Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-13 / 135. (3687.) szám

2 1935 junius 13, csütörtök. Ma—ma—B—8a—n—————i—mcmkmi Junius 18-án alakul meg a nemzetgyűlés mindkét háza Ugyanakkor terjeszti be a miniszterelnök a kormány programját ■ ■ A miniszter­tanács pénteken tartja első munkaülését Prága, junius 12. A köztársasági elnök a nemzetgyűlés mindkét házának alakuló ülését junius 18-ára tűzte ki Ennek megfelelően a miniszterelnök a képvi- seiöház, illetve a szenátus házszabályai 5. para­grafusának intézkedése szerint a képviselőház alakuló ülését junius 18. kedd 11 órára a prágai Rudolfinumba, a szenátus alakuló ülését ugyan­az nap 15 órájára a szenátus épületébe hívta össze. A junius 18-1 ülésen az uj képviselők, illetve szenátorok a miniszterelnök kezébe leteszik a fogadalmat, majd megválasztják az uj elnöksé­get. A lapok egyértelmű jelentése szerint bizo­nyosra vehető, hogy az uj házelnök Bradác, az uj szenátusi elnök dr. Soukup lesz. Az elnök megválasztása után a miniszterelnök teszi le a fogadalmat az uj házelnök kezébe. Végül a ház megválasztja a költségvetési, kezdeményező és mentelmi bizottságok tagjait. A „Lidové Noviny“ értesülése szerint az ala­kuló ülés után egy órás szünet következik, majd újabb ülésen a miniszterelnök felolvassa a kor­mányprogramot. Ugyanígy történik délután a szenátusban. A kormányexpozét vita követi, amely a kép­viselőháziján és a szenátusban is igénybeveszi junius 19-ét, 21-ét és esetleg 22-ét, szombatot is. Junius 20-án, Űrnapján a képviselőház és a par­lament ülést nem tart. E hét folyamán a szakminiszterek bizottságai tartanak értekezleteket, melyeknek legfőbb tárgya a kormányexpozé összeállítása. A „Li­dové Noviny“ jelentése szerint a politikai kér­dések közül legfontosabb lesz a német kisebb­ség ügyében teendő intézkedés. Az „A-Zet“ sze­rint a minisztertanács pénteken délután tartja első munkaülését. A képviselőházi elnökség kérdésében a „Li­dové Noviny“ úgy tudja, hogy az alelnökök számát növelni nem fogják s hogy az ellenzéki pártok közül a szlovák néppárt kap egy alelnö­ki helyet. Stivint kibuktatták a házelnökségből Prága, junius 12. A cseh szociáldemokrata A szlovák néppárt hiivaibailoe lapja, a Slovák június 7-iiki számában „No és mi legyen a magya­rokkal ?“ eim alatt figyelőimre méltó vezércikket közöl. A cikik egyes részei miatt- az államügyész­ség a lapot elkobozta. Az elkobzott részek elha­gyásával a vezércikk szószerinti fordítását alább közöljük: — A legutóbbi választásokból két tanulságunk van állami életünk alapjait illetően. Az egyik az, bogy a cseh ember mentalitásával nem alkalmas a német embernek az együttműködésre való meg­nyerésére, bármilyen kedvezményeket is nyújta­na neki. (25 sor törölve.) Ami nem sikerült a cse­heknek a németekkel, nem sikerült az úgyneve­zett csehszlovákoknak a magyarokkal sem. Em­lékszünk miég Hodía gesztusára a választások előtt nyolc nappal, amikor Pozsonyiban a ma­gyarok ezétmorzsiolásáJt ígérte. M'ég nagyon rövid az idő, hogy elfelejtettük volna Dórer szavait, aki azt hirdette, hogy az ő internacdonális pártja szilárd gyökeret ereszt a magyarok közé. A vá­lasztás óta kiét hét miulit el s nyugodtan megálla- pithatjuk, hogy miiként a cselbek jártak a néme­tekkel, ugyanígy jártak a csehszlovákok a ma­gyarokkal A magyar pártok nem mennek meg­gyengültén a parlamentbe a a rosszindulat kár­örömmel állapíthatná meg, hogy az eddigi kilenc képviselőjükhöz a magyarok az agrárpártban még Csömört kapták, vagyis Hodáa érdemeképpen a nap, csütörtökön tartanak elsőizben klubülést parlamenti talajon. A szociáldemokrata klubban bekövetkezett je­lentős változás abban áll, hogy a klub elnökéül elsőizben választották dr. Meissner vök népjó­léti minisztert. Beavatottak úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a szociáldemokrata párt parla­menti delegációjában bekövetkezett változások a pártpolitika radikális módosítását is jelentik. A minisztertanács munka­programja A pénteken tartandó minisztertanács kapcsán az agrár Prazsky Vecer azt jelenti, hogy ezen a minisztertanácson hagyják jóvá egyrészt a kormány munkaprogramját, másrészt a parla­mentben beterjesztendő kormányexpozét. Az ex­pozé kiterjed a bel- és külpolitikai kérdésekre is és különösen behatóan foglalkozik a gazda­sági és pénzügyi tervekkel. A kormány ugyanis számos gazdasági és pénzügyi javaslattal szán­dékszik az uj nemzetgyűlés elé állani. A lap ama nézetének ad kifejezést, hogy az olcsó hitelről való gondoskodás nélkül a magángazdasági élet fel nem lendíthető s ezért a kormánynak első­sorban ebben az irányban kell dogoznia. magyar képviselet megerősödik, nem is említve Stundát, aki a multiban szintén magyarként lé­pett fel és így is .szerzett mandátumot. Ugyanez vonatkozik Dérer zsidó .magyarjára, Sdliulcz Ig- nácra. Ez a körülmény a mi csehszlovák állás­pontunk szempontjából nagyon megfontol óra mél­tó. Annak a ténynek a megállapitáea, hogy a ma­gyarokat nem sikerült megszerezni korrupciós po­litikával, kell hogy egyidejűleg gondolkodásra késztessen, hogy a magyar kisebbség kétségtelen erejét miképpen lehetne befogni az államalkotó munkába, főleg azonban a ezlovenszikói egészért. Amikor a cseh- és morvaországi németek kor­mányban voltak, ez nemcsak a németeknek, ha­nem a cseheknek is előnyt jelentett, amennyiben mindaz, amit kaptak, elsősorban a szlovákok sé­relmére és Csehország összes lakosa javára ada­tott. A csehek ezt jól tudták és azért viselkednek olyan furcsán a szlovákokkal sziemben. A másik oldalon Hodza ama politikája, bogy Prágával csak az ő személyén keresztül lehet beszélni, e po- iliti'kus-nt nyaktörő részének kezdete, aki jobb sorsot is érdemelne, ha nem vezetné mérhetetlen nagyravágyás, amely már annyira fokozódott, 'hogy §zlovenszkó eocrsa neki emellett már he­któba. Hodza sánszai ma már nem olyanok, mint egykor voltak. Ha Prágának csak egy kis poli­tikai érzéke van, úgy tudni kell, hogy Hodza mostani politikai szereplése görcsös rángatózás az eljövendő bukás előtt. Ezért van az, hogy nem enged és vérig sértegeti a győztes konkürrenst, hogy a nyilvánoseág előtt még egyszer ragyog­hasson. Nos, semmi sem terméezehesebíb, mint hogy gzlovenszkó nyugodtan bevárja az idők teljét, hogy feikéezülfheseeo a hodá-a-déreri ma- cthiaveliizmussal való leszámolásra. És el kell ké­szülnie a leszámolásra, hogy abból az államnak a lelhető legnagyobb haszna legyen. A nemsiikerült cseh-nómet egységgel szemben itt áll a lehetősége Szlovenszkó politikai blokkja kialákitásának, va­lamennyi csoportból, amely Szlovemszkó gazda­sági megmentésére tevékeny munkában résztven- ni 'kész, amely biztosítani akarja ama lakosok egzisztenciális lehetőségeit, akiknek nálunk el­sősorban van jogigényük az érvényesülésre. Igaz, bogy ez csakis a nemzeti és felekezeti jogok köl­csönös respektálásával valósítható meg. Más szempontok itt nem jönnek figyelembe. Hiszen az ilyen ezlovenszkói politikai szövetség veze­tése annyira túlnyomóan szlovák kézben volna, hogy a megbízhatóság kérdésében támasztott ag­gályok mind összetörnének. Ne felejtsük azt a kö­rülményt sem, hogy a választások urtán Bemos miniszter lapja állapította meg, hogy Szloven- szkón nincs többé magyar veszedelem. Fontos ezt megemlíteni, hogy egyes uraknak, akiknek legnagyobb gondjuk saját pozícióik erősítése, ne jusson eszükbe a magyarómsággal vádaskodni s azzal ijesztgetni a prágai politikád tényezőket, — vagy hogy ne törekedjenek gátat emelni „állami érdemekből" a minél nagyobb, kompakt szlovén- szik ói egységnek az egé6z állami politika keretem belül való kialakulása útjába. (A cikk utolsó 35 sorát ás törölte az államügyészség.) A Normandie megjavította saját rekordját Páris, junius 12. A Normandie, a világ legnagyobb hajója, csütörtökön reggel öt órakor érkezett vissza Franciaországba első amerikai útjáról. A visszafelé vezető utat Newyorkból Le Havre-ba a hajó négy nap 3 óra és 28 perc alatt tette meg, azaz órán- kinti 30.31 csomó átlagos sebességet ért eL Ezzel a francia hajó megdöntötte saját re* kordját, amelyet első amerikai utjával álli* tott föl. — Negyven év előtt érettségizett pozsonyi iskolatársak, találkozója. Felkérik az 1894/96- ben Pozsonyban a volt kir. katolikus főgim­náziumban érettségizett iskolatársakat, hogy a folyó évi junius 29.—30-án Pozsonyban terve­zett negyvenéves találkozó előkészítése érdé-, kében 'címüket azonnal közöljék Tocsfousz Jó­zsef ny. városi tisztviselővel Bratislava- Poz6ony, Vazov-uoca 1. 5ÍI A KODHAIÁSZ AIEX ARBIPP BUNUGYI REGÍNYE (12) — Csak természetes, Bobbykám, parancsolj velem, miben lehetek a szolgálatodra? —- Arthur, borzalmas dolgok történtek ma éj­szaka és most az a helyzet, hogy igen nagy ve­szélyben forgok. Életveszedelemben. Gondolha­tod, hogy milyen nagy baj lehet, ha egyedül nem tudok megbirkózni vele és rád van szükségem. — Megijesztesz, Bobby. Mi az a nagy baj? —» Azt telefonon elbeszélni nem lehet és már nincs is idő. Nagyon gyorsan kell cselekednünk. Ülj azonnal a kocsidra és vágtass hozzám. — Kérlek,... kérlek, ... de mégis,... a nász- éjszakám ... Daisy szégyenlősen húzta a paplanét fel a homlokáig. — Daisy nem fog megharagudni, ha megmon­dod neki, miről van szó. Pár percen belül itt légy. Arthur Skelmerton letette a kagylót és kér­dően nézett Daisyre. •— Mi a baj, darling? — Bobby életveszedelemben van és segítsé­gül hiv... Daisy felsikoltott. — Te is életveszedelembe rohansz, dariing. . . Vigyázz magadra! Arthur Skelmerton gyöngéden csókolta meg felesége homlokát. — Vigyázok, darling. És rövidesen itthon le­szek, melletted ... Öt perc múlva már röpítette az autó a Shaf- íesbury Avenue felé. VIII. FEJEZET. Mi történt éjjel három és négy között? Ahogy Sir Alfréd méltatlankodva magára hagyta, Bürke végigheveredett a kereveten és elgondolkodott, hogy most már mi a teendője. A Sir Alfréddel folytatott tárgyalástól nem várt sokat. Tudta előre, hogy a Scotland Yard öreg bürokratáját nem tudja meggyőzni igazáról és nem tudja semmiféle olyan elhatározott lépésre rábírni, amely egy csapással megoldhatta volna a rejtélyt. Arról jómaga is meg: volt győződve, hogy a házkutatás nem érne sokat, hiszen a meg- zavartatás után Abdullah Khargi és cinkostársai bizonyára gyorsan cselekedtek és eltüntették a hullát, meg minden áruló nyomot. De a Scotland Yard segítsége, jóindulatú támogatása sokat ért volna és könnyebben végigjárhatta volna a sötét ügyet, mint igy egyedül, magára hagyottén. Csak legalább az a hölgy kerülne elő, aki szembe rohant vele a ködös éjszakában, a Pin- ton-streeti palota közvetlen közelében. Mert hogy ennek a hölgynek kapcsolatban kell lennie a bűnüggyel és hogy ez a nő azonos azzal, áld Sir Alfrédet olyan kétségbeesetten kereste az éjszaka folyamán a Yardon, arról szentül meg volt győződve. Most itt fekszik kényelmes szobájában, egy szörnyű titok birtokában, mig London sötét éj­szakájában egy titokzatos banda valami nagy­szabású gazságot készít elő. Mert annyi bizonyos, hogy ez a bűntény nem egyszerű gyilkosság, hanem valami komplikált gonosztett-sorozat előkészítő láncszeme.' Ugyan mi érdeke lehetett Abdullah Khargi hercegnek abban, hogy egy egyszerű, jelentéktelen embert félretegyen az útból? Semmi más, csak az, hogy ez az ember tudott valamit, aminek nem volt szabad nyilvánosságra kerülnie. Kapcsolatban állhatott a herceggel, de nem tartozott a bandá­hoz, nem yolt bizalmi ember. Olyan .viszonyban volt vele, bogy gyanútlanul, semmi rosszat nem sejtve fogadta eh a végzetes vacsorára szóló meghívást. Ott aztán végeztek vele. De az is valószínűnek látszik, hogy nem készültek előre a bűntényre, hanem annak gondolata ott va­csora közben, a pillanat hevében született meg. Az az ember valami olyat tudott, aminek tuda­tában élve nem hagyhatta el a palotát, egy pil­lanatra sem érintkezhetett idegen emberrel. Ta­lán megpróbálták szép szerével levenni a lábá­ról és hogy ez nem ment, végeztek vele... Bürke dühösen ugrott fel kerevetéről és ke- resztül-kasul járta szobáját. — Ez mind csak kombináció. Mind csak a valószerüség szól mellette, de semmi bizonyos­ság. Én pedig bizonyosságot akarok. Különös eset. Idáig olyan ügyei voltak, ame­lyekben a hatóság emberei ismerték a megyil- koltat, az áldozatot, de a gyilkos a legrafinál­tabb eszközökkel rejtette el magát a kutatók elől. Most fordított az eset. Tudja, hogy kik a bűnösök, de nem ismeri az áldozatot. Az áldo­zat eltűnt és talán sohasem kerül elő. Oh, hány szerencsétlent lehet eltüntetni nyomtalanul egy ilyen titokzatos, ködös londoni éjszakán. A vörösszakálasnak hozzátartozója is van, az a szép nő, aki már a Scotland Yardot keresi, mert tudja, hogy bácsdkájia veszedelmes emberek társaságába jutott. De hát mi következik ebből? Holnapra már Sir Alfréd is tudni fogja az áldo­zat nevét. Aztán keresni fogják a szerencsétlen ember utolsó nyomait. Megindult a londoni es­tében azzal, hogy Abdullah Khargi herceghez megy vacsorára. Sir Alfréd ekkor bizonyára vissza fog emlékezni a ma éjszakai beszélgeté­sükre és talán belsejében megrezdül valami, hát­ha annak a bolondos fickónak igaza volt, hátha nem csupán rémet' látott beszeszelt agyának fan­táziáját, hanem a hulla ott feküdt a herceg lunch- roomjának kér evet én, a kísértetek órájában? Ilyen kétségek támadhatnak Sár Alfrédben és talán azt is meg fogja tenni, hogy udvariasan kihallgatást kér a hercegtől. Akkor pedig a tár­saság valamennyi tagja azt fogja erősíteni, hogy a vörösszakálas este tizenegykor a legjobb egész­ségben hagyta el a palotát, azzal, hogy szállásá­ra tér és a herceg igazán sajnálja, bogy további sorsáról semminemű felvilágosítást nem tud ad­ni. És Sir Alfréd, ha benső ellenkezéssel is, bele fog nyugodni ebbe a felvilágosításba, a gaztett megtorlatlan marad és a herceg nyugodtan ké­szítheti élő azt az ügyet, amelynek sikere érde­kében el kellett tenni láb alól ezt az öreg ten­geri fókát. — Magamnak kell leteritenem őt! — pattan- titott hevesen az ujjával. Éppen a pillanatban zaj ütötte meg a fülét. A haliból hallatszott a zaj. Az ajtóhoz szaladt és kilépett a nyitott folyosóra, ahonnan egy pil­lantásra bet ékinthette a tágas előcsarnokot. George állott a hall közepén, vele szemben egy hölgy, aki feldúlt arccal beszélt, mig az inas közömbösen vonogatta a vállát. Bürke olyan gyorsan szaladt le a lépcsőkön, amint csak lába bírta. — Mi az, George? — fordult inasához. — Ez a hölgy minden áron Sir Alfredhoz akar bejutni, Sir. Ma éjjel én vagyok az inspekciós, Sir Alfréd inasa pedig kimenős. Sir Alfréd meg­hagyta nekem, hogy semmiért a világon ne mer­jem zavarni éjszakai nyugodalmát. Ez a hölgy pedig követeli, hogy azonnal vezessem be őt Sir Alfrédhez. — Miss? ... — Adelaide Crawford, Sár, — bólintott a hölgy Bürke felé és szemében annyi könyörgés, az ismeretlen veszedelemtől való oly sok rémület volt, hogy Bürke megnyugtatni akarta és gyön­géd hangon szólt hozzá. — Nincs semmi baj, Miss Adelaide. Talán én is segíthetek. Mindenesetre előbb meghallgatom, aztán, ha szükségesnek látom, szólok Sir Alfred- nak. Parancsoljon felfáradni. A lépcsőn maga előtt bocsátotta a szokatlan időben látogató női vendéget. Megfigyelte, hogy magas termete ellenére milyen kecses, arányos a hölgy, milyen vékonyak, szabályosak a bo­kái, mennyi báj és előkelőség van az egész fel­lépésében. A modora pedig öntudatos, bátor, látszik, hogy sokat volt magában és szembe kel­lett néznie egynéhányszor az élet kellemetlenül nehéz helyzeteivel. (Folytatása következik.) A ssáovúkSülié ­párti képviselők klubja ma tartotta alakuló ülé­sét, amelyen a párt által jelölendő képviselőházi alelnököt is megválasztották. Már a választások óba elterjedt a hir, hogy a szociáldemokrata klub ismét Stivin képviselőit küldi ki a parlamen­ti elnökségbe s igy politikai körökben élénk fel­tűnést keltett, hogy az általános várakozás el­lenére a klub nem Stivint, hanem dr. Markovié kép­viselőt jelölte alelnöknek. A szenátus elnöke dr. Soukup marad. A képviselőházban egyébként ma délután mutatkoztak nagyobb számban a szudétanémet párt képviselői. A Henlein-párt képviselőd hol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom