Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-15 / 137. (3689.) szám

2 1935 junius 15> szombat* olyan lelkes mentalitású japán ország lesz, mint lett 1920 körül a sokáig xenitenskedő Korea. Nem csoda, hogy az építő kolonizálás hire el­terjed az örökös polgárháborúk borzalmai közt élő szomszéd országokba, s mint ahogy a Fii- löp-szigetek, vagy akár Hátsó India vágyja a japán rendet, ugyanúgy óhajt pax japonicát Északkina is. A pekingiek behívták a japáno­kat, s a nankingi kormány nem ellenzi bevonu­lásukat, mert érzi, hogy az északkinai semleges zóna lakossága inkább csatlakozik Puji császár Mandzsúriájához, mint él a vérszopó bandita­tábornokok uralma alatt. A japán kolorrfzáció nem rabszolgákat akar, hanem uj sárga világ­birodalmat, amelynek minden lakosa egyforma jogú s egyformán lelkesedik az egységes sárga faj hegemóniájáért, mint hajdan lelkesedett a római hatalomért a latin világbirodalom vala­mennyi polgára. Irtózatos perspektívák nyílnak távolkeleten. A japán anyaországnak ma csaknem 70 millió lakosa van s évi ember feleslege egy millió em­ber. Korea 25, Mandzsúria 25 milliót jelent, s ez a szapora ötvenmillió a legértékesebb kínai faj­tához tartozik: a magastermetü, szívós, harcias, szorgalmas mandzsu-fajhoz, amely katonai és szervező erényeivel évszázadokig uralkodni tu­dott az elpuhult délkinaiak fölött. S most ismét három tartományra teszi kezét Japán: Sanzira, Hopera, Santungra. E terület 700.000 négyzet- kilométerén 76 millió ember él. A legterméke­nyebb, leggazdagabb kínai vidék, a legszorgal­masabb, egészséges népe, mely világéletében ro­konszenvezett a pánjapán gondolattal, s üzleti szellemével évtizedek óta óhajtotta a japán ren­det. A legjapanofilabb vidék lelki megnyerése nem lesz nehéz feladat. A boldog föld, amelyet a Huangho éltető hullámai öntöznek, könnyen beilleszkedik majd a japán világbirodalomba. S A kormánynyilatkozat és a meghatalmazási törvény a kormány előtt Julius végén is tart ülést a nemzetgyűlés! Prága, junius 14. A régi képviselőház elnök­sége junius 17-én, hétfőn 10 órakor tartja utol­só ülését, amelyen az uj képviselők klubjainak ideiglenes elhelyezésére vonatkozó intézkedé­seket hagyja jóvá s más jelentéktelen adminiszt­ratív intézkedést tesz. A végleges intézkedések természetesen az uj képviselőházi elnökség ha­táskörébe tartoznak. A Ceské Slovo szerint még mindig elintézet­len kérdés, hogy a Hlinka-párt kap-e képvisele­tet a parlamenti elnökségben. Az elnökség ösz- szetételében egyébként nagyobb változás nem várható, mindössze a nemzeti demokrata párt helyett a cseh iparospártnak juttatnak egy alel- nökséget. Az elnökség egyébként igy alakulna: Elnök Bradác (agrár), alelnökök: Markovié (szociáldemokrata), dr. Patejdl (nemzeti szo­cialista), Mlcoch (iparospárti), Taub (német szociáldemokrata). A cseh néppárt még nem ha­tározott, hogy kit küld az elnökségbe. Végül a Hlinka-párti alelnök kérdése is elintézetlen. Julius végén még egy plenáris ülés! Politikai körökben élénken tárgyalják a kér­dést, hogy julius végén tart-e a képviselőház és a szenátus még ülést. A házszabályok 5. pa­ragrafusa ugyanis azt mondja, hogy az alakuló ülésen a Ház ideiglenesen választja meg a funk­cionáriusokat, az elnököt, alelnököket, jegyző­ket és rendezőket s „a végleges választást az alakuló ülést követő ha Mandzsúria mellett odaszegődik Japánhoz a Csaharral s a mongol sivatagokkal kiegészített uj Északkinai ütközőállam, amelynek megszüle­tése jóformán hónapok kérdése, akkor az össze­függő uj világbirodalomnak nem 110, hanem 200 millió lakosa lesz már, évi 3 millió uj embersza­porulattal. Nagyobb, erősebb, centrálisabb s fő­leg egységesebb birodalom ez, mint a rengeteg fajra és tájra tagolt szovjetvilág, s lakosságában nagyobb sárga hóditó és hegemónia öntudat la­kozik, mint a legújabban teljesen védekezésre beállított szovjetleikekben, Oroszország régóta statikai erő, a kétszázmilliós japán birodalom dinamikus áramlás, amely nem egykönnyen áll egy tónap eltelte után tartják meg*** Ezt a szó szerint idézett intézkedést kétféle­képpen magyarázzák és pedig az egyik nézet szerint harminc nap múltán meg kell tartani a végleges választást, a másik nézet szerint csak hamarább nem tartható végleges választás, el­lenben megtartható később, például szeptem­berben, vagy esetleg októberben. A meghatalmazási törvény meghosszabbítása A cseh nemzeti szocialista párt szélesebbkörü elnöksége tegnap tartott ülésén egyebek között a meghatalmazási törvény hatálya meghosszab- bitásának kérdésével is foglalkozott. A párton belül az egyik irány a meghosszabbítással egyidejűleg a meghatal­mazás anyagi kiterjesztését is indítványozta. Hogy milyen terjedelemben s milyen értelem­ben, arról egyelőre nem kerültek hírek nyilvá­nosságra. A meghatalmazása törvény hatályának meg­hosszabbításáról szóló kormányjavaslat terve­zete a ma délután tartott minisztertanács ülésén a kormányprogram és az expozé mellett a leg­fontosabb napirendi pont volt. Beavatottak sze­rint a kormánypártok többsége a meghatalmazás! törvény egyszerű meghosszabbítása mellett van s a hatáskört megállapító rendelkezésen legfel­meg mai határainál. Bennünket, európaiakat egyelőre csupán tá­volról érintenek ezek az arányok. (Japán helyes pillanatot választott a hódításra: Európa nem szólhat bele az akcióba.) Legfeljebb a szégyen kínozhat, ha az uj világhatalom keletkezését fi­gyeljük, mert valahogy az európai kontinens az egyetlen, amely nem fejlődik Cudenhove-Kalergi zseniális meglátása alapján: míg a sárga világ- birodalom kristályosodik, az angol világbiroda­lom régen egységes, az orosz és az amerikai is — addig nálunk semmi sem történik, hogy ugyancsak egységgel és tömörüléssel feleljünk a távoli folyamatokra. jefcb egészen jelentéktelen stöláris változtatási eszközölnek. A kamarai központ Najman miniszternél A kereskedelmi és iparkamarák központjának küldöttsége dr. Trebíéky prágai kamarai elnök vezetésével ma délben kihallgatáson jelent meg Najmannál, az uj kereskedelemügyi miniszter-' nél. A küldöttség átnyújtotta a kamarai köz* pontnak a gazdasági élet föllenditése érdekében kidolgozott tervezetét s bejelentette, hogy azt valamennyi minisztériumhoz eljuttatják. Egyben kérte a küldöttség a kereskedelmi miniszter párt­fogását e terv életrehivása érdekében. A minisz­ter ezt megígérte. Kormányrendelet az egység- áruüzletek megrendszabályo- zására A kereskedelemügyi minisztériumhoz kö­zelálló körökből arról értesülünk, hogy a kor­mány rövidesen rendeletet ad ki a meghatal­mazási törvény alapján az egységáruüzletek megreindezabályozására. A rendelet cime ez 'lesz:. „Kormányrendelet a kisipar védelmére irányuló rendkívüli intézkedésekről. Elsősor­ban a zöldség- és gyümölcskereskedelmet, to­vábbá az élelmiezeirkereskedelmet akarják ki­zárni az egységáru-üzletek működési körébő1!. Elhalasztották a minisztertanácsot Prága,, junius 14. Parlamenti munkatár­sunk lapzártakor jelenti: A minisztertanács mára tervezett ülését hétfőre halasztották. Ehelyett ma csak a politikai miniszterek bizott­sága tartott értekezletet, amelyen véglegesen megszövegezték a nemzetgyűlés mindkét Há­zában felolvasandó kormány expozét. A politi­kai miniszterek ezen kívül beható tárgyaláso­kat folytatnak a meghatalmazási törvény meg­hosszabbításának kérdéséről, különösen arról, hogy a meghosszabbítással együtt eszközlendő módosítások terjedelme milyen legyen. A nem­zetgyűlés egyébként csakis a meghatalmazási törvény meghosszabbítását intézi el s nyomban szabadságra megy. A minisztertanács hétfői ülésén jóváhagyja a kedden beterjesztendő kormányexpozét — amennyiben ez egyáltalán szükséges lesz s ha nem volna elég a politikai miniszterek meg­állapodása és a meghatalmazási törvény novel­(H)| — Amint a szállodába értünk és elhelyezked­tünk, a bátyám telefonon felhívta a herceget és jelentette érkezésünket. A herceg azt felelte, hogy addig ne mozduljunk a szállodából, amíg nem küldi hozzánk emberét, az majd megmondja az időpontot, amikor Rob bácsi felkeresheti a herceget. Ez délelőtt tiz órakor volt és a herceg embere csak a tea idején érkezett. Képzelheti, milyen ideges volt a bátyám és mennyire dü­höngött, hogy a herceg ennyire megvárakoz­tatta abban az ócska hotelben. Többször is rá akart telefonálni és alig tudtam lebeszélni, hogy ne tegye ezt. — A herceg embere tehát a tea idején jött. Látta ezt az embert? — Igen, láttam és mondhatom, igen rossz be­nyomást tett rám. Volt valami démonikus vonás a szemében, valami visszataszitó és sima, csúszó­mászó modorában. Azzal az üzenettel jött, hogy a herceg szívesen látja nagybátyámat lunchre, esti hét órára. A bátyám tehát felöltözött és el is ment a lunchre. Azóta nem láttam. — Értem. Most már csak azt mondja meg, észrevett-e a bátyján valami rendkívülit, szo­katlant, amikor a herceghez készülődött? — Igen, szokatlanul ideges volt, például az egyik kézelő gombját sehogyan sem tudta be­kacsolni és a lazulli-kő többször a földre hullott. Kérdeztem is tőle, miért olyan ideges, mi tör­tént, mi bántja, de nem felelt. Hanem, mielőtt elment, nagyon komolyan szólt hozzám: Ade- laide, az ember soh'sem tudhatja, hogy ml törté­nik vele. London roppant nagy és a londoni éj­szakának sok titka .van. Tizenegyig várj rám a, % szállodában. Ha akkorra nem jövök meg, keresd fel a Scotland Yardot és add át ezt a kis cédu­lát! Egyenesen a Yard főnökével beszélj!" Bürke izgatottan pattant fel székéről: — A bátyja valami cédulát bízott önre? Meg­van az? — Igen, A radiogram másolata volt, amit a Vörös tengerről a herceghez intézett. ■— Magánál van? A leány kézitáskájába nyúlt. Rövid ideig ku­tatott annak rekeszeiben, majd egy elgyürődött, kétes tisztaságú papírdarabot húzott elő. — Ez az! Majd rémült szemmel nézett Burkera. — Gondolja, hogy a bátyámnak valami baja történt? — Nem, nem, — felelte sietve Bürke, miköz­ben a papírlapot az asztalra helyezte és kisimí­totta. Tiz értelmetlen szót olvasott el rajta. — Siffrirozva van, de könnyen megfejthetjük, ha a Code a kezünkbe kerül. Megengedi kérem, hocvezt a papírlapot magamhoz vegyem? Ná­lam nagyobb biztonságban van, mint önnél és nagy hasznunkra lehet! A leány beleegyezőleg bólintott, mire Bürke a papírlapot gondosan összehajtogatta és tár­cájába rejtette. — Maga tehát türelmesen várta a bátyját ti­zenegyig? — Igen, tizenegyre feltétlenül otthon akart lenni, hiszen fél tizenkettőre találkát is adott a hotelben egy régi barátjának. — Ki az a régi barát? — Smith kapitány, akivel együtt szolgált a Cunard-hajón, mielőt a herceg szolgálatába lé­pett. A kapitány meg is jptt téL&zemkettő előtt* de a bátyám még mindig nem érkezett meg. Én már nyugtalan voltam és közöltem aggodalmai­mat a kapitánnyal. De az nyugodt ember volt, mint minden tengerész és csak mosolygott az ag­godalmaimon. „Ugyan, mi egyéb baja történhe­tett a bácsijának, minthogy igen jól érzi magát a hercegnél és talán kelleténél jobban felöntött a garatra?" De azért telefonáltam a herceg pa­lotájába. A telefonhívásra azonban senki sem jelentkezett, pedig megpróbáltam vagy három­szor is. Smith kapitány erre bosszúsan magamra hagyott és azt üzente a bácsinak, hogy ha más­kor éjszakának idején randevúra hívja, pontosan legyen ott, mert ő bizony még egy szép asszony­ra sem várakozik negyedóránál tovább. A ka­pitány távozása után egyre idegesebb lettem és hirtelen elhatározással otthagytam a szállodát. A Yardra siettem, hogy a főnökkel beszéljek és átadjam neki bátyám üzenetét, meg a rádió- gramot. A főnököt azonban nem találtam. Erre újból taxiba ültem és elhajtattam a Pinton-street- re, a herceg palotája elé. Csöngettem és a palota kapuja megnyílt. Ugyanaz az ember nyitott aj­tót, akit délután a herceg követségbe küldött bátyámhoz. Kérdezte, hogy ki vagyok és mit kí­vánok? Megmondtam, hogy Crawford kapitány hiugá vagyok és a bátyámért jöttem, aki itt van a hercegnél vacsorán. Ekkor már a herceg is lenn volt a hallban és csodálkozva hallotta sza­vaimat. — A bátyja még nem tért vissza? — kérdez­te. Amikor azt feleltem, hogy fél tizenkettőig hiába vártam rá a Kalkuttában, megcsóválta fe­jét. „ Pedig tőlem tíz órakor távozott azzal, hogy egyenesen hazatér. Bizonyára elcsavargott kissé a londoni éjszakában. Sokáig volt a tengeren és élni akar az első londoni éjszaka Örömeivel." Meg akart nyugtatni, de az a környezet, a her­ceg titokzatos alakja, az ellenszenves férfi, aki mellette állt, a csendes, nagy palota mind fokoz­ták rémületemet. „Menjen nyugodtan haza, gyér-1 mekem, — mondta a herceg, — és a bátyját már bizonyára otthon fogfa találni." Én visszarohan­tam a szállodába, a bátyám nem volt otthon. Újból felhivtam a Yardot, ott megmondták Sir Alfréd üzenetéit, hogy a délelőtt folyamán ke­ressem, De éa nekem nincs megnyugvásom* $1 délelőttig. sok minden történhetik. Megmondták a főnök lakásának címét és igy kerültem ide.... — Jól tette, hogy idejött, Adelaide. Azonnal intézkedünk. Először is a szállodába hajtunk és kivesszük bátyjának csomagjából a Code-ot, aztán megfejtjük a radiogrammot, mert ennek nagy szerepe van az ügyben. Akikor meglátjuk, mit kell tennünk. — Gondolja, hogy a bátyámat valami veszély fenyegeti? — Gondolom, hogy mindenre el kell készülj nünk, de nem szabad elvesztenünk a bátorsá­gunkat. A leány hangos sikollyal dőlt hátra székében. Bürke hozzáugrott és vizes kendővel dörzsölget- te halántékát. A leány csakhamar magához tért. •—■ Menjünk, —. rebegte elhaló hangon. X. FEJEZET. Mister Pullart felébresztik. Hajnali fél négy óra volt, amikor Bürke au­tója nekiiramodott a Shaftesbury Avenuenek Pímlico irányában. A köd újból sűrűsödni kez­dett, de Bürke kapitány úgy ismerte az éjjeli Londont, mint a tenyerét és el tudta volna ve­zetni engedelmes kocsiját bezárt szemmel is. Nem is tartott tiz percnél tovább ez az ut, mig a Kalkutta Hotelig érkeztek. A háromemeletes épület keskeny frontjával két hatalmas bérpalota közé volt beékelve. Szé­les forgóajtóján kívül külsején semmi sem árulta el a szállodát, még csak megvilágított cégtábla sem volt á bejárat felett. Igazán harmadrendű zughotél volt ez, nem nagy bizalmat ébresztett külsejével á belépőben. Gyér világosság pislo­gott az előcsarnokban, ahol pultja mögött bó­biskolt a portás. Bürke hangja riasztotta fel a szendergéséből. — Adja ide a második emelet 69-es számú szobájának a kulcsát. A hölgy be akar jutni a szobájába. Az álmából felriasztott ember értelmetlenül makogott. A kulcsot. .. második emelet 69? . . . De hiszen a lakó otthon van, a kulcs fenn van nál* Bürke, türelmetlenül szakította félbe. (Folytatása következik.,}] M lffiSHEfeHAl.ÁSS’ *S Ük sws Vr ' -i'í saP tóid ftfcOt tssggpp BUHUiYI Ü16INYE

Next

/
Oldalképek
Tartalom