Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-12 / 134. (3686.) szám

2 1935 junius 12, szerda* Englis vagy Macek receptje szerint fog haladni az uj kormány? A szociáldemokraták még a jegybank államosítása árán is Macek elmé­letének megvalósítását követelik - - Merő foltozás, ami eddig történt szívélyességgel kommentálták jelenlétét. Benes a diplomáciai konferenciák mellett mindent, amit csak lehet, megtekintett és sok intézményt meglátogatott. Jellemző tünet, hogy a cseh­szlovák külügyminiszer idejének legnagyobb részét a csehszlovák-orosz kulturális viszony kiépítésének és elmélyítésének szentelte. E cél­ból számos múzeumot, színházat látogatott meg és igyekezett a kulturélet vezetőivel tárgyalni. Szombaton és vasárnap megjelent a Nagy Ope­rában, ahol a közönség lelkes ovációban része­sítette. Az ovációk a legmagasabb fokot akkor érték el, amikor a Haítyutó-haíett előadása közben a jelenlévő közönség tapsa és üdvrival­gása szinte tuiharsogía a csehszlovák himnuszt. Az emberek elhagyták helyüket és Benes pá­holya előtt éltették a vendéget. Az „Igor hei ceg“ előadásán a szünet közben ugyancsak lel­kesen megéljenezték Benest, aki a legszélesebb körökben rendkívül népszerű és a szovjetunió lakosságának vélménye szerint a béke nagy elő­készítője. A közhangulat úgy tudja, hogy első­sorban Benesnek köszönhető a nyugateurópai hatalmak és Szovjetoroszország kibékitése. Ezért rendkívül hálásak neki s nem mint csak a szláv testvérnemzet képviselőjét, hanem mint nagy oroszbarát diplomatát ünnepük. A szov­jetlapok szerint eddig senkit nem fogadtak ak­kora elismeréssel és szeretettel Moszkvában, mint most Benest, Prága, junius 11. A nemzeti demokrata Národni Listy a kormánytöbbség legköze­lebbi tennivalóiról egyebek között a követ­kezőket írja : — A koalició egyelőre azt az elvet szabta önmagának, hogy a jövő évi állami költség- vetés nem lépheti túl az idei költségvetés kereteit. A gazdasági viszonyoknak idei fejlődése azonban semmiképpen sem iga­zolja azt a reményt, hogy az állami bevéte­lek a jövő évben annyira emelkedhetnének, hogy az állami költségvetés egyensúlya meglegyen. Ez azt jelenti, hogy a koalíció eddig nem okult az állami pénzügyek idei fejlődéséből és hogy ismét oly költségvetés­sel akar a parlament elé lépni, amely szám­szerűen ugyan egyensúlyban lesz, de amely magában viseli a jövő évi állami gazdálko­dás hiányainak csiráit. — Ilyen körülmények között nem lehet számolni a takarékossági intézkedések va­lamelyes csökkentésével. Ez azt jelenti, hogy a közalkalmazottak fizetéslevonásai tovább is megmaradnak. De a koalició még úgy is nehéz gondokkal fog majd küzdeni, mert a csökkent kiadások mellett sem érhe­tők el az előirányzott bevételek. Ne felejt­sük el, hogy a koalició például közvetlenül a választás előtt szavazta meg az önkor­mányzati testületek gazdálkodásáról szóló novellát, hogy e törvénnyel a községekben agitálhasson, — de elhalasztotta a fedezeti adótörvények tárgyalását a választást kö­vető időkre, hogy a választás előtt ne le­gyen kénytelen népszerűtlen adóemeléssel és uj adókkal jönni. Most már választás után vagyunk ' s a koalíciónak a fedezeti törvényeket is meg kell csinálnia. A pénz­ügyminisztériumban különféle adómegoldá­sokat mérlegelnek, de egyelőre még bizony­talan, hogy a koalició melyik megoldás mel­lett foglal állást, mert a választások óta a kormány e kérdésekkel nem foglalkozott. Mindenesetre számolni kell azzal, hogy a kormány egyes uj adónemek nélkül nem lesz képes a helyzetet megoldani. Matek vagy Enslis? — Az agrárpárt ismét sürgetni fogja a gazdaadósságok rendezését. A többi párt azonban nem akarja megengedni, hogy e kérdést csak a gazdákkal kapcsolatban old­ják meg. hanem ragaszkodik az adósságok­nak szélesebb alapokon való rendezéséhez. A szociáldemokraták nagyszabású beru­házási munkálatokat fognak követelni s ezzel kapcsolatban ismét kívánni fog­ják a pénzpiacon a szabad műveleteket. E törekvések csak erősbödnek, mert Ne- cas mérnök, az uj népjóléti miniszter Ma­cek tanár pénzügyi elméletének ismert pártolója. Vrany szenátor csoportja ugyancsak ismét előáll pénzügyi követe­léseivel és nyilván ezzel függ össze az agrár sajtónak Englis nemzeti bankkor­mányzó ellen intézett támadása. Érdekes, hogy a Právo Lidu is hallatlan módon tá­madja a nemzeti bank kormányzóját. Nincs is még egy éve, hogy Englis az agrárpárt embereként jutott a nemzeti bank élére s most erről az oldalról tá­madják a legerősebben. A választási harcban gondosan takargatott pártszenvedélyek ismét előtörnek, mihelyt az egyes pártok követeléseiket érvényesí­teni fogják. ft cseh iparospárt árulása — Az uj kormányban a cseh .iparospárt­nak lesz a legnehezebb helyzete. Heves har­cot vívtak az adók leszállítása érdekében, a pártszövetkezetek tevékenységének kor­látozásáért és ma a kormányban kénytele­nek lesznek megszavazni az adóemeléseket s az uj adókat és tétlenül kénytelenek nézni, hogy a szövetkezetek mint terjesztik ki mű­ködési körüket. A szocialisták még a választások előtt ki­kényszeritették a szövetkezeti törvény oly módosítását, hogy a szövetkezetek tevékenységüket nemtagokra is kiterjeszt­hetik. És Najman miniszter ezt *z iparos­ellenes rendeletet elviseli és semmit nem tesz a hatályon kívül helyezése érdeké­ben, bár a választások előtt egyre ígérgette, hogy a kormányba nem megy addig, mig az iparosellenes kurzus nem változik meg. Meglátjuk, hogy a balga hitükben az ipa­rospártra szavazó iparosok meddig fogják tétlenül nézni az iparospárt politikáját. A gazdasági átépítés szocialista recept szerint A szociáldemokrata Právo Liduban dr. Kííz szerkesztő az uj kormány három állami feladataként jelöli meg a szlovák néppárti autonómiz­mus és szeparatizmus felszámolását, a henleini toíalitáselmélet elintézését és a gazdasági élet átépítését. Cikkét ezzel a klasszikus beismeréssel fe­jezi.be: — Egészen nyíltan megmondjuk, hogy ami a gazdasági élet átszervezése terén ed­dig történt, az tisztára foltozómunka volt. Meg kell kezdenünk a közgazdasági élet tervszerű átépítését, evégett át kell szer* vezni bankügyünket és meg kell oldani a termeléshez szükséges tőke kérdését, vagyis a hitelkérdést. Egyre erősebben hatol a köztudatba, hogy dr. Macek tanár-képviselő elmélete he­lyes és el kell határoznunk magunkat a határozott harcra ez elmélet érdekéken még a nemzeti bank alapszabályainak módosítása árán is és ha esetleg az ellen­állás érői volna, úgy a Csehszlovák Nem­zeti Bank államosításának árán is. Mert csak ilyen módon fodunk adni na­A KODHAIÁSZ AIBX 6REEPP BŰNÜGYI REGÉNYE (U) j I VII. FEJEZET. A megzavart násséjszaka. A Skelmerton palotában hajnali négy óráig égtek a lángok, mert ekkortájban távozott Sir George, aki észre se vette, hogy egyenként dől­nek ki mellőle a legmakacsabb éjjelezők is és a végén egyedül üldögél a bárban, csak a szegény újsütetű férj tart ki vele, nagyokat bóbiskolva, így hát mégis csak észbe kapott Sir George és miután egy nagyon finom Martell-konyakot meg­ivott még, szedelőzködni kezdett. Megható búcsút vett volt munkatársától. • — Kedves fiam, kívánom, hogy uj pályáján, amely sokkal nehezebb, mint a Foreign Office- on való szolgálat volt, megtalálja azt a nyugal­mat és boldogságot, amit megérdemel. Skelmerton a palota bejáratáig kisérte ki az utolsó vendégét. Ásítva tért vissza az előcsar­nokba. Az inasok már oltogatták a lámpákat, az egész palotát kékes füstpára töltötte be, amelyben nehéz italok, szivarok, cigaretták és különleges illatszerek szaga keverödött. Arthur Skelmerton egy kis ideig leült az előcsarnokban és maga elé meredt. Mintha erőt és bátorságot akart volna menteni az elkövetkezendőkhöz. A szivét boldogság töltötte el. Itt van tehát az uj élet küszöbén, megismeri az életnek azokat az örömeit, amelyekből eddig botorul kizárta ma­gát. Most már magárnak való életet fog élni, hogy pótolja az elmulasztottakat. Daisyvcl úgy beszélték meg, hogy az esküvő utáni két napot még Londonban fogják tölteni, ezalatt bevásárolják a még szükséges dolgokat. Október; tizenkettedikén pedig hajóra szállnak 1 Doverben. A Nelson indul földközi tengeri ut- | jára, érinti a tuniszi partot, megáll Máltán, bejár­ja a görög archipelagoszt, Rhoduszt, Cyprust, kiköt Jaffában, majd utjának végállomása Ale­xandria. A nászutat Egyiptomban kezdik meg, ott töltik az első két téli hónapot, majd vissza­térőben bejárják Itáliát és csak a derby idejére térnek haza. Arthur Skelmertonnak most ezen a gyönyörű programmon szaladt végig a képzelete és dehogy is sejtette, hogy a minden részletében pompásan kidolgozott terv hajótörést szenved, a dolce far niente édes órái helyett kalandok és rémületek szörnyű összevisszasága következik, hogy még ez az éjszaka izgalmakba torkollik és egy rém­dráma veszi kezdetét, amelynek egyik cselekvő és szenvedő hőse lesz ő, aki pedig nagy vágya­kozással készült a nyugalomra és a csöndes pol­gári élet boldog kényelmére. Daisy már mélyen aludhat a gyönyörű empire hálószobában, amelyet vadonatujonnan rendez­tetek be Arthur Skelmerton. Csupán a mesés értékű keleti szőnyegek, meg a vagyont érő festmények kerültek ki a palota régi állományá­ból, a bútort Shipper készítette s a szigetország legjobb bútortervezői valósították meg benne legszebb művészi álmáikat. A kicsike már tizen­kettő tájban elvonult, — gondolta meleg gyön­gédséggel Arthur Skelmerton — és most már bizonyára álmodik is szegény. Valóban, az ő története dlyan, mint a mesebeli szegény lány­káé, aki egész életét gondban, nehéz munkában töltötte, maga kereste meg kenyerét és most egyszerre, váratlanul az ölébe hullott a kénye­lem, nyugalom, jólét és boldogság. Daisy árva­leányka volt, se atyja, se anyja. Édesapja a há­borúban halt meg, amikor Daisy még csak csditri I ■WWW! IjaMBBMHBgMBaMBBHB———Ml volt, anyja pedig nem bírta túlélni a csapást, elsorvadt szegény. Daisy anyai nagynénjénél húzódott meg, egy jószívű aggszüznél, akinek azonban alig volt meg a betevő falatja és igazán magától vont meg minden pennyt, hogy a kislány befejezhesse iskoláit. Daisy szorgalmas és okos leányka volt, nyelvtehetsége egészen kiváló, úgy, hogy egészen könnyen sajátította el a né­met és francia nyelvet, megtanulta a gyorsírást és a gépírást, és alig hogy elvégezte iskoláit, már állást is kapott Allington és társánál, ahol ugyan sokra becsülték a szorgalmas és tehetséges tiszt­viselőnőt, fizetését azonban nem hozták arány­ba ezzel a megbecsüléssel. Kora reggeltől lám- pagyujtásig görnyedezett a csinos, eleven leány­ka az írógép mellett, leveleket másolt fűszerről és gyarmatárukról és egyre-másra temetgeíte leányálmainak színes, virágos erdejét. Amikor már szinte belefásult a robotmunkába, akkor kö­vetkezett be szürke kis életébe a nagy változás, a véletlen találkozás Sir Arthurral ott a Green- parikban, megismerkedés az esetien, de félszeg- ségében annyira szeretetreméltó főurral, .aki va­lami nevetséges ürügy alatt kopogtatott be ta­lálkozásuk napján az Allison irodába és állt vele szóba, tavaszi séták a Hyde Parkban, majd au- tókocsizások messze fel a Themze partján, vé­gül . . . nos végül ez a pazar esküvő, amelyet fotóriporterek és filmesek raja örökitett meg, amelyen ősi, patinás angol családok kiválóságai veregették meg szeretettel piruló arcocskáját. Ahogy az imádott lényre gondolt, akit most már teljesen magáénak mondhat, Arthur Skel- merton elérzékenyedett és kioltván szivarját, las­san megindult lakosztálya felé. Levetette estélyi ruháját, felöltötte selyempizsamáját, magára húzta remek hálóköpeny egét és aztán — szo­rongó szívvel megindult Daisy hálószobája felé. Halkan kopogtatott az ajtón, de semmi nesz nem hallatszott. , ; — Úgy van, ahogy sejtettem, — gondolta Arthur Skelmerton. — A kicsike bizonyára mé­lyen alszik. Nem hallja a kopogtatásomat. Nem is tudom, nem kegyetlenség-c ilyen késő időben megzavarni a nyugalmát? így állt ott néhány pillanatig, töprenkedve az ajtó előtt,. amely mögött fejedelmi ágyában párnáira támaszkodva, mellére szorított kezek­kel, hevesen dobogó szívvel várakozott a Skel­merton palota uj asszonya és elfogultságában egy hang nem tudta elhagyni a torkát, hogy: szabad. Végül Arthur Skelmerton bátorságot merített, halkan lenyomta a kilincset. Az ajtó feltárult, a férj pedig nesztelen léptekkel indult be a te­remnek is beillő hálószobába. — Alszol, darling?— kérdezte félhalkan, in­kább a maga megnyugtatására. — Nem alszom, darling-, ébren vagyok, — hallatszott az ágy irányából. Daisy karja felnyúlt az ágy mellett álló szekrénykéig és felcsavarta az éjjeli lámpa világát. Arthur Skelmerton az ágy szélére ült és gyön­géd mozdulattal simította végig Daisy lázban égő arcocskáját. — Nem vagy fáradt, darling? Nem viselt meg nagyon a mai nap? A hosszú szertartás az Abbey-ben, a sok vendég, a gratulálok serege? — Nem, darling ... nem vagyok fáradt,... egy kicsit aludtam is, jót tett, már kipihentem magam. Most csend következett. Arthur Skelmerton két keze közé fogta az asszonyka parányi, for­ró kezecskéjét és igy ültek egymás mellett per­cekig némán, szótlanul. Jcbben a pillanatban disszonáns, éles csengés­sel megszólalt a telefon. Arthur Skelmerton a feleségére nézett, akinek a szeme tágra nyílott a csodálkozástól. Az asz- szonyra nézett, mintha tőle várna tanácsot. — Valami késői gratuláló, — mondotta. — De igazán jobb időt is választhatott volna. A telefon azonban konokul, állhatatosan csen­gett. Arthur Skelmerton szerette volna a széket félkapni és hozzávágni. Aztán vonakodva lé­pett a telefonasztalkához és felemelte a kagylót. •— Halló, itt Bobby, -— hangzott egy ismerős férfihang. — Bocsáss meg öregem, hogy ilyen­kor zavarlak, igazán nem szép tőlem, de gondol­hatod, hogy ha ez már megtörtént, nagyon sú­lyos és komoly okom van rá. ''Folytatása következik.) %

Next

/
Oldalképek
Tartalom