Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-13 / 135. (3687.) szám

MaHKépe^meUéftdet % a 16 oldal k* 1.20 135. (3687) szám <? CSfitAftdk • 1935 junius 13 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A sziovenszkói és raszinszkői magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága n„ Panská alléé 12, H. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská nllce 12, HL emelet • • TELEFON: 303-1 1. •• 8ÜRGÖNYCIM HÍRLAP, P R A N A. Egy elmarad! koafereatía mariájára (sp) Prága, junius 12. Április-májusban Európa nagy optimiz­mussal várta a középeurópai kibontakozást, s a stresai konferencia után úgy látszott, hogy az érdekelt hatalmak Rómában ha­marosan megtalálják a közös platformot a dunai problémák megoldására. A nagy és döntő római konferenciának már időpontja is ismeretes volt: junius 12-én ültek volna össze a hatalmak képviselői, hogy az osz­trák függetlenség garantálásával, a kölcsö­nös szerződések megkötésével békét teremt­senek a dunai térben. Az idő eljött, —• de a konferenciából nem lett semmi. Egy elő- értekezlet Velencében, Jeftics meg nem va­lósult olaszországi útiterve, csendes diplo­máciai tárgyalások, ennyi az egész, ami a várva-várt eseményből bekövetkezett. Ma már időpont sincs, ,.elhalasztás” sincs, ma már nem beszélnek római konferenciáról, mintha soha a terve sem merült volna föl. Mi okozta, hogy a középeurópai stabili­tás helyreállításának legkomolyabb kísér­lete jóformán hetek alatt zsákuccába futott s az érdekeltek mély hallgatása közben le­került a napirendről ? Mi okozta, hogy a középeurópai gazdasági és politikai rendet­lenség, amely nagymértékben növeli az ál­talános európai bizonytalanságot, ismét csak megmaradt és vadon tovább burján­zik ? Mi okozta, hogy a középeurópai em­ber sorsáról újra megfeledkeztek, a kisebb­ségi kérdést nem rendezték, a gazdasági anarchiát meghagyták s nem veszik tudo­másul a veszélyt, amit például az osztrák kérdés rendezetlensége magában rejt. —■ Távoli dolgokon, Abesszínián múlott az újabb középeurópai kudarc. A nagy össze­függések, amelyek ma a világpolitikát meg­határozzák, ismét belejátszottak a látszólag lokális ügy rendezésébe. A tervezett római konferenciának két előfeltétele volt. Az egyik az, hogy Olaszország hatalmának és befolyásának teljes súlyával kezébe vegye a középeurópai probléma rendezését és el­határozza, hogy saját érdekében végérvé­nyesen tisztázza az ottani helyzetet. A má­sik az, hogy Olaszország s a többi nyugati nagyhatalom között teljes összhang ural­kodjék a rendezés idejében, s a három stre­sai kormány mindig egyöntetűen lépjen föl. Áprilisban úgy látszott, hogy az előfelté­telek teljesedtek. Olaszország sokban köze­ledett a francia és az angol felfogáshoz, s teljes befolyását latba vetette dunai ba­rátainál, hogy őket is megnyerje az uj ter­veknek. A római kormány titokban azt re­mélte, hogy engedékenysége fejében a ha­talmaktól szabad kezet kap Abesszíniában. Amikor a májusi népszövetségi tanácsülé­sen Franciaország és Anglia szembehelyez­kedett az olaszok keletafrikai terveivel s Mussolini kénytelen volt meghátrálni, Róma elkedvetlenedve nyomban désinteres- sement-t jelentett be Középeurópában. Nem sürgős többé az ügy. Nem óhajt Jefticcsel tárgyalni. S ha Németország veszedelmes Ausztria szempontjából, Róma majd köz­vetlen Berlinnel tárgyalva találja meg az ideiglenes platformot a csatlakozás elkerü­lésére. (S Berlin Hassel római nagykövete révén igyekszik kihasználni a helyzetet s az osztrák kérdésben tett komoly kon­cessziókkal lehetővé tenni Olaszországnak a nyugati hatalmaktól való elorientálódást.) Rómának ma egyetlen kiváíjsága van : ha­marosan ideiglenes megoldási kierőszakolni Béke Délamerfkában Elintézték a Glaco-konfliktust - Bolívia és Paraguay fegyverszünetet kötött Buenos Aires, juniius 12. A Graiid Chaco vitában érdekelt hatalmak képviselői tegnap késő éjszakáig zárt ajtók mögött tár­gyaltak. A helyi időszámítás szerint 2 óra 15 perekor éjjel sikerült teljes megegyezést tereuiteni, úgyhogy Bolívia és Paraguay kö­rött a fegyverszünetet szerdán délben tizen­két órakor aláírták. Az ellenségeskedést 48 órával az aláírás után szüntetik be. Ami­kor a nagyjelentőségű ülés véget ért, Bolí­via és Paraguay külügyminiszterei kezet nyújtottak egymásnak és ,öx$k békét: fogadtak* Sikeresen haladnak előre a német-angol flottatárgyalások Rftbentrop újabb engedményei - Növekvő német-angol barátság Londont junius 12. A Daily Héráid értesü­lése szerint Nagybritánnia a német tengerészeti követelésekkel kapcsolatban négy feltételt állí­tott föl: 1. A német haditengerészetnek juttatott ton­natartalmat nem egységesen állapítja meg, ha­nem az egyes haj ókategóriákban az angol tenge­részet ugyanilyen hajókategóriájának 35 százalé­kát építheti. 2. A német hajók építése több évre terjed, ami azt jelenti, hogy a német birodalom nem fog egy­szerre csupa vadonatúj hadihajóval rendelkezni, míg az angol hadihajók nagy része öreg lesz. 3. A szerződést Franciaország, Olaszország, az Amerikai Unió és Japán elfogadja. 4. Meg kell találni a formulát, amelynek alap­ján az uj szerződés összeegyeztethető a verseil- lesi békeszerződéssel, P á r i s, junius 12. A francia sajtó érdeklődés­sel figyeli az angol-német flottatárgyalásokat. Az Ouvre szerint Ribbentrop, aki a Hitlerrel foly­tatott berchtesgadeni megbeszélés után szerdán visszaérkezik Londonba, fontos engedményeket hoz magával. Az angol tengerészetügyi hivatal nem tulajdonit túl nagy jelentőséget a Németor­szággal való tárgyalásoknak, de a közvélemény a dunai térben, hogy teljes erejét —< a ka­tonait és a diplomáciait egyaránt —- az abessziniai problémára összpontosíthassa. Ezért sürgősen meg akar állapodni Német­országgal bizonyos átmenetileg hasznos konzultatív paktumokban, s római cécók nélkül egyelőre kivonulni a középeurópai érdekszférából, mert Abesszínia lassan- lassan az olasz politika tengelyévé válik. Minél nehezebb dió lett belőle, annál in­kább presztízskérdés, amely az olasz becsü­let ügye, —< s talán az eddig mindig dia­dalmaskodni tudó mussolinizmus legdön­tőbb erőpróbája, amelytől a rezsim sorsa függ. Ha a beléfektetett óriási pénz, lelke­sedés, munka, emberanyag, idő- és energia- fecsérlés után kudarccal végződik s a fél­milliós olasz hadseregnek szégyenszem ne ki kell vonulni Keletafrikából, az olasz pol­gár orrfintorgatva fog beszélni a dúcéról és szerencsétlen kezdeményezéseiről, de ha az erők teljes összpontosításával sikerül el­nyerni a nagy afrikai birodalmat, a fasizmus hatalmas és reális eredménnyel tud kedves­kedni híveinek. Mussolini tehát nem engedhet Afrikában, in­kább hagyja Középeurópát. A helyzet Abesszí­niában úgysem érett még a konfliktus kitörésé­előtt a konferencia igen népszerű. Ez a népsze­rűség tükröződik a walesi herceg egyik legutób­bi beszédében is, amikor a herceg kijelentette, hogy Anglia a közeljövőben brit frontkatonákat küld Berlinbe, henry a régi harcosok kölcsönösen megismerjek egymást. Az angol-német rokon- szenv napról-napra nö. A német delegátusok ál­lítólag minden áron eredményt akarnak elérni a londoni konferencián és hajlandók nagy kedvez­ményeket tenni Angliának. Az angol-német elvi megegyezés után Fran­ciaországé a felszólalás joga, mert Franciaország 1930-ban Olaszországgal való konfliktusa miatt nem irta alá a német flotta paritására vonatkozó megállapodásokat. Az Echo de Paris szerint az angol kormány állandóan tájékoztatja a francia kormányt a tárgyalások eddigi menetéről és a csütörtöki francia minisztertanács foglalkozóit is a londoni konferenciával. A vélsz! herceg baráti szavai a Rémetek felé London, junius 12. A „British Légion" an­gol frontharcos szervezet nagygyűlésén a velszi herceg is felszólalt, aki többek között a követke­zőket mondotta: re, s meg kell hagyni, hogy a duce gyarmati ta­nácsadói nagy hozzáértéssel dolgoznak. Köny- nyen súlyos katonai kudarccal végződhetett vol­na az expedíció, ha gyakorlatlan, a klímát meg nem szokott, kellő előkészületeket el nem vég­zett hadsereg tör be Abesszíniába a harag első fellobanásának idején a legkedvőzetlenebb év­szakban. Mussolini bölcsebb: előbb egy évig utakat épit, terepet tanulmányoz, tapasztalato­kat gyűjt, s főleg hozzászoktatja olasz katonáit a kegyetlen tropikus kiimához, ami aránylag könnyen megy, mert a délolasz ember természe­te csaknem azonos az afrikai ember természeté­vel. Abesszínia határain most lázas munka fo­lyik, nehogy konfliktus esetén meglepetés ér­hesse az olaszokat. Hosszú hónapokig tartó elő- gyakorlat után a félmilliós sereg megszokta a terepet, ellátásáról gondoskodva van, s megin­dulhat az akció. De addig likvidálni kell a mel­lékproblémákat. Ugyanez áll az abessziniai bevonulás diplo­máciai előkészítésére is. Az első roham nem si­került: a francia barátság, a jugoszláv kibékülés, a kisantanthoz való közeledés ellenére a nagy­hatalmak nem egyeztek bele Abesszínia elfogla­lásába. Különösen Anglia maradt hajthatatlan, nem csoda, ha az olasz lapok támadása, Edén ingerült válasza és Mussolini visszadörgése után **— Amikor legutóbb a British LegSon elnökiével beszélgettem, felvetette azt a kérdést, amely előttem Is fel­merült már, nem kdlene-e meglátogatniok az angol frontharcosoknak a német frontharcos­egyesületet Nézetem szerint nincs testület, vagy szervezet amely alkalmasabb volna arra, hogy a németeknek baráti jobbot nyújtson, mint a volt frontharcosok, akik a háborúban a németek ellen küzdöttek és akik most mindezt elfelejtették. Neurath német külügyminiszter lemond és Rómába megy nagykövetnek! Pár is, junius 12. A Havas ügynökség ber­lini munkatársa szerint Neurath német külügy­miniszter hamarosan megválik állásától és Ró­mába megy nagykövetnek. Mint ismeretes, Neu­rath hosszabb ideig képviselte már Németorszá­got az olasz fővárosban. Hassel jelenlegi római, német nagykövetet Párisba neveznék ki nagykö­vetnek. az angol-olasz viszony lényegesen lehűlt s le- hütötte a többi uj olasz barátságot is. Róma ezek után nem hajlandó Páris kedvében járni, s feleslegesnek tartja a középeurópai konferen­ciát, mert ami olasz szempontból az psztrák ügy­ben veszedelmes, azt ideiglenesen közvetlenül is el tudja intézni Németországgal. Katonai előkészületei miatt különben sem ér rá, hogy hó­napokig elpepecseljen a dunai ügyekkel. Junius elején tehát a tervezett római konferencia két előfeltételének egyike sem létezett: sem az, hogy Olaszország minden erejével a középeurópai nagy rendezés végérvényes megvalósítására tö­rekedett volna, sem az, hogy Olaszország és a nyugati nagyhatalmak barátsága és összhangja lehetővé tette volna a közös föllépést a siker egyetlen biztosítóját. Az előkészületek félbe­maradtak, a konferenciát lefújták! Olaszország a dunai kérdésben megelégszik az ideiglenes rendezéssel, amit külön végez el főpartnerével* Németországgal, s azután teljes gőzzel hozzálát Abesszíniáihoz. Az uj barátságok nem nőttek meg, mert a népszövetségi tanács májusi ülés­szaka után minden holtpontra jutott, s nem le­hetetlen, hogy megkezdődik a metamorphosis regressiva, amennyiben Róma középeurópai po­litikájában ugyanoda tér vissza, ahol két év elöttt állt

Next

/
Oldalképek
Tartalom