevékenységem egyik hosszú korszakának. A nemzeti szo­cialisták hataLomrakerülése Németország­ban szükségessé tette, hogy a szovjetunió bekapcsolódjék az európai politikába, mert a német rezsimváltozás veszélyezteti az európai egyensúlyt. Gazdasági és politi­kai okok a háborús veszedelmet ma különö­sen aktuálissá teszik. Nemcsak általános európai, hanem úgyszólván egoista cseh­szlovák szempontból is hive vagyok a kol­lektív biztonsági rendszereknek. Az a kis állam, amelynek nagyhatalmakkal van dol­ga, föltétlenül érdekelve van ennek a rend­szernek létrejöttében. Amikor kitűnt, hogy a regionális keleti paktum teljes megvaló­sulása lehetetlenség, azonnal a részleges realizálás mellett foglaltam állást. A kol­lektív biztonság elérésének küzdelmében Csehszlovákia és Szovjetoroszország ér­dekei azonosak. Ezért mondhatom, hogy oroszországi utam elmúlt tizenhat-tizenhét éves politikám betetőzése. Meggyőződésem szerint a szovjetunió őszinte védelmezője a békének, mert szüksége van rá és tiszta bé­kepolitikát követ. Nem csoda tehát, ha ilyen körülmények között külpolitikánkat a szov­jettel való együttműködésre állítottuk be. Európa közepén élünk. Egyformán érint­kezésben állunk Nyugateurópával, Dél- keíeteurópával és Keleteurópával. Prága jó megfigyelő torony, ahonnét egyformán lát­ni, hogy mi történik Németországban, Fran­ciaországban, a Szovjetunióban, Olaszor­szágban, Lengyelországban, Ausztriában, a Balkánon, sőt Angliában is. A sárga ember nem gyermek, öreg, évezre­des, bölcs nép fia, a. technika nem játékszer ná­la, hanem a sárga szívósság diabolikus segéd­eszköze, amelyet kihasznál és megfékez, mint az öreg varázsló a szellemeket, Az előttünk fek­vő füzetből látjuk, mivé fejlesztette Japán az elmúlt három év alatt az elfoglalt Mandzsúriát. A félvad területen, ahol évtizedek óta fegyve­res hordák dúlták a városokat, a japán erő már­is mintaállamot teremtett. A világ legmoder­nebb áram vonalú mozdonyai Mulcden és Ch ar­góin között közlekednek; Charbmban busz felbő­—■ Tudom, hogy 1936 és 1937 döntő év lesz. Ha ezek az évek szerencsésen elmúl­nak, akkor az európai béke hosszú időre biztosítva van. Gyakran optimizmussal vá­dolnak, különösen hazámban, de én mégis remélem, hogy túlzott illúzió nélkül nézve az eseményeket, a kritikus évek, amelyeket különféle tárgyalások fognak kitölteni, több-kevesebb akadály legyőzése után mégis elmúlnak és sikerülni fog Németor­szággal tartós békét kötni. Ha ez más or­szágokkal is sikerül, kikerülhetjük a béke megsértését. Országom, ugyanúgy mint a kisantant többi országa, minden erőfeszí­tést el fog követni az európai béke védel­mére és fenntartására. Tokió aj birodalmai hódit A kínaiak Junias 25-ig kiürítik Hope tartományt A Japán csapatok rendszeresen megszállják a Peking- Ueiusiní vasútvonalat ■ ■ Előnyomulás Peking felé Tokió, iumus 14. A japán kvaníung-had- sereg parancsnokának rendeletére a japán csapatok rendszeresen megszállják a Peking- tiencsini vasútvonalat. A lakosság sehol nem tanúsít ellentállást A megszállás junius 23-ig befejeződik. Azokon a területeken, ame­lyeket a japán katonaság elfoglalt a kínai központi kormány szervezeteit, s a kuomin- tang intézményeit sorra föloszlatják, A kato­natisztek azzal indokolják meg eljárásukat, hogy a kuomintang-párt japánellenes propa­gandát folytat. Ezerhétszáz japán katona pénteken délben Csinvantaoba érkezett. Az északidnál japán helyőrségeket megerősítik. Tiencsin vidékén kétezernégyszáz katona állomásozik. A ve­gyes japán hadosztályt tizenhárom vonat hoz­ta a demilitarizált zónába. Nyolc vonat San- hajkvanban maradt és várja a parancsot, hogy elinduljon Délkina felé. A kínai tábornokok időközben folytatják Hope tartomány teljes kiürítését. Juszusun tábornok, akinek visszavonulását a japán ultimátum követelte, junius 25-ig csapataival együtt elhagyja a tartományt. A nankingi kormány erről értesítette a japán ható­ságokat. A pekingi japán katonai attasé a Reuter- ügynökség tudósítójának kijelentette, hogy a japán csapatok áthaladtak már Kupejkovon és elérték Mijuuát, azaz Peking közeiéig jutottak. A japánok útban Peking f@’i P e i p i n g, junius 14. Különvonatok az északkinai demilitarizált zónába hozták azt a japán hadosztályt, amely ott a rendet fenntart­ja. A vegyes japán hadosztályt erős tüzérség­gel egészítették ki. A japán katonák néhány mérfölddel a kínai faltól délre táboroznak és várják a parancsot, hogy Pekingbe vonuljanak. A japánok Csinvantaot még a mai nap folyamán megszállják. A tiencsini japán helyőrség elvonu­lását junius 18-ra halasztották annak ellenére, hogy a felváltó csapatok már megérkezteit a városba. Peking, junius 14. Pénteken reggel Peking fölött japán repülőgépek jelentek meg és órákig cirkáltak a levegőben. A gépek Dzsehol felől ér­keztek. karcoló épült, a vidéken ezer és ezer kilométer ut, hétszáz modern falu a japán telepeseknek, laktanyák és iskolák minden kis helyen, hatal­mas mintagazdaságok, hét kohó épült, kétszáz gyár, az ország huszonötmillió lakosát felru­házták, lajstromozták, munkához szoktatták. Az ifjúságot katonailag kiképezték, Mukdenböl Washingtont, Charbinból csaknem egymillió la­kosú ázsiai Newyorkot formáltak, angol és ja­pán cégekkel szerződést kötöttek az ország át­építésére, angol, amerikai, francia, lengyel pénz ömlik az országba boldogan, hogy végre vanl hely, ahol kellő biztonsággal befektethető a tétlen és bizalmatlan tőke, 1935-ben kétésfélszer annyi területet vetettek be, mint 1931-ben, a termés négyszerannyi lesz, a lakosság nyugod­tan dolgozik, s nem kinozzák többé a bandita- tábornokok, akik előbb évente négyszer vívtak polgárháborút és évente négyszer kergették a lakosságot az ország egyik végéről a másikra. A kolonizáció nagy munka-alapja készen áll. Róma tudta ily csodálatosan a maga kepére át-, idomítani a provinciákat, mint a sárga országo­kat most Japán* s Mandzsúria hamarosan ugyan­•* ... Vv' “.: Ma: Nagy rádió melléklet A % oldal ára Ké 1.20 jS§L JS& évf 737 szám 0 $3oml»af • 1935 junius 15

Next

/
Oldalképek
Tartalom