Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)
1935-06-12 / 134. (3686.) szám
XIV. évf. 134. (3686) szám • Szerda • 1935 junius 12 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyede évre 76, havonta 26 Kük, külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Kő-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ké. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ni i c e 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, IIL emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. • • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA, Benes felújítja a tradíciót Benes és Sztálin tárgyalásainak eredménye Szovjetoroizonzág támogatja Csehszlovákja középeurópai politikáiét Hivatalos jelentés Benes moszkvai konferenciájáról - ü csehszlovák külügyminiszter Leningrédban — Kulturális kapcsolatok a két hatalom között „Feluiitottah a tradíciót,de más tűnt el, sőt növekedett különösen azzal az el- lentállással kapcsolatban, amellyel egy két helyen a biztonság érdekében létesítendő rendszabályok találkoznak. Azt is megállapították, hogy az általános és kollektív biztonsági szervezkedés tekintetében a két állam felfogása azonos, úgyszintén a béke oszthatatlanságáról való felfogásban is. A tanácskozók szerint a szovjetunió és Franciaország, továbbá a szovjetunió és Csehszlovákia között a kölcsönös megegyezés alapján kötött szerződések, az általános biztonsági tervek részleges realizálását jelentik és éppen ezért a kormányok elhatározták, hogy ez irányú munkájukat folytatják az akadályok leküzdésére. A két hatalom együttműködése alapját a tárgyaló felek szerint ilyen körülmények között az az őszinte törekvés alkotja, amely Európa valamennyi népének érdekében a béke megerősítésére irái nyúl. Moszkva és Középeurópa A Havas-ügynökség értesülése szerint Sztálin nagy megértést mutatott a közép- és keleteurópai kérdések iránt és osztotta Benes véleményét a középeurópai állapotok stabilizálási lehetőségének tekintetében. A moszkvai konferenciának legfontosabb összejövetele az volt, amely vasárnap délután zajlott le Sztálin és Benes között. A két államférfiu több óra hos'z- szat a lehető legszivélyesebb hangnemben tárgyalt s a konferencia után mindketten nagyon meg voltak elégedve. Az összejövetel után bizonyos, hogy a szovjetunió hajlandó Csehszlovákia középeurópai politikáját támogatni, sőt a két állam a jövőben más nemzetközi kérdésekben is együttműködik. Moszkvában meg vannak arról győződve, hogy Benes egyénisége súlyánál és tárgyalási képességeinél fogva alkalmas a közvetítő szerepre Moszkva, továbbá a kisantant és a balkán-antant között és igy összeegyeztetheti a nagy közép és déleurópai biok érdekeit az orosz érdekkel. Benes külügyminiszter junius 20-án már tárgyalni fog kis- antant-kollégáival és tájékoztatja őket a moszkvai ut eredményéről. Ezek után illetékes szovjetkörökben biztosra veszik, hogy a szovjetunió és Jugoszlávia viszonya hamarosan megjavul. A moszkvai konferencián sok szó esett arról a titkos feszültségről, amely Moszkva és Belgrád között még mindig létezik^ Ugyanígy remélik azonban azt is, hogy a csehszlovák-lengyel viszony is hamarosan megjavul. Az elért eredmény Benes a Havas-ügynökség munkatársának kijelentette, hogy moszkvai utazása logikus fejlődés a két állam közötti viszonynak. — Felújítottuk a tradíciót, — mondotta Benes — de egy uj terv alapján. Az ujságiró megkérdezte Benestől, hogy hogy áll a dunai terv ügye. A csehszlovák külügyminiszter optimizmussal tekint Európa jövője í elé és meg van győződve, hogy a diplomáciai • eszmecsere a sok akadály ellenére hamarosan | eredményt ér el és sikerülni fog az érdekelt áU 1 lamok harmóniáját megteremteni. Moszltra ünnepi Bluest Moszkva, junius 11. A csehszlovák külügyminisztert moszkvai tartózkodása alatt min(sp) Prága, junius 1L Tizenöt évig nézett mozdulatlan arccal Benes külügyminiszter nyugati Mekkája, Páris felé, gyakran szinte keresztülnézett a közelebbeső dolgokon, — mig most hirtelen keleti Mekkát választott, s az a külpolitikai közvélemény, amely ugyanolyan szabályos fejforgatásokkal követi Benes útjait, mint a teniszmérkőzések közönsége a repülő fehér labdát, most is mintegy parancsszóra odaforditotta fejét, ahová Benes néz. „Felújítottuk a tradíciót", mondotta moszkvai tartózkodása alatt a csehszlovák külügyminiszter, — vájjon mit ért tradíció alatt csehszlovák—orosz viszonylatban ? Elvitathatatlan, s itt Prágában hónapok óta figyeljük, hogy a cseh nép az újabb időben egyre növekvő rokonszenvvel nézi a szovjetorosz dolgokat, nemcsak a külpolitikai fejlődést, hanem legfőképpen az uj orosz élet berendezkedését, csodálja a szovjettechnikát, tiszteli a szovjetkulturát, s örül minden irodalmi, művészeti sikernek, amit Moszkva arat. Sehol nincs oly intenzív kapcsolat a szovjetorosz kultúrával, amely mindannak ellenére, hogy nemzetközi tendenciájú, alapjában véve szláv lelkeknek való s a szláv társadalmi kollektivizmus „bátyuskám-testvérkém" mentalitásának kifejezője, — sehol nincs oly természetes megértés iránta, mint Prágában. S most Benes kétszeresen s egész kivételes hivatalossággal kihangsúlyozza, hogy a jövőben rendszeresebb és intézményesebb lesz a kulturkapcsolatok ápolása. Elképzelhetjük, hogy a jövőben valamennyi fürgébb cseh író, művész és publicista szovjetmelódiákat énekel majd, mint ahogy tizenöt év előtt a francia—csehszlovák politikai barátságot is nagy francia stilusu művészet követte Prágában, pedig a francia psziché a kifinomult művészetek terén oly messze van a Svejk- féle egészséges néphumorban kivirágzó cseh művész-mentalitástól, mint Makó Jeruzsálemtől. De a cseh művészek virtuózak a más kultúrák alapos és széles átvételében, bizonyosra vesszük, hogy a szovjetkultura lelkesdivatu adaptálásával is igy lesz. A szürrealisták, akik ma a prágai kulturélet előterében állanak, Olbracht-szerüen (a francia Malraux mintájára) beleszövik művészetükbe a leninizmust, s igy megmarad a káposzta, de jóllakik a kecske is : a cseh művészet és irodalom kettős fundamentumot kap : a francia szürrealizmust, keverve az orosz leninizmussal. De Moszkvában a kulturkapcsolatok erőteljes kihangsulyozása mellett bizonyára másról is szó esett, amikor a tradíciók felújításáról beszéltek. Szegény Vajansky, ha élne, vájjon örülne-e, amikor Benes felújítja az orosz tradíciót, de ennyire ,,uj terv" alapján újítja föl : szovjet-alapon ? S nem humoros, hogy az agg Kramár éppen akkor kényszerül ellenzékbe, amikor régi álma teljesül ? Tótágast álló kivitelben ugyan, de a cseh nép végre mégis kelet felé fordítja tekintetét, Moszkva felé, mint Kra- tnár világéletében óhajtotta. A „tradíció felújításában" sok környékező nemzet bizonyára érezni fogja a régi pánszlávizmus szellemét is, elvégre a cseh—orosz „tradi- :ió" a kulturkapcsolatok mellett soha más nem volt, mint a szláv népek szabadságálak, összefogásának és hatalmának bizonyos politikai elképzelése. Ezen az „uj :erv" kihangsulyozása sem segíthet, Nem Moszkva, junius 11. Dr. Benes csehszlovák külügyminiszter három napos tartózkodás után a hétfőről keddre virradó éjjel elhagyta Szovjet Oroszország fővárosát és Leningráidba utazott, ahonnét csütörtökön ismét visszautazik Moszkvába. A moszkvai tárgyalásokról a következő hivatalos jelentést adták ki: Dr. Benes külügyminiszter moszkvai tartózkodása alatt többször tárgyalt Litvinov népbiztossal, valamint Sztálinnál és Molotovval. A megbeszélések az őszinteség és az egymást megértés légkörében zajlottak le. A résztvevők kifejezték megelégedésüket a Szovjetorosz- ország és a csehszlovák köztársaság közötti kitűnő viszony fölött és azokkal a jelentős eredményekkel kapcsolatban, amelyeket a két állam közeledési politikája az elmúlt években elért. Azokat az eredményeket is kielégítőknek találtak, amelyeket a két állam az általános béke megerősítése és előmozdítása tekintetében elért. A miniszterek megállapították, hogy a két kormány között kötött szerződések és megállapodások szilárd alapot alkotnak a további együttműködés számára és alkalmasak a gazdasági viszony sikeres kifejlesztésére. A miniszterek különösen nagy figyelmet szenteltek annak, hogy a rendszeres közeledés munkája a tudomány, az irodalom és a művészet területén is előrehaladjon. Elhatározták, hogy fölszólítják a már létező vagy létesítendő megfelelő szervezeteket e cél elérése érdekében konkrét rendszabályok kidolgozására és igy az intellektuális kötelékek megerősitésére. A megbeszélések folyamán az európai nemzetközi helyzetet a béke érdekeinek megfelelően vizsgálták fölül. A két állam képviselői kénytelenek voltak megállapítani, hogy az általános béke sorsa fölött érzett aggodalom, amely az utóbbi években egyre nőtt az európai államokban, nem vitatjuk el, hogy a szerencse kedvezett Benes külügyminiszternek, amikor el tudta érni, hogy a nagy szláv testvér felé orientálódhatott, anélkül, hogy nyugati Mekkájával, Párissal szakítania kellett volna. Sok csehszlovák hazafi fellélegzik most, amikor nem kell többé eltagadni az ősi tradíciót és nyíltan lelkesedni szabad Oroszországért. Nem baj, ha ott kissé idegen természetű rezsim van, elvégre igy volt a háború előtt is, amikor a nagyrészt demokratikus cseh pártok mentalitása távolesett a cárok abszolutizmusától s mégis lelkesedni tudtak Atyuska birodalmáért. A pánszláv gondolat legyőzte a mentalitás-különbséget, vájjon igy lesz-e a jövőben is Csehszlovákia és Oroszország között ? A tizenötéves nyugati orientációt a jövőben részleges keleti orientáció váltja föl Prágában. Ha igaz az, hogy Benes a kis- antant-ot és a Balkán-szövetséget szállítani akarja Litvinovnak és a két hatalom mindent elkövet Lengyelország visszaédesge- tésérej akkor ttj yilág támad Európa keleti részén s ha ez uj világ szoros kapcsolatban is marad a maguk részéről szintén összetömörülő nyugati nagyhatalmakkal (négyhatalmi blokk), belső életalapelve, belső fejlődése mégis keletibb lesz, mint eddig volt; a keleti kultúra inkább válik építővé benne, mint a nyugati. Amikor Benes Moszkvában oly döntő helyet juttat a csehszlovák—orosz kulturbarátság ápolásának s programmja lényeges részének tekinti azt, a keleteurópai világnézetnek és kultur- befolyásnak máris biztositja a legtöbb kedvezmény jogát Csehszlovákiában. Könnyen és biztosan terjed majd a szovjetkultura a köztársaságban. A tradíció felujul, az orosz—csehszlovák szolidaritás gondolata minden mást legyőz. Mi lesz ebből? Lám, a május 19-i csehszlovák választásokon a kommunista párt lényegesen megerősödött a cseh és a szlovák vidékeken (német vidékeken tetemesen gyengült) s a váratlan megerősödés kétségtelenül annak a csaknem hivatalos propagandának tulajdonítható, amely dicsőítésével reklámot csinál mindennek, ami szovjetorosz. A hajlamos nép között váratlan következményekkel járhat, ha hivatalosan és intenziven ápolni fogják a szovjetkulturát és a szovjetmentalitást. Benes moszkvai útja kétségtelenül meg-* indítja az uj keleteurópai kristályosodás folyamatát. Csehszlovákiai egyoldalú nyű-? gáti orientációjának vége van. Ma Páris és Moszkva — különböző véletlenek folytán —- harmóniában él egymással, de nem tudni, meddig tart a kissé mesterkélt barátság s Hitler egyre engedékenyebbé váló politikája mikor aknázza alá? Mit tesz ebben az esetben Csehszlovákia? A francia—orosz barátságnak kizárólag külső érdekokai vannak, s megszűnik, amint megváltozik a helyzet. A csehszlovák—orosz barátság éppen a tradíciók felújításával könnyen mély, pán-? szláv, belső közösségé válhat, amit az orosz—csehszlovák társadalmi közelebb- hozás terve máris jelez. Mi történik, ha egyszer Prága oroszbarátsága konfliktusba keveredik Prága fraiKáabara±s%áyaii; \ denütt melegen ünnepelték. Mint szláv testvért | fogadták őt és a legszélesebb körök is különös
